Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

1972. nov. 5., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Felszámoltak ejy cigánytelepet* I» Ifi

1 m

ISMS» , f;

1

R ■> 1J

■ SS- ^ Ilii

■ l ; Ä,

'jL > ^sf w

Az átköltözés előtt le kell bontaniuk a légi lakást

Ilyen házakba költöznek az új tulajdonosok

Fotó: Olajos Csaba

KILENC ÉVE jelent meg ®gy nyugatnémet lapban a felsőzsolcai cigánytelep iény- képe. A 3. számú főútvonal melletti cigánytelep fényképezésekor a fotoriporter nem feledkezett meg róla, hogy olvasóinak „csemegét” szolgáltasson. A panoráma-képbe becsempészte Miskolc hely- ségnévtábláját, úgy tüntetve fel. hogy Magyarország második legnagyobb városát a képen látható cigánytelepek övezik.

1964-ben a felsözsolcai te- tepet elöntötte az árvíz. A niegyei tanács építési osztálya ezt követően széles társadalmi összefogással, illetve a leendő tulajdonosok segítségével 52 házat építtetett fel Felsőzsolcán. nagyrészt felszámolva a régi cigánytelc- Pei, Ebből az eredményből később országos szintű mozgalom kezdődött, és az Éoí- tési és Városfejlesztési Mi- hisztérium rendeletet adott ki,_ hogy a cigánytelepek felszámolását a különböző tanácsok kedvezményes kölcsön- nel, lehetőségeik szerint támogassák.

Megyénkben 1964 óta 12Ö0 Egészségtelen lakást bontotok le és helyette emberileg elfogadható, új lakásokat építettek. Megszüntették többek között a tibolddaróci barlanglakásokat és nagyobb kolóniákat, számoltak fel Sátoraljaújhelyen, ' Szendrőn, Kdelényben, Sárospatakon, Szalonnán és Mezőkövesden. A megyében, az 1200. lakás november 7-re Sajószentpéte- ron készült el. Mint már hírt adtunk róla, Sajószentpéte- mn, a kubik-gödörben felszámolt egészségtelen putrik helyett, a Jankó-patak pártján 33 új lakást építettek egy hj utcasorban.

*

Az északi oldalon Farkas Káímánék háza az utolsó előtt.j a sorban. Ruszó Mária, a feleség tett-vett az új ház A most elkészült házukba ők az elsők között költöztek be.

•— A másik házban mindig féltünk az időtől — mondta az_ asszony. — Ha esett az ?®ö. a víz befolvt a küszöbön. Harminc évig laktunk ott. az hton túl.

•— Mennyiért vették az új bútort?

■— Négyezerötszáz forintba került. Nagyon elégedettek fagyunk. Most még csak szobabútorunk van. azt vettünk, ha letelik . az OTP-rész- tat. szeretnénk asztalt, rádiót, televíziót és mosógépet is venni.

A házak körül a friss költözés nyomai. Van. ahol még a beköltözés előtt, gyorsan átfestik a lakást. ízlésüknek megfelelően. A régi lakhelyül áthozott dolgaikat rakosgatják. rendezik. De vannak ölvanok. mint Farkasék. akik

új bútort hoztak az új lakásba.

— Örülnek? — kérdeztük a csillogó szemű emberektől.

— Azt elmondani sem lehet, nézzék meg a mi házunkat is. Mindnyájan nagyon elégedettek vagyunk.

A közvilágítás november

1-én gyulladt ki az új telepen. Azt mondják, az emberek kimentek az estébe, és sokáig nézték a fényt a házuk előtt. Ügy érezték, most már igazán nekik világit a lágyult fény. .. *j,;

*

A sajószentpéteri, most felszámolt; cigánytelepet

gyakran veszélyeztette a Sajó. Néha csak a putrik vályogfaláig nyomult előre, alattomosan a víz, néha a bentlakóknak is menekülniük kellett a gyorsan emelkedő hullámok elől. Így történt ez az idei év nyarán is. A megyei tanács építési osztályán ezért határoztak úgy, hogy a veszélyeztetettség- miatt meggyorsítják a cigánytelep felszámolását.

Augusztus 1-e ulán kezdtek a munkához. A tanács építési osztóivá részéről Sajó József mérnök, főelőadó kez- deménvezte, szervezte a munkát, s ebben isen sokat segített Üveges Epdre a S'a- 1 őszentpéteri községi Tanács elnöke, valamint Jakkel Béla vb-fitkár is.

Tíz kisiparos kezdett a

munkához. A cél az volt, hogy a hideg beállta előtt, tehát mintegy három hónap alatt, tető alá hozzak a lakásokat, hogy az egészsegtelen putrikból az emberek még ez évben átköltözhessenek. Igen sok prqblémát, váratlan akadályt kellett legyőzniük az építőknek, hogy a rendelkezésre álló igen .rövid idő alatt felépíthessék a 33 lakást. A lakások többsége néhány napja, az utolsóba ma, november 7-re költözhetnek be az új tulajdonosok.

*

Megszűnt tehát egy cigánytelep. A lebontott ku- bik-gödri házak alapjait lassan benövi majd a fű. Az új telep egészséges, világos házai közt kertek alakulhatnak ki, fák nőnek majd, csak az embereknek meg kell j tanulniuk, meg kell ismerniük azt a munkát, amely a szőkébb környezetük szépítéséhez szükséges.

AZ ELSŐ, a döntő lépést tehát megtették. A megyei tanács segítségével felépültek a kulturált lakások, amelyek biztosítják felemelkedésüket. Egy-két kivételtől eltekintve, valamennyi üknek állandó munkahelye van, ahol dolgoznak. számítanak munkájukra. De nem állhatnak meg ennyinél. A nagyobb közösségbe. a község lakosai közé is be ke1' illeszkedniük.

Hajdú Gábor

A járványtól napjainkig

A mozgássérültek kéozésérői íoslalkoztatásaról

Az 1957—59-as években

gombolt legnagyobb hévvel a Járvány Áldozatainak száma Somod megyében elérte a 8-50-et. S amikor a Sabin- cseppek meghozták az enyhülést a megyei kórház Hei- áe-Medin osztálya utókezelő- vé alakult át. 195R-ban megkezdődött az első tanév az Utókezelő általános iskolájának első osztályában. Az idő ■húR és a mozeásséri'dt gyerekek nem állapodhattak hieg az általános iskolai vég- ’Htségnél. Az . Egészségügyi Minisztérium támogatta azokat a miskolci kezdeményezőket. akik rehabilitációs Nz->kmun''-i,skénzőst sürgették- az 1°6E—67-es tanévben -rpv t szakmunkás- képzés. s három év múlva 153 fiatal kapott bizonyítványt. A három év természe- lenen nem volt egyszerű. A tanulók különleges helyzete

különleges körülményeket követelt meg. de az anyagi és a technikai lehetőségek korlátozottak voltak. Szétszórtan. innen-onnan kölcsön kapott helyiségekben, műhelyekben tanulták szakmájukat a női szabók, üvegtechnikusok. elektro- és mechanikai műszerészek. A könyvkötő tanulók helyzete valamivel jobban indult, mert időközben megépült a sokszorosító üzem. amely ma is az egyetlen rentábilis foglalkoztató.

* /

1971-ben. a rehabilitációs foelnlkoztató átadásával megváltoztak a körülmények. A kollégium, .kórházi” bútorai helyére otthonos berendezés került, megfelelő, helvet kaptak a mőhelvek. tantermek is. A fiatal gondozottak képJ zése tehát ma már megoldott, de újabb probléma jelentkezik: a szakmunkások elhelyezése. A Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottságának a közelmúltban hozott határozatáSjelenti az első segítséget, amely szerint azokat a szakmunkásokat, akiknek rokkantsága meghaladja a 40 százalékosat, s akik üzemi feltételek mellett rendszeres munkavégzésre nem alkalmazhatók, a városi tanács szociáűs foglalkoztatójában -kell elhelyezni bedolgozókként, hatórás munkaidővel. ahol teljesítményüktől függően havi 1500 forint keresetet érhetnek. el.

■ #

A rehabilitációs foglalkoztató így sem problémamentes A mozgássérült fiataloknak megfelelő szakmák és foglalkozások legtöbbje érettségihez kötött, a középiskolai oktatás viszont nem megoldott. A nngybareai intézetben

*

ERIKA vállalkozása

Takarító — iparen^edéI Ire I

1972. június 16-tól eggyel emelkedett a miskolci kisiparosok száma. Mégpedig egy eddig szokatlan szakmára jogosít a friss iparengedély: lakástakarításra. A város első Jakástakárüú kisiparosa Hegedűs C'óná. azaz ERIKA. Kellemes mudo-ú. vállalkozó szellepiü. csinos asszony, olyan típus, aki nem megy u szomszédba ötletért, s akinek a keze alatt, mint mondani szokták, ég a munka.

— Hogyan jutott eszébe ez az újszerű vállalkozás'!

— A szakmám bolti eladó, de az utóbbi két évben csak háziasszony kodtam. Férjem munkájában segédkeztem, adminisztráltam, ö villany- szerelő kisiparos. Közben olyan munkán töprengtünk, ami időt enged nekem arra is, hogy tovább segíthessek, mégis kitöltse napjaimat. Végül is egy budapesti újság- hirdetés adta az ötletet. Megkérdeztem a KIOSZ-ban, szükség volna-e lakástakarí- tóra Miskolcon. Kedvező volt a válasz csakúgy, mint a kerületi tanács válasza. Néhány héten belül megkaptam az iparengedélyt, és a Fővárosi Tanács Ipari Főosztályának irány díj-jegy zekét. Az első munkát; a KIOSZ adta. A székház irodáit kellett festés után kita Ica rí tanom. De legtöbbet a lakosságnak dolgozom. 'Nagyjából kialakult már a megrendelő köröm.-— Milyen árakkal dolgozik?

— Az alapórabért 11,50-ben állapították meg, de a rezsi- költséggel, haszon kulccsal

együtt 21 forintra rúg. Tudom, hogy magas, és ehhez tartom magam.

— Hogyan?

— Amikor boltban dolgoztam. a fni lakásunkban is bejárónők végezték a nagytakarítási. Akkor megrendelő voltam, méghozzá — azt hiszem — túl szigorú. Tudom, hogy egy dolgozó nő mit válói. ha pénzt fizet a nagytakarításért. Nem élek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az előírások szerint megilletnék a takarító kisiparost. Nem számolok kiszállást, nem számítom fel a tisztítószerek árát, külön dijat a vizhor- dásért, a mintás ajtók mosásáért ...

— Mennyi a jövedelme?

— Az elmúlt hónapban 16.00 forintot kerestem. Elégedett vagyok. Ez az. összeg megfelel, számításaimnak es marad szabad időm is.

— Bizonyára kevesen ismerik meg. Mit tesz. ha több lesz a megrendelője? Akkor nem bírja egyedül.

— Az iparengedély három dolgozó alkalmazására jogosít. Egyelőre nem tudnám fizetni a bérüket, de ha többen igénylik a takarítást, valakit alkalmaznom kell.

— Milyen követelményeket állít majdani beosztottja elé?

— Mielőtt alkalmaznám, megkérném, hogy takarítsa ki u lakásomat. Ha munkája megfele' az igényemnek, a megrendelők is elégedettek lesznek.

— Mi a lakástakarító munka alavszabálya?

— Csillogjon az ablak, ragyogjon a parkett. A többi már egyszerűbb. Van egy-két kipróbált, módszerem, amivel csodát lehel művelni.

— Például?

— Ajtó-, ablakmosáshoz jobb a mosószappan, mint az Ultra .. Az. ablaküveg úgy csillog igazán, ha ecetes vízzel mossuk le. Ha besötétedett a parkett, célszerű benzinnel tisztítani ...

— Milyen a takarítónő sorsa?

— Nem rosszabb, mint a bolti eladóé. Ha figyelmes, megbízható, mindenütt megbecsülik.

Hegedűs Ottóné, vagyis ERIKA a megbízhatóságra, a figyelmességre építi vállalkozását, amelynek elindításához néhány doboz tisztítószer és nagy adag munkaszeretet szükségeltetett. Különleges iparának létjogosultságához pedig nem kell kommentár.

Lévay Györgyi

Látogatás a szegedi olajmezon

A rossz nyelvek azt mondják, hogy a véletlen müve az egész szegedi olaj medence. A tápéi tsz kertészének megrendelésére kutat fúrtak, hogy meleg vizet nyerjenek. S mi történt? Fekete kőolaj spriccelt fel a föld mélyéből, és elöntötte a kelkáposzta-ültetvényt. A káposztát nem szerető emberek bólintottak: úgy kellett, az a lényeg, hogy a sertéshizlalda épen maradt. Persze, mindezt csak a' rossz nyelvek állítják. Az igazság az, hogy már a századforduló után sejtettek valamit a geológusok, amelynek ékes bizonyítéka, hogy a második világháború vége felé. amikor egyre inkább beszűkült a német hadigépezet kőolaj-ellátása, Szeged szomszédságában kutatófúrásokat végeztek.

egy időben volt gimnáziumi képzés, de a kis létszám miatt meg kellett szüntetni. A tanulók közül kilencen miskolci gimnáziumokba kerültek. s miskolci kollégiumokban laknak. De az a fiatal, akinek sérülése súlyosabb, a lépcső járások, a közlekedés miatt kénytelen abbahagyni tanulmányait.

Tehát a középiskolát képzést és a speciális szakoktatást vizsgálva is újra felvetődik az országos koordináció hiánya. A mozgássérültek speciális szakmákat tanulnak, olyanokat, arnéh’eknek elvégzését korlátolt mozgásuk nem akadályozza. De ezekhez a speciális szekmáki’oz értő szakentt-^rek idővé'' fe'iöUik a borsodi munkaerő-piacot, a képzéssel tehát- ie ken állni.

*

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a rehabilitációs kénzés megfeneklett. De ha néhánv vállalat — Példáid országos — munkalehetőséget biztosítana, ha néhány do'ogban --országos megoldás születne, akkor telíps^dne ki ia-oT.-m a' gondolkodás.

Békés fUnbnr Miskolc

Csaknem tíz évvel ezelőtt nagyarányú kutatómunka kezdődött el a szegedi határban. Sikerrel. Nagyobb „találat-arányt” értek el, mint Kuwaitban. Száz kutatófúrásból kettő-három volt meddő, de a szakemberek erre is azt mondják, hogy hasznos munkát végeztek, mert megtudták, hogy azon a ponton nincs semmi. A jelenlegi szegedi szénhidrogén-medence pontosan átkutatott és felmért terület. A 75 négyzetkilométeres mező kitűnő kőolajat és földgázt ad a népgazdaságnak: évente 1 millió tonna olajat és ha szükséges, naponta .4—5 millió köbméter földgázt.

A Nagyalföldi Kőolaj- és , Földgáztermeló Vállalat szegedi üzemének vezetője. Ju- ratovics Aladár olajmémök a nagyarányú beruházásról nyilatkozott legutóbb. Elmondta, hogy október közepétől 4 millió köbméter földgázt „nyomnak be” az országos hálózatba, de ha szükséges. van egymilliós tartalékuk. azt is továbbítják. Erre az nyújtott lehetőséget, hogy átadták rendeltetésének az újabb gázüzemet.

A gáztermeléssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy kétféle lehetőség van: olyan földgáz feltörése, amely olajjal együtt jön a föld felszínére, s vannak tisz- ián olyan kutak, amelyekből kizárólag földgáz tör elő, semmi más. Az olaiial eeyütt érkező °ázt klsérőgáznak ne- vepk Ennek elnyerésére és feldolgozására építettek egy francia evárttnánvú gázüzemet. ahol naponta 1 millió köbméter a kapacitás. Ez az üzem jól működik és Budapestre továbbítja a kísérő- gázt. Az úgynevezett szabad- váz (csak váz jön a ki'ttVfll feldolgozására most elkészült üzem naponta 4 mWiö köbmétert ..ereszt ót”. Ez az úi üzem 21 «w57kőfbAi rívod nvencariyawSt.

Talán a szakemberek jobban értik de a laikusoknak Is elmondható, hosv a eáz- kulakból 120 a+moszfévq nyomással tör elő a földgá*,

amelyet, a gázfel dolgozó üzem 90 atmoszféra nyomással fogad, és 60 atmoszféra nyomassál továbbít az országos csőhálózatba. Ennek a gázüzemnek teljes költsége különben 300 millió forint. Ezenkívül van még egy tisztán gázfeldolgozásra épült üzem is. ahol gazolint fogadnak és abból készítenek propánt, butánt, izopentánt és egyéb ilyen termékeket, vagy a gazolint hozzáadják a kőolajhoz, hogy a csőhálózatban merevedés nélkül eljusson az olaj Százhalombattára, esetleg tiszta állapotban is elszállítanak gazolint az üzemből. Ha minden készen lesz. a Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően évente 2,5 milliárd köbméter földgáz kerül ki a szegedi medencéből. A propán-bután gáz palackozása is helyben történik, s évente 20 ezer tonnát adnak át belőle a fogyasztóknak.

Örömmel tölti el a szegedi olajmedence dolgozóit, hogy lassan elkészülnek a végleges épületek. Most költöznek át a baraktáborbél az új szociális épületekbe és műhelycsarnokokba. s egyre több lakóház is elkészül Szegeden. Eddig 550 olajbányász kapott új otthont. Nemrégiben adták át Szeged belvárosában az „olajos házat”.

Mivel a szegedi szénhidrogén-medencéről mindent tudnak, azt mondiák a szakemberek, hogy évtizedekig ontja majd a kőolajat és a földgázt. Jelenleg 260 olajtermelő kutat adnak át a termelőknek, amelyek közül 110—120 állandóan üzemel. Kutatni már nem kell. de kutakat fúrni igen: ebben az esztendőben 36 olaj-, gáz-, illetve vizet adó kutat mélyítenek le A mélység általában 2000—2200 méter. Az alföldi városban megszokottá vált a szén bánvaszköszön- tés: J 6 szerencsét'

üazdagh István