Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

1972, dec. 2., szembot ESZAK-MAGYAROR5ZAG 7 50 éves jubileum előtt a Szerencsi Csokoládégyár „A Rákócziak egykori kedvelt ,Sasfészke’, ,Hegyalja kapujaSzerencs, az itt gyártott édesipari termékei után Magyarország határain túl is nevezetes hely. Ismertté tette ezt a kedves, gazdag történelmi múltií községet a „Sze­rencsi Csokoládé”. Ma világszerte ismerik a gyár termékeit. A hírnév elsősor­ban az elmúlt 50 év során itt, a Szerencsi Csokoládégyárban dolgozott és ma is dolgozó munkásnőknek és munkásoknak köszönhető, akik a gyár vezetőinek szakavatott irányításával olyan árut termeltek fél évszázadon át, évről évre, mely ma a világpiacon valóban elismert „márka”. Így, e sorokkal kezdődnek az immár 50 éves Szerencsi Csókoládégyár ju­bileumi emlékkönyvének bevezető sorai. A gyár múltját, jelenét, s jövőjét ma­gába foglaló, ötezer példányban megjelenő könyv a kecskeméti Petőfi Nyomda jóvoltából a jövő év januárjában készül cl. Hosszú hónapok óta gyűj­tik, s rakosgatják mozaiksze- rűen egymás mellé a gyár történetéről szóló adatokat, visszaemlékezéseket. Megszó­lalnak a szemtanúk, a gyár történetének formálói. Sza­bó József nyugdíjas —, aki a gyár alapkő letételéinél is je­len volt — élményeit, emlé­keit így foglalja össze: — 1918. szeptember 7-én kerültem a Szerencsi Cukor­gyárhoz. Tizenhárom éves voltam. Munkál kellett ke­resnem az iskola helyett, meri édesapám az első vi­lágháborúban kint. harcolt a fronton... — 1.92-5. év tavaszán a ke­zembe adtak egy csomó kul­csot, hogy azok valamelyiké­vel. nyissam ki az üzemrészt, amelyikben régebben a sü- vegcukrot gyártották. A cu­korgyárnak ez a részlege még 1916-ban megszűnt, mert ak­kor készült el Szerencsen utoljára a süvegcukor... A szemle után három hét múl­va kőművesek, ácsok és asz­talosai, lakatosok jöttek a gyárba. Néhány hónap alatt rendbehozták az épületrészt. Amikor minden elkészüli, tudtam meg, hogy itt csoko- 'ádégyár less. Eredetileg Debrecenbe akarták telepíteni ezt a cso- '.oládégyárat, de nem bíztak a sikerben. Hírnév kellett és esi a hírnevet Szerencs adta. Miért? Mert. a szerencsi cukornak már ekkor jó hír­neve volt és igy a tervezett csokoládégyár is jó hírnév­vel indulhatott... As első termék a szerencsi 101-cs csokoládé volt... A csokolá­dégyár a Magyar Cukoripar RT. leányvállalata lett, a, központ Budapest volt... A kezdeti időkben még olyan kevés csokoládét rendellek, bogy a gyár egyetlen takarí­tónője, özv. Bán Jánosné az árut batyuba kötve a hátán vitte a postára feladni. Ké­sőbb csináltattak egy két­kerekű taligát, amivel egy­szerre 200 kilogrammot is lehetett szállítani. —- mondja az együk vissza­emlékező — Szerencs is fel­szabadult, A szovjet csapa­tok részéről Petrov nevű ka­A gyár első terméke: a 101-cs, a kiváló áruk fóruma jelzéssel kitüntetett ctcsokoládc A visszaemlékezők elmon­dották, hogy 1929-ben fej­lesztették a gyárat. Ekkor lé­tesítették a karanv'”" •- ka üzemet, az ostya- és kekszgyártó részlegen Kbo..i az időben kezdték meg az Angliába és Amerikába me­nő export gyártását. 1935. februárjában tragi­kus esemény történt; a gyár területén tűz ütött ki, nagy érték ment tönkre, újjá­építésre volt szükség. A második világháború ki­törése után a csokoládéter­melés nagyon lecsökkent. 1944 őszén, amikor hazánk egy része már felszabadult, az ágyúk és a tankok dübör­gése hallható volt Szeren­csen, ekkor jött a parancs; a gépeket, a motorokat le kell szerelni, mert azokat Né­metországba szállítják. A dolgozók, s a néphez, hű ve­zetők ébersége nyomán sze­rencsére a gépeknek csak kis részét sikerült a fasiszta hor­dának elszállítania. A gyá­rat fel is akarták robbanta­ni, de a munkások ezt meg­akadályozták. — 1944. év december 13-án lyezlék üzembe a diósgyőri gyáregységet. Szociális ' vo­natkozásban azért jelentős, mert a csokoládégyár a Sze­rencsen és a környéken lakó nők mellett; sok miskolci nőt is munkához juttatott. Jelen­tős azért is, mert bővült a választék, nagyobb lehetőség nyílt a hazai igény kielégíté­sére, az export termelésére. Es kihatott a gyár fejlődé­sére minden vonatkozásban. 1923-ban 50 dolgozó mind­össze 100 tonna árut termelt, s ebből 4 vagon ment ex­portra. Az 50. évben, 1972- ben a Szerencsi Csokoládé­gyár két egységében 2400 munkás és vezető dolgozik. Ebben az évben 18 000 tonna terméket készítenek a hazai és a külföldi fogyasztók ré­szére. A termelésben elsősorban a szocialista brigádok járnak az élen. A közel 100 szo­cialista brigád, a nyolc szo­cialista üzemrész, a 10 él- üzem - kitüntetés, a két szo­cialista gyáregység cím, a mintegy 500 kiváló dolgozó, az 58 élelmiszeripari kiváló dolgozó kitüntetés bizonyí­téka a sok nagyszerű helyt­állásnak. 1972 ismét tragikus ese­ményt hozott; tűz ütött ki'a gyárban. Bár roppant nagy kárt okozott de nehéz lenne Részlet a csomagolóbél. Sok-sok nő lelkiismeretes, szorgalmas mu nkája nyomán készülnek cl, s jutnak cl a különféle termékek a hazai cs a külföldi megrendelőkhöz Pillanatkép az export áruk csomagolásáról felmérni, milyen lett vol­na a kár a dolgozók ön­zetlen tette nélkül. A szem­tanúk és a részvevők elmon­dották, hogy a gyár vezetői­vel az élen sok száz dolgozó szinte testi épségét kockáz­tatva mentette az értéket, és vett részt, a termelés új­bóli megindításához szüksé­ges roppant nagy munkában. Már jóváhagyták a gyár jövő évi tervét. Ennek alap­ján 1973-ban — amelyet ju­bileumi évnek tekintenek a dolgozók és a vezetők — az ez évinél 3 százalékkal több. közel 640 millió forint ér­tékű árut termelnek. Mint szóltunk róla, a gyár az első évekkel kezdődően termelt exportra. Ebben kü­lönösen nagy a felfutás 1972- ben, amikor is 170 százalék­kal több árut szállítottak, il­letve szállítanak külföldre az elmúlt, évinél. 1973-ban a fel­futás aránya szinte hajszál­nyira kevesebb az ez évitől. Az 1972. évi 120 vagonnal szemben jövőre 200 vagon árut kérnek a különféle kül­megkezdik a próbatermelést, A rekonstrukció nyomán 33 000 tonna terméket gyárt­hatnak majd évente. Rögtönzött kiállítás a gyár termékeiből földi cégék. Különösen sokat várnak az NSZK-ba, ahová 16 és fél vagon üreges árut kell a húsvéti igények ki­elégítésére. A szállítás már e hónapban megkezdődik, s 300 mázsa terméket indíta­nak útra. Kapcsolatban van­nak több bécsi céggel, szál­lítanak Dániába, USA-ba, Kanadába, Norvégjába, Svéd­országba, a népi demokrati­kus országok közül különö­sen darabáruból kémek so­kat Lengyelországba és az NDK-ba. A IV. ötéves tervidőszak­ban a gyár jelene és jövője szempontjából nagy jelentő­ségű rekonstrukcióhoz kezd­tek. Dicsérendő, hogy elő­ször a szociális létesítmény­nyel kezdték. 11 millió forin­tos költséggel megépítették, s átadták a 160 fős óvodát, s a 60 személyes bölcsődét. Ezzel a szerencsi üzemben dolgozó nők nagy gondjait oldották meg. A rekonstrukció során több mint 400 millió forintos költ­séggel, közel 11 ezer négy­zetméter területű üzemcsar­nokot, s összekötő épületet készítenek. Az üzem alapja, a csarnok kész, most végzik A Szerencsi Csokoládégyár és diósgyőri egységének ter­mékei igen népszerűek mind a hazai, mind a külföldi ve­vők körében. A jubileum évében egy sor új termékkel kedveskedtek. 1972-ben a német gépsoron 25—23 gram­mos súllyal „Három a kis­lány” elnevezéssel új csoko­ládéfajták gyártását kezdték meg, Enikő, Emese és Emő­ke elnevezéssel, málnás, meggyes és mogyorós töltés­sel: A mogyorós töltésű Eni­kő a kiváló áruk fóruma jelzés viselését is kiérdemel­te. A budapesti FŰSZERT-tel való kooperációval Budapest flip elnevezéssel készítenek ú,j terméket, ezzel is elnyer­ték a kiváló áruk fóruma ki­tüntetést, s igy tizenkettőre nő bt az olyan termékek szá­ma, amely magán viselheti ezt a kitüntetést. 1973. február' 23-án lesz a gyár 50 éves. Ez alkalomból sok kedves meglepetést; ter­veznek. Egyik: a jubileumi díszdoboz, amely 1 kilo­gramm súlyban foglal ma­Futószalagon a csokoládéfüggelékek a belső építést. A jelenlegi állapotok szerint az új üzem­ben 1974-ben részlegesen és 1975-ben teljes egészében A gyár megalapítása óta pergett, le az idők rostáján, gozóinak, vezetőinek jó mu lása nyomán nagy ered mén; bileum alkalmából méltán elismer est. pitány jeleni meg gyárunk­ban, több szovjet katona kí­séretében és tárgyalt az igaz­gatóval. Es a község felsza­badulásának másnapján, de­cember 14-én történty Meg­állapodtak, hogy a gyárban elkezdjük a munkát. A szov­jet katonák a villanyháló­zatot rendbehozták, áramot kaptunk. Nagy örömünkre újra működtek a gépek. Cu­korkát, kekszet és tejből va- jat gyártottunk... A cukor­gyár részére körülbelül 30 Idscbb-nagyobb villányinál őrt adtunk kölcsönképpen, hogy az ősszel felhalmozott répa feldolgozását megkezdhes­sék ... A második világháború óta eltelt időszakban a. Szerencsi Csokoládégyár sohasem ta­pasztalt fejlődést ért el, nagy célkitűzéseket valósí­tott meg. Bár sok-sok közle­mény jelent meg róla, la­punkban, az Észak-Magyar- országban, mégis úgy gon­doljuk, néhány adatta] érde­mes illusztrálni a fejlődést. Az „anyagyár”nak a lehe­tőséghez mérten való fejlesz­tése melleit 1902-ben he­gában bonbonéiul. A dísz­dobozt rózsacsokorral látják el. Elsősorban reprezentatív igényeket elégít ki. — pár hét híján — 50 év A2 évek. évtizek a gyár dol- nkája. sokszori áldozatválla- Ieket, sikereket hoztak. A jv.~ érdemclnek ezérí. dicséretei.

Next

/
Thumbnails
Contents