Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

1972. október 14., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 GondoS&tck egy p^nnszSevéS nyomán Kedves édesanya, feleség! ön levelet írt szerkesztő­ségünkbe. Szokatlan a kér­dése. szokatlan a panasza. „Miért adnak külön brigád- pénzt a munkásoknál;, ha lobbied termelésük van? Elég gyakran és elég nagy össze­geket odaadnak az előtnun- kásnak, hogy azt igya el a brigáddal . . .” Tulajdonképpen örvendetes dologról van szó. Arról, hogy az adott üzemben az embe­rek nagy ambícióval dolgoz­nak, jó eredményeket érnek el és ezt a vállalat — a fele­ség véleménye szerint is — ».nagy összegekkel" jutal­mazza. liz a dolgozók meg­becsülését, munkájuk méltó anyagi elismerését tükrözi. Van azonban levelében egy kitétel, amellyel vitáznunk 'kell. Az. hogy az elömunkás azért kapja a pénzt: „igya el a brigáddal". Ilyet egyetlen, tisztességes gazdasági vezető nem mond, nem akar, sőt, elítéli az ilyen esetet. Igaz, előfordul, hogy egy kisebb kollektívának kevés célpré­mium jut, mondjuk 15 tagú brigádnak 500 forint. Ezt ne­héz lenne névre szólóan szét­osztani. a gyakorlat az. hogy -—3 személy nevére utalják ki, és így kerül a brigád kö­zös kasszájába. Sok brigádnak van közös kasszája. Tisztességes célokra használjak az összegei. A Ti­szai pályaudvar Lenin bri­gádja például bútorvásárlás­sal segített a szabolcsi árvíz idején egy ötgyermekes öz- veg.v vasutasasszopyt. Másutt betegtársat segítenek, a szín­házlátogatás, az országjárás költségeit, fedezik belőle, vagy nppen ez segít közös külföldi kiránduláshoz. Az ön panasza mégis fel­hívja valamire a figyelmet, bel li ívja arra a közismert tényre, hogy a valóban jó, szocialista, nagyszerű közös­ségek mellett akadnak, akik félreértik a mozgalom célki­tűzéseit. Nem egyszer hal- fűnk ilyen megállapítást. •— Nagyon jó ez a brigád, űe nem tud szocialista mó­don élni... A ,,de" mögött az van. hogy il brigádok tagjai nem az odot.t helységben, Miskolcon, Kazincbarcikán vagy Özdon 0,nek. hanem bejárnak az Üzeni be. A megállapítás sze­dőt igaz, végeznek társa­dalmi munkát, igaz tanulnak ,s- de mert különböző helyen jaknak, ritkán jönnek össze közös rendezvényekre, kirán­dulásokra. Hm. Nos, az LKM bugaso­rán Bérezés Lajos vezetésé­vel dolgozó szocialista brigád tagjai sem egy helyen lak­nak. A műszakos üzemvezető mégis, azt mondta róluk: igazi jó, szocialista közösség. Három éve csaknem az utol­sók voltak. Ugyanazok az emberek vannak ma is ben­ne, mégis, mintha mások len­nének. Több ezer lonnáva'l termeltek többet a tervezet­től. és jól támogatják a blokksort is. Több helységben laknak a M EZÖGÉP asszonybrigádjá­nak tagjai is. Az üzemvezető úgy beszél róluk: igazi szo­cialista közösség. Minden fel­adatot. maximálisan elvégez­nek. Bár a legtöbbnek magá­nak is van gyermeke, mégis támogatják a sályi intézetben lakó gyermekeket. A kasszáról is sok szó esik. mint a közös összejövetelek alapjáról. Tulajdonképpen nem is a kasszával, hanem a helyen­ként fellelhető egyenlősdivel van a baj. — Nálunk minden közös — mondták az egyik építő- brigádban indokolásként: a fa mindenki számára egyfor­mán nehéz. Ez igaz. De hát « fának is van könnyebb és nehezebb vége. Alig néhány perces be­szélgetés alatt is kiderül, hogy különbség van a hozzá­állásban és a képességekben is. És csak fanyar érzést vált ki, hogy a brigádvezető ki­tüntetést kapott, de ebből csak áz oklevelet vitte haza, a pénzt — egyenlően szétosz­totta a brigádtagok között. . Do előfordul az ellenke­zője is. •Tárt a szerkesztőségben egy panaszos. 900 forint jutalmat kapott. A brigádvezető, azt mondta, hogy ebből csak 300 az övé, a többit adja a mű­vezetőnek. A brigádtag azt mondta: odaadja az összes pénzt, ha azt a brigádkasz- szába leszik, de a művezető­nek nem ad egy vasat sem. Mind a brigádvezető, mind a művezető tagadta. Ám, a művezető mégis hajlott a kö­zös részesedés felé. mondván, hogy a brigádmunkában neki is része van. — És ha ön prémiumot kap. szétosztja a brigád kö­zött? — Én?! Miért? Én azért megdolgozom! ön azt írja, állítólag „több feleség” nevében: „Reméljük, van igazság a földön és be­leszik panaszunkat az új­ságba .. Ez megtörtént. Ez azonban kevés ahhoz, hogy egy férj, egy apa más ember legyen. Egy cikk nem tud megváltoztatni egy embert, aki „az italtól eszét vesztve verekedik, mindent összetör". A brigádok sok nagyszerű dolgot csinálnak az emberek nevelésében, formálásában is. És néha sokat vállalnak. Az új emberektől több­nyire félnek, nem tudják, mi lakozik benne, s nehezen ve­szik be a brigádba. A Volán kazincbarcikai egységénél azt a módszert vezették be. hogy az új embert egy évi próba­időre veszik fel a brigádba, s az új tag esetleges „vétkei” ez idő alatt nem ronthatják le a brigád eredményeit. Az ÉPFU Petőfi, Hunyadi és Hajnal nevű szocialista bri­gádjai már többet kockáztat­nak. A három brigád több mint 30 új embert vett fel tagjai sorába, kockáztatva a brigádcímet, a jutalmat. A diósgyőri durvahenger­műben van egy nagyszerű brigád. Tagjai kiváló embe­rek. A brigád ..körzetében” van egy ifjú ember. Minden­ki tudta róla. hogy fizetéskor alaposan „betintázik", s ki­marad a munkából. A brigád mégis bevette soraiba, vál­lalta, hogy megneveli. Sokat; kockáztat. Sokat, hiszen az j ifjú az elmúlt évben 10 na-j pót maradt lei a munkából. Nos, ez évben eddig, benn az üzemben remekül ellátja munkáját. Nem hiányzik. A nevelés első „lépcsője” rend­ben van. A gyárkapun kívül azonban még szeret „fene- gyerekeskedni”. A brigádta­gokat nyugtalanítja ez az ál­lapot. Minden „húron" játszva keresik a jó megoldást. De hát egy embert nem könnyű át nevelni. Kedves Levélíró! Panasza alapján mi keve­set tehetünk. Legfeljebb fel­hívni tudjuk a szocialista brigádok, a nagyobb kollek­tívák figyelmét, jobban ve­gyék figyelembe az értéke­lésnél. hogy adott ember a gyárkapun kívül is szocialista emberhez méltó módon él-e. Olykor keveset gondolnak rá a gyárkapun belül, hogy egyik-másik „fenegyerek” kinti viselkedése milyen kí­nokat okozhat a családnak, s mint ön is írja, mindez ho­gyan hat ki az ifjú ember- palánták, a gyermekek éle­tére. Igen, kicsit jobban kell fi­gyelni rá, ki hogyan él a gyárkapun túl. Csorba Barnabás rr Őszi csúcsforgo lom n Az őszi csúcsforgalom első hónapjaiban megélénkült a vasút munkája. A ínegnövckedett feladatot a rakodóterek gépesí­tésével oldják meg. Az angyalföldi körzetesíteU pályaudva­ron naponta 120 vagont raknak ki cs (10 vagonba raknak be árut. Mini lakótelep épül Leninvárosban Len in város térségében a három nagy ipari komplexum — olefinmű, kétezer megawat­tos erőmű és kőolajfinomitó — építői, valamint szerelői kényelmes elhelyezésére a város területén korszerű kis lakótelepet alakítanak ki. Az itt készülő központi fütéses, hideg-melegvíz szolgáltatás­sal ellátott összkomfortos la­kásokat — az építkezés idő­tartamára — munkásszállók­nak rendezik be. A Borsod megyéi Állami Építőipari Vállalat brigádjai a kis lakó­telepen házgyári panelokból egyelőre 420 lakást szerelnek össze. A munkákat tavasszal kezdték meg és az idei ter­veknek megfelelően eddig 120 ilyen lakást adtak át, a további fi0-at íredig október végére készítik el. Így, no­vemberben a szállóknak ki­alakított 100 lakásba az erő­mű építői közül már több mint ezren költözhetnek be. A borsodi építők a még hát­ralevő 240 panellakást a jövő évben adják át. JÉ! haladnak az iszi munkák Nem kis gondot okoz a három község — Hejöszalon- ía, Hcjőkcresztúr, Szakáid — lakóit foglalkoztató Hcjö menti Tsz-ben az őszi mun­kák megszervezése. Különö­sen sok problémát jelent ez akkor, amikor a sok tenni­való elvégzéséhez egyre ke­vesebb az idő, hiszen rövi­dülnek a napok, s az időjá­rás sem mindig kedvező. A tsz vezetői, s a szakem­berek jó munkájának bizo­nyítéka. hogy példás körül­tekintéssel szervezték meg az őszi mezőgazdasági munká­kat. A betakarítás megkez­dése óta nyújtott műszakban dolgoznak a gépek, s vasár­nap sem pihennek a terme­lőszövetkezet tagjai. Mind­ezeknek köszönhető, hogy a mai nappal mintegy ezer ka- tasztrális holdon befejezték az őszi búza vetését, s jó ütemben halad az őszi mély­szántás végzése is. Befejez­ték a kukorica betakarítá­sának mintegy 70 százalékát is. Wúztl a nyugdíjkorhatárhoz Fiatalos lendület az ÓKÜ~ben A cél: négymiSSiö forint nyereségtöbbSet 99 Ma otthon oroznék a pg.\ AZ ELMÚLT VÁLASZ­TÁSKOR — 1971 októberétől •— sok KlSZ-litkári szék cse­rélt gazdát. Az „öregek” mentek, a fiatalok jöttek. Egy év lelt el azóta. Az új titkárok túl vannak a kez­deti nehézségeken, sok újat is meghonosítottak már azóta Szervezetben. A napokban fiatal KISZ-titkárral. Rabi Józseffel, a Bükkaljai Bányaüzeni KISZ- b i zo ü sá gá- nak titkárával, beszélgettünk. — Milyen gondokkal, ne­hézségekkel találkozott ta­valy ősszel? — Amikor idekerültem, az addigi négy alapszervezet helyett csak három maradt, Ugyanis a lakótelepi K1SZ- alapszervezet, az új. KISZ KB-hatáiiozat alapján külön­vált a bányaüzemi bizottság­tól. Kevesebb emberrel kel­lett munkához látni. — Azelőtt mi volt a mun­katerülete? ■— Műszaki előadóként dol­goztam. Itt, a KlSZ-bizottsá­gon. Most megszűnt a nyolc­órás munkaidő. Állandóan készeniéiben kell lennem. Társadalmi munkákat szer­vezünk, kultúrműsorokat ren­dezünk. Sokat köszönhetek az alapszervezetek titkárai­nak, akik átsegítettek a kez­deti nehézségeken. __ Az említetteken kívül h ogyan foglalná össze a tit­kár legfontosabb feladatait? — Nagyon nehéz erre vá­laszolni, hiszen sok minden tartozik munkánkhoz. Pél­dául havonta rendszeresen tartunk végrehajtó bizottsági ülést. Ezen részt vesznek az alapszervezetek titkárai is, meg a vb-tagok. Tárgyalunk, vitatkozunk az alapszerveze­tek aktuális feladatairól, ten­nivalóiról. __ Az elmúlt hónapban mi­lyen társadalmi munkát vé­geztek ? — Szeptemberben 47<i órát dolgozott az egyik alapszer­vezet. — Mi okozza most a leg­nagyobb gondot? — Még mindig a szerve­zettséggel van a legtöbb prob­léma. Sokan vannak fiatal­jaink között — közel 300 a taglétszám —, akik nem helybeli lakosok. Őket köti a busz, illetve a vonat indu­lása. Nehezen lehet így biz­tosítani a klubéletet, a tag­gyűlések rendszerességét. Ért­hető, hogy nem szívesen ma­radnak itt a fiatalok, hiszen, ha elhúzódik egy-egy rendez­vény, akkor esetleg már csak a késő éjszakai járattal tud­nak hazamenni, esetleg már nem is indul aznap vonat vagy busz. Egy új módszert szeretnénk megvalósítani, de ez még kimunkálás alatt van. A másik nagy problémánk a lakáskérdés. A közeljövőben kezdünk egy KlSZ-lakósépi- tési akciót, amellyel a fiatal házasoknak szeretnénk segít­séget nyújtani. Ehhez még az üzem. a község és az OTP támogatását is szeretnénk igénybe venni. — Milyen terveik vannak még a közeljövőben? — Politikai oktatási for­mákat szervezünk, amelyek rendszeresen hetente vagy kéthetente aktuális esemé­nyekkel ismertetik meg a ta­gokat. Ebben az évben öt csoportot indítunk. Tovább kívánjuk erősíteni kapcsola­tunkat a sajőszentpéteri 3-as számú iskola úttörőcsapatá­val. Velük az idén március­ban kötöttünk szerződést. Patronálásképpen szemléltető­eszközöket készítettünk a •gyerekeknek, a jó tanulóknak könyveket adtunk. TOVÁBB FEJLESZTJÜK a termelést elősegítő-, szocia­lista brigádokon belüli ver­senymozgalmakat, az FMKT segítségével az újítómozgal­makat. Jó lenne elérni, hogy egy-egy taggyűlésre, rendkí­vüli összejövetelre szívesen maradjon itt mindenki! Sze­retném, ha a KlSZ-szerve- zetben otthon éreznék magu­kat a fiatalok! Monos Mária AZ ÓZDI KOHÁSZATI Ü Z EM EK fi nőmben germ ü ve több mint fél évszázada üze­mel alapvető korszerűsítés nélkül. A finom-, a közép- és a dróthenger sorokat még az 1910-es évek elején építették, az abroncssorozat 1933-ban készült el, s azóta kisebb korszerüs i téstől el tékán tve változatlanok a hengersort berendezések, melyek dön­tően még most is kézi kiszol­gálásra épülnek. Nem változatlan viszont a gyárrészleg termelésének mennyisége. 1939-ben, ami­kor már az abroncssorozat is üzemszerűen termelt, 127 ezer tonna készáru került ki a finomhengerműből. 1950- ben 174 ezer tonna, tíz évvel később, 1960-ban 302 ezer tonna finomhengerműi ter­mék hagyta el az ózdi gyá­rat. Ebben az évben pedig 453 500 tonna a gyárrészleg készáruterve. — Hogyan lehetett a ter­melést két évtized alatt ugyanazokkal a berendezé­sekkel. lényegében változat­lan létszám mellett meghá­romszorozni? Azt jelenti-e hogy háromszor annyit dol­goznak most a hengerészek? — kérdeztük Lukács Gábor gyárrészlegvezetőt. — A termelés növekedését nem a hengerészek verejté­kének növelésével, hanem sa­ját erőből történő kisebb korszerűsítéssel, az állásidők csökkentésével, illetve a jobb időkihasználással, a gyártás- technológia fejlesztésével ér­tük el — válaszolta a gyár- részlegvezető. — Fél évszázad alatt a hengerek forgási se­bességét alig 10—15 százalék­kal növeltük, viszont évről évre fejlesztettük és korsze­rűsítettük a fizikai munkát is megkönnyítő kisgép-parkun­kat, s ugyanakkor a szocia­lista brigádok versenyében is nap mint nap olyan kezde­ményezés születik, amely a termelékenység növelését se­gíti elő. Csak egyetlen példát említek, a Lenin Kohászati Művek öntödéjével közösen kísérleteket végeztünk a hen­ger minőségének javítása, tartósságának növelése céljá­ból. A kísérletsorozat ered­ményesen zárult, s a jövő évben csupán a jobb minő­ségű hengerek alkalmazása várhatóan 4 ezer tonna több­letet eredményez. Az ÖKÜ finomhengerműve lassan eléri a nyugdíjkor­határt, az élet azonban fiata­los tempót követel tőle. Lu­kács Gábor gyárrészlegvezető elmondotta: annak ellenére, hogy 1972-ben az előző évek­hez viszonyítva 13 500 tonná­val növelték a készárutervü­ket, a harmadik negyedév végéig hengerelt áruból fi ezer tonna, készáruból 3200 tonna többlelet értek el. A gyárrészleg vezetése abban reménykedik, december 31-ig elérik a 4fi0 tonnát, ami kö­zel 4 millió forint többlet- nyereséget eredményez a ko­hászati üzemnek. Á finom- hengermű kollektívája ezzel szeretne hozzájárulni a tele­pülés 700. évfordulójának megüt n néni éséhez. A TERMELÉS NÖVELÉSE mellett más módon is igye­keznek javítani a gazdasá­gosságot. Ebben az évben kü­lön intézkedési tervet készí­tettek a fajlagos anyagfel­használás csökkentésére. Ér­dekes szám: minden tonna készáru előállításánál egyet­len kilogramm anyagmegta­karítás éves viszonylatban 1.5 millió forinttal növeli a tiszta nyereségét. T. I. ic ® nn ^ j f j m g

Next

/
Thumbnails
Contents