Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

«ife. ETARJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGVAK SZOCIALISTA MCTPíKASPARI BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK CAm XXVIII. évfolyam, 277. szám Ara: »0 fillér Péntek, 1972. november 24. h* m ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak Helsinkiben Az európai biztonsági kon­ferenciát előkészítő helsinki tanácskozás első munkai) lé­séről kiadott hivatalos köz­lemény szerint az ülésen, téglagesen a tanácskozás el­mükévé választották Richart t'ötterman nagykövetei, a fínn külügyminisztérium íő- )■'tikárát, alát a megnyitón ideiglenes jelleggel bíztak n}eg az elnöki tiszt betölté­sével. Ugyancsak ímegválasz- tották a tanácskozás admi- hiszitratív titkárát, Joel Pe­turt nagykövet személyében. Pekm-j. a finn külügyminisz­térium különleges tanécsadó- la és hosszabb idő óta fog­lalkozik a jelenlegi tanács­kozás előkészítésével. Diplomáciai körökből ssár- értesülések szerint a , éttői ülésen főként ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak. A ^nácskozás munkarendjére vonatkozó»n több javaslatot Erjesztettek be, szerzőik kö­rött szerepelt Románia és raneiaország. A különböző Javaslatok felett egyelőre hem nyitottak még formális Vltát, de a francia javaslat Ebb pontját számos ország támogatta. , A munkarenddel kapcso­dban a nagykövetek agyő­dre csak olyan döntést hoz- J®*» hogy a tanácskozásokat efkoznap d élelőttönkén t dytatják, délelőtt fél tizen-. ßy és egy óra között. ,^eninyiben szükségesnek dljszik, délutánonként is lesz ~les.^ Egyelőre nem született ^égáilapodás arról, hozza- • ak-e létre munkacsoporto- bizottságokat, illetve ■tat, Hat számunkból: H I » K «T«»OK»**** Ú< mm\ú\ lassullak (3. oldal) $181­tizenhárom toliéiista (4. oldal) Rovatiak postájából (5. oldal) Rádió- és iv asiütsor C7. dldall egyéb kisegítő szerveket. Több küldött annak a véle­ményének adott hangot, hogy az ilyen bizottságok legfel­jebb csak adminisztratív- technikai jellegű kérdések­kel foglalkozzanak. Tötterman finn nagykövet elnöki jelölését a csütörtöki ülésen számos ország nagy­követe támogatta, így a Szovjetunió képviselője is. A részvevők egyelőre nem fog­lalkoztak azzal a kérdéssel, 1 egyen-e a tanácskozásnak alelnökej Apró Antal Szófiában Csütörtökön délelőtt a bol­gár nemzetgyűlésben tett lá­togatással megkezdte hivata­los programját a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével szerdán késő es­te érkezett Szófiába. A ta­lálkozón dr. Vladimir Bonev, a bolgár nemzetgyűlés elnö­ke — a nemzetgyűlés több más vezetőjének jelenlétében — tájékoztatást adott a par­lament felépítéséről és mun­kájáról. Az eszmecserén ma­gyar részről a küldöttség tagjain kívül részt vett Böjti János, hazánk szófiai nagy­követe is. Küldöttségünket csütörtö­kön a bolgár államtanács épületében fogadta Todor Zsivkov, a BKP Központi Bi­zottságának első titkára, az államtanács elnöke. Todor Zsivkov és Apró Antal szívé­lyes eszmecsere keretében tájékoztatta egymást azokról a kérdésekről, amelyek a pártot és kormányt a szocia­lista építés jelenlegi szaka­szában foglalkoztatja. A Tiszai Vegyikombinátban bővítették a salétromsavat előállító üzemet, ezzel lehe­tővé vált, hogy növeljék a műtrágya gyártását. Naponta 100 tonnával több ammó- niumnitrát műtrágyát állítanak elő a mezőgazdaságnak. Képünkön: a műtrágya cso­magolása v ÜSSaSR a Illést tartott Minisztertanács Egységes értelmezés, egységes cselekvés Munkások a Központi Bizottság határozatáról A kormány Tájékoztatási Hivatal közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter tájé­koztatta a kormányt Henryk Jablonski lengyel államfő november 1. és 4. közötti ma­gyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának elnöke szívélyes, ba­ráti légkörben megvitatta a nemzetközi élet, továbbá a két szocialista ország együtt­működésének és kapcsolatai továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. A tárgyaló felek a nemzetközi helyzet értékelé­sében teljesen azonos állás­pontot foglaltak el, kedvező­nek értékelték a két ország politikai, gazdasági, kulturá­lis és tudományos együttmű­ködéséinek eddigi eredmé­nyeit, és kifejezték egyetér­tésüket a sokoldalú kapcso­latok további fejlesztésére. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és meggyő­ződését fejezte ki, hogy a tárgyalások jelentősen hozzá­járultak a testvéri Lengyel- ország és hazánk eredménye­sen fejlődő kapcsolatainak elmélyítéséhez. A külügyminiszter jelen­tést tett M. Abdusz Szamad Azad. Bangla Desh Népi Köztársaság külügyminiszte­re október 30. és november 2. közötti hivatalos magyar- országi látogatásáról. A köl­csönös megértés és barátság jegyében lefolytatott tárgya­lások során a felek megálla­pították. hogy álláspontjuk az időszerű nemzetközi kér­dések többségében megegye­zik, s a két ország baráti kapcsolatai kedvezően fej­lődnek. Kifejezték kormá­nyaik szilárd elhatározását, hogy további erőfeszítéseket tesznek a sokoldalú együtt­működés fejlesztésére. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette, éis felhívta az illetékes kor­mányszerveket, hogy a kap­csolat továbbfejlesztésére te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a mun­kaügyi miniszter előterjesz­tését az építőipari különélé- si pótlékrendszer egyes kér­déseinek rendezéséről. Az építőipari munkaerőhelyzet javítása érdekében a kor­mány úgy határozott, hogy 1973. január 1-től a maga­sabb összegű külonélési pót­lékrendszert: ki kell terjesz­teni további építőipari szer­(Folytatás a 2. oldalon) Egy hete jelent meg a la­pokban a Központi Bizottság állásfoglalása a X. kongresz- , szus határozatainak végre- j hajtásáról és a tennivalóik- fról. Azóta a közvélemény I legszélesebb rétege megis- ! merte, tanulmányozta, és t nap mint nap változatlanul a legfontosabb belpolitikai be­szédtéma. Munkások, parasz­tok, értelmiségiek, idősebbek es fiívtátok beszélnek lója, vitatkoznak, érvelnek felette megyeszerte. Ez teljesen ért­hető és indokolt, Íriszen az egész ország kül- és belpoli­tikai életének, gazdasági épí­tőmunkájának további sorsa, előrehaladása szempontjából szükséges, hogy további ten­nivalóinkat egységesen, értel­mezzük, és egységesen csele­kedjünk. Ez az alaphang csendült ki a Miskolci városi Pártbi­zottság tegnapi kibővített ülésén is a beszámolóból, s a gazdag vitából, amelynek során a felszólalók — párt­munkások, gazdasági vezetők — elmondták: az LKM-ben, a DIGÉP-ben, a város vala­mennyi üzentében, intézmé­nyénél és vállalatánál szinte soha nem tapasztalt mértékű érdeklődést, visszhangot; vál­tott; ki a határozat, hiszen annak minden részleté, min­den gondolata összefügg éle­tünkkel, munkánkkal. S ami­lyen nyílt és őszinte, önkri­tikus és előremutató a Köz­ponti Bizottság állásfoglalá­sa, nyílt és őszinte a fogad­tatás is. A határozat minden fejezete beszédtéma, s hogy mennyire élénken foglalkoz­tatja az embereket, arra sós példát találtunk a megye üzemeiben tett látogatások sorún. A Borsodi Vegyikombinát üzemeiben is nagy érdeklő­déssel várták és figyelemmel kísérték a Központi Bizott­ság ülését. A műhelybeszél­getéseken sok szó esik a ten­nivalókról. Az építészeti üzem április 4. szocialista komp­lexbrigádja az állásfoglalást együttesen vitatta meg, és az ideológiai helyzetről szóló részből — egyetértve a ha­tározattal — azt a következ­tetést vonták le, hogy a tár­sadalomnak marxista viláp- n ézet.