Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

ÉSZAK-MÄ0YÄRORSZAG 4 1—MM— 1972. november 3., péntek Fi lm jegyzet | Fekete tollú fehér madár- .■/-.... Oreszt és Dana, az árulóvá lett testvér és szerelmese A szovjet film ütvnepe nyitányaként az egyik mis­kolci premiermoziban a Fe­kete tollú fehér madár, a nálunk korábban inkább ope­ratőrként ismert Jurij lljen- kó rendező alkotása pereg a vásznon. A szovjet—ukrán film sajátos, balladai hang­vételű, népi mondák motívu­maival át-, meg átszőtt mun­ka. Bukovinában, a mai Mol- davai Szovjet Szocialista Köztársaságban játszódik, részben még a felszabadulás előtt, tehát a kizsákmányoló román bojárok uralma ide­jén, részben pedig a felsza­badító harcok alatt, s az új­jászületett országrészben fe­jeződik be, felmutatva az ott élő hvcul nép életének sors­döntő szakaszát, egy nagyon apró falucska közösségének tükrében érzékeltetve a na­gyobb társadalom ellentmon­dásait. A Zvoran család rettene­tes nyomorban él. Tucatnál ■több a .gyermek, a csecsemő­kortól ,a felnőttig minden korosztály fellelhető a család­ban. A bojári uralom min­den nyomora sújtja őket, s az apa arra kényszerül, hogy fiait ne csak munkára fog­ja már gyerekkortól, hanem el is adja őket. szolgának. Változást a szovjet csapatok közeledése hoz. A hosszú harcok alatt, a front, s vele a hovatartozás hullámzásai közben megváltoznak, valla­nak az emberek. Van. aki azonnal a szovjet katonák mellé áll, van, aki házassá-i got köt velük, van, aki ve­lük megy partizánnak, s van aki áruló, fasiszta banda tag­ja lesz. testvérgyilkossá vá­lik. A háborúból alig látunk valamit, hiányoznak a meg­szokott csatajelenetek, alig néhány akna robbanása jel­zi a pusztítás közellétét. A film az emberek magatartá­sával, cselekedeteivel, életük alakuláséval mutatja fel, mennyire bonyolult, a még­oly kis közösség élete is a határvidéken. Roppant- szen­vedélyek és indulatok fe­szülnek ebben a mikrotár- sadalomban, az elénk láruló kép szinte mitológiai párhu­zamot sejtel., pedig mindaz, amit látunk, átélt valóság, de igen szerencsés művészi átfogalmazás ban. A rendező bőven élt a hu- eul néphagyományok, népmű­vészeti motívumok felhasz­nálási lehetőségeivel, a nép­meséket idéző fordulatok és a komor valóság ragyogó öt­vözésével. Kitűnő a film fényképezése, elsősorban a nagy totálképek megkapóak. Szép film a Fekete tollú fehér madár, népballadákra emlékezt ető költői történet a közelmúltból. A szovjet film üirmepeal-. kalmából további két új al­kotás kerül a prermermozik műsorára. A Felszabadítás TV—V. a már ismert sorozat folytatása és befejezése. Ju­rij Ozerov rendező és Len in­díjas alkotógárdája monu­mentális filmeposzának két befejező része a Harc Ber­linért és Az utolsó roham. Ezekben a részekben Buda­pest felszabadításával is ta­lálkozunk. A filmet most az egyetemi mozi vetíti, később a városi mozikban is látható. A harmadik film, A katona visszatért a frontról Nyiko- laj Gubenko alkotása, a há­ború utolsó ég a béke első napjait idézi. Ez a követ­kező filmhéten kerül a be- mutatómozák vásznára. Joe Hill balladája Sacco és Vanzetti még a mozik vásznáról hirdeti az amerikai hatóságok dühödt munkásellenességét. s azt, hogy a munkásmozgalmaktól való félelmükben miként ül­tetnek koholt vádakkal ártat­lan embereket v.illamosszék- be. A nagy sikerű film még sokáig műsoron lesz. s lehe­tetlenség -nem gondolni rá most, amikor a Joe Hill bal­ladája című svéd—amerikai koprodukcióban Bo Wieder­berg rendezésében készült filmet látjuk. Joe Hill közeli rokona, né­mileg elődje is Sacconak és V.anzettinek. Joe Hill, teljes nevén Joe Hillstrom közvet­lenül a századforduló után vándorolt ki az akkor sok munkanélkülivel, teli Svéd­országból az Egyesült Álla- •mokba, ahol — azt hitte — munka, tisztes megélhetés vár rá. Végigjárta az egész országot, megjárta a külön­böző szövetségi államokat, s míg eleinte örök csavargók, hobók útitársa volt, a min­denkori megaláztatásban, a szegénység sokféle meglátá­sában lassan öntudatra éb­redi. s a munkásmozgalom tevékeny harcosa. ezzel együtt nemkívánatos személy lett. A pop-songok, a pro- t est-son gok megteremtője lett, aki — mert szónokolni nem engedték őket — dal­ban fogalmazta meg és mondta el mindazt, amivel a kizsákmányolást leleplez­hette. Ártatlanul megrágal­mazták és gyilkosság vádjá­val elítélték, kivégezték. Bör­tönben írt dalai, verses vég­rendelete az amerikai mun­kásmozgalom értékes relik­viái, megörökítői annak a kornak, amikor a sztrájkoló szövőnők kenyeret és rózsá­kat követeltek. Bo Wiederberg filmje ke­vésbé kemény, mint a Sacco és Vanzetti. Kevesebb időt töltünk a tárgyalóteremben, de jobban megismerjük a hős életét, életfordulatait, amelyek a munkásmozgalom hősévé tették. Romantikus báj és szilárd politikai ál­lásfoglalás ötvöződik a film­ben, Joe Hill tragédiája mö­gött az amerikai nyugat az­óta isem enyhült munkás­gyűlölete izzik. Nagyon szép film. Kár, hogy akkor lát­juk. amikor Sacco és Vanzet­ti emléke még annyira fris­sen él bennünk. Benedek Miklós Tanácskoztak megyénk általános iskolai igazgatói Tegnap, november 2-án délelőtt tanácskoztak a me- . gye általános iskoláinak igaz­gatói. Részt vett a tanáesko-' záson Deme László, a megyei pártbizottság titkái'a, Varga Gáborné, az országgyűlés al- elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese, Madarász György, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Tok Mik­lós, Miskolc város Tanácsá­nak elnökhelyettese, Tóth Fcrencné, a megyei KISZ- bizottság titkára, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium és a megye, valamint Mis­kolc társadalmi szerveinek több képviselője. Dr. Hetényi György, a me­gyei tanács m űvel ödésü gyi osztályának vezetője elmon­dotta megnyitójában, hogy 12 esztendővel ezelőtt ültek együtt így, egy tanácskozáson utoljára Borsod és Miskolc valamennyi általános iskolá­jának igazgatói. Ez a tény önmagában is hordozza a vé­leménycserére 'bocsátott téma jelentőségét; el kell készíteni a számvetést, hofm pártunk határozata nyomán, a jelen­legi közoktatási rendszer megtartásával hozzákezdhes­sünk oktatáspolitikánk to­vábbfejlesztéséhez. Állami szerveink, a Művelődésügyi Minisztérium már egy sor intézkedést hoztak, amelyek­nek nyomán iskoláinkban •— elsősorban általános iskolá­inkban — megkezdődhet az érdemi munka, hogy ki-ki saját munkaterületén, saját iskolájában hozzákezdhessen a végrehajtáshoz. Merényi József, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője vőltt a tanácskozás előadója. Be­számolójában elsőként arról szólt, hogy nem súlyos okta­táspolitikai hibák miatt volt szükség állami oktatásunk fe­lülvizsgálatára, hanem azért, mert társadalmi rendünk fej­lődésével, a tudományos­technikai forradalom kibon­takozásával felszínre kerül­tek oktatáspolitikánk ellent­mondásai. Fejlődésünk köve­telte meg tehát, hogy korri­gáljuk, a jelenleginél tökéle­tesebbé tegyük egész oktatási rendszerünket, elsősorban az alapokat nyújtó általános is­kolát tegyük általánossá. Ar­ról van itt szó, hogy a lehető legkisebbre kell hozni a fa­lusi, városi és külterületi is­kolák közötti különbséget, hogy az általános iskolákból azonos felkészültségű tanulók kerüljenek majd ki. Előadá­sában részletesen tárgyalta köznevelésünk helyzetét, köz­oktatásunk továbbfejlődésé­nek útját S a szemlélet-vai- toz+atás szükségességét. S szólt arról is, milyen orszá­gos és megyei intézkedések történteik már eddig állami oktatásunk továbbfejlesztésé­ben. Borsod jelilegéből adódóan még mindig nagyon sok te­rületen elmaradunk az orszá­gos átlagtól. Ám Icétségtete- nek eredményeink, hiszen ha a 10 évvel ezelőtti adatolcat összehasonlítjuk a maiaklcál, hatalmas fejlődésről adha­tunk számot. Jelenleg is igaz azonban, hogy nagy különb­ségek vannak a városi és a kis településeken levő isko­lák ellátottsága, s kövefke- zésképpen eredményei között is. Bár föltétlenül tiszteletre­méltó, hogy a megyében dol­gozó pedagógusok a sokszor rossz körülmények között is Icilűnő oktatási és nevelési eredményeket tudnak felmu­tatni. Tanító iskola helyett ta­nuló iskolákat kell teremte­nünk. S ehhez elsősorban — a már eddig napvilágot lá­tott minisztériumi intézkedé­séit; is ezt tükrözik — szem­léletbeli változtatásra van szükség. A tudást nem sza­bad összetéveszteni a lexiká­lis tudással, a reprodukáló tudással. Az alkotó tanulásra kell ránevelnünk a tanulókat. Támogatni kell a tehetséges gyermekeket tehetségük ki­bontakoztatásában, s az osz­tályozással kapcsolatos mi­nisztériumi intézkedések is a tanulók eredményesebb mun­káját segítik. S azt. hogy a sikertelenség romboló hatása nélkül, bénító hatása nélkül elérjék iskoláinkban a le­morzsolódások, a bukások csökkenését. A vitában felszólaló iskola- igazgatók sok új gondolattal segítették a végrehajtás el­indulását. Hangsúlyozták: kü­lönösen nagyok a gondjai a kis településeken működő ál­talános iskoláknak, hiszen sem pedagógus-ellátottságuk, sem az oktatás tárgyi felté­teleinek megteremtése nem kielégítő. Kérték, hogy a jö­vőben nagyobb támogatást kapjanak ezek a kisiskolák, hiszen az általános iskolai oktatás színvonalának közös szintre hozásában épp ott van tennivaló. Hosszú távú feladatról ran szó, s nem lehetünk sem tü­relmetlenek, sem túlzottan ráéröek. A túlzott türelmet­lenség a feladat végrehajtá­sának rovására mehet, de nem lehetünk ráérősek sem, hiszen egy sor olyan tenni­való van, amelyhez már most, azonnal hozzá lehet látni. S pedagógusaink ezt az eszten­dőt már az új feladatok vég­rehajtásának is szentelték. A munkát azért is el kell kezdenünk, mert feladataink nem pusztán közoktatáspol.i- tikaáak, közoktatás-politikánk része általános politikánknak, s társadalmunk valamennyi tagja felfokozott érdeklődés­sel tekint oktatáspolitikánk továbbfejlesztése, korszerűsí­tése elé. Cs. A. Ünnepi táncbemutató A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ Avas táncegyüttese, amelyet korábban két alkalommal is a kiváló együttes címmel tüntettek ki, mint ismeretes, ez év nyarán Franciaország­ban, az Annemasse-ban tar­tott nemzetközi folklórCeszti- válón az Aranypálma nagy- díjat nyerte, majd itthon az országos minősítő versenyen I. fokozatú arany minősítést ért el. Az együttes most új számokat tanult be, termé­szetesen műsoron tartja ré­gebbi sikeres táncait is, s november 7-én este 6 órai kezdettel ünnepi bemutatót, tart Miskolc közönségének a Rónai Sándor Művelődési Központban. Bolgár üzemi lapszerkesztők a Diósgyőri Munkásnál Kedves vendégeket foga­dott a két. diósgyőri üzem hetilapja, a Diósgyőri Mun­kás szerkesztőségének kol­lektívája. Tochno Tocsev, a szófiai városi pártbizottság ágit.-prop. osztálya vezetőjé­nek kíséretében bolgár üze­mi lapszerkesztők látogattak Diósgyőrbe. A bolgár vendéé grk ismerkedtek■ a lap tevé­kenységével, a Lenin Kohá­szati Művek és a DIGÉP dolgozóinak munkája vat. Üzemlátogatásuk során a bolgár lapszerkesztők és bu­dapesti kísérőik megtekintet­ték az elektfaacéiművet, a durvahengerde blokksorát és a középhengerművet. A látot­takról nagy elismeréssel nyi­latkoztak. Az üzemlátogatás és ebéd után a vendégek városnézé­sen vettek részt. Többe(c kö­zött felkeresték az egyetem- várost, a tapolcai barlang­fürdőt, ellátogattak az Avas­ra, s megcsodálták a lilla­füredi Pálotaszallót is. A bolgár- üzemi lapszer­kesztők tegnap Budapesttel ismerkedtek, ma pedig a Du- na-ka nyarba ld rán du 1 tak. Előadások a könyv s A Borsodi ifjú olvasók hó­napja rendezvényeinek sorá­ban az elmúlt napokban két tanácskozást tartottak Mis­kolcon. November 1-én, szerdán délelőtt 10 órakor a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának klubtermében a könyv szerepét vitatták meg megyénk szakmunkásképző intézetének képviselői. A ta­nácskozást Debnár Gyula, a szakmunkásképző intézetek megyei igazgatója nyitotta meg. A könyv szerepe a kor­szerű közművelődésben cím­mel dr. Tóth Béla kandi­dátus, az Országos Pedagó­giai Intézet munkatársa tar­tott előadást. Tegnap, október 2-án Bor­sod megyei pedagógusok ta­nácskoztak az iskolai könyv­tárakról, a II. Rákóczi' Fe­renc megyei Könyvtár elő­adó termében. A tanácsko­zást Hubay László megyei könyvtárigazgató nyitotta meg. Kisfaluéi Sándor, az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum osztályveze­tője az iskolai könyvtárak és a szaktantermek kapcso­latáról tartott előadást. Szólt a könyvről, mint, nélkülözhe­tetlen tömegkommunikációs eszközről, vázolta az oktató- nevelő munkában elfoglalt fontos helyét. Hangsúlyozta, hogy az iskolai könyvtár az iskola információs központ­ja. Ezért a tanárok elsődle­ges feladata, hogy megtanít­sák a tanulókat a szakköny­vek, lexikonok használatára. Az iskolai könyvtár — mon­dotta — szellemi műhely, ahol a gyerekek önálló tájé­kozódási készsége formáló­dik. A könyv a tanítási és a tanulási folyamatban egy­aránt nagy szerepet játszik, .ezért a központi iskolai könyvtárakon kívül célrave­zető, ha az egyes szaktan- termekben is helyet kapnak a különböző kézikönyvek. Az előadást vita .követte, amelyben a pedagógusok egyéni tapasztalataikról szá­mollak be. A tanácskozás után a rész­vevők mégtekintették a könyvül usztráctó pályamun­kák kiállítását, amelyet Sa­jó László megyei tanulmányi felügyelő nyitott meg. Az utasok Leningrádban ünnepeinek Ma indul a barátság-vonat Hagyományos barátság- vonat indul ma, pénteken reggel 6 óra 47 perekor a miskolci Tiszai pályaudvarról a Szovjetunióba. Az útvonal: Ki j e v—Len in grad—M os zkva, és az eddigiekkel ellentétben a küldöttség Leningrádban tölti a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepét. A részvevők a díszünnepsé- gen kívül egy nagygyűlésre is hivatalosak. A Hazafias Népfront Bor­sod megyei, járási és városi bizottságai szervezték meg az utazást a technikai lebonyo­lítóval, az IBUSZ-szal közö­sen. A november 3-tól 11-ig tartó utazáson 320 borsodi vesz részt, legtöbbjük tsz-tag, de szép számmal vannak a nagyüzemi munkások is. A túljelentkezéseik miatt egyéb­ként a Nyíregyházáról induló barátság-vonalban is helyet kapott negyven megyénkbe!!. (Az a vonat november 9-én indul a Szovjetunióba.) A HNF — most már har­madízben — úgy szervezte meg az utazást, hogy .járá­sonként tájékoztatta a prog­ramról é.s egyéb tudnivalók­ról a különvonat utasait, akiknek bőven jut az élmé­nyekből, hiszen VLoningrád- ban eljutnak a Szmolnijba, az Ermitázsba, az Izsák szé­kesegyházba, a Péter-Pál erődbe, é.s megtekinthetik a híres Aurórát is. A politikailag i.s jól előké­szített utazás november 11-én ér véget, amikor i.s este í) óra tájban befut a különvonat a Tiszai pályaudvarra. Lesz mit mesélni a barátság-vonaton utazóknak, , s ezek hallatán .bizonyára újabb borsodiak jelentkeznek a következő l>a- rálság-yonatra. Tanító iskola helyett tanuló iskolát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents