Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

1972, dec. 3., vasarnop ESZAK-M AGYARORSZÁG <) 7 udomány — technika Ma már annak emlegetése is közhely, hogy a számító­gépek bevonultak a minden­napi műszaki-gazdasági élet­be. Nap mint nap hallunk, vagy olvasunk legkülönfé­lébb alkalmazásukról. Most azonban egy látszólag magá­tól érthető, de mégsem köz­ismert alkalmazási területre hívjuk az olvasót, az úgyne­vezett számítógéppel segített mérnöki tervezés területére. Persze még az a részterület is hatalmas, így még ennek is csak arról a fejezetéről szó­lunk, amely az építészeti ter­vezéssel kapcsolatos. Infor­mátorunk Bcrényi Miklós, a Számítástechnikai Koordiná­ciós Intézet osztályvezetője. Rudak, keretek, lemezek, — programok Az úgynevezett számító­géppel segített építészeti ter­vezés, ha kis részterületnek is látszik a komputerek al­kalmazásai között, valójában igen összetett, sokféle prob­lématípust magábafoglaló te­rület. Mindenekelőtt azt kell világosan látni, hogy az épí­tészeti tervezésben legalább két nagy „ágazat” van. Az egyik a szerkezetek, az épü­letek statikai tervezését öleli fel, míg a másik'az un. funk­cionális tervezés az épület külső és belső beosztásával, mondhatnánk a . szerkezet hasznos kitöltésének megter­vezésével foglalkozik. A Szá­mítástechnikai Koordinációs Intézet más intézményekkel (pl. az TPARTERV-vel) együttműködve a szerkezet­tervezési problémák számító- gépes megoldásával foglalko­zik. Valójában még ez az épí­tészeti tervezésen belüli rész­terület is számos egymástól különböző kérdéscsoportot foglal magában. Igen fontos problémakör az úgynevezett tartóknak a keresztmetszet szerinti mé­retezése, keresztmetszetük pontos meghatározása azok­ból az adatokból kiindulva, amelyeket a statikus mérnök megkap; a tartók geometriai alakjából (pl. egyenes vagy hajlított, kör, négyszög, vagy más egyéb keresztmetszetű), a tartó anyagából (pl. acél, beton), a várható igénybevé­telből és így tovább. A szá­mítógépi programnak pedig meg kell határoznia a szük­séges, vagyis a megfelelő mé­reteket (vagy pedig ellenőriz­nie kell a kiinduló adatok helyességét, azt tehát, hogy alkalmas-e a megadott mére­tű tartó a szükséges igénybe­vétel, terhelés elviselésére). Űjabb problémát jelent az ún. rúdszerkezeti kérdések megoldása. Itt már több pon­ton megtámasztott tarlók vagy éppen ún. keresztszer­kezetek statikai, tehát külön­féle igénybevételi számításait kell programozni a számító­gép részére. — Megint más jellegű problémákat vetnek föl statikailag — és így a programkészítőknek is — a lemezek, a különböző össze­függő terhelésnek kitett fe­lületek. Ezek a problémák azonban mintegy lemeztele­nítve, „kicsontozva” tartal­mazzák csak az építészeti tervezés végső célját az épü­let, a konstrukció, az ún. mű­tárgy létrehozását. Ez azon­ban természetes. Maga az épület statikája is mintegy csak a majdan épület csont­vázával foglalkozik. Elgon­dolható természetesen az is, hogy a számítástechnikus ke­zében ezek a problémák • még tovább tipizálódíiak, és ter­mészetesen átfogalmazódnak a számítógépi programok igé­nyeinek megfelelően. Programkönyvtár — építészeknek A számítógépek hasznossá­gát a területen mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a leggyakrabban előforduló statikai problémákra, főbb helyen, így az SZKI-ban is már kész programok állnak rendelkezésre, amelyekkel, báimikor automatikusan megoldhatók, és a statikus tervezőmérnök megszabadul a fáradságos, kézi számítá­soktól. Sőt, az egyes problémakö­rökön belül még sokszor ugyanarra a feladatra is több program, több számítógépes megoldás áll már készen. E„ viszont lehetővé teszi, hogy a közvetlen feladat megoldásán túl egyéb szempontokat is fi­gyelembe vehessenek a fel­használók, és ennek alapján döntsenek egyik vagy másik program mellett. — Ezeket a programokat aztán össze­gyűjtik az egyes intézmé­nyek, és különböző kiadvá­nyokban szélesebb körben is hozzáférhetőbbé teszik. — Ehhez egyébként az egyes in­tézmények munkatársai szük­ség esetén még közvetlen megbeszélésekben is adnak segítséget. A feladat közvet­len megoldásán tűi ugyanis a számítástechnikai kultúra magyarországi elterjesztése népgazdasági érdek is. A nagyvárosi közlekedés csődjének küszöbén Sokféle új Megoldáson törik a fejüket a kutatók. Bizonyos,' hogy a városi közlekedésben továbbra is a gépkocsi marad az ural­kodó, de nem a jelenlegi formájában. Elkerülhetetlen, hogy az egész világon a villamos üzemű és különleges járművek használatára térjenek át, akár kötöttpályás megoldásban is. Japán közlekedési szakemberek a képen látható módon képzelik el a holnap taxiját. A tervezett kis méretű kabin­taxinak nincs saját erőforrása, egy speciálisan kiépített má- gaspályás útrendszer-hálózaton közlekedne, vezető nélkül, komputeres központi irányítással. A pálya „vonóhorgára” rácsatlakozó kabinban 2—4 utas foglalhat helyet, miután be­szálláskor nyomógombos kódolással megadják a számítóköz­pontnak úticéljuk irányadatait. A kötöttpályás kabintaxi óránkénti 40—80 kilométeres sebességgel haladhat. A komputeres közlekedésirányítási mód kidolgozásával sok kutató-kollektíva foglalkozik a világon. Kérdés, melyikük valósítja meg először a gyakorlatban a számítógéppel opti­malizált városi közlekedést. A japánok 1975-re ígérik saját rendszerük első szakaszának a kiépítését. Zajtalan motorcsónak A tavak, folyópartok csen­des nyugalmát egyre inkább veszélyeztetik az éktelen zajr jal száguldó motorcsónakok. Nyomukban a közúti forga­lomból sajnos jól ismert ki­pufogógáz szaga terjeng, a víz felületét pedig oljaszenny le­pi el. Néhány országban már­is betiltották az üdülésre szánt helyeken való haszná­latukat, másutt csak idő kérdése, hogy sor kerüljön erre az intézkedésre. Ám a motorizált csónaká­zást kedvelőkön nem lehet kifogni, erről tanúskodik a villamos hajtású motorcsó­nak, amelyet egy nyugatné­met cég készít. Az ötszemélyes csónaktestet üvegszállal erő­sített poliészterből alakítot­tak ki, súlya csupán 60 kg. A könnyű vízi jármű propel­lerét akkumulátorról táplált 260 wattos villamos motor hajtja. A 12 voltos akkumu­látor kapacitása 44 amperóra, tehát kb. kétórai folyamatos csónakázáshoz elegendő a töltése, miközben a vízijár­mű maximálisan 12 lem/óra sebességgel haladhat. Az ak­kumulátort akár ki sem kell venni az újbóli feltűnéshez, a csónaktestre kivezetett csat­lakozón át is rákapcsolható a hálózati löl töberendezésre. üüz építés JE Eli számüástecliiláa ^ n r IP |j|" * ^ j

Next

/
Thumbnails
Contents