Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
ÉSZAK-WAGYARORS2/ÄG 4 1972. október 14., szombat Szerepformálás töprengéssel, hangos gondolkodással Próbálják a Viharos alkonyatot PIAC A színpadot a munkavilágításnak nevezett szerény fény- csóvák teszik csak láthatóvá. Régi szecessziós díszlete.lemek- höl provizórikusán összerakott díszletkerítés határolja a játékteret, a színpad sarkában közelről irányítja a mozgást a rendező, segédje meg jegyzi a instrukciókat. A Miskolci Nemzeti Színház Rachmanov Viharos alkonyat című színmüvének bemutatására készül. Az első emlékpróbál lestük meg. Polezsájev professzor érkezését várja haza a felesége, Maria Lvovna, meg egyik munkatársa. Bocsárov. Megérkezése után néhány perccel érdekes meglepetéssel szolgál: az angliai egyetemen díszdoktorrá avatták, talárt és szögletes föveget kapott. Ezt mutatja be feleségének. Lassan, vajúdással alakul ki a jelenet. (S menynyit fog még változni a premierig!) Illés István rendező meg-megállílja a színészeket, javasol valamit, módosít az előbbi beállításon. Újra megpróbálják. IVÍáskor a színészek — Simon György, Demeter Hedvig. Varga Tibor — javasolnak a rendezőnek valamit. Csendes fontolgatás, próba és újra próba. A második miskolci szerep Varga Tibor, a színház új tagja már bemutatkozott a miskolci közönségnek. A Lopj kevesebbet! című darabban két szerepet is játszott, nem kis sikerrel. Most ő játssza Bocsárovot, a Polezsájev professzorra várakozó munkatársat. A próba szünetében beszélgettünk: — Nagy örömmel jöttem Miskolcra, úgy érzem, jól kezdődik itteni munkám. A kapott feladatok megtisztelőék. Az irodalom rajongója voltam,, már fiatal koromban, szerettem a verseket. A főiskola elvégzése után a ré- . gi egri színházban, később Kaposvárott nagyon jó drámai szerepeket kaptam. Például Fred voltam a Tisztes- ségtudó utcaLány-ban, Mortimer a Stuart Maria-ban. Tudok táncolni, éppen ezért szerepköröm lassan teljesen eltolódott a táncos, könnyedebb alakítások felé. Nem szűnt meg azonban vonzódé-- som a drámai szerepek iránt. Ezért örülök első két miskolci szerepemnek. (Varga Tibor a beszélgetéskor még nem tudta, hogy a Hamlet- ben is szerepet kapott. A szerk.) A Viharos alkonyaira fordul a szó: — Illés István rendezővel jó dolgozni. Az az elképzelése, hogy nem „lelki ünneplőbe” kell öltöznünk, hanem emberi valóságban kell megjelenni, megnyilatkozni, kristálytisztán meztelenre vetkőzve, illetve vetkeztetve figuránkat. Bocsárov megformálása nehéz feladat. Azt a fiatal tudóst kell megformálnom, akit nem meggyőzni kell, hanem aki maga ismeri fel a forradalom szükségességét, s szívvel-lélekkel mellé áll. Még nagyon a kezdetén vagyok a figura felépítésének, vívódom vele. Egy mű vészházaspár töprengései Ugyancsak a próbát használtuk fel, hogy Polezsajev- vel és feleségével, azaz Simon Györggyel és Demeter Hedviggel — magánéletben is házastársak — beszélgessünk. A házaspárt — különösen a férjet — nem kell a miskolci közönségnek bemutatni, bár most mindketten új tagjai a színháznak. (Simon György játszotta itt 1964-ben a Háború és‘ béke Andrej hercegét.) Beszélgetésünk témája mi más is lehetne, Polezsájev és Maria Lvovna megformálása: — Nem könnyű dolog ma, l!)72-ben életre kelteni ezt a drámát, megjeleníteni Pole- zsajev professzort, aki valóságos tudós, Tyimirjazev professzor színpadi megörö- kítője. Ennek a színpadi alaknak életre keltésében a halhatatlan Cserkaszov roppant mércét állított. De egyes hazai jó és kevésbé jó színpadi bemutatásokról sem feledkezhetünk meg. Az jelenti a gondot, miként lehet ezt az 1916—líi-ban játszódó történetet és lőhősét úgy életre kelteni, hogy a mai ifjabb néző, aki 1945-ben életkora miatt még nem élhette át a forradalmi lelkesedés fűtöttségét, igaznak, valóságosnak fogadja el, s a racionálisabban gondolkodó fiatalabbak is érezzék a nemes forradalmi hevületet anélkül, hogy a játék és alakjai patetikussá válnának — mondja többek között, mintegy hangos gondolkodásként Simon György. — Én játszottam ebben a darabban az első magyarországi bemutatáson, a felejthetetlen Gellért Endre rendezésében — emlékezik Demeter Hedvig —, de ma másként' kell a nézőt közel hozni a forradalomhoz közelítő tudós világához. Felesége, Maria Lvovna nem lehet a tudós férj körül totyogó mamuska, hanem int telligens feleség, férje méltó párja ... — Polezsájev meg az a tudós, aki — bár életéből negyven évet szánt egy tudományos megfigyelésre, s látszólag semmi más nem érdekli — érti a forradalmat, s nemcsak kívülállóként akarja azt szemlélni — veszi vissza a szót Simon György ... A próba folytatódik És beszélgetünk, latolgatjuk a szerepformálás lehetőségeit, ízlelgetjük az egyes variánsokat. Simon György és, Démétéí Hedvig, is az elején tart még. a szerepek felépítésének. Sok-sok vívódás van még előttük, amíg kialakul, megszületik a legjobb Polezsájev és Maria Lvovna. Illés István . sem töltötte tétlenül'a szünetet. Színészekkel, műszakiakkal tárgyalt, az • előző két óra tapasztalatait vitatta meg. Aztán lapsolt, s Csík Sári ügyelő már szólította a próba szereplőit. Vajúdások között születik a Viharos alkonyai: miskolci előadása. A bemutató november ti-án lesz. (benedeit) s'/yyt+tsj _ Mezey István ra.jza | Sziráki Endre litográfiái A selyemréti Libresszóben megnyílt Sziráiki Endre kiállítása. A fiatal művész illusztrációkkal jelentkezett a miskolci közönség előtt, de litográfiái önálló értékkel is bírnak. Líraiság és keménység fonódik egybe művészetében, s e kettősség egysége Radnóti illusztrációinak tökéletes illúziót kölcsönöz. Az Emberek és farkasok sorozat képei éppen a kemény, nyers „fogalmazás” által válnak igazán értelmileg és érzelmileg megfoghat óvá. A fiatal művész bemutatkozását szívesen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A kiállítást október 31-ig tekinthetik meg. («s. a.) Katonai filmek fesztiválja Wroclawban 'WrocUtwban. befejeződött a Varsói Szerződés országainak 7. nemzetközi katona film fesz _ tiválja, amelynek döntőjében közel kilencven katonai té- , májú filmet mutattak be. A. § fesztivál nagydiját a Fcrfia-s- '■ ság iskolája című szovjet film , nyerte el. A magyar filmek '. két első és egy második dí- i jat hoztak haza. Glósz Ró- ; bért kél filmje, a Rakétásolc, ; rakéták, valamint a Partizánig tábornok nyeri első díjat két vkategóriában, Simon György :{ Többet, gyorsabban, könnyebben című -műszaki oktatófilmje pedig második díjat kapott. Nyomozás egy iiblomala után Jiri Krejcik csehszlovák filmrendező legújabb, Klara című filmjének középpontjában egy eltűnt diplomata utáni nyomozás" áll. A film arra akar figyelmeztetni, hogy az emberéletek ezreiért felelős háborús bűnösök gyakran a mai napig megmenekültek az igazságszolgáltatás elől. Könyvtár virág nélkül i riMKí móíii alacsony hosszú épü- let valamikor iskola volt. Sok évtizede épülhetett. A hosz- szú, üveges folyosó végén a kopott festésű ajtó a könyvtárba nyílik. — Ez az .— mondta Hegedűs Ferenc, a tállyai tanács vb-titkára. — Kicsi is, régi is, barátságtalan is. Ki kellene cserélni a polcok|at. Könyv sincs elég. Pedig az elmúlt néhány évben már elég sokat költöttünk rá. Idén több mint hétezer forintért veszünk könyveket. Most nyáron kifestettük, egy kicsit kipofoztuk. De mit lehet itt csinálni? A falak valóban a friss festésről árulkodnak. A falak tiszták. A régi, sötét polcokon szép rendben sorakoznak a könyvek. Kellene polc is. Nem elég. De talán. mégsem ez hiányzik legjobban ... Székek. Régimódiak, fából. Ép nincs közöttük. A politúr felszakadozott. Veszélyes ülni rajtuk. A fogas kopott, az olajos padló barátságtalan. Az egy, nagy méretű asztal nem teszi otthonossá. S nincs -egyetlen egy szál virág sem benne. Sem a falon — pedig lenne rá hely —, sem az asztalon. ' — Valamikor terveztünk egy új művelődési házát és könyvtárat. Kijelöltük a helyet is. De aztán újabb, fontosabb feladatok adódtak. Iskola kellett. Ide járnak a golopiak is. Most a víz! Ebben az ötéves tervben meg kell oldanunk a község jó ivóvízellátását. Teljesen leköti fejlesztési alapunkat. Nincs pénzünk újra ... Az ivóvíz kell! Az érvvel nem lehet vitatkozni. Igaz, még évekkel ezelőtt csak 1500—2000 forintot költöttek évente könyvre Tállyán. most lényegesen nagyobbak a lehetőségek. Ebben az ötéves tervben összesen 40 ezer forintért vásárolhatnak könyvet. Üj könyveket tudnak szerezni. Olvasnivaló lesz. De olvasó? Mert így, ahogy most néz ki, nem valami vonzó. Otthonosságról beszélni sem lehet! — Van más szórakozási lehetőség is. Két éve' épült meg az ifjúsági klubunk. Hetvenezer forintért vettük meg ebben az épületben, nagyon szép, barátságos. Most is kaptak jutalmat. Az ifjúsági klub. Kell az is. Még szerencse, hogy van. S a fiatalok szeretik. Látogatják ... Közel a könyvtárhoz és mégis milyen távol" tőle. Az egyik barátságos, a másik barátságtalan. Mert a tállyai könyvtár valóban barátságtalan, -kicsit riasztó. — Vettünk egy olajkályhát is ide. Itt van a doboza a bejárat mellett, néhány napon belül beszereljük. Be fogja fűteni a helyiséget. Felmelegíti a falakat. Az olajkályha valóban be fogja fűteni a könyvtárat. De ridegségét nem fogja feloldani. Ahhoz más kell. Néhány cserép virág a falra, néhány kép — talán reprodukciók is megtennék —, linóleum az olajos padló helyett, szőnyeg, egy új fogas, jó lenne egy kis asztal, rendesebb székek, s ebben a minden ízében régi épületben is lehetne otthonos a könyvtár. Hiszen lesz új olvasnivaló, lenne miért jönni. S megtenné lassan is, ahogy futja az idő, s ahogy futja a pénz, s talán a szomszédos ifjúsági klub js segíthetne. Hiszen még évekig itt lesz a könyvtár. — Kevesen járnak olvasni. Azok is többnyire iskolások — mondta a fiatal helyettesítő könyv tárosnő. — A lakossághoz viszonyítva nagyon kévésén. Pedig van gyermekfoglalkozásunk is. De ide legfeljebb kölcsönözni jöhetnek be. — A könyvtárosok is sokat változtak az utóbbi időben. Három év alatt négy könyvtárosunk volt. Egyszer szervezeti változás miatt történt csere. Az egyik nem felelt meg, a másik elköltözött, most épp szülési szabadságon van a könyvtárosnő. Kohut Gizella november 1-ig helyettesít. Higy- je el. megteszi, amit tud. Rendesen dolgozik. — Több mint ötven új olvasónk is van. — Amit tudunk, megtesszük, akarunk segíteni. Októberben a tanács is megtárgyalja a könyvtár helyzetét. Rossz örökséget kaptunk. Nehéz... A község vezdtői valóban sok mindent megtesznek a könyvtárért. Mégis az az éi-zésünk, még lehetne tenni. Nekik is, a könyvtárosoknak is, az olvasóknak is. Meg a szomszédban levő ifjúsági klubnak is. Vannak dolgok, amelyekhez nincs szükség nagyon sok pénzre. Sőt, talán pénzre sincs szükség. Csak egy kis lelkesedésre, egy kis könyvtárszeretetre, talán egy cserép otthonról elhozott virágra. A y emiíPr soltíeIé megfordul. S tuiuci már régen, nagyon régen nem voltam olyan könyvtárban, ahol ne lett volna virág. Mert a könyv és a virág valahogy egybe tartozik. S ahol nincs, ott a könyvtár csak kölcsönző lehet. Csutorás Annamária Honismereti krónika Karosáról A „A SZÜLŐFÖLD. A SZÜ- fIÍÖFALU hagyománya, tors' tónete szerves része az egész nép történetének, hagyoma- í nyálnak” — ez a vezérelv ösztönzi tizedik esztendeje a Karcsai Általános Iskola honismereti szakkörének tagjait ! községük múltjának kutatására. Az. önkéntes ifjú kutatók történelemtan áruik, Nagy Géza — a bodrogközi répáiét országosan elismert szakértője — irányításával módszeresen gyűjtik a régi falusi élet. forma tárgyi és szellemi dokumentumait. hogy a múlt értékeit megőrizzék a jelen, s a jövő számára. A szakkör szervezetten illeszkedik az egész országot átfogó honismereti mozgalomba. A Karcsai Általános Iskola tanulóinak értékmentő tevékenységére már a község határain túl is felfigyeltek. Gyűjtőmu-níkájuk anyagát fel. használták már rádió- és tv- műsorokhoz, az Iskolatelevízió például Károsán készítette az 5. osztályos irodalomtanítás első műsorát „Mesél a nép” címmel. Sikerrel szerepelt a szakkör a Rádió által meghirdetett „Haj regő rejtem . . .” című néprajzi vetélkedőn. Saját „tudományos kiadványa” is van a karcsai iskolai szakkörnek: negyedévenként jelenik meg, gépírással, 20— 30 oldalnyi terjedelemben. A Szerkesztést, a cikkek kiválogatását, a fedőlap rajzolását mind maguk a tanulók végzik. Ez az iskolai szakkör igazi kutató munkaközösség, a közösségi nevelésnek is jó iskolája. A tanulók kis csoportokban végzik gyűjtőmunkájukat is. A gyűjtött anyag célszerű feldolgozásának módját együtt beszélik meg a szakköri foglalkozásokon, itt kapnak útbaigazítást, ha a gyűjtésben, a feldolgozásban elakadtak. S ebben a szellemi műhelyben képezik az utánpótlást, hiszen minden tanévben új tanulók lépnek az iskolából eltávozottak helyébe. MOST A KARCSAI gyermekek helyismereti gyűjtésének java anyagát könyvalakban is megjelentette a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal, a Helytörténeti publikációk c. kiadványsorozat harmadik köteteként. Elismerésre méltó, hogy a tudományos értékű kiadvány megjelentetésé- ' nek. költségeihez a közvetlenül érdekelt Karcsai községi Tanács és a helyi Dózsa Termelőszövetkezet is hozzájárult. Üj közművelődési szemlélet kialakulásának jele ez. A!-) kétszáz oRfa^s^íksiadvány — lényegét tekintve — Karosa közösségi krónikája. A szerény cím — Karcsai «népélet — mögött a hagyományos paraszti életforma teljessége mutatkozik meg, egy jellegzetes bodrogközi település tükrében. A gazdálkodás, a családi élet, a népi ünnepek, a falusi közösség szellemi alkotásai szolgáltak kutatási témákul az ifjú gyűjtőknek. Hozzáértő vezetőjüktől olyan szakszerű útbaigazítást kaptak a gyerekek, hogy tudományosan szólva majd csupa „primér”. azaz forrásértékű anyagot hordtak össze. Bizonyára haszonnal szolgál a karcsai honismereti gyűjtés a majdani összegező feldolgozásokhoz is. A részletező ismertetés helyett néhány példásan sikerült dolgozattal hadd érzékeltessük a kötet témagazidagsá- gát. A vizekkel körülvett Karosán a folyók szabályozása előtt sok ember megélhetésének alapja volt a halászat. Nagy György egykori halászoknak, s azok ivadékainak elbeszéléseiből, régi feljegyzésekből írta meg Halászat a Karosán című dolgozatát. Amíg a kenderből vászon lesz címmel Dakos Zsuzsanna és Szabadka Erzsébet a 'népi íextilkészités- ről ad áttekintést. Nagy Éva a falusi konyha, a kenyérsütés és a diszmóvágás jó ismerője lett gyűjtőmunkája eredményeként. Nagy Ferenc a hajdani karcsai fiúk szabadtéri játékait jegyezte fel híven. Megtudhatjuk érzékletesen megírt dolgozatából, hogy néhány évtizede még a falurészek, sőt a szomszédos falvak a bigézésben, métá- zásban mérték össze ügyességüket, s e mérkőzéseknek több nézőjük, buzdítójuk volt, mint manapság egy-egy. futballmeccsnek. (Hátha ma is többen és szívesebben néznék ezeket a játékos versenyeket!) LAKODALMI és keresztelési népszokásokat, s egyéb jeles napokhoz fűződő hagyományokat is megörökít ez a'/- olvasmánynak is élvezetes kötet. Nagy Géza tömör bevezető tanulmánya — Karcsa történetének rövid áttekintése — jó útbaigazító az olvasónak. Tájszójegyzék segíti a leírások pontos értelmezését A fedőlap karcsai szőttes motívumát, s a szövegközi raj' zokat Lipiczki Imréné készí' tette. S végül német nyelvű összefoglaló teszi lehetővé a kötet használatát, a nemzet' közi kutatás számára. B. i.
