Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

1972. dec. 20., szerda ESZAK-MAGYARORSZAS 3 Napirenden A beszámoló taggyűlések előkészítése „Az alapszervezet taggyűlése a pártmunka irányítására, az ügyek intézésére négyévenként vezetőséget választ... A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a párt vezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét.” (MSZMP szerv. szab. 26. p.) A SZERVEZETI szabály­zat e követelményének a párlalapszervezetek és a csúcsvezetőségek országszer­te — így megyénkben is — januárban 'és februárban tesznek eleget. Kivéve a pe­dagógus pártszervezeteket, amelyek az iskolai év végén tartják beszámoló taggyűlé­seiket. A januárban és feb­ruárban sorra kerülő tag­gyűlések politikai és szerve­zeti előkészítése azonban az érdekelt pártszervezetekben már korábban napirendre került, és jelenleg is javá­ban folyik. A megyei párt-végrehajtó- bizottság szeptember végén irányelveket dolgozott ki a beszámoló taggyűlések poli­tikai és szervezeti feladatai­ra; az irányító pártbizott­ságok, az alapszervezeti és csúcsvezetőségek — az irány­elveknek megfelelően — in­tézkedési tervet készítettek pórtéletünk e kiemelkedő je­lentőségű eseményeinek elő­készítésére. Szó volt a tenni­valókról a novemberi titkári értekezleteken, a november és decemberi pártcsoportgyű- léseken, s az alapszervezeli vezetőségek útmutatást kap­tak az 1. sz. Titkári Tájé­koztatóban is. Az irányító párlszervek tehát idejében és bőségesen ellátták az alapszervezeteket . elvi útmutatással, sőt, gya-, korlati jó tanácsokkal is a beszámoló taggyűlések gon­dos és alapos előkészítéséhez. Ennek során felhasználták az elmúlt évi — a X. kongresz- szus óta első — beszámoló taggyűlések legáltalánosabb tapasztalatait is. Nem kevés­bé fontos, hogy a kapott út­mutatások mellé most min­denütt. felidézzék saját be­számoló taggyűlésük tapasz­talatait, tanulságait is. S ha lehet, ezeket még apróléko­sabban, tételesebben — az élőkészítés, a beszámoló, a vita, a párttagság észrevéte­lei és javaslatai vonatkozá­sában is. A legfontosabb azonban — már az előkészületek során — a beszámoló taggyűlések céljának szem előtt tartása. Ezt pedig a megyei párl-vb irányelvei így íoglamaztak meg: „A beszámoló taggyű­lések segítsék elő a párt po­litikai célkitűzéseinek követ­kezetesebb végrehajtását; a párton belüli demokrácia szélesítését; o. pártéi lenőrzés erősítését; az alapszervezeli pártmunka fejlesztését — a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtását.’' Abban, hogy a beszámoló taggyűlések elérik-c majd céljukat, fontos szerepet ját­szik azok politikai és szer­vezeti előkészítése. A HELYILEG jól átgon­dolt intézkedési terv, az ab­ban megjelölt tennivalók fe­gyelmezett végrehajtása, a részfeladatok elvégzéséért fe­lelős elvtársak munkájának menet közben történő segíté­se, ellenőrzése a titkár és a vezetőség fontos feladata. A legfontosabb tennivaló a párttagság politikai felké­szítése — párt csoport-érte­kezleteken és egyéni beszél­getések során —; vélemé­nyének, észrevételeinek, ja­vaslatainak meghallgatása és felhasználása a vezetőség be­számolójában. Csakis ez ál­tal érhető el, hogy a párttag­ság is felkészülten és aktí­van vesz majd részt a taggyű­lésen, mi több, hogy a veze­tőség és a tagság a legfonto­sabb kérdésekben, s a to­vábbi tennivalók tekinteté­ben is azonos véleményen lesz. Ez pedig — nem kétsé­ges — ú.iabb lendületet ad a X. kongresszus határozatai­nak maradéktalan végrehaj­tásához. • ' A taggyűlések színvonalát és eredményességét — az el­múlt évi tapasztalatok sze- ' rint is — nagymértékben meghatározza a vezetőség be­számolójának tartalma és ; színvonala. Ha azok — az irányelvek és instrukciók szerint — idejében és kollek­tív munkával készülnek el, ha tárgyilagosan — kritiku­san és önkritikusan — ér­tékelik a párlvezetöség és a párttagság munkáját: ha gondosait elemzik a helyi viszonyokat és elvi követke­zetességgel egyeztetik azt a X. kongresszus határozatai­val, valamint a KB novem­ber 14—15-i ülésének állás- foglalásával. feltétlenül szín­vonalas, aktív és friss len­dületet adó taggyűlésekre számíthatunk. A BESZÁMOLÓK és a ha­tározati javaslatok elkészí­téséhez a pártvezetőségek értékes segítséget, kaphatnak a működési területükön dol­gozó tömegszervezetek, moz­galmak kommunista vezetői­től, az állami és gazdasági egysége^ kommunista veze­tőitől, továbbá az irányító pártbizottságok tagjaitól, munkatársaitól, aktíváitól is, alak ezekben a hetekben rendszeresebben segítik, el­lenőrzik; egyben tanulmá­nyozzák az alapszervezetek munkáját, hogy majdan a beszámoló taggyűléseken az irányító pártbizottság nevé­ben kifejtsék róla vélemé­nyüket > is. Cscpányi Lajos A farkaslyuki szállítási üzemben hidraulikus emelőszerkezet könnyíti a gépkocsiszcrelök munkáját. A szakmunkástanuló nem inas I lisluap munkásai Ha nem tanulsz, megy inasnak! Gyermekkoromban sokfelé hallott, egyfajta megalázást, kellemetlen szájízt: kölcsönző szólásmondás jutott eszem­be. amint az MSZMP Mis­kolc városi Végrehajtó Bi-. zártsága a szakmunkástanu­lók anyagi, kulturális és szo­ciális helyzetét vizsgálta, s oly alkotó vita bontakozott ki e rangos fórumon. Eszem­be jutott, nemcsak azért:, mert a megalázást tartalmazó inas szó negyedszázad múltával szinte kikopott szótárunkból, hanem azért is, mert a most szakmát tanuló fiatalok etet­és munkakörülményei, jo­gai és kötelességei alapvetően mások, mint az egykori mes­ter urak sokszor háztartási alkalmazottá degradált ta­li on ca i é voltak. Sokan tud­nának és sokat lehetne be­szélni róla. milyen út veze­tett: a tanoncfcl vétel tői a se­gédlevél megszerzéséig, az akikor úgynevezett „felsza-j badulás”-ig a harmincas években. Az én korosztályom már a szocialista iparban ismerke­Egyszerűbb ügyvitel a tsz-ekhen 50 százalékkal kevesebb adat Megyénk tennelőszü vetíte­ttéiben szinte mindenütt legkezdődött már a közel- 3 zárszámadások előkészí­tse. A mérlegbeszámolók — 'int mindig — most is nagy dadátok elé állítják a rae- tgazdasági üzemek „irodis- üt”. örvendetes azonban, ogy az előző évekhez viszo- Vítva egyszerűsödik a tsz- k ügyvitele, csökken a kü- itibüző adatszolgáltatások ónná. Mint ismeretes, a termelő­kivetkezetek II. kongresz- '-usán elhangzott javaslatok 5 a kongresszust követő prtnány határozat alapján izottság alakult, amely fo- 'amatosan felülvizsgálja a Jezőgazdasági üzemek íigy- •telénck rendszerét, adat- ;<ttgáltatási kötelezettségeit. v izsgálódás ered ményei •ár most is éreztetik ked­vei hatásukat. Az idei, Synevezett évközi beszá­llókban a mezőgazdasági lenieknek már 36 százalék­ai kevesebb adatot kellett kitgáltatnluk, mint egy év- korábban. A most ké- kilö mérlegbeszámolók el- észí főséhez még 'nagyobb ánnyitéseket kapnak a me- a?azdasági üzemek. Az “12-es év gazdálkodásáról öHilbelül 50 százalékkal kevesebb adatot, szolgál­niuk, mint tavaly. Nem kell például gazdálkodási ágazatonként -részletezniük költségeik és eredményeik alakulását, elegendő, ha az összesítést jegyzik fel az adatszolgáltató ívre. 1073. január 1-től a tsz-ek könyvvitele is egyszerűsödik. A többi között kevésbé kell részletezniük anyagkészletei­ket, s kevesebb munkát igé­nyel majd a költségelszámo­lás is. Ezek a könnyítések, egy­szerűsítések azonban nem la­zíthatják a számviteli fegyel­met. Nagy szükség van ezért arra, hogy mindenütt tegyék hatékonyabbá a belső ellen­őrzést, s emeljék a számvi­teli apparátus szakmai szín­vonalát. Szó van arról is — s ezt a törekvést a Pénzügyminisz­térium is támogatja —, hogy a jövőben egyre inkább gé­pesítsék a tsz-ekben is az ügyvitelt, a könyvelést. En­nek érdekében javaslatot ké­szítenek arról, hogy az ügy­vitel gépesítéséhez, az ügy­vitelszervezés korszerűsítésé­hez hitelt Is kaphassanak a mezőgazdasági üzemek. A gépesítés tehát a földek, az állattenyészetek, a mező- gazdasági termelés különbö­ző ágazatát után lassan a t6z-ek irodáiba is bevonul az elkövetkező években,­Ä szövőgépnél Készlet a üzeméből. Hornod niegye! Kézműipari Vállalat herbolyai Potó: Se. Gy. dett egy-egy szakma forté­lyaival. de ez az időszak még oly közel volt az inasiskolák megszüntetéséhez, hogy vala­hányszor a mai fiatalok egy részének, a szakmunkástanu­lóknak életéről hallok, nem tekinthetek el az akkori és a mostani helyzet szembeállí­tásától. Nem tűnik frázisnak megismételni azt, amit ese­tenként a szó igaz értelmé­ben emlegetünk: a holnap viu nkásosztályának geri ncét a ma szakmunkástanulói al­kotják majd. Nem mindegy hát. mennyire segítjük útju­kat a munkássá válás során. Rifíerenciált ösztöndíjak Elöljáróban csupán annyit, Miskolc négy szakmunkás­képző intézetében, csaknem hal ezren tanulnak. Az elmé­leti oktatás az intézetekben, a gyakorlati képzés intézeti és vállalati tanműhelyekben, Valamint egyéni munkahe­lyeken történik. A szakmun­kástanulókat megillető ked­vezményeket, szociális és egyéb juttatásokat törvény és rendelet szabályozza, illetve határozza meg. Valamennyien egységes ösztöndíjban részesülnek. En­nek az ösztöndíjunk a mér­téke azonban számos össze­tevőből alakul ki. Függ egy­részt a szakmák fizikai mun­kaigényességétől. A vájár­nak, az üvegfúvónak nyilván magasabb az ösztöndíja, mint a hegesztőnek, a forrasztár­nak, vagy a kovácsnak és a géplakatosnak, a villany sze­relőnek pedig alacsonyabb, mint a korábban említettek­nek. Ez természetesen csak alapskála, amelynek van alsó és felső határa. Méghozzá elég differenciáltan. A tanu­lók ösztöndíja nagyban függ tanulmányi eredményüktől. Vannak szakmák, ahol ezen­kívül bizonyos „átalányt” is kapnak, S több vállalatnál, vagy szövetkezetnél a tanuló­idő teljes tartamára, tanul­mányi szerződés alapján tár­sadalmi ösztöndíjat biztosí­tanak, amelynek havi össze­ge 250 forinttól 500 forintig terjedhet. Így azután előfor­dulhat, hogy egy jól tanuló, lelkiismeretesen dolgozó fia­tal már az első évben akár 500—950 forintot is megke­reshet, Teljesifmcnvöerek és jutalmak A/, új szakmunkástanuló­törvény lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy az in­tézettel történő megállapo­dás alapján a közepes, vagy jobb tanulmányi előmenete­lő fiatalok órabérben, vagy teljesítménybérben dolgozza­nak. A Lenin Kohászati Mü­vekben, -a MÁV Járműjaví­tónál máris élnek ezzel a rendkívül fontos lehetőség­gel. A tanulók azután az üzemben tanúsított szorgal­muk aranyában, a nyereség* részesedésen kívül külön pénzjutalomban is részesül­nek. De a juttatások közé tartozik a csaknem térítés- mentes étkezés — 7 forintot kell fizetni az ebédért —. az egészségre ártalmas és hideg munkahelyeken a felnőtt dol­gozókkal .azonos mértékű vé­dőétel és védőital. Igaz, az étkezési nyersanyagnormák többségükben már elavultak, így az előírt összegből nehéz „kihozni” a megfelelő meny- nyiséget és minőséget. Sajná­latos, hogy némelyik válla­latnál a kulturált étkezés fel­tételeit sem biztosítják az ipari tanulóknak. 1 szabad idő Tényeken alapuló statiszti­kai adatok bizonyítják, hpgy a szakmunkásképző-intézetek otthon-ellátottsága az utóbbi években javult. Kulturális tevékenységük egyre sokré­tűbb. Nem ritkák a közös színház- és mozilátogatásók, az egyre jobban fejlődő ön­tevékeny művészeti és szak­körök. Az ipari tanuló-intéze­tekben levő irodalmi színpa­dok, ének- és lón clear ok most már egyre eredménye­sebben versenyeznek a kö­zépiskolák nagy hagyomá­nyokkal rendelkező együtte­seivel is. A különféle kultu­rális versenyek, bemutatók egyre színvonalasabbak, és élményt jelentenek a hagyo­mányos intézeti KISZ-napok is. Az ipari tanulók nagy ré­sze (több mint: ezer fiatal) színházbérlettel rendelkezik. Még többre tehető azok szá­ma. akik rendszeres olvasói, látogatói az ifjúsági és mű­szaki könyvtáraknak, vala­mint az ifjúsági kluboknak. Általános az is, hogy az in­tézetek szoros kapcsolatot tartanak a művelődési há­zakkal, amelyek sajátos esz­közökkel segítik a szakmun­kástanulók iskolán kívüli művelődését, szabad idejük hasznos, célszerű eltöltését. Mindez persze, nem jelenti azt, hogy nincsenek gond­jaink Miskolcon, a szakmun­kástanulók anyagi, kulturá­lis és szociális ellátottságá­ban. E gondok azonban sa­játos jellegűek, amelyeknek felszámolása nem mehet má­ról holnapra, azonban illeté­kes szerveink nagy figyelmet fordítanak a szakmunkásta­nulók helyzetének javításá­ra. Nevelők és oktatók, vala­mint üzemek kollektívái se- nitik ez ifjú nemzedék mun­kássá válását. Jó lehetőség erre az is. hogy az ipari ta­nulók egy része az utolsó évben már az üzemben, szak­máját szerelő és értő mun­kások között ismerkedik a mesterséogel. Szocialista bri­gádok fogadják be. segítve munkáját, életének alakulá­sát. S ezen az úton könnneb- ben jut a cél felé a holnap felnövekvő tnu" k ásóemberie- ke. Paiilovits Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents