Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

1972, n«w, 2.« csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Illetett a?: • ií;:!!;./- : í'aí:í:/ Lenánváros párt-, állami és tömegszervezeti vezetői közül többen — dr. Kovács Mik­lóssal, a városi pártbizottság első titkárával az élen — a napokban a Tiszai Erőműbe látogatta]?. Tették ezt abból a célból, hogy a város párt­ét? állami vezetői ezáltal is közelebb kerüljenek az alap- szervezetekh ez, rendszeresebb elvtársi és munkakapcsolat alakuljon ki közöttük. Követ­kezésképpen. hogy a helyi vezetők hathatós segítséget nyújtsanak az erőmű veze­tésének; a helyszínen tájé­kozódjanak a vállalatnál fo­lyó párt-, gazdasági és tö­megszervezeti munkáról: még jobban megismerjék az erő­mű eredményeit, s a meg­levő problémákat. R foSvő itödmunka Bartók Gábor, az erőmű esúcsvezelőségének titkára számolt be a vállalatnál fo­lyó pártmunkáról. Elmondot­ta, hogv a csúcsvezetőség nyolc pártáiapszervezet mun­káját irányítja, koordinálja. A városi párt-végrehajtóbi- zottság határozata nyomán nagy . mértékben javult, a csúcsvezetőség és az alapszer- 'vezetek eszmei -politikai munkája: nőtt a pártszerve­zetek önállósága, erősödött a pártfegyelem. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a csúcs vezetőség, az alapszer­vezetek. valamennyi párt­tag egységesen értelmezte a rájuk vonatkozó párthatáro­zatokat, s egyemberként dol­goztak a végrehajtásukért. Az utóbbi időben megfelelő a tagdíjfizetést készség, és elő­reléptek a dolgozók politikai képzésében. A Tiszai Erőmű­ben jelenleg mintegy ötszá­zan vesznek részt' különböző szintű Txüitikai oktatásban. Fi gyei emce mél tó ered ­menynek könyvelhető .el. hogy a pártémtés üteme és színvonala is kielégítő, rend­szeres az utánoótlás biztosí­tása, A legjobb szakmunká­sokkal, a szocialista brigá­dokban kiemelkedően tevé­it en yked ő d ol g ozók k a 1 i gye - kéznél? erősíteni az alapszer- vezeteket. Szó esett a vállalati nődol- sozól? helyzetéről is. A csúcsvezetéséé eddig is köte­lességénelt érezte, hogy szá­mon kérje a nők helyzetét megkönnv í tő intézkedéseket. A vállalatnál megértették, hogy a női egyenjogúság tel­jes érvényesítése nem kinyi­latkoztatás kérdése csupán, hanem a mindennapos mun­ka szerves része. Az egyen­lő elbírálás elvének érvé­nyesítése jut kifejezésre ab­ban is hogy elsősorban a termelőüzemekben mindin­kább gyakorlattá válik a szo­cialista elosztás elve. A leg­fontosabb mérce: ki milyen, munkát végez. R forzsgérsla fieivláltása Zagyvái Béla igazgató, a lenin városi párt-végrehajtó* bizottság tagja, a vállalat gazdasági munkájáról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy évek óta stabil létszámmal rendelkeznek. Még azokban az esztendőkben sem volt különösebb problémájuk, amikor más helyeken igen nagy volt a munkaerőmozgás. A kedvező helyzet nagyrészt a törzsgárda helytállásának köszönhető. Az igazgató szólott róla, hogy az erőmű jelenleg ket­tős feladatot lát. el: üzemel­tet és beruház. Az új, szén­hidrogén-bázisú Tiszai Erő­mű építése — amely végső kiépítésében évi 2000 mega­watt villamos energiát: ad az országnak — az előírt ütem szerint halad. December 31-ig többek között be kell fejezni a 250 méter magas kémény alapozását, meg kell kezdeni a vízkivételi mű építését. Hamarosan elkészül az épít­kezést és a leninvárosi vasút­állomást összekötő, több ki­lométer hosszúságú vasúti iparvágány is, amelyet elő­reláthatólag ebben a hónap­ban adnak át a forgalomnak. Kialakult a légi deal isabb- naik vélt szervezési séma a régi és az épülő új erőmű irányítására. Ennék lényege hogy egységes irányítás alá tartozik ez a két nagy ipari objektum. A vállalat szem­pontjából jelentős beruházás­nak számít a kiskörei vízi- erömű éoítése is. Mint a tá­jékoztatóból kitűnt, a jóvá­hagyott programon belül, a jövő év tavaszán mór meg­indulhatnak az első géoeay­séggel. Jelenleg a vizierömü személyzetének betanítása folyik. Az igazgató azt is elmon­dotta. hogy a meglevő erő­mű csak altkor alakul át úgynevezett ..házi erőművé'’, ha majd elkészül az épülő 2000 megawattos új hőerő­mű. továbbá felépül az öle­li ntizem és a köolajfinomító. Csak ezek utón lehet róla szó, hogy — természetesen megfelelő rekontsrukcióval — a régi erőmű kimondottan az említett ipari objektumok gőz- |és hőigényét, valamint a város távfűtését biztosítsa. A beszélgetés során szó esett a vállalati üzem- és munkaszervezéssel .kapcsola­tos problémákról, a szakszer­vezet és a KISZ munkájáról, az üzemi demokrácia heb’z.e- téröl. a párt-, gazdasági és a társadalmi szervek kapcsola­táról, a szocialista brigád- mozgalom időszerű kérdései­ről. mt a munka szhwrmIs i A vita összegezésekor dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest nőt! a csucs- vezebőség irányító, szervező és ellenőrző munkájának színvonala. Minőségi változás állt be a pártmunkában, s kiegyensúlyozott politikai és gazdasási munka folyik a fi­sz» Erőműben. Felhívta azonban a figyelmet rá. hogy a párt vezető szerepének nö­velése úgy érhető el ennél a vállalatnál ,is. ha minden egyes kommunista tevékeny­sége. aktivitása növekszik a politika végrehajtásában. Em­lékeztetett iá. hogy a párt- alapszervezeteknek igen fou- étös - szerepük van a párthatá­rozatok végrehajtásában, a párt tömegkapcs óla tainak erősítésében. A párt, politi­káját és általános tevékeny­ségét a dolgozók elsősorban annak alapján ítélik meg. hogy saját környezetükben milyen a párttagol? munkája, hogyan érvényesül a párt politikája helvileg. milyen az al apszervezetel? tevékenysége, s a kommunisták magatar­tása. É. L. Ami a borítékból kimarad r Mit kaptak a munkabéren kívül az OKU dolgozói? A munkabéren kívül ha­zánk valamennyi nagvüze- rnében egyéb szociális, kom­munális és munkásvédelmi Juttatásokban részesülnek a dolgozó!?. E juttatások szül?- '' ~'ir?piscvk :••»/, egészség megová* ki, a balesetek meertőzéte '’égett, uevanakkor sok mil­lió forintos ráfordítást igé­nyelnek a vállalatoktól. Az Özdi Kohászati Üzemekben összegezték az, év első kilenc hónapjának a munkabéren kívül kifizetett juttatások év- lékét, s bizony, az összeg a teljesség igénye nélkül is meghaladja a 30 millió fo­rintot. A vállalatnál átlagosan 1140 dolgozó részesül ked- n?■ -es üzemi étkeztetés­ySn, q •) |t o rí í y év vonói« 377 256 adaeot fo- p’asztpltal? el az üzemi ét­kezdékben. A kedvezményes rtkezéshez 1 millió 627 ezer forinttal iárult hozzá az ('KÜ. ismerten magas, csak­nem 4500 azoknak a száma, ekik vidékről, a körnvező köTsiSookbői lámák dolgozni a kohászai'i ilzemb°. Kedv«/,- ’nényes utaztatásukhoz több mint a nuMió forinttal járult a vába’aj. A tűzimun- ta«nkn»k a martinászoknak. hengerészeknek. az acél- SVárióknak kiadott védőétől értéke meghaladja az 1.1 forintot, a védőital pedig 1,7 millió forintba ke­rült. A legtöbbet minden évben a munka- és védőruhákra költi a kohászati üzem. Az év eddigi időszakában 12 millió forintot fordítottal? erre a célra. Ezenkívül 613 ezer forintot fizettek ki szo­ciális segély címén, amely­ből 1813 dolgozó részesült, s 1068 esetben biztosítottal? kedvezményes fuvar! a ko­hászati üzem dolgozóinak. Nem ebbe a kategóriába tartozik, de itt kell megem­líteni, bőgj’ a két éve állan­dósított lakásépítési és vá­sárlási kölcsönből eddig 81 dolgozó részesült, összesen 1,1 millió forintot osztottak fel közöttük. A kölcsön ter­mészetesen hosszú lejáratú és kamatmentes. T. I. Megelőző árvízvédelem a Sátorlepek atoll A Hányva patak tavaszi ára­dáskor és rendkívüli esőzés­kor nagy mennyiségű vízzel árasztja el Sátoraljaújhely mélyen fekvő részeit. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság a patak sza­bályozását — amely csaknem 50 millió forintba kerül — a jövő év végére fejezi be. A város alatt 2,5 km bosszú új medren 4 közúti bid és 4 gyaloghíd épül. Képünkön: A Ronyva új medre. Fin a termőföld Dühösek a Beretnendi Ce­mentgyár, illetve a Balaton északi partján húzódó új köz­lekedési fővonal beruházói. Bizonyos tekintetben módosí­tani kelleti terveiket. Ugyan­is mindkét helyen csal? úgy rárajzolták a térképre a le­endő üzemi vasút, illetve or­szágút, nyomvonalát, mit sem törődve azzal, hogy kitűnő földeket tesznek tönkre, illet­ve majorokat keli a beruhá­zás miatt lebontani. A ha­tóságok azonban nem enge­délyezték a kisajátítási eb­ben a formában, módosítani kellett a tervet. Szomorúak a miskolci hor­gászok. Kedvenc vizük ugyanis a közeli bányaió- rendszer. Űjabban azonban a tavak egyre mélyebbek lesznek. Tíz méternél mé­lyebb vízben pedig a ponty már nem érzi jól magái, va­lami ú.i halfajta betelepíté­séről kell gondoskodni. Az történt ugyanis, hogy a ha­tóságok nem engedélyezték a sóderbányának széliében va­ló terjeszkedést, ley a kot­rók egyre mélyebbre hatol­nak. hoev a kavicsellátásban fennakadás ne történjen. Ezek a tünetek már azt mutatják, hogy hat az 1961. évi hatodik törvény, az ille­tékesek szigorúbban lennek fel a termőtalaj védelmében. Sajnos, azonban, igazi-.ered­ményt. még ez a törvény sem hozott. Hazánkban 1345 és 1361 közöl', egymillió kataszl- rális holddal csökkent a me­zőgazdasági termőterület, a/, ipari építkezések, a városok bővülése, ú.i közlekedési vo­nalak megnyitása stb. követ­keztében. A törvényhozás ab­ból indult, ki, hosv- a civilizá­ció fejlődése természetesen térigénnyel jár, de a fentiek­ben jelzett iram nálunk nem A Bánvölgyc Mg. Tsz az idén 50 holdon termesztett káposztát. A tagság a napokban kezdte meg a „szüretet”. Az őriásfejii káposztát a földekről egyenesen a megrendelőkhöz szállítják. Én ló: Laczó József indokolt. A termőföld védel­mére született törvény ha­tálybalépését követően úgy tűnt, hogy a lendület meg­tört, de 1962-től napjainkig mégis további 325 ezer ka- tasztrális holddal csökkent a mezőgazdasági termőterület. Külön érdekessége a , fo­lyamatnak. hogy a beruhá­zók nagy rokonszenvet érez­nek a legjobb földek iránt. .Szekesf ehérvá rtól nyu gatra például sok alacsony értékű szántóföld található. Az ú.i alumíniumüzemet mégis a várostól keletre, az ország legjobb földjein — 20 arany­koronás, holdanként 30 má­zsa búzát termő területen — építették fel, Es amint az üzem bővül, úgy harap le újabb darabokat a Szabad Élet Tsz életteréből. Miért, van ez? Az ingyenes kisajátítás hazánkban meg­szűnt. A beruházó most már fizet, a földért, amelyen épít­kezik. Csakhogy keveset, A megváltási ár az aranykorona 300—5000-szeres szorzata, fo­rintban. Ez azt jelenti, hogy osv kalásziról is hold gyenge területet meg lehet kaoni 3000 forintért, de a legkitű­nőbb föld se-m kerül többe holdanként 100 000 forintnál. Ha arra gondolunk, hogy egy kisebbfajta gyár beruhá­zási költsége is legalább százmillió forint, vagy egy kilométer korszerű betonút tízmillió forintba kerül, lát­juk. hogy a kisajátítási költ­ség a beruházás teljes össze­géhez. képest jelenléktelen té­léi. Minimális előnyök ked­véért. is érdemes a legjobb területen települni. Más or­szágokban ez nem így van, külföldön előfordulhat, hogy a beruházási költség legna­gyobb (élele a terület meg­szerzéséért fizetelt összeg lesz. Tovább bonyolítja az. ügyet, hogy akitől a földet elveszik, az még a szerény kártérítési összeget sem kap­ja meg-teljes egészében. Sőt. ha a tsz területében állami tulajdonban levő föld is van. akkor a szövetkezet esetleg nem kap semmiI. Csökken tehát a területe, do a kieső földet nem, fud.ia beruházá­sokkal nőtolni. far könnyen kerül abba a helyzetbe — különösen az. olajvidékeken —, hoev a tagol? jövedelme is csökken, mert a kisebb föld te Kiléten nem tudják a réci raovsápú termelési érte­ket előállítani. Ha azonban elkezdtük bon­colgatni ezt a témát, akkor érdemes megnézni a másik oldalát is. A már említett — 10 év alatti ; — 325 ezer kalászt ralis holdas csökke­nésnek csak felét okozta az. ipar, a közJekedés stb. A má­sik fele azért került ki a mezőgazdasági művelésből, inert erdősítették. Ez nem rossz dolog. Vannak ugyanis földek, amelyek szántóként, sőt, legelőként sem térítik vissza a befektetéseket, vi­szont erdősítve kisebb ápolá­si költséget igényéinek, ám egy idő elteltével nagyobb érteket adnak. Így vizsgáivá, még azt a tó jelentest is megkockáztat­juk, hogy a csökkenésnek ez az adata kevés. Bátrabban, nagyobb területeket kellene a szántóföldi művelésből ki­vonni. Hiszen Vasban, Zalá­ban, Borsodban és másutt is .iárásnjd területek varrnak, amelyekbe szinte öljük az ál­lami dotációt és a pénzt, bér magunk is tudjuk, hogy ezek a befektetések soha nem te­rülnek meg, A mezőgazdasá­gi üzemek azonban panasz­kodnak, hogy az ilyen átmi­nősítésekhez rendkívül bü­rokratikusán, nehezen, vagy egyáltalán néni kapják meg az engedélyt. Utánajártunk a panasz­nak, de őszintén meg kell mondani, hogy a kérdésre nem kaptunk egyenes vá­laszt. Az illetékes hatóságok válaszai körülbelül így hang­zottak: attól függ, milyen változtatást kérnek. Tovább boncolgatva pedig rá kellett jönnünk hogy ha egy szántó­földet gyümölcsfákkal akar­nak betelepíteni, megy a do­log, hiszen így az a szántó­föld magasabb osztályba ke­rül a statisztikában. Ha azonban a szántóföldből le­gelői, vagy a legelőből erdőt akarnak csinálni, az esetek jelentős részében tengeri kígyó huzavona kezdődi!?. Mert.^ akkor a statisztika a termőföld csökkenését jelez­né, Holott az említett terüle- tekel jobban lehetne haszno­sítani erdősítéssel. Talán nem sértünk meg senkit, ha ebből art a kö­vetkeztetést vonjuk le, hogy a statisztikai szemlélet akkor is uralkodik, vagy főleg akkor uralkodik, araikor in­dokolatlan, amikor ésszerű , intézkedésekéi fékez, vagy akadályoz meg. Az elmúlt tíz esztendő alatt tehát a termőtalaj csökkené­sét sikerült fékezni hazánk­ban, de nem eléggé. A jö­vedelmezően nem művelhető területek más célra való hasznosítása megindult, de bátortalanul. További intéz­kedésekre lenne szükség, hogy az egészséges arányok kialakulhassanak. Ehhez azonban változtatni kellene a íelenlcei h dósa ej szemléleten és Gyakorlaton is. Föld ciki Béla

Next

/
Thumbnails
Contents