Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

ÉSZAK-MAGYARGRSZÁG 2 1972. október 11., szerda (Folytatás az 1. oldalról) Jelenthetem a tiszteli, or­szággyűlésnek, hogy ennek a kérdésnek a megoldását a következő időszak egyik leg­fontosabb társadalompoliti­kai és termelésfejlesztési fel­adatának tekintjük. A jellegzetesen piaci cikk­nek számító zöldség- és gyü­mölcsfélék árának növekedé­séből sokan hajlamosak le­vonni olyan következtetést, hogy nálunk az*élelmiszerek általában drágulnak. Az alapvető élelmiszerek ára 1967. óta változatlan. Közben azonban a termelési költsé­gek emelkedtek. Ennélfogva ezt az életszínvonal-politi­kánkkal összefüggő fogyasztói árstabilitást a legalapvetőbb <1 eÜTiiszereknél csak úgy le­hetett és lehet biztosítani, hogy az állami költségvetés­ből jelentős mértékű árki­egészítést adunk e termékek forgalmazásához. Az összes élelmiszerhez nyújtott árki­egészítés lS71-ben 7,8 milli­árd. forint volt. Legnagyobb a hús és a tej árkiegészítése. Meggyorsítják a sütőipar feJesztesét A közvéleményt foglalkoz­tató probléma az ellátás ala­kulása kenyérből és más sü­tőipari termékekből is. Itt nem. mennyiségi, hanem alapvetően választéki és mi­nőségi kifogásokról van szó. Az utóbbi években a kor­mány, a minisztérium, vala­mint a sütőipar közvetlen fel­ügyeletével megbízott me­gyei tanácsok számos intéz­kedést hoztak a helyzet ja­vítására. Az intézkedések meggyorsítják .a Sütőjf>ar fej- :l^péséí,..,]iázán.kbári —. _a meglévő problémákat is fi­gyelembe véve — jó és ki­egyensúlyozott az élelmiszer- ellátás, mindinkább kiállja a nemzetközi összehasonlítást is, * A- személyi jövedelmek növelésében az elmúlt idő­szakban jeleptős eredmények születtek. Pártunk IX. kong­resszusa tűzte ki célul, hogy parasztságunk életszínvona­lát, ellátottságát gyorsabb ütemben növeljük, hogy az megközelítse a munkásosztá­lyét. Pártunk politikájának nagy sikere, hogy ezt a célt a személyi jövedelmek vo­natkozásában az elmúlt években sikerült elérni. Ezen belül azonban válto­zatlanul nagy probléma , a személyi jövedelmek nagy­fokú differenciáltsága, amely elsősorban a gazdálkodás, a termelési színvonal különbö­zőségéből ered. Az aktív termelőszövetkezeti tagok több mint 35 százalékának a közösből származó személyi jövedelme évi 15 (100 forint alatt van. Feladatunk tehát, hogy gazdaságpolitikai, jö­vedelempolitikai intézkedé­seink során továbbra is szem előtt tartsuk az indokoltnál nagyobb mértékű differen­ciáltság kiegyenlítését. A kormány is intézkedik A parasztság személyi jö­vedelmének növekedésével egyidejűleg jelentős intézke­dések történtek a termelőszö­vetkezeti tagság szociális, tár­sadalmi ellátottságának javí­tására is. Ebben a tekintet­ben azonban még maradtak a jövőben rendezendő kérdé­sek. Ezek közül is előtérbe kerül a termelőszövetkezeti öregek helyzete. A párt és a kormány a nyugdíj- és já­radékrendszer bevezetésével és továbbfejlesztésével jelen­tős segítséget nyújtott azok­nak a termelőszövetkezeti öregeknek, akik nagy szám­ban voltak a termelőszövet­kezeti mozgalom úttörői, a szövetkezetek alapító tag­jai. Anyagi erőforrásaink azonban végesek és ezért sajnos az öregeink közül számosán vannak nehéz anyagi helyzetben. Helyzetük javítására a fiatalabb nem­zedék, maguk a termelőszö­vetkezetek is sokat tehet­nek. Ennek szép példáival ma már mind több helyen találkozunk. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek tovább­ra is segítsék az idős, mun­kában megöregedett tagjai­kat. Lehetőségéihez mérten a kormány is tesz további intézkedéseket helyzetük ja­vítására, elsősorban á jára­dékok összegének a jövő év elején történő felemelésével. A társadalmi ellátottság másik kétségtelenül nagy kü­lönbsége a nyugdíjkorhatár­ban van. Ez is úgy ítélhető meg, hogy a nem túl távoli jövőben intézkedés születhet a nyugdíjkorhatár azonosítá­sára. A fejlesztési elképzelések­ről szólva a miniszter meg­állapította. hogy megvalósí- lásukat sok esetben gátolok a munka- és üzemszervezési tevékenység során megmu­tatkozó hiányok. A IV. ötéves terv során kiemelt feladataink közé tar­tozik a műszaki fejlesztés komplex megvalósítása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipar fejlődé­se és az ezzel járó városiaso­dás hatására meggyorsult; a falusi lakosság társadalmi át- rétegeződése. A végbemenő változások eredményeként új tartalmat nyert a falu fogal­ma. Napjaink feladatai Ahhoz, hogy ez évi célki­tűzéseink teljesüljenek, az el­következő napokban és he­tekben még nagy feladatok várnak dolgozóinkra. Az őszi érésű növények termé­sének betakarításával, fel­dolgozásával, illetve raktáro­zásával egyidőben el kell végezni a jövő évi termést megalapozó talajelőkészítési és tál aj erőpótlási munkákat. Idei eredményeink máris biztatóak. Az eredményeket — ezt hangsúlyozni kell — végső soron az az alkotó munka teremtette meg, amelyből minden szorgalmas dolgo­zónk, parasztságunk fiatal­ja, öregje, értelmiségünk egyaránt derekasan kivette részét. Amikor erről a helyről is köszönetét mondok vala­mennyiüknek, azt kérem tőlük: segítsék a jövőben is hasonló lelkesedéssel és oda­adással közös céljaink meg­valósítását. Dr. Dimény Imre beszá­molója után szünet követ­kezett. Szünet után Varga Gábor- né vette át a tanácskozás el­nöki tisztét, s a miniszteri beszámoló felett megkezdő­dött a vita. Érdemes korszerűsíteni A vita során felszólalt Imii Gyula, (Borsod megye, 22. vk.), a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára. Az élelmiszergazdaság területén elért fejlődésről szólva hang­súlyozta, a szép eredménye­ket egy viszonylag fiatal, rövid termelési múlttal ren­delkező szocialista mezőgaz­daság produkálja, nem egy esetben a ' szélsőséges .időjá­rással is megkiiz'' \ A ma­gyar mezőgazdaságban az utóbbi években esetenként szinte hihetetlennek tűnő gyors átalakulás zajlott le a termelési eljárásokban, a munka term eszeiének meg­változtatásában. Szűkebb hazája gondjairól szólva megemlítette, hogy Borsod megye szövetkezetei között sok olyan van, amely a kedvezőtlen természeti adottságok miatt nehézség­gel küzd. Amíg országosan az egy szövetkezeti tagra ju­tó részesedés 19 ezer forint, addig Borsod megyében csu­pán 15 ezer forint, s nem ritka a 12—13 ezer forintot fizető szövetkezet sem. En­nek ellenére, a gyakorlat azt' igazolja, hogy ezekben a mostoha körülmények között működő gazdaságokiban is érdemes korszerűsíteni, be­fektetni. Ezt bizonyítja : a megye, terméseredményeinek növekedése is. A búza át­lagtermése az idén Borsod­ban kataszteri holdanként 26 mázsa; a kukorica pedig el­éri, sőt, meg ás haladja a hol danken,ti 30 mázsát. Éven­ként mintegy 11 ezer vagon gabonát, 12 ezer tonna vágó­sertést. 1800 vagon vágómar­hát adnak a borsodi mező- gazdasági üzemek a népgaz­daságnak. Ebéd után dr. Beresztóczy Miklós vette át az elnöklést. Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöke volt a követ­kező felszólaló. Szóvá tette Szabó István, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében a javuló termelési eredmények elle­nére sem kielégítő a gazdál­kodás biztonsága. Ezután Nemeslaki Tivadar, a. Szakszervezetek. Országos Tanácsának titkára szólalt fel (Borsod, 9. vk.). Nagy jelentőségűnek ítélte a me­zőgazdaságban, az élelmiszer- iparban és a fagazdaságban elért eredményeket. — A valóban elismerésre méltó eredmények mellett azonban említést láván né-, hány olyan ellátási gond, probléma, amelyet gyakran szóvá tesznek a munkások, a szervezett dolgozók. Meg­nyugtató tény, hogy az or­szág kenyerét már esztendők, óta hazai termésből sikerül biztosítani, a kenyér minő­ségié, a választék azonban még ma sem mindig megfe­lelő. Természetesen nem mindenütt és nem mindig rossz a kenyér minősége, hi­szen gyakori látvány, hogy néhány üzlet 'előtt hosszú sorok állnak — jó kenyérért. Meg kell és meg is lehet ta­lálni annak a módját, hogy mindig megfelelő minőségű kenyér kerüljön az emberek asztalára. » Javítani kell i a minőséget — A másik, ugyancsak részben megoldott gondunk a húsellátás. Az elmúlt esz­tendőkben a párt- és kor­mányintézkedések hatására nagy mértékben fejlődött a baromfi- és sertéshús-terme­lés. lényegesen javult az el­látás — főleg a városokban. A húsfogyasztás szintje — gazdaságunk fejlettségét te­kintve — kielégítőnek mond­ható. A közelmúltban hozott kormányintézkedések a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére remélhetőleg e té­rén . is. hamarosan éreztetik májd kedvező hatásukat. A .lakosság ellátásában tehát ma nem az a gond, hogy nem lehet húst, vagy különböző húskészítményeket kapni, ha­nem az, hogy viszonylag még Írevés az olcsóbb hús, az olcsóbb töltelékáru, s van még javítanivaló a minősé­gen is. Arra kérjük az élel­miszeripar és a kereskedelem vezetőit, hogy hozzanak ha­tékony rendelkezéseket ennek az ellátási problémának a megoldására. Majd szünet következett, és ezután Varga Gáborné el­nökletével folytatódott a ta­nácskozás. A vita berekesztése után az országgyűlés keddi tanács­kozása befejeződött. Szerdán délelőtt 10 órakor a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját a parlament. Pillanatfelvétel az országgyűlés lökkel beszélget. őszi ülésszakáról. Kádár János Csongrád megyei képvlsc­Hegyi Gyulát, a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség nyugalmazott elnökét, a magyar munkásmozgalom ré­gi harcosát 75. születésnapja alkalmából az MSZMP Köz­ponti Bizottsága levélben köszöntötte. A Központi Bi­zottság üdvözletét és aján­dékát Kádár János, a KB első titkára adta át. Jelen volt Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság' titkára és Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osz­tályvezetője. Péter János külügyminisz­ter kedden felkereste Sta­nislaw Trepczynskit, az ENSZ-közgyűlés 27. üléssza­kának elnökét, lengyel kül- ügy-miniszterhelyettest és eszmecserét folytatott vele a közgyűlés munkájáról, a napirenden szereplő kérdé­sekről. Péter János ismét találko­zott Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyet­tessel és külügyminiszterrel, s megbeszélést folytatott Amruz Zamannal, a Bengáli Népi Köztársaság parlament­jének tagjával^ aki országa ENSZ-tagsága ügyében tár­gyal a küldöttségekkel. Péter János tárgyalásai után Anatolij Gurinovicsnak, a Belorusz SZSZK külügymi­niszterének ebédjén vett részt. U Thant, volt ENSZ-fő- titkár hétfő este találkozott Péter János külügyminisz­terrel, a magyar ENSZ-kül- döttség New York-i szálláshe­lyén, a Croydon Hotelben. Magyarország és az ENSZ kapcsolatairól, U Thant ko­rábbi magyarországi látoga­tásáról és arról a tervről folytattak megbeszélést, amely szerint U Thant a magyar kormány meghívásá­ra előreláthatóan jövőre üdü­lésre Magyarországra láto­gat. Foglalkoztak továbbá a nemzetközi helyzet sok idő­szerű kérdésével. U Thant rendkívül melegen emléke­zett vissza hazánkban tett látogatására és beszélt arról, hogy most foglalkozik fő­titkári tevékenységé egy év­tizedének megírásával. A másfél órás beszélgetés, amelyben részt vett Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ képviselője is, nagyon közvetlen, meleg légkörben folyt. A TASZSZ hírügynökség kedden hivatalos közleményt adott ki arról, hogy Andre­otti olasz miniszterelnök és Medici külügyminiszter ok­tóber utolsó harmadában, te­hát előreláthatólag Aziz Szidki egyiptomi kormányfő október 16-án kezdődő láto­gatásának befejeztével, láto­gatást tesz a Szovjetunióban. A közleményhez moszkvai sajtókörökben hozzáfűzik, hogy Aldo Moro volt kül­ügyminiszter tavalyi moszk­vai útja óta, azaz jóval több mint egy éve, most először kerül sor magas szintű kon­zultációra a két ország ve­zetői között. Ez a körül­mény fokozza az érdeklődést az olasz miniszterelnök láto­gatása iránt, annál is inkább, mert a konzultációk főként olasz belpolitikai okok miatt bekövetkezett hosszabb szü­nete ellenére Moszkvában Változatlanul kedvezően íté­lik meg a két ország kap­csolatainak fejlődését. Olaszország a Szovjetunió egyik legfontosabb tőkéi? ke­reskedelmi partnere, amely- lyel tavaly 55(1 millió rubel értékű kereskedelmi forgal­mat bonyolított le. 1 szaitMiÉásiépzés fgiieszlíséril A szakmunkásképzéssel foglalkozó mintegy 320 ha­zai intézmény vezetőinek, va­lamint a képzésben érdekelt szervek, főhatóságok képvi­selőinek részvételével ked­den a MÉMOSZ székházában országos igazgatói értekezle­tet tartott a Munkaügyi Mi­nisztérium. A tanácskozáson — amelynek elnökségében helyet foglalt dr. Korhidesz Mihály, az MSZMP tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának helyettés ve­zetője, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhe­lyettes és Szűcs Istvánná, a KISZ KB titkára is — Nagy Imre munkaügyi miniszter- helyettes tájékoztatta a több mint 600 főnyi hallgatóságot, számba véve azokat a tenni­valókat, amelyek a párt Köz­ponti Bizottságának az álla­mi oktatás fejlesztéséről szó­ló ez évi határozatából a szakmunkásképzésre hárul­nak. Az irányítási rendszer kor­szerűsítéséről Nagy Imre el­mondotta: a szakközépisko­lák és a szakmunkásképző iskoják fenntartásának jogát a főhatóságok a megyei ta­nácsoknak adják át. Ennek megfelelően e tanácsok ha­táskörébe tartozik a tervek szerint 1973. szeptember 1- től a középfokú szakoktatási intézmények hatósági s pe­dagógiai irányítása, tanul­mányi felügyelete. A felső­szintű. illetve főhatósági irá­nyítást illetően a párthatá­rozat szerint a művelődés- ügyi miniszternek az iskolai nevelés egészére, a munka­ügyi miniszternek pedig a szakmunkásképzésre terjed ki az ágazati felelőssége. i | í i y vw | w Hegyi Ily»#» köszöntése Pétéi" János tárgyalásai New Toristen ü IMF MBGYflRORSZáGRS ÜTflZSK I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents