Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
1972, dec. 3., vasarnop ESZAK-M AGYARORSZÁG <) 7 udomány — technika Ma már annak emlegetése is közhely, hogy a számítógépek bevonultak a mindennapi műszaki-gazdasági életbe. Nap mint nap hallunk, vagy olvasunk legkülönfélébb alkalmazásukról. Most azonban egy látszólag magától érthető, de mégsem közismert alkalmazási területre hívjuk az olvasót, az úgynevezett számítógéppel segített mérnöki tervezés területére. Persze még az a részterület is hatalmas, így még ennek is csak arról a fejezetéről szólunk, amely az építészeti tervezéssel kapcsolatos. Informátorunk Bcrényi Miklós, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet osztályvezetője. Rudak, keretek, lemezek, — programok Az úgynevezett számítógéppel segített építészeti tervezés, ha kis részterületnek is látszik a komputerek alkalmazásai között, valójában igen összetett, sokféle problématípust magábafoglaló terület. Mindenekelőtt azt kell világosan látni, hogy az építészeti tervezésben legalább két nagy „ágazat” van. Az egyik a szerkezetek, az épületek statikai tervezését öleli fel, míg a másik'az un. funkcionális tervezés az épület külső és belső beosztásával, mondhatnánk a . szerkezet hasznos kitöltésének megtervezésével foglalkozik. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet más intézményekkel (pl. az TPARTERV-vel) együttműködve a szerkezettervezési problémák számító- gépes megoldásával foglalkozik. Valójában még ez az építészeti tervezésen belüli részterület is számos egymástól különböző kérdéscsoportot foglal magában. Igen fontos problémakör az úgynevezett tartóknak a keresztmetszet szerinti méretezése, keresztmetszetük pontos meghatározása azokból az adatokból kiindulva, amelyeket a statikus mérnök megkap; a tartók geometriai alakjából (pl. egyenes vagy hajlított, kör, négyszög, vagy más egyéb keresztmetszetű), a tartó anyagából (pl. acél, beton), a várható igénybevételből és így tovább. A számítógépi programnak pedig meg kell határoznia a szükséges, vagyis a megfelelő méreteket (vagy pedig ellenőriznie kell a kiinduló adatok helyességét, azt tehát, hogy alkalmas-e a megadott méretű tartó a szükséges igénybevétel, terhelés elviselésére). Űjabb problémát jelent az ún. rúdszerkezeti kérdések megoldása. Itt már több ponton megtámasztott tarlók vagy éppen ún. keresztszerkezetek statikai, tehát különféle igénybevételi számításait kell programozni a számítógép részére. — Megint más jellegű problémákat vetnek föl statikailag — és így a programkészítőknek is — a lemezek, a különböző összefüggő terhelésnek kitett felületek. Ezek a problémák azonban mintegy lemeztelenítve, „kicsontozva” tartalmazzák csak az építészeti tervezés végső célját az épület, a konstrukció, az ún. műtárgy létrehozását. Ez azonban természetes. Maga az épület statikája is mintegy csak a majdan épület csontvázával foglalkozik. Elgondolható természetesen az is, hogy a számítástechnikus kezében ezek a problémák • még tovább tipizálódíiak, és természetesen átfogalmazódnak a számítógépi programok igényeinek megfelelően. Programkönyvtár — építészeknek A számítógépek hasznosságát a területen mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a leggyakrabban előforduló statikai problémákra, főbb helyen, így az SZKI-ban is már kész programok állnak rendelkezésre, amelyekkel, báimikor automatikusan megoldhatók, és a statikus tervezőmérnök megszabadul a fáradságos, kézi számításoktól. Sőt, az egyes problémakörökön belül még sokszor ugyanarra a feladatra is több program, több számítógépes megoldás áll már készen. E„ viszont lehetővé teszi, hogy a közvetlen feladat megoldásán túl egyéb szempontokat is figyelembe vehessenek a felhasználók, és ennek alapján döntsenek egyik vagy másik program mellett. — Ezeket a programokat aztán összegyűjtik az egyes intézmények, és különböző kiadványokban szélesebb körben is hozzáférhetőbbé teszik. — Ehhez egyébként az egyes intézmények munkatársai szükség esetén még közvetlen megbeszélésekben is adnak segítséget. A feladat közvetlen megoldásán tűi ugyanis a számítástechnikai kultúra magyarországi elterjesztése népgazdasági érdek is. A nagyvárosi közlekedés csődjének küszöbén Sokféle új Megoldáson törik a fejüket a kutatók. Bizonyos,' hogy a városi közlekedésben továbbra is a gépkocsi marad az uralkodó, de nem a jelenlegi formájában. Elkerülhetetlen, hogy az egész világon a villamos üzemű és különleges járművek használatára térjenek át, akár kötöttpályás megoldásban is. Japán közlekedési szakemberek a képen látható módon képzelik el a holnap taxiját. A tervezett kis méretű kabintaxinak nincs saját erőforrása, egy speciálisan kiépített má- gaspályás útrendszer-hálózaton közlekedne, vezető nélkül, komputeres központi irányítással. A pálya „vonóhorgára” rácsatlakozó kabinban 2—4 utas foglalhat helyet, miután beszálláskor nyomógombos kódolással megadják a számítóközpontnak úticéljuk irányadatait. A kötöttpályás kabintaxi óránkénti 40—80 kilométeres sebességgel haladhat. A komputeres közlekedésirányítási mód kidolgozásával sok kutató-kollektíva foglalkozik a világon. Kérdés, melyikük valósítja meg először a gyakorlatban a számítógéppel optimalizált városi közlekedést. A japánok 1975-re ígérik saját rendszerük első szakaszának a kiépítését. Zajtalan motorcsónak A tavak, folyópartok csendes nyugalmát egyre inkább veszélyeztetik az éktelen zajr jal száguldó motorcsónakok. Nyomukban a közúti forgalomból sajnos jól ismert kipufogógáz szaga terjeng, a víz felületét pedig oljaszenny lepi el. Néhány országban máris betiltották az üdülésre szánt helyeken való használatukat, másutt csak idő kérdése, hogy sor kerüljön erre az intézkedésre. Ám a motorizált csónakázást kedvelőkön nem lehet kifogni, erről tanúskodik a villamos hajtású motorcsónak, amelyet egy nyugatnémet cég készít. Az ötszemélyes csónaktestet üvegszállal erősített poliészterből alakítottak ki, súlya csupán 60 kg. A könnyű vízi jármű propellerét akkumulátorról táplált 260 wattos villamos motor hajtja. A 12 voltos akkumulátor kapacitása 44 amperóra, tehát kb. kétórai folyamatos csónakázáshoz elegendő a töltése, miközben a vízijármű maximálisan 12 lem/óra sebességgel haladhat. Az akkumulátort akár ki sem kell venni az újbóli feltűnéshez, a csónaktestre kivezetett csatlakozón át is rákapcsolható a hálózati löl töberendezésre. üüz építés JE Eli számüástecliiláa ^ n r IP |j|" * ^ j