Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1972. nov. 23., csütörtök Filmjegyzet | ANNA EZER NAPJA Volt, s van igény Ének-zene tagozat Hí Él rp P'Pl# mlpÍNl fel *I! I n A királyi pár a koronázásra! indul. Középen Genevieve Bújok! (Boieyn Anna) és Richard Burton \ (Vili. Henrik) VIII. Henrik és Boieyn Anna története újra, meg újra megihleti a művészetek legkülönbözőbb ágazatainak murakálóit. A véreskezű király és a rövid pályafutású. de erőszakosságban, hatalomvágyban tőle nem sokkal kisebb feleség, aki a későbbi Erzsébet királynőt adta Angliának, rövid háromesztendei, ezemapos kapcsolata az angol történelem fontos fordulópontja, mert erre az időre esik az angol király szakítása a pápával, a külön anglikán egyház megalapítása, amely születésekor azt a kizárólagos célt szolgálta, hogy a római pápa ne akadályozhassa meg VIII. Henrik házasságának felbontását. A •történet ismerős, itt most még felvázolnunk is felesleges. Az azonban feltétlenül feljegyzést kíván, hogy a feldolgozás — rendezte Charles Jarrot — igen szerencsés, mert kitűnő színészek alakításában kelnek életre a szereplők, feltárulnak a cselszövések, a királyi'udvar és egyház kapcsolatai, s a történelmi személyiségek emberi közelségben, nem valamiféle történelmi festményből kilépett alakokként jelennek meg. Richard Burton VIII. Henrikje, bár a történelemhez hűen véreskezű zsarnok, emberi vonásokat is markánsan érzékeltet, fel tudja mutatni, hogy Annát igazán megszerette, nemcsak egy számára a sok nő közül. Burton nem a megszokott visszataszító királyi dúvadat, a frácsögő kéjencet állította I elénk, hanem azt a gonosz I kényurat, akiben halványtól; fel-fe,kvillan valami emberi i vonás is. Genevieve Bujold i nagyon szép nő, s Annája J ezenkívül félelmetesen racionális teremtés volt. A megunt Katalin alakjában emlékezetes' Iréné Papas, kitűnő Anthony Quayle bíborosa és . John Calicos Cromweilje. Akik a moziban a széles áradású történelmi témákat | és a regényes történeteket j keresik, kellemesen érezhetik magukat a nagyszabású j angol film több mint Icét és ' fél órás vetítése alatt. —- A KÖZELMÚLTBAN régi papírok között akadt a kezembe egy meghívó a ru- dabányai zenekar hangversenyére. Tudja, mikor volt az? 1896-ban. A községben már akkor volt zenekar. Szervezett oktatás, persze, nem. De magánúton tanultak. Vincze István, a Rudabá- nyai Általános Iskola igazgatóhelyettese e bevezető után azonnal visszakanyarodott a jelenhez. — Az ének-zene tagozatot 1960-ban vezettük be. A járásban egyedül nálunk van ilyen. Az indulásnál még hangszeres oktatás is volt, igaz, körülbelül öt éve különvált a hangszeres oktatás. Azóta, amióta létrehozták a kazincbarcikai zeneiskola fiókiskoláját Rudabányán. — Régebben, mármint az ének-zene tagozat bevezetése után, általában 3 első osztályt indítottunk — kapcsolódott bele a beszélgetésbe Facsar Imréné, az iskola énektanárnője. — Az A osztály volt az ének-zene tagozatos. És az volt a tapasztalatunk, hogy az A osztály tanulmányi eredménye mindig sokkal jobb volt a másik kettőnél. Most egy kicsit . változott a helyzet. Három esztendővel ezelőtt matematikai tagozatot is indítottunk a hetedbe és a nyolcadik osztályban, így a többi osztályból válogattuk össze a gyerekeket. Természetesen az énektagozatból is. — De hát akkor lecsökken a tagozatos osztály létszáma? — Ive. Az a tapasztalatunk, hogy akik jók az énekben, azok általában jók a matematikában is. S a szülők is inkább „átpártolnak”. Azt mondják, a számtan fontosabb, mint az ének. S ebben van is igazság. — S akkor hogyan oldják meg? — Az általános tagozatú osztályból viszünk át jól éneklő gyerekeket. Persze, ennek megvan a hátránya. Nincs meg az elméleti alapjuk, pedig az elméleti felkészültség adja az ének tagozat lényegét. De van más problémánk is. Az alsó tagozatos, szakképzett pedagógusunk szülési szabadságon van. Képesítés nélküli tanít. S bár nagyon igyekszik, nagyon becsületesen dolgozik, ez a tény érződik az eredményeken. — Megpróbáljuk valahogy megoldani — vágott közbe az igazgatóhelyettes. — Már beszéltünk róla, hogy a jövő tanévre valamilyen más tantárggyal párosítva hirdetünk ének szakos állást. Mert az érdeklődés, az igény, változatlanul megvan ... Az igény megvan, bizonyítják a számok is. Mert igaz ugyan, hogy a számszerűségben van csökkenés, de hát jelentősen csökken — ez is állandó tendencia — az első osztályba beiratkozok száma is. Régebben 90 elsősből ötvenen-hatvanan jelentkeztek az ének tagozatra, közülük 25-öt vettek fel. Válogatásra volt lehetőség. Ebben az esztendőben 67 első osztályosuk kezdte meg a tanulást, s közülük 28-an az ének tagozatra jelentkeztek, így létre tudták hozni az osztályt, de igényesebb meghallgatásra, válogatásra nem volt lehetőség. — Nagyon érdekes felmérést készítettünk a közelmúltban — vette vissza a szót Facsar Imréné. — Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk a gyerekeknek, hogy odahaza szoktak-e zenei témáról beszélgetni, milyen zenét hallgatnak szívesen, kinek van otthon lemezgyűjteménye. eseleg zenei kiskönyvtára. S a válaszok nagyon érdekesek. A gyerekek túlnyomó többségének van odahaza zenei kiskönyvtára, 45 százalékuknak lemezgyűjteménye is. Elsősorban, persze, a divatos tánczenét kedvelik, de nagyon sokan rendszeres hallgatói az éneklő ifjúság rádióprogramnak, a Játék ős muzsika tíz perc- ber vetélkedőnek. De komoly zenét csak mintegy 30 százalékuk hallgat rendszeresen. j — Csökkent viszont a hangszeres oktatásra járók száma, amióta különvált a zeneiskola. Az igazgatóhelyettes közbevetésére az énektanárnő folytatta a gondolatsort. — Pedig ennek hátrányát azért megérezzúk. Mert ame- l lyik gyerek nem jár hang- ; szeroktatásra, nem tudja konkretizálni az elméletet. De a szolmizálást nagyon jól elsajátítják. Énekkarunk kitűnő eredményeket ért el. S az az igazság, hogy elsősorban zeneszerető. zeneértő embereket szeretnénk nevelni. Többségük a középiskolában továbbra is részt vesz az énekkari munkában. Hangversenyekre is eljárnak. De zenei pályára nagyon kevesen készülnek. Évente egy, legföljebb kettő. — SOMMÁSÁN azt mondhatnánk: nemcsak azért indítunk ének-zienei oktatást, mert lehetőség volt rá, hanem mert igény is volt. S ez az igény még ma is megvan. Nyeirt vele a község, Ruda- bánya is. Tanulóink közül sokan lettek tagjai a zenekarnak, sokan tagjai ma is. De legfőképp a gyerekek nyertek. Mélyebben hatolnak a zeneismeret birodalmába. Csutorás Annamária Pályázati a/ 1 • r r kiírás A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Kazincbarcika városi Bizottsága, a Kazincbarcikai j városi Tanács V. B. művelődés- : ügyi osztálya és a Napjaink I szerkesztősége Petőfi Sándor | születésének 150. évfordulója ; tiszteletére tehetségkutató vers- ( és novellapályázatot hirdet. A pályázaton részt vehet minden Borsod-Abaúj-Zemplén me* gyében élő dolgozó fiatal, aki még nem töltötte be a 30. életévét. Beküldési határidő: 1973. március 1. A pályaműveket maximálisan 10 gépelt oldal terjedelemben# négy példányban kell beküldeni, a KISZ Kazincbarcika városi Bizottságának címére (Ka* zincbarcika, Benin út 34.. I.). A pályázat jeligés, a beküldött pályaművekhez lezárt borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, lakcímét és munkahelyét. Az eredményhirdetésre Kazincbarcikán, 1973. májusában*, a* ifjúsági hónap keretében kerül sor. A díjazott pályaművek szerzői pénzjutalomban részesülnek, s á kiemelkedő pályaműveket bemutatja a Napjaink irodalmi és kulturális folyóirat is. A pályázat díjai: Novella kategóriában: I. díj: 1500 Ft, II. díj: 1000 Ft, III. díj! 500 Ft. Vers kategóriában: I. díj: 100^ Ft, II. díj: 700 Ft, III. díj: 400 Ft. A novellák elbírálásúnál előnyben részesülnek azok a pá' lyaművek, amelyek az ifjúság munkahelyi kapcsolatait, közösségi életét mutatják be. Kazincbarcika, 1972. nov. 1. Básti János, a KISZ városi biz. Utk. Gulyás Mihály, a Napjaink főszerk« Kerekes László, a városi tan. műv. oszt. vez. A Petőfi-kollégium életéből A FEKETE VÁROS A hét másik „új” filmjéről aligha kell kritikai jegyzetet írnunk, 'csak utalnunk kell rá, hiszen már milliók ismerik, s bizonyára nagyon sokan szívesen találkoznak vele újra. A Magyar Televízió nagy sikerű hétrészes filmje, a Mikszáth Kálmán regényéből készült A fekete város a képernyő uián most a mozivásznon indul el — bizonyára hódító — útjára. Az eredetileg mintegy hét vetítési órát igénylő filmet a rendező, Zsurzs Éva megfelelő módon megvágta, egyes epizódokat elhagyott, s így sikerült a történetet úgy tömöríteni kétrészes filmben, hogy mintegy háromórányi idő alatt vetíthető legyen. Akik most a moziban újra megnézik ezt a filmet, bár rövidített történetet, de egy igen jelentős többletet kapnak: a film színeit. A képernyőn csak fekete-fehérben .látott film ugyanis színesben pereg a mozikban. A Lőcse városát ért XVIII. századi sérelem, illetve az akörül bonyolódó történet, Bessenyei Ferenc, Vencel Vera, Nagy Gábor-, Némethy Ferenc, Kiss Manyi, Avar István és a közelmúlt hetekben elhunyt Páesi Sándor alakítása a legfőbb szerepekben. minden bizonnyal ismét megnyeri a közönséget. Megérdemelten lesz sikere. Mert lesz. Kockázat nélkül megjósolhatjuk. (benedek) A miskolci Petőfi Sándor Kollégium 453 diákfiú otthona. A város tizenkét középiskolájának vidéki tanulói élnek a modem, kényelmes diákotthonban. Látogatásunkkor Panyi Jánostól, a kollégium igazgatójától arról érdeklődtünk, mivel töltik szabad idejüket a fiúk, hogyan művelődnek, szórakoznak tanulás után. — A nyugodt tanulási feltételek biztosításán túl arra törekszünk, hogy diákjainkból művelt, sokoldalú embert neveljünk. Kollégiumunk jól felszerelt, megteremti a lehetőséglet rá, hogy a tanulók tartalmasán töltsék szabad idejüket, kifejleszthessék egyéni adottságaikat. Kétezer kötetes könyvtárunkban ki-ká megtalálja á kedvére való szép- iroldalmi műveket, böngészheti a szakirodalmat. Minden szinten van televízió, rádió. Havonta sajtómegbeszélést tartunk, amelyen nagyobb diákok vezetésével politikai és ga7/lasági kérdésekről vitatkoznak a fiúk. TIT-elő- a dósokat is rendezünk a kollégiumban, legutóbb Miskolc és környéke címmel volt diavetítéssel egybekötött előadás. — A kollégium falain túl is figyelemmel kísérik a diákok kulturálódását? — A nehéz anyagi körülmények között élő tanulóinknak színházbérletet vásárolta kollégium. Sok diákunknak bemutató bérlete van. Gyakran szervezünk közös mozilátogatást, vasárnap délelőttönként pedig hangversenyre, kiállításokra visszük a fiúkat. Ottjártunkkor kedves eseménynek voltunk tanúi: felavatták a kollégium pinceklubját. Az alagsori raktárból meghitt, otthonos klubot varázsoltak a fiúk. A helyiséget a fortoszakkör képei díszítik, a hangulatvilágításban jól érvényesül az egyik falat teljesen beborító színes freskó. — A fali festmény rajz szakos nevelőtanárunk, Dobiak István munkája —mondják a fiúk. — Nagyon sokat segített nekünk a klub kialakításában. — A berendezést, a székeket és az asztalokat pedig a szendrői gépjavító szocialista brigádja készítette társadalmi munkában — teszi hozzá Nagy Búza Béla, a kollégium igazgatóhelyettese. A diákok műsort is állítottak össze a klubmegnyitásra. A Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola tanulói komolyzenei számokat adtak elő. Illyés Gyula és Váci Mihály verseit is nagy tetszéssel fogad,ták a diákok. A műsor után pedig megszólalt a magnó, s a fiúk táncra kérték a meghívott kislányokat. — Már összeállítottuk a pinceklub programját is — mondja Bállá László, a kollégiumi ifjúsági tanács kára. — Fotótárlatokat, kép' zőművészeti kiállításokat taí' tunk majd itt. Szívesen f°' gadták a fiúk a házi hang' versenyek, az irodalmi est®" rendezésének gondolatát, f közeljövőben testvérkollc' giumunk, a központi lean!” kollégium diákjaival széllé' mi vetélkedőn találkozunk majd a klubban. — A Petőfi-kollégium W" kői hogyan készülnek a Wf tő születésének évfordulói0' ra? —• Programunkba bevon' juik a város valamennyi zépiskolai kollégiumát. Ir°' dalmi, képzőművészeti P“ lyázatokat hirdetünk, é®?' való verseny eket rendezünk' Megkezdtük a Fetőfi-ernl®' kék gyűjtését, több értéke^ múlt századbeli kötet va' már birtokunkban. Tanú' mányi versenyünket is az e'' forduló szellemében rendé* zük meg. Az eseményekre pedig jubileumi krónikát készítünk, amelyben megöl0' kítjük az évforduló megü|r neplését. Mikes Már!» '1EZÖGÉP Vállalat, Fclsőzsolca FELVESZ > — lakatos, — marós, — esztergályos, — öntő szakmunkásokat, valamint — öntödei segédmunkást A munkába járás Miskolcról vállalati busszal történik, vidékieknek kedvezményes bérletet biztosítunk Jelentkezés személyesen a vállalat munkaügyi csoportjánál E heti ajánietwBih: Személygépkocsikhoz autófelszerelési, autóápolási cikkek, pótalkatrészek és autóionizátorok. Zsiguli gépkocsikba üzemanyag töltőnyílásra zárszerelés, rádióbeszerelés a helyszínen. Felújított Csepel 450 billenős tehergépkocsi cserével és csere nélkül, különböző típusú használt tehergépkocsik, ZIL 130-as fődarabok raktárról, bizományi értékesítését vállaljuk. Alkatrészek bontásból személy, tehergépkocsikhoz, dömperekhez, vontatókhoz, pótkocsikhoz, fődarabok, alkatrészek, karosszéria Warszawához, komplett dömperek most KAPHATOK! Vásárolunk: elfekvő és típuson kívüli új gépjármű-alkatrészeket és fődarabokat, megegyezéses áron. Komplett járműveket, karambolos kocsikat. Használt motorokat, egyes személy- és tehergépkocsi típusokhoz napi áron. A FIT XIII. sz. Autójavító Vállalat kereskedelmi részlege Debrecen, Balmazújvárosi u. 14. Telefon: 12-633
