Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-30 / 306. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. dec. 30., szombat PETŐFI VÁNDORLÁSAIBÓL I. A TÉL BÜCSŰZÓBAN; utoljára meg akarta mutatni még erejét. Február vége volt, az 1844. esztendőben. A szél süvöltözve tépte, hajlo- gatta a iák jégtől csörgő, fé- nyes-lszamos ágait. Egy fiatal férfi botladozott Rakamaz táján a néptelen úton, szemben a megvadult széllel. Arcát vékonyka, kopott köpenyegébe próbálta rejteni a hideg és az ostorcsípésű ól- mos-havas eső elől. Debrecenből indult, s Tokaiba tartott. Zsebében 150 váltóforint s néhány ezüst húszas. Egy önzetlen, igaz jóbarát, a debreceni joghallgató Pákh Albert kezessége juttatta a pénzhez, s egy 45 napra szóló kötelezvény. Ha a költő ez idő alatt Fogasné asszonynak a kölcsönt meg nem fizetné, Pákh azt kifizetni köteles helyette. Abban a pillanatban egyik sem tudta, teljesítheti-e fizetési kötelességét, A váltónak más fedezete nem volt, mint. a barátság és a bizalom. Pákh bízott a költőben, verseinek sikerében. Azokéban, amelyeket a 22 éves fiatalember oly nagy gonddal tisztázott le a füzetté hajtogatott ívlapokra. A 80 közül mintegy 20 születésének közvetlen tanúja, szinte részese volt; azok itt születtek, november végétől, mikor a költő láztól tántorogva, éhesen, s majdnem rongyosan, Erdélyből jövet, betámolygott hozzá. Novembertől februárig... e néhány legkeservesebb, legnyomorúságosabb havi didergés és koplalás .alatt, mindama fázások és éhezések közül, amelyekben a költőnek mostanáig bőven része volt már. Most vállán vászontarisznya, kezében kampós juhászbot, jó fegyver kóbor kutyák ellenében . .. Bár eddig nem szorult rá; ilyen időben elbújnak az állatok is. S mögötte már Debrecen a fiúkkal, a barátokkal, akik indulásakor dallal búcsúztatták, mögötte a fáradalmas út neheze; már látszik „az egykori tűzokádó, a tokaji hegy, mely magában áll, mint a hadsereg előtt a vezér ...” És aztán Tokaj! Hogy milyen állapotban érkezhetett oda, arról későbbi emlékezése képet adhat: „Egyes- egyedül mentem itt, a Hegyalján; egy lélekkel, egy élőlénnyel nem találkoztam. Minden, ember födelet keresett, mert iszonyú idő volt... Arcomon megfagytak a köny- nyek, melyeket a zivatar hidege és a nyomorúság fakasztott ... egész életem ■ sa- nyarúságát végiggondoltam, amint a Hegyalján jöttem. Oh, az én életem dúsgazdag volt sanyarúságban . . . Hat esztendeig voltam istentől, embertől elhagyott földönfutó; hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom... és mikor? Ifjúságom kezdetében, az élet legszebb szakában, mely csupán az örpmöknek van teremtve .. Tokaj barátságosan fogadja. Rövid feloldódásának a lelkét szorongató kétségbeesésből tanúja lehet az a bordái is, amelyet itt rögtönzött: De már nem tudom, mit csináljak? Meglnnám borát az országnak; S mentül több az, a mit megiszom, Annál iszonyúbban szomjazom. Mért nem tesz az isten most csodát? Változtatná borrá a Tiszát, Hadd lehetnék én meg a Duna: Hogy a Tisza belém omlana! SOKÁIG AZONBAN nem maradhatott, szorította az idő. A váltóé, s talán az a másik is, a rövid életé;- amelynek előérzetét kihallhatjuk nem egy verséből. Szerencsen át érkezik Miskolcra. Nincs pontosan kiderítve, de föltehető: a Debrecenből Pestre Tokajon—Miskolcon át, nagy kerülővel vivő útvonal megválasztásában a Tisza áradásán kívül része lehetett annak a körülménynek is, hogy a költőnek néhány verse (Jövendölés, Lopott lő) bekerült abba a Szivárvány című albumba, amelyet a miskolci tűzkáro- sultak megsegítésére Halászy József, adott ki Pesten — 1843. december 28-án (s nem 1844-ben, mint dr. Csorba Zoltán közli Petőfi miskolci-borsodi utazásait ösz- szefoglaló, 1966-ban a Városi Tanács Könyvtára sorozatában megjelent, rövid tanulmányában). 