Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
1972, dec. 15,, péntek eSZM-W^SWfRORSZÄG 3 Munkatársunk ripoi'tsarozata SZIBÉRIAI TALÁLKOZÁSOK 4. Lomonoszov jóslata SZIBÉRIA és a jövő, ez a két fogalom kezdettől fogva együttjár. A nagy orosz tudós, Mihail Lomonoszov ezt jósolta: „Oroszország nagysága Szibériából fog kinőni”. Száműzetése idején a féktelenül hömpölygő szibériai folyók láttán fogalmazódott meg Leninben az ország villamosításának gondolata. Nansen, a neves norvég utazó, aki a század elején a Jenyiszej folyóhoz látogatott, a „jövő országát” látta Szibériában. Pablo Neruda, az ismert chilei költő igy foglalta össze szibériai élményeit: „Arany anya, a jövő gyönyörű tavasza.;.” Aki Szibériában megfordul, azt tapasztalja, hogy nem is elsősorban a mának, hanem a holnapnak, a hol- naputánnak dolgozríak az emberek. E hatalmas világrész gazdag tájait, népes városait járva mindenütt a jövő fogalmazódik meg a széles utakban, az egészséges, tágas lakásokban, a hatalmas repülőterekben, a végleien vasutakban, az erőteljesen fejlődő iparban és mezőgazdaságban. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa kiemelten foglalkozott Szibéria fejlesztésével. A kincsek kiaknázása megkezdődött, az építkezés mindenütt rendkívül gyors ütemű. A munkált alapelve: délről haladnak északra, ,-nyuga.tról , keletre, a fejlet- . t'ebb .körzetektől' a még meghódításra váró vidékek felé. A cél az energia- és fűtő- anyagigényes iparágak — alumíniumgyártás, . vas-, titán- és magnéziumkohászat, a vegyipar — fejlesztése. A nagy célok eléréséhez, a tervek megvalósításához azonban sok munkaerőre^ van szükség. Bár a korszerű műszaki eljárások és termelési módszerek céltudatos alkalmazásával csökkentik _a munkaerőhiányt, és a fizetések is jóval nagyobbak Szibériában, mint az ország már részein, mégis, az SZKP XXIV kongresszusa úgy határozott; több jelentős szociális és gazdasági intézkedést kell megvalósítani, hogy a Szibériában dolgozók végleg megtelepedjenek és további százezrek szívesen költözzenek erre, az igazán ígéretes területre. A gazdag földrész ^ egyik legerőteljesebben fejlődő vidéke az irkutszki terület. L. K, Znianovszkih, a területi tervbizottság elnöke három órán keresztül tájékoztatott bennünket terveikről, elképzeléseikről. És ez a viszonylag hosszú tájékoztató egy ál- laián nem volt unalmas, sót L K. Znianovszkih, az irkutszki területi tervbizottság elnöke. minden túlzás nélkül, izgalmasnak mondható. A most ötvenesztendős Znianovszkih úgy beszélt a 768 ezer négy- ze tk il ómé tern y i t er üle ttel rendelkező „szűkebb” hazájáról, mint aki nemcsak adatait, számait, tényeit, hanem tájait, arculatát is jól ismeri. A nyolcszor olyan nagy területen, mint hazánk, csak 2 millió 350 ezer ember cl. Mint mondotta, ez gond. És a térség teljes meghódításához, természeti kincseinek kiaknázásához, a lehetőségek még jobb kihasználásához több emberre van szükség. Legnagyobb problémájuk ezenkívül a távolságok leküzdése. Az építőanyagnak. a technikának, az ember ellátásához szükséges cikkeknek a nagy építkezések területére való elszállítása 6ok nehézséggel jár. — Mint Szibériában mindenütt — mondotta a területi tervbizottság elnöke —, nálunk is a komplexitás jegyében lőlyuv a munka. Folyóink és hmalmas szénkész- leteink révén nagy energetikai lehetőségekké! rendelkezünk, s miután vasércben és az acél gyártásához szükséges adalékanyagokban is gazdagok vagyunk, energetikai és ércbázisaink révén vas- és aeélkombinátokat építünk, gondoskodunk a színesfémkohászat megteremtéséről is, amelyekre azután gépipari; lehet telepíteni. Nagy kincsünk a szibériai erdő, amelynek hasznosításáról különböző feldolgozóüzemek építésével gondoskodunk. Bratszkbar. már működik egy olyan faipari kombinát, ahol szinte a fűrészpor sem megy veszendőbe. azt is feldolgozzuk. Hasonló celiulózeüzem épüi Uszty-lljimben, a nagy vízi erőművel párhuzamosan a KGST-országok, így az önök országával is közösen. Kedves emlékem Párdi Imre elvtárssal, a Tervhivatal elnökével való találkozásom. Ugyanis, amikor ■ az építkezést megtekintették, ide, Ir- kutezkba is ellátogatták. Az alacsony, energikus, őszhajú Znianovszkih nemcsak a nehézipar, hanem a könnyűipar, a mezőgazdaság helyzetéről is tájékoztatott bennünket. Mint mondotta, céljuk az, hogy a könnyűipar minden szükségessel ellássa saját területüket. Két és fél millió hektár területük van mezőgazdasági művelés alatt, ahol elsősorban gabonát, burgonyát és káposztát termesztenek. Húsból, tejből szintén önellátók, feleslegük is van, amellyel a szomszédos területeket segítik. Znianovszkih elv társról kiderült, hogy nemcsak a számok, a tények, az adatok, a tervek barátja és ismerője, |ianem a természet, különösen a Bajkál szerelmese is. És bár Szibériában a nagyarányú ipari fejlesztés ellenére sincs még probléma a bioszférával, a tervbizottság elnöke olyan féltő gonddal beszélt a Bajkál, az erdő, a növények, az állatvilág védelméről, mintha munkakö- | rénél fogva elsőrendű fel- ' adata lenne. — A gyárakat és az üzemeket az emberek érdekében építjük — mondotta. — Éppen ezért már most kelt gondoskodnunk arról, hogy ezek még mellékhatásukban se legyenek kárára az embernek ..; A SZIBÉRIAI VAROSOK nem sokban különböznek egymástól. Nem gazdagok műkincsekben, építészetileg sem különösen érdekesek. I Égyik sem tér él lényegesen az európai orosz városoktól, I hiszen annak idején elsősorban hivatalokat, hivatalos és kincstári épületeket emeltek, általában azonos tervek sze- rint és azonos külsővel. A I mostani gazdag építkezés — éppen a házgyárak névén — sem változtat különösebben ezen. Az általunk meglátoga- | tolt városok közül azonban lrkutszk valahogy mégis kiválik. Itt valahogy otthonos az összhangja a réginek és az újnak, a természet és az ember által alkotottnak. A város legkorszerűbb szállodája előtt van egy fa, amelyet az építkezés során nem vágtak ki, inkább úgy alakították ki az épület magasban levő betonperemét, hogy az szinte körülfogja, körülöleli. Ha Irkutszkra gondolok, ezentúl mindig ez a kép jut majd az eszembe. Szöveg és kép: Oravcc János (Folytatjuk) Újabb munkasikerek as OKÚ-ben Figyelemre méltó Nincs év végi hajrá az Ózdi Kohászati Üzemekben, ennek ellenére, ahogy közeledünk december 31-íiez, úgy fokozódik a brigádok közötti mtmkaversenv, amely az elmúlt héten is újabb munka- sikereket eredményezett. A nagyolvasztóműben a IV. számú kohó átépítésének idején három kohóval is zavartalan a nyersvastarmelés. Az elmúlt héten a tervezett 12200 tonna nyersvas helyett 13 345 tonnát csapoltak, ami 108,8 százalékos teljesítménynek felel meg. A kohók közötti versenyben a II. számú nagyolvasztó kollektívái kerültek az élre 14 százalékos teljesítményükkel. Az acélmű brigádjai is tovább fokozták előnyüket, amely újabb biztosítéka az I millió tonna célkitűzés teljesítésének. Várhatóan mára, december 15-re teljesítik az elmúlt évi acéltermelés bázisszintjét, 20-tól pedig az idei 30 ezer tonna többletfelajánlás megtermeléséért dolgoznak. Az elmúlt héten a legjobb teljesítmény Kónya József acélgyártó brigádjának nevéhez fűződik.' A durvahengerműben új ; rekorderedmény születet De-! cember 10-én Bartha István ! előhengerész brigádja 200' blokkot hengerelt lei egy mű- , szak alatt. A korábbi rekord 263 blokk volt. A finom-hengerműben is valamennyi bri- j gád túlteljesítette tervét. Külön említést érdemelnek a finomsorozat hengerész kollektívái, amelyek december 12-én ki hengerelték a 97770. tonnát, és ezzel teljesítették egész évi tervüket. Gyárrészlegi szinten újabb rekorderedményre számítanak 1972-ben a finomhenger- műben. (—th) Import szállítmány Szovjet import fenyűrönkszálKtmányok érkeztek a kazincbarcikai fűrészüzembe. A lerakás túlnyomórészt hagyományos módszerrel, kézi erűvel történik. Képünkön: a Mata brigád munka köztien. Fotó: Sólymos L. A Magyai- Mezőgazdaság című mezőgazdasági hetilap rendszeresen teret szentel megyénk állami gazdaságai, szövetkezeti üzemei tapasztalatainak, közhasznú újításainak. A lap Területi szövetségek fóruma című rovatát ezen a héten Szabó Lászlónak, a Tokaj-hegyaljai TESZÖV titkárának cikke tölti lei, aki a Tokaj-Hegy- alján folyó üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről számol be. A figyelemre méltó cikk szerzője megállapítja, hogy az üzeni- és munkaszervezés korszerűsítésére és a gazdaságtalan termelés csökkentésére hozott párt- és kormányhatározatok a Tokaj- hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó iagszövelkezetekben is — csakúgy, mint az ország többi üzemeiben — élénk visszhangra találtak és a közgazdasági tevékenység újabb fellendülését eredményezték. Általában minden szövetkezetben felülvizsgálták a termelt termékek és a végzett szolgáltatások, gazdaságosságát, megvizsgálták az üzemi- és munkaszervezeteket, s a feladatokat intézkedési tervbe foglalták. Szabó László megindokolja cikkében, mi teszi szükségessé tagszovetkezeteikben az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, s hogyan, lehet azt végrehajtani például a terméskultúra változtatásával. Foglalkozik a szövetkezeteken. belüli egyéb lehetőségekkel a gazdaságtalan termelés csökkentésére az üzemi döntések kialakításának legjobb módszereivel, az üzem vezetési rendszer és az ügyviteli folyamatok korszerűsítésével slb. A terjedelmes cikk elsősorban a Tokaj-hegyaljai TESZÖV-hoz tartozó tagszö- vetkezetek oldaláról tárgyalja a fontos témát, de a benne foglalt elképzelések, ötletek, módszerek más szövet kezetek számára is feltétlenül hasznosak lehetnek. Ismét bizalmai kaptak Eredményes négy esztendő a mérlegen Vézelőségválasztó tsz-közgyűlés Pufitokon A vezetőségválasztás nem egyszer viharos körülmények között történik a termelőszövetkezet legmagasabb fórumán, a közgyűlésen. Put- nokon, ahol négy község; Putnok, Hét, Dubicsány és Serényfalva termelőszövetkezeti tagjai, az Egyetértés Tsz nagy családja gyűlt ösz- sze vezetőségválasztó közgyűlésre, szinte ünnepélyes volt a hangulat. Nem is csoda, hiszen négy, nagyon eredményes esztendő valóságos számadása volt ez a közgyűlés. Az elnökségben a tsz vezetőségén kívül ott volt Tóth László putnoki nagyközségi párttitkár, Bollobás János nagyközségi tanácselnök és Ribánszki Pál, a szomszédos sajópüspöki tsz. egyúttal az Észak-borsodi Tsz Szövetség elnöke. Boros Géza elnökhelyettes mondott megnyitót, majd u négy esztendeje együtt dolgozó, 11 tagú vezetőség nevében Farkas Pál tsz-elnök beszélt részletesen, elemzőén az elmúlt évek munkájáról, eredményeiről, gondjairól. © A vendégek, s még inkább a tsz tagsága számára öröm volt hallgatni a négy esztendő eredményes munkájára, egyenletes fejlődésére tett visszapillantást, Akkoriban, 1968 decemberében eléggé nehéz körülmények között látott munkához az Egyetértés tsz. Valóban egyetértésre, megfontolt, hozzáértő vezetésre volt szükség, hogy az akkor egyesült, négy község tsz-tagjait egy családba vont gazdaságot jól, mindenki megelégedésére irányítsák, fejlesszék. A tények, a számok beszélnek legmeggyőzőbben róla, vajon megtette-e a vezetés, s irányításával a tagság azt, amire négy esztendeje vállalkoztak, amire ígéretet tettek. Az aránylag kis területű, 3637 holdon, s ebből alig 2100 holdnyi szántó- területen gazdálkodó termelőszövetkezet a Sajó völgyének legszámottevőbb, az egész megyében elismerten jól gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemévé fejlődött. A tsz fejlesztésében olyan számaitok szerepelnek, mint például a négy év alatt gépek, berendezések vásárlására fordított több, mint 8 millió forint. A gazdaság összes vagyonának ’ értéke 21,9 millióról 34 millió fölé, a tiszta vagyon 10 millióról 22 millió forint fölé emelkedett, A termelőszövetkezet árbevétele 11-ről jóval a 30 millió forint fölé emelkedett, s a tiszta jövedelem, amely 6.7 millió volt. az első közös esztendőben, most már a 17 millió forint körül mozog. Az idén csupán az Ag.ro- konzum útján 7 millió forint értékű zöldségfélét és más mezőgazdasági terményt küldött ez a gazdaság megyénk piacaira, s a jövő esztendőre is 390 vagon áru megtermelésére kötöttek már szerződést. Az elnöki beszámolót követő vita, a tagság és a vendégek felszólalásai is azt igazolták, hogy az Egyetértés Tsz fejlődésével, a négy éven. át dolgozó vezetőség munkájával mindenki elégedett volt. A járás termelő- szövetkezeteinek, s a jószom- széd sajópüspökiek elismerését Ribánszki Pál tolmácsolta a közgyűlésen. A putnoKi kommunisták nevében Tóth László párttitkár mondta el. hogy a tsz vezetői a négy év elteltével nyugodt lelkiismerettel állhatnak a tsz legmagasabb fóruma, a közgyűlés elé. P A jelölés, majd a titkos szavazás eredménye senki szániára néni okozott meglepetést. A régi, 11 tagú vezetőség tíz tagját, élén Farkas Pál fez-elnökkel ismét az Egyetértés Tsz élére állította a tagság bizalma. Az egyetlen változás az volt, hogy eg.v fiatal nődolgozót: is választoltak a vezetőségbe. S ezzel erősödött is a nők helyzete, mert három helyett most már négyen képviselik társaikat a vezetést*»« u»* s.)
