Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

ÉSZAK-WAGYARORS2/ÄG 4 1972. október 14., szombat Szerepformálás töprengéssel, hangos gondolkodással Próbálják a Viharos alkonyatot PIAC A színpadot a munkavilágításnak nevezett szerény fény- csóvák teszik csak láthatóvá. Régi szecessziós díszlete.lemek- höl provizórikusán összerakott díszletkerítés határolja a já­tékteret, a színpad sarkában közelről irányítja a mozgást a rendező, segédje meg jegyzi a instrukciókat. A Miskolci Nemzeti Színház Rachmanov Viharos alkonyat című szín­müvének bemutatására készül. Az első emlékpróbál lestük meg. Polezsájev professzor érke­zését várja haza a felesége, Maria Lvovna, meg egyik munkatársa. Bocsárov. Meg­érkezése után néhány perc­cel érdekes meglepetéssel szolgál: az angliai egyete­men díszdoktorrá avatták, talárt és szögletes föveget kapott. Ezt mutatja be fele­ségének. Lassan, vajúdással alakul ki a jelenet. (S meny­nyit fog még változni a pre­mierig!) Illés István rendező meg-megállílja a színészeket, javasol valamit, módosít az előbbi beállításon. Újra megpróbálják. IVÍáskor a szí­nészek — Simon György, Demeter Hedvig. Varga Ti­bor — javasolnak a rende­zőnek valamit. Csendes fon­tolgatás, próba és újra pró­ba. A második miskolci szerep Varga Tibor, a színház új tagja már bemutatkozott a miskolci közönségnek. A Lopj kevesebbet! című da­rabban két szerepet is ját­szott, nem kis sikerrel. Most ő játssza Bocsárovot, a Po­lezsájev professzorra vára­kozó munkatársat. A próba szünetében beszélgettünk: — Nagy örömmel jöttem Miskolcra, úgy érzem, jól kezdődik itteni munkám. A kapott feladatok megtiszte­lőék. Az irodalom rajongója voltam,, már fiatal korom­ban, szerettem a verseket. A főiskola elvégzése után a ré- . gi egri színházban, később Kaposvárott nagyon jó drá­mai szerepeket kaptam. Pél­dául Fred voltam a Tisztes- ségtudó utcaLány-ban, Mor­timer a Stuart Maria-ban. Tudok táncolni, éppen ezért szerepköröm lassan teljesen eltolódott a táncos, könnye­debb alakítások felé. Nem szűnt meg azonban vonzódé-- som a drámai szerepek iránt. Ezért örülök első két mis­kolci szerepemnek. (Varga Tibor a beszélgetéskor még nem tudta, hogy a Hamlet- ben is szerepet kapott. A szerk.) A Viharos alkonyaira for­dul a szó: — Illés István rendezővel jó dolgozni. Az az elképze­lése, hogy nem „lelki ünnep­lőbe” kell öltöznünk, hanem emberi valóságban kell meg­jelenni, megnyilatkozni, kris­tálytisztán meztelenre vet­kőzve, illetve vetkeztetve fi­guránkat. Bocsárov megfor­málása nehéz feladat. Azt a fiatal tudóst kell megfor­málnom, akit nem meggyőz­ni kell, hanem aki maga is­meri fel a forradalom szük­ségességét, s szívvel-lélekkel mellé áll. Még nagyon a kez­detén vagyok a figura fel­építésének, vívódom vele. Egy mű vészházaspár töprengései Ugyancsak a próbát hasz­náltuk fel, hogy Polezsajev- vel és feleségével, azaz Si­mon Györggyel és Demeter Hedviggel — magánéletben is házastársak — beszélges­sünk. A házaspárt — külö­nösen a férjet — nem kell a miskolci közönségnek be­mutatni, bár most mindket­ten új tagjai a színháznak. (Simon György játszotta itt 1964-ben a Háború és‘ béke Andrej hercegét.) Beszélge­tésünk témája mi más is le­hetne, Polezsájev és Maria Lvovna megformálása: — Nem könnyű dolog ma, l!)72-ben életre kelteni ezt a drámát, megjeleníteni Pole- zsajev professzort, aki való­ságos tudós, Tyimirjazev professzor színpadi megörö- kítője. Ennek a színpadi alaknak életre keltésében a halhatatlan Cserkaszov rop­pant mércét állított. De egyes hazai jó és kevésbé jó színpadi bemutatásokról sem feledkezhetünk meg. Az je­lenti a gondot, miként lehet ezt az 1916—líi-ban játszódó történetet és lőhősét úgy életre kelteni, hogy a mai ifjabb néző, aki 1945-ben életkora miatt még nem él­hette át a forradalmi lelke­sedés fűtöttségét, igaznak, valóságosnak fogadja el, s a racionálisabban gondolkodó fiatalabbak is érezzék a ne­mes forradalmi hevületet anélkül, hogy a játék és alak­jai patetikussá válnának — mondja többek között, mint­egy hangos gondolkodásként Simon György. — Én játszottam ebben a darabban az első magyaror­szági bemutatáson, a felejt­hetetlen Gellért Endre ren­dezésében — emlékezik De­meter Hedvig —, de ma másként' kell a nézőt közel hozni a forradalomhoz kö­zelítő tudós világához. Fe­lesége, Maria Lvovna nem lehet a tudós férj körül to­tyogó mamuska, hanem int telligens feleség, férje méltó párja ... — Polezsájev meg az a tudós, aki — bár életéből negyven évet szánt egy tu­dományos megfigyelésre, s látszólag semmi más nem érdekli — érti a forradal­mat, s nemcsak kívülálló­ként akarja azt szemlélni — veszi vissza a szót Simon György ... A próba folytatódik És beszélgetünk, latolgat­juk a szerepformálás lehető­ségeit, ízlelgetjük az egyes variánsokat. Simon György és, Démétéí Hedvig, is az ele­jén tart még. a szerepek fel­építésének. Sok-sok vívódás van még előttük, amíg ki­alakul, megszületik a leg­jobb Polezsájev és Maria Lvovna. Illés István . sem töltötte tétlenül'a szünetet. Színé­szekkel, műszakiakkal tár­gyalt, az • előző két óra ta­pasztalatait vitatta meg. Az­tán lapsolt, s Csík Sári ügyelő már szólította a pró­ba szereplőit. Vajúdások között születik a Viharos alkonyai: miskolci előadása. A bemutató no­vember ti-án lesz. (benedeit) s'/yyt+tsj _ Mezey István ra.jza | Sziráki Endre litográfiái A selyemréti Libresszóben megnyílt Sziráiki Endre kiál­lítása. A fiatal művész il­lusztrációkkal jelentkezett a miskolci közönség előtt, de litográfiái önálló értékkel is bírnak. Líraiság és keménység fo­nódik egybe művészetében, s e kettősség egysége Rad­nóti illusztrációinak tökéle­tes illúziót kölcsönöz. Az Em­berek és farkasok sorozat képei éppen a kemény, nyers „fogalmazás” által válnak igazán értelmileg és érzelmi­leg megfoghat óvá. A fiatal művész bemutatkozását szí­vesen ajánljuk az érdeklő­dők figyelmébe. A kiállítást október 31-ig tekinthetik meg. («s. a.) Katonai filmek fesztiválja Wroclawban 'WrocUtwban. befejeződött a Varsói Szerződés országainak 7. nemzetközi katona film fesz _ tiválja, amelynek döntőjében közel kilencven katonai té- , májú filmet mutattak be. A. § fesztivál nagydiját a Fcrfia-s- '■ ság iskolája című szovjet film , nyerte el. A magyar filmek '. két első és egy második dí- i jat hoztak haza. Glósz Ró- ; bért kél filmje, a Rakétásolc, ; rakéták, valamint a Partizán­ig tábornok nyeri első díjat két vkategóriában, Simon György :{ Többet, gyorsabban, könnyeb­ben című -műszaki oktatófilm­je pedig második díjat ka­pott. Nyomozás egy iiblomala után Jiri Krejcik csehszlovák filmrendező legújabb, Klara című filmjének középpontjá­ban egy eltűnt diplomata utáni nyomozás" áll. A film arra akar figyelmeztetni, hogy az emberéletek ezreiért felelős háborús bűnösök gyakran a mai napig meg­menekültek az igazságszol­gáltatás elől. Könyvtár virág nélkül i riMKí móíii alacsony hosszú épü- let valamikor iskola volt. Sok évtizede épülhetett. A hosz- szú, üveges folyosó végén a kopott festésű ajtó a könyvtárba nyílik. — Ez az .— mondta Hegedűs Fe­renc, a tállyai tanács vb-titkára. — Kicsi is, régi is, barátságtalan is. Ki kellene cserélni a polcok|at. Könyv sincs elég. Pedig az elmúlt néhány évben már elég sokat költöttünk rá. Idén több mint hétezer forintért ve­szünk könyveket. Most nyáron kifes­tettük, egy kicsit kipofoztuk. De mit lehet itt csinálni? A falak valóban a friss festésről árulkodnak. A falak tiszták. A régi, sötét polcokon szép rendben sorakoz­nak a könyvek. Kellene polc is. Nem elég. De talán. mégsem ez hiányzik legjobban ... Székek. Régimódiak, fából. Ép nincs közöttük. A politúr felszakadozott. Veszélyes ülni rajtuk. A fogas ko­pott, az olajos padló barátságtalan. Az egy, nagy méretű asztal nem te­szi otthonossá. S nincs -egyetlen egy szál virág sem benne. Sem a falon — pedig lenne rá hely —, sem az asztalon. ' — Valamikor terveztünk egy új művelődési házát és könyvtárat. Ki­jelöltük a helyet is. De aztán újabb, fontosabb feladatok adódtak. Iskola kellett. Ide járnak a golopiak is. Most a víz! Ebben az ötéves tervben meg kell oldanunk a község jó ivóvízellá­tását. Teljesen leköti fejlesztési ala­punkat. Nincs pénzünk újra ... Az ivóvíz kell! Az érvvel nem le­het vitatkozni. Igaz, még évekkel ez­előtt csak 1500—2000 forintot költöt­tek évente könyvre Tállyán. most lé­nyegesen nagyobbak a lehetőségek. Ebben az ötéves tervben összesen 40 ezer forintért vásárolhatnak könyvet. Üj könyveket tudnak szerezni. Ol­vasnivaló lesz. De olvasó? Mert így, ahogy most néz ki, nem valami vonzó. Otthonosságról beszélni sem lehet! — Van más szórakozási lehetőség is. Két éve' épült meg az ifjúsági klu­bunk. Hetvenezer forintért vettük meg ebben az épületben, nagyon szép, barátságos. Most is kaptak jutalmat. Az ifjúsági klub. Kell az is. Még szerencse, hogy van. S a fiatalok sze­retik. Látogatják ... Közel a könyv­tárhoz és mégis milyen távol" tőle. Az egyik barátságos, a másik barátság­talan. Mert a tállyai könyvtár való­ban barátságtalan, -kicsit riasztó. — Vettünk egy olajkályhát is ide. Itt van a doboza a bejárat mellett, néhány napon belül beszereljük. Be fogja fűteni a helyiséget. Felmelegíti a falakat. Az olajkályha valóban be fogja fű­teni a könyvtárat. De ridegségét nem fogja feloldani. Ahhoz más kell. Né­hány cserép virág a falra, néhány kép — talán reprodukciók is megten­nék —, linóleum az olajos padló he­lyett, szőnyeg, egy új fogas, jó lenne egy kis asztal, rendesebb székek, s ebben a minden ízében régi épület­ben is lehetne otthonos a könyvtár. Hiszen lesz új olvasnivaló, lenne mi­ért jönni. S megtenné lassan is, ahogy futja az idő, s ahogy futja a pénz, s talán a szomszédos ifjúsági klub js segíthetne. Hiszen még évekig itt lesz a könyvtár. — Kevesen járnak olvasni. Azok is többnyire iskolások — mondta a fia­tal helyettesítő könyv tárosnő. — A lakossághoz viszonyítva nagyon kévé­sén. Pedig van gyermekfoglalkozásunk is. De ide legfeljebb kölcsönözni jö­hetnek be. — A könyvtárosok is sokat változ­tak az utóbbi időben. Három év alatt négy könyvtárosunk volt. Egyszer szervezeti változás miatt történt cse­re. Az egyik nem felelt meg, a másik elköltözött, most épp szülési szabad­ságon van a könyvtárosnő. Kohut Gi­zella november 1-ig helyettesít. Higy- je el. megteszi, amit tud. Rendesen dolgozik. — Több mint ötven új olvasónk is van. — Amit tudunk, megtesszük, aka­runk segíteni. Októberben a tanács is megtárgyalja a könyvtár helyze­tét. Rossz örökséget kaptunk. Nehéz... A község vezdtői valóban sok min­dent megtesznek a könyvtárért. Még­is az az éi-zésünk, még lehetne tenni. Nekik is, a könyvtárosoknak is, az olvasóknak is. Meg a szomszédban levő ifjúsági klubnak is. Vannak dol­gok, amelyekhez nincs szükség na­gyon sok pénzre. Sőt, talán pénzre sincs szükség. Csak egy kis lelkese­désre, egy kis könyvtárszeretetre, ta­lán egy cserép otthonról elhozott vi­rágra. A y emiíPr soltíeIé megfordul. S tuiuci már régen, nagyon ré­gen nem voltam olyan könyvtárban, ahol ne lett volna virág. Mert a könyv és a virág valahogy egybe tartozik. S ahol nincs, ott a könyvtár csak kölcsönző lehet. Csutorás Annamária Honismereti krónika Karosáról A „A SZÜLŐFÖLD. A SZÜ- fIÍÖFALU hagyománya, tor­s' tónete szerves része az egész nép történetének, hagyoma- í nyálnak” — ez a vezérelv ösztönzi tizedik esztendeje a Karcsai Általános Iskola hon­ismereti szakkörének tagjait ! községük múltjának kutatá­sára. Az. önkéntes ifjú kuta­tók történelemtan áruik, Nagy Géza — a bodrogközi répáiét országosan elismert szakértő­je — irányításával módszere­sen gyűjtik a régi falusi élet. forma tárgyi és szellemi do­kumentumait. hogy a múlt értékeit megőrizzék a jelen, s a jövő számára. A szakkör szervezetten illeszkedik az egész országot átfogó honis­mereti mozgalomba. A Karcsai Általános Isko­la tanulóinak értékmentő te­vékenységére már a község határain túl is felfigyeltek. Gyűjtőmu-níkájuk anyagát fel. használták már rádió- és tv- műsorokhoz, az Iskolateleví­zió például Károsán készítet­te az 5. osztályos irodalomta­nítás első műsorát „Mesél a nép” címmel. Sikerrel szere­pelt a szakkör a Rádió által meghirdetett „Haj regő rej­tem . . .” című néprajzi vetél­kedőn. Saját „tudományos kiadvá­nya” is van a karcsai iskolai szakkörnek: negyedévenként jelenik meg, gépírással, 20— 30 oldalnyi terjedelemben. A Szerkesztést, a cikkek kiválo­gatását, a fedőlap rajzolását mind maguk a tanulók vég­zik. Ez az iskolai szakkör igazi kutató munkaközösség, a kö­zösségi nevelésnek is jó is­kolája. A tanulók kis cso­portokban végzik gyűjtőmun­kájukat is. A gyűjtött anyag célszerű feldolgozásának módját együtt beszélik meg a szakköri foglalkozásokon, itt kapnak útbaigazítást, ha a gyűjtésben, a feldolgozásban elakadtak. S ebben a szel­lemi műhelyben képezik az utánpótlást, hiszen minden tanévben új tanulók lépnek az iskolából eltávozottak he­lyébe. MOST A KARCSAI gyer­mekek helyismereti gyűjtésé­nek java anyagát könyvalak­ban is megjelentette a Sá­toraljaújhelyi járási Hivatal, a Helytörténeti publikációk c. kiadványsorozat harmadik köteteként. Elismerésre mél­tó, hogy a tudományos érté­kű kiadvány megjelentetésé- ' nek. költségeihez a közvetle­nül érdekelt Karcsai községi Tanács és a helyi Dózsa Ter­melőszövetkezet is hozzájá­rult. Üj közművelődési szem­lélet kialakulásának jele ez. A!-) kétszáz oRfa^s^íksiadvány — lényegét tekintve — Kar­osa közösségi krónikája. A szerény cím — Karcsai «nép­élet — mögött a hagyomá­nyos paraszti életforma tel­jessége mutatkozik meg, egy jellegzetes bodrogközi telepü­lés tükrében. A gazdálkodás, a családi élet, a népi ünne­pek, a falusi közösség szelle­mi alkotásai szolgáltak kuta­tási témákul az ifjú gyűjtők­nek. Hozzáértő vezetőjüktől olyan szakszerű útbaigazítást kaptak a gyerekek, hogy tu­dományosan szólva majd csu­pa „primér”. azaz forrásérté­kű anyagot hordtak össze. Bi­zonyára haszonnal szolgál a karcsai honismereti gyűjtés a majdani összegező feldol­gozásokhoz is. A részletező ismertetés he­lyett néhány példásan sike­rült dolgozattal hadd érzékel­tessük a kötet témagazidagsá- gát. A vizekkel körülvett Karosán a folyók szabályo­zása előtt sok ember megél­hetésének alapja volt a halá­szat. Nagy György egykori halászoknak, s azok ivadé­kainak elbeszéléseiből, régi feljegyzésekből írta meg Ha­lászat a Karosán című dol­gozatát. Amíg a kenderből vászon lesz címmel Dakos Zsuzsanna és Szabadka Er­zsébet a 'népi íextilkészités- ről ad áttekintést. Nagy Éva a falusi konyha, a kenyérsü­tés és a diszmóvágás jó is­merője lett gyűjtőmunkája eredményeként. Nagy Ferenc a hajdani karcsai fiúk sza­badtéri játékait jegyezte fel híven. Megtudhatjuk érzékle­tesen megírt dolgozatából, hogy néhány évtizede még a falurészek, sőt a szomszédos falvak a bigézésben, métá- zásban mérték össze ügyes­ségüket, s e mérkőzéseknek több nézőjük, buzdítójuk volt, mint manapság egy-egy. futballmeccsnek. (Hátha ma is többen és szívesebben néz­nék ezeket a játékos verse­nyeket!) LAKODALMI és kereszte­lési népszokásokat, s egyéb jeles napokhoz fűződő hagyo­mányokat is megörökít ez a'/- olvasmánynak is élvezetes kötet. Nagy Géza tömör be­vezető tanulmánya — Karcsa történetének rövid áttekinté­se — jó útbaigazító az olva­sónak. Tájszójegyzék segíti a leírások pontos értelmezését A fedőlap karcsai szőttes mo­tívumát, s a szövegközi raj' zokat Lipiczki Imréné készí' tette. S végül német nyelvű összefoglaló teszi lehetővé a kötet használatát, a nemzet' közi kutatás számára. B. i.

Next

/
Thumbnails
Contents