1843 nyarán ugyanis egy hatalmas tűzvész Miskolc csaknem egész belvárosát elpusztította; a pusztulás nagysága országos köz- érdeklődést keltett, százak és ezrek mozdultak meg, hogy a bajba jutott varos segítségére siessenek adományaikkal. E megmozdulás része volt Halászy szerkesztő vállalkozása is; az album számára a kor ledivatosabb írói, költői adták oda írásaikat. S köztük egy ismeretlenül ismerős fiatalember, aki később oly tüneményes gyorsasággal lett mind között a legnagyobbé. Ö az, a 22 éves Petőfi, aki a Jövendölésben ezt írja: „Anyára, az álmok nem hazudnak. Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él.” A költő életének fordulópontja ez a Miskolcon át vezető pesti utazás; öt évnyi tömör keserűséget, nyomort, megaláztatást a siker zsúfolt öt éve követ. Ö maga is érezheti tán az utazás jelképes értelmét. Miskolcon írja Keresztúton állok című versét, amelyben számot vet a szenvedés másféle befejeződésével, a halál eshetőségével is. Miskolcról Egerbe megy, ahol Tarkanyi Béla és az egri fiatalok vendegszere- tő . körében búskomorsága végre megenyhül... PETŐFI JÓ IRÁNYT választott a keresztútnál; pályája innen meredeken ível fölfelé. S teljesíti, teljesíteni tudja mindkét ígéretét. Azt, amit barátjának, Pákh Albertnak tett Debrecenben, s azt is, amit a Szivárványban kiadott verse, a Jövendölés egész népének ígér. Papp Lajos (Folytatjuk) A szovjet film útja Megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli napjainkban a Szovjetunió, s c jubileumot köszöntik a mozik új és korábbi szovjet filmek bemutatásával. A jubileum alkalmából érdemes nagy vonásokban áttekinteni a szovjet film útját. Abel Péter ismert magyar filmtörténész tanulmányt írt ebben a témakörben, részben tőle idézzük az adatokat. Az 50 esztendős Szovjetunió a nemzetközi filmélet- ben is rendkívül jelentős szerepet játszik. Néhány statisztikai adat <is ékesszólóan tanúskodik erről. 1969-ben a Szovjetunióban 158 350 he-í lyen vetítettek, és 50 esztendő alatt 4250 játékfilmet forgattak. Ebből 1172-t még a némafilm korszakában. Bár a televízió itt is teret hódí- ■tott, mégsincs válság, vagy látogatottsági „lemorzsolódás”. Egy-egy sikeresebb produkció 70 millió látogatóval dicsekedhet. Évente 120 —140 játékfilm a termés, ás több mint ezer a népszerű- tudományos, dokumentum-, rajz- és oktatófilm. Negyvenkét filmgyár Negyvenkét kisebb és nagyobb filmgyárban készítenek filmeket. Napjaink fejlett filmművészeti élete és filmgyártási volumene természetesen igen hosszú, fáradságos út eredménye volt. Már a cári Oroszországban meglehetősen korán teret hódított a film, és 1896. május 4-én Szentpétervárott már tartottak filmvetítést, majd vándormozisok, francia gépekkel előadásokat tartottak különböző városokban. Állandó mozik 1904-től épültek, és a Sztyenka Razin című rövid játékfilm 1907-ben. elkészült. A változást 1917, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta meg. 1919. augusztus 27-én Lenin aláírásával államosították a filmipart. *#• »■s e vi ín ........... A köztársaságok kn A hatalmas országban azonban a fejlődés nem volt, és nem lehetett egyenletes. Azerbajdzsánban, bár ott már 18911-ban vetítettek, nem erősödhetett a filmművészet, mert a mohamedán vallású lakosságot a papok eltiltották a moziktól. De 1923-ban már ott is létesült stúdió, s a következő évben meg is született az első játékfilm. Tíz évvel később, 1933-ban itt született az immár klasszikus Huszonhat komisszár. E stúdió legutolsó, nálunk is beIV. Békekölcsön a (Folytatás 2 olda-lr 1) 35881 35907 01—50 01—50 35033 01—50 100 35918 01—50 35054 14 5000 35921 01—50 35054 01—50 200 35931 01—50 35108 01—50 100 35932 01—50 35111 01—50 200 35934 01—50 35131 01—50 100 35962 01—50 35163 01—50 100 35967 01—50 35178 01—50 100 35970 01—50 35182 01—50 100 36004 01—50 35186 01—50 100 36014 01—50 35196 01—50 200 36039 01—50 35204 01—50 200 36095 01—50 35207 01—50 100 36112 01—50 35254 01—50 100 36126 01—50 33302 01—50 100 36203 01—50 35305 01—50 100 36270 01—50 35324 01—50 100 36278 01—50 .35330. 01—50 100 36306 01—50 35370 öl—50 100 36318 01—50 35387 01—50 100 36342 01—50 33390 01—50 200 36381 01—50 35395 01—50 100 36385 01—50 35416 01—50 100 36407 01—50 35424 01—50 100 36415 01—50 35428 01—50 200 3§455 36509 01—50 35490 01—50 100 01—50 35528 01—50 100 i 36527 01—50 35549 01—50 100 36554 01—50 35565 01— .50 100 36577 01—50 35581 01—50 100 36595 01—50 3564Ó 01—50 200 36621 01—50 .35643 01—50 10Q 36657 (H—50 35811 01—50 100 36668. 01—50 3573? 01—50 100 36672 01—50 3573" 01—50 100 36674 01—50 35792 01—50 100 36675 01—50 35799 01—50 200 36691 01—50 35800 01—50 100 36701 01 —50 35802 01—50 100 36704 01—50 358?6 01—50 200 36728 01—50 35850 01—50 100 *6734 Dl—50 »£859 01—50 100 36743 07 01—50 200 36743 01—50 36873 01—50 100 36797 01—50 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 200 36WM 26827 30841 **6853 36804 36808 C69i 1 ’6975 36090 ’7015 37025 37033 37064 37127 37138 200 ’7145 100 j 37154 100 I 27174 100 > 37175 100 J .37194 100 I 37206 100 ! 37227 100 : 37271 100 1 37336 100 37342 100 | 37390 300 37413 2000 37418 100 100 100 100 100 200 100 37455 37472 37479 37490 37510 37558 37575 100 I 37578 100 100 100 200 1000 100 100 5000 200 200 37579 37612 37616 37650 37674 37680 87687 37693 37700 37712 91—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 100 1 87721 100 ; 37759 100 j 37788 100 > 37790 100 ; 37847 200 [ 37850 200 [ 37850 100 ; .37869 100 j 37882 100 j 37897 200 j 37898 100 j 37901 200 j 37903 100 ' 37922 100 I 37987 100 * 38022 100 j 38039 100 j 3804], 100 ' 38061 100 j 38079 200 I 38183 122 i 38187 100 38193 100 | 38233 38271 38283 38292 100 I 38351 I 38352 38367 38393 3845C 38524 38552 38608 83612 38632 38649 38685 38702 100 100 200 100 100 100 100 100 100 100 500 200 100 100 100 100 100 100 200 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 46 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 M)l—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 01—50 200 100 100 200 100 5000 200 100 100 100 100 100 100 100 100 200 200 100 100 100 100 100 100 200 100 100 100 100 3 00 100 100 100 100 100 38704 01—50 200 39569 W—50 200 38738 01—50 100 39582 01—50 200 38744 01—50 100 39606 01—50 100 3874R 01—50 100 39603 01—50 100 38785 01—50 100 39624 01—50 100 38789 01—50 100 39673 01—50 300 38809 01—50 100 39679 01—50 100 38828 01—50 100 39685 01—50 100 38832 01-r50 100 39695 01—50 100 38835 01—50 200 39734 01—50 100 38875 01—50 100 39783 01—50 100 38877 01—50 100 39797 01—50 100 38888 01—50 100 39798 01—50 200 38898 01—50 100 39800 01—50 100 39023 01—50 200 39818 01—50 100 39034 01—50 100 39825 01—50 200 39036 01—50 200 39865 01—50 200 39071 01—50 100 39867 01—50 200 39103 01—50 200 39873 01—50 200 39110 01—50 100 39944 01—50 200 39127 01—50 100 39959 01—50 200 39132 01—50 100 39139 01—50 100 A gyorslista közvet39153 01—50 100 lenül a húzás után ké~ 39202 01—50 100 szült, ezért az ‘'esetle39263 01—50 100 gea ■számhibákért fe39317 01—50 200 lelősséget nem válla39321 01—50 100 lünk. A loo forinttal 39337 01—50 100 kisorsolt kötvényekre 39385 01—50 100 a kötvényen feltünte39403 01—50 100 tett névértéket kell ki39430 01—50 100 fizetn i. A kötvények 39474 01—50 ' 100 beváltását. 1973. Január 39502 01—50 100 9-én kezdik meg az 39516 01—50 100 OTP fiókjai és a pos39544 01—50 200 tahivatatok. mutatott alkotása a »rövid egy évvel ezelőtt látott, A holnap lovasai. Belorusziában 1926-ban mutatták be az első belorusz nyelvű produkciót. E stúdió filmjei közül legutóbb a Támadás hegedűszóra című gyermektörténetet láttuk. 1930-ban már hangosfilmet készítettek az Észt Köztársaságban, az itt készültek közül megemlítjük A lovag végakarata című filmet. Sorolhatjuk a köztársaságok filmművészetét egymás után, mindegyikben rendkívül nagyarányú fejlődést látunk. Különösen kiemelkedik Grúzia filmművészete, csak megemlítjük A katona apja, A lombhullás, A különleges kiállítás című, nálunk legutóbb látott alkotásokat;. Vagy Kirgizia filmjei közül Az első tanítót. Az üz- bégek munkái közül a Nasz- reddin Hodzsa kalandjait. És talán külön cikket érdemelne az orosz filmművészetben a MOSZ FI LM és ^ LENFILM stúdió félévszází?- dos története. Rizenstcin és utódai A szovjet filmművészet adta a némafilm korszakában a világnak Szergej Eisensteint. az egyetemes filmművészetnek azt az óriását, akinek 1925-ben készült Pa- tyomkin páncélosa immár másfél évtizede a világ legjobb tizenkét alkotása között foglal helyet. Művei soha nem tapasztalt magaslatát jelentették a világ filmművészetének csakúgy, mint Pudoékin alkotásai.' Mellettük nőtt fel Kulesov, Kozin- cev, Jutkevios, Geraszimov, Donszkoj, akik már a klasz- szikusok közé számítanak, és akik közül nem egy még ma is töretlen akarattal, tehetséggel alkot. (Gondoljunk például Kozincev Lear királyára.) Az első hangos játékfilmet 1931. május 1-én mutatták be. A harmincas évek elején Mihail Romm filmjei jelentettek eseményt. A Nagy Honvédő Háború ideje alatt a haditudósítóké voit a szó, de készültek szép számban a szovjet ember harcát, a hátország erőfeszítéseit bemutató játékfilmek is. A második világháborút követő időszak szovjet filmművészete már nem idegen a magyar mozilátogatók előtt. Igen sok filmet láttunk, megismerhettük az egyes szovjet köztársaságok művészetét, alkotó módszereit, megtanultuk rendezők, színészek, operatőrök nevét. Az ötvenes évek derekától nagy arányú fellendülés tapasztalható. Jurij Rajzman, Joszif Hejíic, Szergej Bondarcsuk, Grigorij Csuhraj, a Kalatozov-testvérek, a régebbi alkotók közül Kozincev és Mihail Komm, majd az egész fiatal generációból Gleb Panfilov, Irina Poplavszkaja alkotásai messze kiemelkednek az átlágfilmek közül, műveik ‘közül nem egy hosz- szú évtizedekre emlékezetes érték. Csak példaként említjük az Egy év kilenc napja, a Szállnak a darvak, az Emberi sors, a Ballada a katonáról, a Tiszta égbolt, A tűzön nincs átkelés a Dzsami- la szerelme című remekműveket. Nemzetközi ran£ A szovjet filmművészet természetesen olt van alkotásaival a nemzetközi fórumökon is; nehéz lenne felsorolni csali az utóbbi években kapott kiemelkedő díjakat is. 1932 óta, amikor Velencében díjat nyert egy szovjet film, a szovjet nép alkotásainak mindenkor megvolt a tisztelete és a rangja az igazi művészeti fesztiválokon, fórumokon. Száznál jóval több ország mozijaiban vetítenek napjainkban szovjet filmeket. Nálunk 1919-ben ismerkedett vele először a mozilátogató, majd a felszabadulás után, 1945. február elején volt az első szovjet film magyarországi bemutatója. A magyar közönség, mint már említettük, jól ismeri a szovjet filmművészetet. Mint baráti nép, szélesebb betekintést kapunk az alkotók kísérletezéseibe, valósággal műhelymunkáiba is, megismerjük átlagos, középszerű, kommersz alkotásaikat, és megismerjük a remekműveket is. S ez utóbbiakat újra meg újra szívesen visszavárjuk mozivásznainkra. KEZDJE AZ ÜJ ÉVET SZERENCSÉVEL VÁSÁROLJON JANUÄRI ELŐFIZETÉSES I0TTOSZELVÉNYT
