Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

KSfibr. Ötvenéves a Szovjetunió Msszkválan megkezdőit! a libiEeuifii iszisiepség LßotsyM Br&zsny© w mondott beszédet Csütörtökön délelőtt 30 órakor Nyikolaj Podgornij szovjet államfő nyitotta meg Moszkvában a Kreml kongresszusi palo­tájában a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója allcalmá- ból összehívott kétnapos ünnepi ülését. A kongresszusi palota 6 ezer férőhelyes szín­háztermében jelen voltak az SZKP Központi Bizottságának tagjai cs póttagjai, a Szov­jetunió és az Oroszországi Föderáció par­lamentjeinek képviselői. A színpadon — amelyet erre az alka­lomra a Szovjetunió hatalmas térképé­vel. Lenin portréjával és a szövetséges szovjet köztársaságok címereivel díszítet­tek fel — kétszáz tagú elnökség foglalt helyei. Az elnökségi széksorok közül az elsőben volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Nyikolaj Podgornij. a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke, Alele- szej Koszigin miniszterelnök, valamint az SZKP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak á díszünnepség elnökségében a szocialista országokból érkezett párt-, és állami delegációk vezetői, köztük Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Magyar részről a jubileumi diszünnep- ségen megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a. párt- és állami delegáció tagjaként tar­tózkodik a Szovjetunióban, Gáspár Sán­dor. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az évfordulóra Moszkvába érkezett magyar szakszervezeti delegáció vezetője, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, a KISZ küldött­ségének vezetője. Legfontosabb feladatunk: a szocialista világrendszer erősítése és fejlesztése Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke meg­nyitó beszédében elsőként a ll szocialista országból ér­kezett párt- és állami dele­gációkat üdvözölte, majd a Szovjetunióval szomszédos, '’agy baráti viszonyban levő Országok nivatáíus küldöttsé­geit, és a „harmadik világ” Országaiból, illetve a tőkés Országokból érkezett haladó személyiségeket köszöntötte. A Szovjetunió himnuszá­nak elhangzása utón Nyiko- Jaj Podgornij átadta a szót Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, aki három és fél órás ünnepi beszámolót tartott. r Ujj korszakot nyitott Az SZKP KB főtitkára be­széde első részében a Szov­jetunió megalakulásával fog­lalkozott. A Szovjetunió ‘hegalakulása — mondotta — Wvetlen folytatása volt a oiagy Októbernek, amely új korszakot nyitott meg az otTiberiség fejlődésében. A Szovjetunió létrejöttében gya­korlatilag testet öltött a nagy Len i n eszméje: a szabad Nemzetek önkéntes szövetsé­ge. a Szovjetunió íólévszá- *ados története a szocialista forradalomban született; s {ha a világ egyik legerősebb hatalmává vált. Ez a fél év- k?ázad a Szovjetunió zászla­ja alatt tömörült köztórsa- 5;tgok, az országban élő henvzetek, nemzetiségek fel- növekedésének és igazi gaz­dasági, politikai és kulturá­lis felvírágozásának történe­te. ■ Az összes szovjet népek {"apvető érdekei, a szocia- 'bmusért vívott harc logiká­ba szükségessé tette orszá­gunkban az egységes, sok- nemzetiségű szocialista ál­fám megalakítását — foly­tatta Brezsnyev. Ahhoz azon­ban, hogy egy ilyen állam létrejöjjön, szükség volt a Bárt szervező szerepére, he- ,yes politikájára, céltudatos tevékenységére. Leonyid Brezsnyev beszé­- további részében a ném­eti kérdéssel foglalkozott. {Ljelentette, hogy a nemzeti kérdés napjainkban is rend- j ivü] éles, az Egyesült Ál- tarnokban, Kanadában, Bel­giumban és Nagy-Britanniá- ban, ahol az angol kapita­lizmus évele óta kegyetlen háborút visel Észak-Írország népe ellen, amely harcra kelt jogaiért. Az ország népeinek egyesü­lése egy egységes szövetség­be, az egységes soknemzeti­ségű szocialista állam meg­teremtése hallatlan, lehetősé­geket tárt fel hazánk, társa­dalmunk gazdasági és kultu­rális fejlődése előtt, — húz­ta alá Leonyid Brezsnyev, majd így folytatta: — Ha­sonlítsuk össze az 1972-es esztendőt a háború előtti 1940-es évvel. Csupán ez alatt az idő alatt a Szovjet­unió napi termeléseinek vo­lumene 14-szeresére növeke­dett. Ma a szovjet ipar egyet­len hónap alatt több termé­ket állít elő, mint az egész 1940-es évben. A lakosság reáljövedelme 1940-hez vi­szonyítva több mint négy­szeresére növekedett. A nemzeti kérdést teljesen megoldottuk, országunkban létrejött és megerősödött a dolgozó emberek nagy test­vérisége, akiket nemzeti ho­vatartozásuktól függetlenül az osztályérdekek és célkitű­zések közössége egyesít, ki­alakult a történelemben ed­dig még nem tapasztalt kap­csolat, amelyet mi jogosan a népek lenini barátságának nevezünk. Az eltelt fél évszázad alatt társadalmunk minőségileg új szintre emelkedett. Nálunk megszilárdult és reális való­sággá vált az emberek új történelmi közössége, a szov­jet nép. Országunkban szo­cialista nemzetek keletkez­tek. és fejlődnek, amelyek között új típusú kapcsolatok alakultak ki. A szovjet raép nagyra becsűi i A szovjet nép egysége a szocialista haza védelmében megvalósult hőstettekben fe­jeződött lei a legmeggyőzőb­ben. Országunk nemzetei­nek, és'nemzetiségeinek szö­vetsége és barátsága olyan nehéz megpróbáltatásokat állt ki, mint a Nagy Hon­védő Háború. Fegyveres erőink ma ts a szocialista haza megbízható védőpajzsát jelenti. A szovjet nép nagy­ra becsüli és szereti hadse­regét, megérti, hogy amíg a földkerekségen agresszív erők léteznek, jól felszerelt hadsereg nélkül nem boldo­gulunk. Ezután az SZKP főtitkára a párt: szervező, irányító sze­repéről beszélt. A párt; — mondotta — országunk vala­mennyi nemzetének és nem­zetiségének élen járó képvi­selőit egyesíti. A párt. a Szovjetunió dolgozói, bajtár- siasságának és barátságának, az egész szovjet nép meg­bonthatatlan egységének leg­fényesebb megtestesülése. A párt elérte, hogy az .in­ternacionalizmus a kommu­nisták maroknyi csapatának (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulóján Kádár táltos vezetésével részt vevő magyar párt- és kormányküldött­ség koszorút helyez cl a Lcnin-mauzóleimmál VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [»min A MAGTAB SZOCIALISTA MPNRASPART BORSOO MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 301. szám Ara: S0 fillér Péntek. 1072. december 22. Békét Vietnamban I ffl Magyar Népköztársaság lícrsBánvának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya és népe mélységes felháborodással értesült az Egyesült Államok újabb ag­resszív lépéséről: arról, a megdöbbentő tényről, hogy ismét felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész területének bombázá­sát. Nixon elnök utasítására feloldották az október vé­gén — az amerikai elnökvá­lasztásokat megelőzően —el­rendelt korlátozásokat, s az amerikai harci repülőgépek ismét folyamatosan támad­ják a lakott településeket, mérhetetlen károkat és szen­vedést zúdítanak Vietnam oly sokat, szervedéit népére. A vietnami nép szenvedé­seinek fokozásával az ame- rikai agresszorok megpróbál­nak nyomást gyakorolni a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányára, hogy fcfkénysaerítsék a. már ko­rábban elfogadott, októberi kilenc pontos megállapodás p.laprető módosítását Néhány héitet ezelőtt a VDK kormányának nyilatko­zata alapján feltámadt annak reménye, hogy végre elhall­gatnak a fegyverek Vietnam földjén és elhárul a békés rendezés akadálya. Az Egyesült Államok elnökének a VDK miniszterelnökéhez intézett üzeneteben egyszer már teljesnek és végleges­nek ismerte el a vie Irt a mi és az amerikai fél között létre­jött megállapodás szövegét a háború befejezéséről és a bé­ke helyreállításáról. Ez biza­kodással töltötte el a világ népeit.­A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának képviselői a párizsi tárgyalá­sok során türelmes és követ­kezetes magatartásukkal ta­núbizonyságát adták, hogy mindent megtesznek a viet­nami kérdés tárgyalások út­ján történő megoldása érde­kében Javaslataik lehetővé tették a kiutat az Amerikai Egyesült Államok kormánya számára a kilátástalan hely­zetből. A magyar kormány ez év október 28-án közzétett nyi­latkozatában felhívta az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy időveszte­ség nélkül írja alá és hajtsa végre a tárgyalások nyomán létrejött megállapodást. Ki­fejezésre juttatta azt a re­ményét, hogy az amerikai kormány az aláírás haloga­tásával nem okoz majd csa­lódást a világ békeszerető népeinek. Az elmúlt, napol' esemé­nyei azonban azt bizonyít­ják. hogy az Egyesül í; Álla­mok kormánya megtagadta a vállalt kötelezettségeket, a megállapodás aláírását és is­mételten leleplezte az impe­rialista agresszoros békeszó­lamok mögé rejtett valódi szándékait. A legrettenele- sebb eszközökkel akarják rá­kényszeríteni Vietnam hősi népére a maguk akaratát. A magyar nép meggyőződéssel vallja, hogyr ez a törekvésük sem jár sikerrel, a vietnami nőn küzdelme győzelemmel fejeződik be. A Magyar Népköztársaság kormánya ismételten kifeje­zésre juttatta, hogy mint ed­dig. a jövőben is minden le­hető módon segíti a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság. a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormánya es a vietnami nép erőfeszítéseit független­ségének. nemre'i jogainak biztosítóst h Továbbra is )••"•. :tkc:v. töven támogatja a VDK-nak és a DIFK-nek a p-'rizsi tárgyalásokon képvi­selt konstruktív állásé ‘'át. A Vietnami Dcmokr. likus Köztársaság ellen felújított kalóztámadások fokozását, a háború rendkívül súlyos esz­kalációját a világ béke- és igazságszerelő népek mély­ségesen elítélik. Ebben az őszinte felháborodásban ma­radéktalanul osztozik a ma­gvar nép is. A Magyar Nép- köztársaság kormánya a bé­kéért felelősséget érző min­den néppel és kormánnyal együtt követeli az amerikai terrorbombázások azonnali beszüntetését, az agresszió haladéktalan befejezését. A Magyar Népköztársaság kor­mánya felhívja a világ béke- szerető erőit és az amerikai haladó közvéleményt is. te­gyenek meg mindent annak érdekében, hóm' az amerikai kormány haladéktalanul szün­tesse be a VDK elleni kalóz- támadásait. további késede­lem nélkül írja alá a létre­jött megállapodásokat és tartsa be vállalt kötelezett­ségeit. mert csak ez jelent­heti a vietnami háború be­szüntetésének és a délkelet - ázsiai béke helyreállításának egyedüli útját. A KB-határozat szellemében Tanácskozás a szakszervizetek jivi évi lelaÉíalrÉI Tegnap délelőtt ülést tar­tott: az SZMT elnöksége, majd összeült a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csa, hogy megvitassa a jövő évi munkaprogramot és az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatából adó­dó szakszervezeti feladatokat. A tanácskozáson Mráz Ferenc elnökölt, az elnökségben fog­lalt helyet Veres Sándor, a megyei párt vb tagja, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Dajka Ferenc, a SZOT-elnökség, tagja, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára. A testületet Tóth József, a SZOT-elnökség tagja, az. SZMT vezető titkára tájékoz­tatta a Központi Bizottság említett, nagy fontosságú ha­tározatáról és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa de­cember 15-i ülésén hozott ha­tározatokról, az ezekből adó­dó borsodi feladatokról. Hangsúlyozta: a KB-határo­zat alapvető fontosságú cél­kitűzése a nagyüzemi mun­kások helyzetének javítása. Megyénk dolgozói egyetértés­sel fogadták a határozatot, s ezt: tettekkel is igazolták. Jó példa erre a Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjai­nak kimagasló eredménye. Az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek megva­lósítása a borsodi üzemek munkásai számára is nagy feladatot jelent. A jobb gaz­dasági eredmények elérését a szakszervezeteknek is mesz- szemenöen elő kell segíteni­ük. A decemberi SZOT-hatá- rozat részletesen tartalmazza az ezzel kapcsolatos tenni­valókat. Az SZMT vezető titkára is­mertette a borsodi vállalatok idei gazdasági eredményeit. Kiemelte a belső tartalékok feltárására irányuló törekvé­seket, a m unká verseny ben el­ért sikereket, az újítómoz­galom fejlődését. 1972-ben je­lentős eredménynek számit, hogy a borsodi vállalatoknál felhasznált: túlórák szama át­lagosan 17 százalékkal csök­kent, ami nem kis részben a szakszervezetek következetes fellépésének köszönhető. A jövő évi szakszervezeti fel­adatok közül Tóth József el­sősorban a hatékonyság nö­velésének elősegítését eiv.l tette meg. Felhívta a figyel­met a szakszervezet kettős feladatkörének egységére: ér­dekképviseleti jogaikat csak úgy érvényesíthetik mara­déktalanul, ha a munkaver- seny szervezésével, a dolgo­zóknak a gazdasági felada­tokra való mozgósításává’ hozzájárulnak az eloszthat javak mennyiségének növelé­séhez is. A tájékoztatói követően Kiss Béla. az SZMT titkára a KB-határozatból adódó ide­ológiai. politikai feladatokat ismertette. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa al­kotó vita után állást fogla’t a határozatok maradéktabm megvalósítása mellett. Végül elfogadták az SZMT. illetve az elnökség jövő évi munka­tervét. F. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents