Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

1972. dec. 2., siombot ÉSZAK-MAGYARGRSZÁG 3 A tettek erejével Szeoiaiista brigádwezetők tanácskozása a TUK-fban A napokban tanácskoztak a TVK-ban a szocialista bri­gádok vezetői. A résztvevő­ket Szénási Tibor, a kombi­nát műszaki igazgatóhelyet­tese tájékoztatta a vállalat szocialista brigád- és mun- kaverseny-mozgalmáról. Vi­taindító előadásában szólott róla, iiogy a munkaverseny, ezen belül a szocialista bri­gádmozgalom a dolgozók széles rétegeit átfogó tömeg­mozgalommá vált a Tiszai Végyikombinátban is. A szo­cialista brigádmozgalom ma már átfogja a kombinát va­lamennyi gyáregységét, üze­mét, munkahelyét. Az idén 241 kollektívában több mint 3100 vállalati dolgozó törek­szik a szocialista brigádmoz­galom hármas céljainak meg­valósítására. Jelenleg a vál­lalat dolgozóinak 90 százalé­ka — mintegy négy és fél ezren — vesz részt a munka­verseny különböző formái­ban. A szocialista munka üze­me címért kezdeményezett versenybe a kombinát tizen­nyolc egysége kapcsolódott be. Valamennyi termelőegy­ség célul tűzte ki a szocialis­ta cím elnyerését, illetve megtartását. A brigádok eredményesen dolgoznak az év elején vállalt mintegy harmincmillió forint terme­lési többletért, a több mint tíz­milliós költségcsökkentésért és egyéb célkitűzések mara­déktalan teljesítéséért. A kombinát távlati fejlő­dése, ebből is a kiemelkedő jelentőségű olefin-program sikeres megvalósítása érde­kében, tartalmában és szín­vonalában egyaránt tovább kell fejleszteni a brigád- és munka verseny-mozgalmat. A gazdasági és szakszervezeti vezetés minden szintjén meg­különböztetett figyelmet kell fordítani rá, hogy a brigád­mozgalom új lendületet kap­jon, s a kollektívák tevé­kenysége — a formalizmust és a bürokráciát felszámolva — még jobban megfeleljen a mai igényeknek, követelmé­nyeknek. Az előadó egyebek között hangsúlyozta: a versenyvál- lalásokat — a helyi termelési és fejlesztést feladatok haté­konyabb megvalósítása céljá­ból —, úgy kívánatos megha­tározni, hogy azok konkré­tak, értékelhetők legyenek. Teljesítésük a vállalati ered­mény növelésén kívül a ter­mékek minőségének további javítását, a gyári márka hír­nevének és becsületének megteremtését, az újítási, korszerűsítési tevékenység fellendítését, a jobb munka- szervezési elképzelések meg­valósítását szolgálják. n R A műszaki igazgatóhelyet­tes külön felhívta a figyel­met a Központi Bizottság .1971. december 1-i határoza­tára. Mint mondotta, a párt- határozat egyebek között előírja, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom az eddigi eredményekre építve, a dolgozók segítőszándékát felhasználva új lendületet kapjon, növekedjék a ver­seny társadalmi, vállalati hasznossága és a dolgozók .érdekeltsége. Az, előadó szavaiból ki­csendült: a szocialista brigá­dok tagjai munkájukban és magánéletükben egyre in­kább a szocialista erkölcs normáihoz igazodnak. A bri­gádok közössége alkalmas ke­retet teremt rá, hogy a kol­lektívák eredményesen fel­lépjenek mindenfajta önzés, paszivitás és más, kispolgári magatartásformák ellen. Az egymást segítés szelleme és a feladatok áldozatos vállalása azt bizonyítja, hogy a dolgo­zók egyre nagyobb felelőssé­get éreznek társaikért, az tizemért,' ahol dolgoznak, csa­ládjukért és a társadalomért. Az előadási követő vitában valamennyi felszólaló meg­erősítette, hogy a szocialista brigád- és munkaverseny- mozgalom meghatározó té­nyezővé vált a Tiszai Vegyi­kombinátban. A vállalat gazdasági és termelési ered­ményei egyben a szocialista brigádok sikerei is. Többen hangsúlyozták, hogy a jövő­ben előre kell lépni a szo­cialista módon tanulni jel­szó következetesebb érvénye­sítésében. Csősz Gábor, a TVK üzemi pártbizottságá­nak titkára nagyon sok bri­gádvezető véleményét fogal­mazta meg, amikor azt mon­dotta, hogy a legkiválóbb eredményt elért dolgozók le­gyenek a legmegbecsülteb­bek és a legjobban keresők a vállalatnál. S ez természe­tesen járjon együtt munká­juk rangos erkölcsi elismeré­sével is. A pártszervezetek feladatairól szólva hangsú­lyozta, hogy a politikai mun­ka eszközeivel biztosítsák a vállalati gazdasági szervek és vezetők, valamint a tár­sadalmi szervek összehangolt együttműködését a munka­verseny-mozgalom irányítá­sában. L. l„ Növekvő igény, bővülő választék Orosháza is besegít A gyár területét pillanatok alatt átfogja a tekintet. Kis­sé elidőzik a vadonatúj épü­leteken, amelyek a több mil­liós rekonstrukció keretében épültek, megpihen a tiizes- gyomrú kemencék során, vé­gigfut a táblává merevedő üveg útján, s végül kiköt a raktáraknál, ahonnan útjára indítják az árut a 'megren­delőkhöz. Növekvő kapacitás Belföldről és külföldről egyaránt nagy az érdeklődés és az igény a Miskolci Üveg­gyár termékei iránt. Külö­nösen az „U” profilú üveg kereslete növekedett. Mind­eddig nem is tudtak annyit gyártani, amennyi megrende­lés érkezett. Az eddigi ta­pasztalatokból okulva, a jö­vő esztendőre műszakilag is úgy készülnek fel, hogy az a kapacitás bővítésével is járjon. Jelenleg két darab úgyne­vezett kétsoros géppel gyárt­ják ezt az üvegféleséget. Azt tervezik, tjogy vásárolnak míg egy berendezést, amely szorító gondot old meg. An­nál is inkább, mert ezen a gépén nem kettő, hanem há­rom soron készül majd áz „Ü” profilú üveg. Ma már nemcsak az épí­tőipar számára annyira fon­tos üvegfajta lépett előre a keresett és mindinkább nép­szerű termékek listáján, ha­nem egy eleddig alig-alig is­mert gyártmány is: a színes üveg, amit határainkon túl­ról is mind jobban kieres­nek. Legutóbb Líbiából kér­tek mintát, amit a gyár ha­ladéktalanul útnak is indí­tott a távoli országba. A színes üveg karrierbe A színes üveg iránti ke­reslet — nemcsak a hazai, de a külföldi piacokon is — erőteljesen megnövekszik. Az eddigi piackutatás jelzései ugyanis erre engednek kö­vetkeztetni. Az országban Baranya me­gye a gyár állandó megren­delői közé számít. A Pécsett épülő modern lakóházak bal­konjait például a Miskolci Üveggyár által készített szí­nes üveggel díszítik. — Sajnos, Miskolcon és a megyében még csak nem is, vagy alig-al'S érdeklődnek e termékünk iránt, pedig az építőipari vállalatok számára „itt vagyunk kéznél” — mondja Kardos Imre, a vál­lalat igazgatója. Nem panaszként 1 említi mindezt, csupán azért tesz ilyen megjegyzést, mert vele együtt mások is, mindenki szívesen venné és látná — főként az új lakótelepeken — a színes üveggel való dí­szítést. A jövő . esztendőben e most még újnak számító termékből <s többet akarnak gyártani, hiszen a külföldi piacot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ügy tervezik, hogy 1973-ban — az eddi­giektől eltérően — nemcsak az első, hanem a harmadik negyedévben is , gyártanak színes üveget. A piackutatás ssetepe Van még egy gyártmánya az üzemnek, amely — a töb­bi termékkel egyetemben — szintén nagy keresletnek ör­vend. Az üvegpaláról v«m szó, amit hulladékból állí­tanak elő. Ebbe besegít az Orosházi Üveggyár is, ahol a törmeléket, a selejtet — a miskolci gyárral kooperálva — szintén feldolgozzák. Néhány évvel ezelőtt nem­csak belső üzemi bajokkal, de eladási, értékesítési gon­dokkal is küzdött a gyár. Ma ez már a múlté, ami an­nak is köszönhető, hogy ál­landóan keresik az útját, módját a hatékonyabb és gazdaságosabb munkának. S nem eredménytelenül.' Nagy figyelmet fordítanak például a piackutatásra. Elhatároz­ták — többek között —, hogy Miskolcon, a Tiszai pályaud­varnál és Salgótarján főte­rén (esetleg más városokban is) pavilont rendeznek be, ahol bemutatják és propa­gálják a gyár termékeit. Amellett, a külföldi kapcso­latok fejlesztését sem hanya­golják el. T. F. A DIGÉP kábelgyártó gyáregységében készül a DHCH—T9 tiousú hajszáldrót-húzógép. Teljesítménye 0,5 mm-töl 0.1 mm vastagságig, 40 méter másodpercenként. A képen Ma- tiscsák József szocialista brigádvezető az új gyártmái ./l sze­re!" Fotó: Fojtán L. tpiii ez ózdi kelő Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztóművében az utóbbi hónapok egyik legna­gyobb feladatán dolgoznak. A hazai nyersvasszükséglet növelésére a IV. számú ko­hót úgy építik ál, hog)’ a térfogatát 4(i5-rőj 600 köb­méterre növilik. így ez lesz Ózd legnagyobb kohója, amelyben majd évente 60 ezer tonna acéínversvassal és 32 ezer tonna szürkenyers- vassal gyártanak többet, mint eddig. A kohó bontását — amelyből az elmúlt 16 évben több mint 1 millió tonna va­sat csapoltak — november közepén kezdték meg. A Kohászati Gyárépitő Vállalat és az ózdiak úgy határoztak, hogy a nagyol­vasztómű gazdaságosságának növelésére az átépítést a ter­vezett 90 nap helyett 70 nap alatt elvégzik. A munkákat úgy szervezték meg, hogy a nagy térfogatú acélidomokat már a földön összeszerelik, és az így előregyártott szer­kezeteket daruk segítségével emelik a helyükre. A földi szerelésekkel már jó ütem­ben haladnak, éppúgy, mint a régi kohó bontásával. A kohó korszerűsítésére 117 in i tlíó forintot költenek és átépítése során 350 tonna acélszerkezetet és 800 tonna különböző tűzálló anyagot használnak fel. a Kukorica zárt rendszerben Ifjúsági termelési mozgalmak a mezőkövesdi járáskan A Mezőkövesdi járási KISZ- bizottság ülése összegezte az ipari, mezőgazdasági és tan­intézeti KISZ-szervezetek ter­melést segítő tevékenységé­nek járási tapasztalatait. Megállapította, hogy az ifjú­sági bíágádmozgalom egyen­letesen fejlődik. 1968-ban 4 ifjúsági brigád versenyzett, 1972-ben viszont már 18 bri­gád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. Jól szolgál­ták a fiatal szakmunkások továbbképzését a szakma ifjú mestere, a kiváló ifiú mér­nök és technikus verseny­mozgalmak. A kommunista szombatok, vasárnapok, a nyári építőtáborok, az egyéb társadalmi munkaakciók ugyancsak szerves részét ké­pezik a KISZ-szervezetek termelést segítő tevékenysé­gének. Az MSZMP KB 1971. de­cember 1-i, valamint a járá­si pártbizottság 1972. június 29-i határozata alapján a já­rási KISZ-bizottság feladat­ként' szabta meg, hogy az if­júsági munkaverseny szol­gálja jobban a termelékeny­ség növelését, járuljon hoz­zá a munkafegyelem és mun­kakörülmények javításához, a fiatalok politikai, szakmai és általános műveltségének emeléséhez, a szocialista tu­datformáláshoz. Segítsék a járási lakásépítési akciókat, a beruházások megvalósítását, az exporttervek teljesítését, az önköltség csökkentését. A KISZ-alapszervezetek te­remtsenek fórumot a mun­kaverseny eredményeinek is­mertetésére, a hasznos kez­deményezések népszerűsíté­sére, a különböző jellegű alapszervezetek együttműkö­désére és tapasztalatcseréjére, A MEGYÉBEN ezen az őszön 52 ezer hektárról kel­lett betakarítani a kukoricát. Ma már elmondhatjuk; a munkát elvégezték es magas terméshozamok kerültek a górékba. A magyarázat rész­ben a hibridekben rejlik; húsznál több magyar lübi-id- kükoricafajta van közter­mesztésben és a nemesítő munka folyamatos. Jelentős mennyiséget exportálnak is, bár énnek ellenzői is vannak, akik azt mondják; „inkább bőrben, húsban hagyja el határainkat a kukorica”, vagyis hizlaljunk minél több sertést, s azt értékesítsük külföldön. A figyelem most a kukori­ca esetében is a hozamok fo­kozása felé irányul, hogy miként lehet kevesebb terü­letről többet betakarítani. Igaz ugyan, hogy ma még az említett hibrideké a leg­főbb érdem, ám a fajtán kí­vül előtérbe került a ter­mesztés módszere, az iparból a mezőkre átplántált szakki­fejezéssel: technológiája is. Nem újkeletű az utak meg- lelése sem: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium szakemberei ismerték korábban is a tennivalókat, ám a gazdaságirányítás re­formja. a gazdálkodásbéli kötöttségek feloldása terem­tett módot arra. hóm* az új útra a gazdaságok ráléphes­senek. Bevonult egy betűszó a term előszövetkezeti, á Ham i gazdasági szakemberek köz- tudatába: a CPS. Vagyis: kukoricatermesztési rendszer, angolul: Corn Production System. A Bábolnai Állami Gazdaság látott hozzá ennek az úgynevezett zártrendszerű kukoricatermesztésnek az el­terjesztéséhez még 1969-ben. A legmegfelelőbb gépeket vásárolták onnan, ahonnan a legkedvezőbb árakon szál­lították azokat, s további előny, hogy a fizetés kuko­ricában történik. Ugyanígy a hazai partnerek is kukoricát adnak a Bábolnától bérelt gépekért — hektáronként öt mázsa ez a bérleti díj —. továbbá az elért: többletter­més . bizonyos százaléka is a módszert összefogó, gazdasá­got illeti. AZ IDÉN Bábolna és part­nerei, közöttük a Szerencsi Állatni Gazdaság, előrelátha­tóan 53,1 mázsa kukoricát vihetnek górékba hektáron­ként, amit, há összevetünk az előző öt esztendő 41,3 má­zsás átlagával, úgy 11,8 má­zsa többlethez jutunk. De a mintát követte már két má­sik állami gazdaság is, szin­tén betűszókba tömörítve a szisztéma elnevezését. Esze­rint van már BKR és KSZE, vagyis „lefordítva”: Bajai Kukoricatermesztési Rend­szer, valamint Kukorica Szo­cialista Együttműködés. Az adatok persze előzete­sek, de azt is sürgősen le kell írni; összevetésre nehe­zen alkalmatosak, lévén más­más talajokról, egyéb adott­ságokról szó, így elképzelhe­tő, hogy a kisebb hozam na­gyobb fejlődést takar. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium gabona­gazdasági osztályán hangsú­lyozzák, hogy csak olyan mértékben terjesztik el a rendszereket, ahogyan meg­vannak hozzá a műszaki fel­tételek, ellenkező esetben nem támogatják, nem tartják célszerűnek. Megvizsgálandó tehát, honnan lehet előte­remtem a devizát, s teher- bíróképességünk mennyit vi­sel el az anyagok, gépek vá­sárlásához. Mert ez az úgy­nevezett komplex technoló­gia olyan, hogy az óramű pontosság nemcsak a talaj­művelőktől követelendő meg. hanem az ellátás irányóitól is; ha nem érkezik meg pon­tosan a növényvédő szer s elmarad akár egyetlen mű­velet, úgy kérdésessé válhat az eredm^nv NYILVÁNVALÓ: az inten­zív termesztés több műtrá­gyát. egyebet isényel. na­gyobbak a költségek. A kér­dések kérdése tehát: mek­kora a gazdaságosság? Bizo­nyos számítások elvégzése még hátra van. Jövőre min­denesetre előreláthat*’-» megkétszereződik a záart rendszer területe. Miskolci üveg Líbiának

Next

/
Thumbnails
Contents