ű, kommunista meggyő­ződésű, önálló munkára ké­pes, jól felkészüli szakembe­rekre van szüksége. Azt is vallják, hogy az egyes em­bereknek is fel kell lépni a közömbösség, a kispolgári tö­rekvések. az önzés ellen, és meggyőző érvekkel kell szét­zúzni a marxizmustól ide­gen nézeteket. Erre azonban akkor képesek, ha a politikai oktatáson túlmenően önkép­zés útján is gyarapítják ideo­lógiai ismereteiket. Ezért az április 4. szocialista komp­lexbrigád úgy döntött, hogy felhívással fordulnak a vál­lalat 240 szocialista brigádjá­hoz és kezdeményezik ár., „egy brigádtag, egy könyv" mozgalmat. Az idei politikai könyvnapok kapcsán a bri­gád minden tagja olyan po­litikai müveket vásárol a po­litikai irodalom helyi ter­jesztőjétől, amelyeknek ta­nulmányozása hozzásegíti őket a határozat mélyebb megértéséhez, az ideológiai munkát segítő vitaszellem élénkítéséhez. A felhívást Antal János, az április 4. szocialista komplexbrigád ve­zetője írta alá. A határozat igen nagy ér­deklődést váltott ki a diós­győri kohászok körében .is. Kalló István, az LKM Álla­mi-díjas előhengerésze így összegezi a maga és munkás­társai véleményét: (Folytatás a oldalo-n) A Miskolcivárosi Pártbizottság kibővíteti illése Tegnap, november 23-án Drótos Lászlónak, a pártbi­zottság titkárának elnökleté­vel kibővített ülést tartott a Miskolci városi Pártbizott­ság. Az ülésen dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára ismertette az MSZMP KB 1972. november 14—15—i ülésének a X. kong­resszus határozatai végrehaj­tásáról és a tennivalókról, valamint az 1973. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről ho­zott, határozatait. A kibőví­tett pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Ne­meslaki Tivadar, a Központi Bizottság tagja, a SZOT tit­kára. Ott volt Dojcsák János, a megyei pártbizottság titká­ra. A pártbizottság tagjain, s az állandó meghívottakon kívül részt vettek a kibőví­tett; párt bizottsági ülésen a csúcsvezetőségek és a városi pártbizottság irányítása alá tartozó pár talapszer vezetek titkárai, pártmunkások, álla­mi és gazdasági vezetők is, Dr. Havasi Béla beszámo­lóját követően a pártbizoti- sági ülés széles körű elemző vitában határozta meg a ten­nivalókat — úgy döntve, hogy a Központi Bizottság határozatának, illetve az ab­ból .adódó feladatok további megismertetésére és megtár­gyalására a következő he­tekben minden alapszerve­zetben taggyűlést kell tarta­ni, és pártnapokat is szer­veznek. A kibővített pártbizottsági ülés második napirendi pont­jaként az állami oktatás to­vábbfejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet vitatták meg, melyet Moldován Gyu­la, a párt,bizottság titkára is­mertetett. íz Élatás helyzetéről tanácskoztak Üzden Tegnap, csütörtökön Ju­hász Györgynek, az Ózdi vá­rosi Pártbizottság első titká­rának elnökletével a társa­dalmi, tömegszervezeti és gazdasági vezetők részvéte­lével kibővített pártbizottsá­gi ülésen vitatták meg az állami oktatás helyzetét Óz­dion, a Liszt Ferenc Műve­lődési Központban. A fon­tos munkaértekezleten részt vett Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a vasasszakszer­vezet főtitkára és Demo László, a megyei pártbizott­ság titkára. Elöljáróban Deine László elvtárs adott átfogó tájékoz­tatót megyénk állami okta­tásának helyzetéről. Elmon­dotta. hogy a téma napirend­re tűzése fontos állomás a X. pártkongresszus határo­zatainak megvalósításában. Felvetését az élet tette szük­ségessé, mégpedig az, hogy jobban közelítsük egymás­hoz az iskolai nevelőmunkát és a termelést, illetve az ar­ia való felkészítést. Me­gyénkben az utóbbi évtized­ben az állami közoktatás vo­natkozásában is nagy előre­lépés történt, a kedvező mun­ka tekintetében lépést tar­tunk más megyékkel, azon­ban a tárgyi feltételek ná­lunk rosszabbak. Ez egyrészt a rossz örökség rovására ir­ható, másrészt kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődést az a tény. hogy Borsod megye 370 településének kétharmada ezernél kevesebb lélekszámú. Deme elvtárs külön érté­kelte az óvodák, az áltálé- - nos és középiskolák, a szak­(Folytat ás a t ' . ttj * .5t < * '■ $ 2. oldalonf m

Next

/
Thumbnails
Contents