Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
1972. október 6., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A Trieszt melletti Lipezáról származó világhírű fogatlovak hazai törzstenyészetének szakszerű kialakítását 1952-ben kezdtek meg a lótenyésztési szakemberek. Á felszabadulás ulán megmaradt hazai állomány a Bábolnai Állami Gazdaság tenyészetében voll. A természetesebb környezetet nyújtó Bükk-fennsíkra telepítették át a lipicai ménest, a Szilvásváradi Állami Gazdaság csipkéskúti méntelcpérc. A világ négy legnagyobb lipicai tenyészete közül a magyar állomány a legjobb. A hazai lipicai lovakat számos külföldi országba exportálják, évente több mint kétmillió forint értékben. A most 20 éves jubileumát ünneplő világhírű törzsienyészet méltó képviselője a magyar lótenyésztésnek. Őszi mosás, fisztífás Ki ne emlékeznék a Patyolat tavaszi-nyári plakátjaira, az újságokban megjelent hirdetéseire: „Már most tisztíitassa télikabátját, átmeneti kabátját”. Ilyen felhívások jelentek meg nemcsak nálunk, hanem szerte a világon, s bizony igen kevesen voltak szerte e kerek világon, akik megszívlelték a tanácsot, — Az embereknek ez a fajta „nagyvonalúsága” világjelenség, és világjelenség a tisztítóüzemek őszi munkacsúcsa is. Nem is volna ez nagy baj, ha korszerű üzemben végezhetnénk munkánkat. nem kellene szűkös- ködnünk — mondja Barta K. Gyula, a Miskolci Patyolat Vállalat igazgatója. Több munka, jobb minősén Az üzem ugyanis kis helyen, régi, szétszórt; épületekben mossa, tisztítja a város, a megye lakosságának, közületeinek holmijait. Ennek ellenére néhány újdonsággal találkoztunk mostani látogatásunk alkalmával is és sok jó hírt is hallottunk a Patyolat vezetőitől. — A lakosság igénye évről évre nő. Egy-két százalékkal minden évben több a mosni-, tisztítanivaló. Az idén szeptember 30-ig, 173 ezer úgynevezett tételt tisztítottunk, továbbá 1300 mázsa lakossági és 5700 mázsa közületi ruhát mostunk lei — sorolja a számokat az üzem vezetője, Papp György. — A több munkának természetesen örülünk, hiszen ez egyfajta elismerés, de néha'kellemetlen helyzetbe kerülünk. Például most sem tudjuk száz százalékig tartani a kéthetes tisztítási időt. Pedig három műszakban dolgoznak tisztítóink és nem tartunk szabad szombatot, A minőségi színvonalból viszont nem engedhetünk. — Az utóbbi időben érzékelhetően javult a fehérne- mümosás minősége. Minek köszönhető? — A Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Kutató Intézetének technológiája szerint a P—V—B típusú, nagy hatású mosószerrel dolgozunk — halljuk a választ Kiss Bélóné főmérnöktől. — Az intézet kóntrollcsík-vizs- gólatainak t echnikai és szubjektív tesztjei kedvezőek, de a minőségjavulás a reklamációk elenyésző számából is lemérhető. Ij gépek, berendezések — Milyen az intézet szubjektív tesztjének eredménye ? — A mosott anyag színe fehér, a ruha lágy tapintású, szagtalan, törődöttség nincs benne, egyszóval szép*■ re sikerül a mosás, Természetesen több dolog közrejátszik a minőség alakulás sóban. Hamarosan átallunk az olajtüzelésre, s ettől azt, reméljük, hogy jobb gőzzel dolgozhatunk. Vásároltunk egy nyugatnémet vegytisztítógépet, amely szintén a minőség javulását segíti. Rövidesen üzembe helyezzük belga gyártmányú, új kalanderünkéi. mángorlónkat is., Béráovncmű Miskolcon is Néhány éve annak örültünk, hogy uj jelzőberendezéseket vásárolt a Patyolat, hogy a jelzések könnyen, egy kis tapasz letépésével eltá- volíthatók. Most újabb apróságnak örülhetünk. Ez az apróság az, hogy ezentúl nem papírba, hanem átlátszó műanyagba csomagolják az ágyneműt, fehérneműt. Nem szakad tehát többé a papír, nem porosodik, szennyeződik a frissen mosott, vasalt holmi. De a vállalat igazgatója egy ennél nagyobb újságot is mond: — Novembertől bevezetjük a bérágynemű szolgáltatást. amelynek Budapesten nagy sikere van már. Kétszáz garnitúrával indulunk. Már elkészült a bárágynemű emblémájának grafikai terve. Az avas! kilátót választottuk. L„ Gy. Szabolcsi útépítők Miéri Sieti nitrfotm állni? Heíyzeiieieníés § fiüeíajról Mint ismeretes, az elmúlt, években a városokban és falvakoan rohamosan emelkedett az oújitá,'vita-tulajdonosok száma. Ebből következően a tüzelőolajjal kapcsolatosan is számos gond adódik. Hogyan elégítik ki a lakosság megemelkedett igényeit, lesznek-e, problémák a tüzelőolaj eladásával ? i Ezekkel a kérdésekkel kerestük lel Varga Belát, az As vány olaj forgalmi Vállalat 5. számú tájegységi központ áruforgalmi, vezetőjét. — Az olajkályhák elterjedésével természetszerűen a mi gondjaink is megnöve- kedteii. Szükségszerűvé vált, hogy a szén és tűzifa mellett ez évben az APOR is megszervezze a kedvezményes tüzelőanyag-akciót. Április 1-től augusztus 31-ig válthatták be tüzelóutalvá- nyukat a nyugdíjasok. Később .a határidőt módosítottuk szeptember 30-ig, de kivételes esetben meg október 31-ig is beváltjuk a 000 és 900 forintos utalványokat. Sajnos, itt kell megjegyeznem, hogy az akció nem hozta a várt • eredményt. A lakosság nincs felkészülve ilyen nagy mennyiségű tüzelőolaj tárolására. Kevés a háztartásokban levő olajtároló hordó. Igaz, hogy egy 200 literes hordó ára 650 forint és ez az ár nemcsak a nyugdíjasoknak, hanem a lakosság . nagy százalékának is ’elenlős anyagi megterhelés. •— Mennyit fejlődött szolgáltatásuk az elmúlt évekhez viszonyítva? . •-— Vállalatunk évről évre u.i eSidóhelyeket létesít, Je- ifinleg Borsod megye területén csaknem 200 elárusító- hely üzemel. A megyeszékhelyen Miskolcon 0 üzem- anyagtöltőnk van. Ezenkívül ez évben Bódvaszilason. Ede- lénvben. Ernődön. Megya- szón. Mucsonyhan. Sárospa- takon és Taktaharkányban új, mini-töltőállomást állítottunk üzembe. Igyekeztünk az igényeknek meg te- iöioen kialakítani az új ailo- masöKat. például a Közel- múltban adtunk át Mezőcsaton egy új üzernanyaglöltöt. Ahol nincs lehetőség a töJ- töheiyek létesítésére, ott a viszonteladókkal kötött szerződéseink alapján helyi értékesítés folyik. A megye területén 100 áíész, 24 mező- gazd' sági termelőszövetkezet, 11 élelmiszer-kiskeres- keaelmi üzlet és 3 TÜZÜP- kirendeltség foglalkozik tüzelőolaj-árusítással. — Megszűnik-e a sorban állás a hideg téli napokon? — Az előbb említett tények természetesen nem jelentik azt, hogy a lakosságnak nem kell sorban állnia. A vailalat tartály- és szállításkapacitása ugyanis adott. Nem rendelkezhetünk olyan tartályokkal, amelyeket feltöltve egész télen ál folyamatosan, utántöltés nélkül üzemeltethetnénk. Üzem- anyaghiányról nincs szó, a szállítás folyamatos, de a hideg, csúszós, havas idő beálltával a tartálykocsik nehezebben közlekednek és így hosszabb idő alatt jut el az olaj a vásárlókhoz. Ha tehát a vásárlók az előző évekhez hasonlóan naponta ki-1 vánják beszerezni a tüzelő-. olajat, akkor bizony továbbra is számolhatnak a sorban állással. — Végezetül milyen tanácsot adna az olaj kályha-tulajdonosoknak a beszedéssel kapcsolatosan ? — Amikor szénnél és fával fűtött a lakosság, akkor mindenki előre megvásárolta a tüzelőanyagot, hogy télen ne kelljen utánajárnia. Aki tehát olajkályhát vásárolt, gondoljon a tárolótérre is, és az esetben, ha legalább 2 hektoliternyi üzemanyagtartályt beszerez, egészen biztos, hogy nem kell sor- j ban állnia. Mécs Mr mi , Urbanizációs gondok Az urbanizáció, mennyiségi növekedése, és minőségi fejlődése világjelenség napjainkban, Statisztikai adatok szerint a városok 1 akossá ga hozzá v etőlegesen kétszer olyan gyorsain nő, mint az.egész lakosság száma. Alig több mint 10 év alatt ugrásszerűen nőtt a városlakók aránya: míg 1960-ban a föld népességének egynegyede, napjainkban már egyhamia- da él városban. Borsod megyében a városi lakosság aránya jelenleg 35,6 százalék. Az urbanizáció persze nem egyenlő a községekből való városbaköltözéssel. A folyamatnak egy másik, igen fontos „ismertető jele’’, hogy a falu ■ hasonló igényeket támaszt az ipari, kommunális, egészségügyi, és egyéb ellátottsággal szpmben, mint a város. Borsodnak 1954-ig három városa volt összesen, azóta három ..új” várossal gyarapodtunk. Nőtt a nagyközségek száma, s az ipartelepítés után, mikor kisebb falvakban is felépült egy-egy üzem, megváltozóit a községek belső struktúrája. Ez abban mutatkozik meg leginkább, hogy a falusi ember is kulturált életkörülményeket szeretne teremteni magának, utat, villanyt, vízhálózatot, s fokozott igényei vannak a szolgáltatóiparral, a kulturális és egészségügyi ellátással szemben is. Az egyre szaporodó modern, több szobás házak, a rádió- és televízióvá- sárlások mind-mind a megváltozott szemlélet hirdetői. Itt kell szólnunk az állandóan utazókról, az ingázókról. Megyénkben S0 ezren ingáznak, Budapest után sorrendben Miskolcon, Győrött és Ózdon dolgozik a legtöbb bejáró. Igaz, hogy a városban dolgozó falusiak otthon gyakran közvetítő:, erjesztői az urbanizációs szemléletnek, de a város nagy terheket vesz a vállára az ingázókkal. A 7 Sn-irE fejlődésnek és lYfj ipari az urbanizációnak vannak egyéb problémái is megyénkben. Ár iparosítás területi megoszlása egyenetlen, emiatt nem mindenütt biztosított a fejlődés gyorsasága. Az iparilag rend- . kívül fejlett Sajó-völgyben tömörül például a megye összlakosságának kétharmada és a városi lakosság S8.2 százaléka (■'). Ezzel ellentétben más körzetek — Mezőkövesd. Encs. Sárospatak környéke kevésbé fejlett, bár itt is megkezdődött az iparosítás, jó néhány kisebo üzem is épült ezeken a területeken. Am az egyenetlenségről sokat mondhatnak a következő adatok: Lenin- város népessége alig tíz év alatt 221 százalékkal nőtt, Sárospatakon pedig — városi mivolta ellenére — 0.2 százalékkal csökkent a lakosság. A városok szívóhatását azok a községek érzik meg leginkább, ahol valamilyen okból nem tudják kielégíteni a városodásra jellemző igényeket. Szintén csak jelzésképpen utalhatunk arra a megoldatlan kérdésre, amely világ- viszonylatban is óriási méreteket; ölt, s egyre több szakembert foglalkoztat a legmagasabb fórumokon: a környezetvédelem. A nagyméretű iparosítás mértékével egyenes arányban nő a víz és a levegő szennyezettsége, a környezet pusztulása. Ennek megakadályozására eddig sokféle módszert dolgoztak ki, de ezek nem hoztak jelentős eredményt. Végső soron pénzkérdés ez is. de bármilyen befektetés árán meg kell. állítani ezt a káros folyamatot, mert a szoros értelemben veit é létfeltételeket veszélyezteti. Az urkauizáiódás szükségszerű, és semmiképpen sem negatív folyamat, de olyan szerteágazó és nehezen megoldható problémákat vet. felszínre, amelyeket még mindig elhanyagolunk, nem kellőképpen, és nem összefüggéseiben vizsgálunk. A városiasodás tulajdonképpen a magasabb éle? - színvonal fele való törekvés jelképe. A technika fejlődésének. az emberek közötti társadalmi viszony alakulásának elengedhetetlen feltétele. hogy az urbanizáció, és az ezzel kapcsolatos problémák súlyukhoz mérten megfelelő elbírálásban részesüljenek. A gondokból, a tennivalókból. a választ váró kérdésekből pedig mind több jut nekünk is, it* Borsodban. Orosz Júlia Lengyel gégéit a fsnoiában Megkezdődött a Miskolci Pamutfonodában az új lengyel pamutkártológépek beszerelése, lengyel es magyar szakemberek közreműködésével. Eddig 21 ..Szalubaz” gyártmányú kártológép érkezett már meg, s a jövő év márciusáig még további 21 gépet' hoznak Lengyelország- bóh Az új gépek megérkezésével 69 régi, kis teljesítményű gépet selejteznek ki a szakemberek. Előreláthatólag az új berendezésekkel körülbelül négyszeresére emelkedik a teljesítmény. A 4-cs számú főútvonal korszerűsítése során Szabolcs-Szatmár megye területén több helyen új nyomvonalon építik meg az igen forgalmas nemzetközi utat, amely hazánkat a Szovjetunióval köti össze. A Budapesti Betonútépítő Vállalat Kísvárdától Záhonyig mintegy 20 kilométeres szakaszon új utat épít, amely 7 igen fontos vasúti kereszteződést és öt község belterületét kerüli el. Az út alapozásával teljes hosszában elkészültek, jelenleg a beton-aszfalt terítését végzik Tnzsér határában.
