Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
1972, október 6„ péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A 700 éves város Az első technikai forradalom az X8í)0-cs eveket kővetően kezdődött az ózdi gyárban. A régi kavaró eljárás fokozatos megszüntetésével megkezdték a Batlió-regcncrátorii Siemens- Martin kemencék építését. Az acélműi megnövekedett kapacitás kielégítésére az első két — egyenként 335 köbméter befogadóképességű — nagyolvasztó 1907 és 1908 között készült cl. 1912-ben újabb két nagyolvasztót helyeztek üzembe. Képünk a legelső ózdi kohót ábrázolja. A fellendülő gazdasági helyzet, a mennyiségi igények fokozódása következtében gyorsan szaporodtak a kemencék az acélműben. 1895-ig négy, majd 1905-ig újabb négy 25 tonnás kemence épült fel. Két évvel később pedig már 10 kemencéből csapolták az acélt. A századforduló elején megépített martinkemencék lényegében 19ö0-ig, az acélmű teljes rekonstrukciójáig szolgálták a vállalatot. A 30-as években jelentősebb térfogatbő vitást hajtottak ugyan végre az acélműi kemencéknél, a körülmények azonban csak a rekonstrukció után változtak meg. Addig műszakonként több tonna anyagot I kellett az ott dolgozóknak a kemencékbe lapátolniuk. fénykép 1895-ben készült, a kavarógyári dolgozókat ábrá- Ija. A kavarógyári munkások napi 12 órát dolgoztak az cinben, az ebédet a családtagok, általában a gyerekek vilii utánuk. A gyár munkáslétszáma a századfordulón 2300 lt. közülük sokan a környező községekből. Hangonyből, »maházáról. Borsodszentgyörgyrő! jártak toronyiránt dol- zni. Az ózdiak többsége a gyár melletti munkáskolóniákon kott, s műszakváltások előtt kolomppal ébresztették az cm- reket. Később a kolontpot gőzsippa) helyettesítették, s a gyományoknak megfelelően még napjainkban is ötször cgszólal a gvár niesszehangzó dudája. Archív foto: Strohmayer László Szöveg: Tóth István Az újságíró jegyzetfüzetéből Kinek az asztala? A toll és a papír édes- 1 estvérek. A kettő együtt eseteket, történeteket örökít meg, amelyeken hol mosoly - gunk, hol bosszankodunk, vagy éppen vitatkozunk és sürgetjük az intézkedést az: ILLETÉKESEKTŐL. Hogy mi, kinek az asztala, azt. döntsék el a tények. Kajz az aszlaiton Egy férfi guggol a diósgyőri városközpont 22-es épülete előtt a járdán. Kézében krétával az aszfaltra rajzol és magyaráz: — Nézz ide! — szól a mellette álldogáló társához. — Milyen jó beosztású lakás. Ez az előszoba, innen jobbra nyílik a ki:s szoba, ez itt balra a nagy szoba. Itt a konyha, ezen az oldalon pedig >a lomtár, a fürdőszoba és a W. C. S beépített szekrények: — Mire mindezt elmondja, kialakul az aszfalton egy kétszoba-összkomfortos házgyári lakas alaprajza. — Jó! Nem? S kényelmes. Központi fűteses. Néhány nap. és mi is beköltözünk. Ebben maradnak. Arra már nem gondolnak, hogy egy ilyen lakás „bejáratása” mennyi gonddal, bajjal jár. Erről azok tudnának mesélni, akik már lakják is ezeket a tetszetős, tízemeletes házakban levő, valóban kényelmes otthonokat. Mert ami igaz, az igaz: nemcsak a környezet, a lakás is szép. De még szebb lenne minden. ha .. . De lássuk a következő történetet. Sáríengcr és zúgás E gyönyörű fekvésű helyen, a' városközpontban, még javában tart az építkezés. Trélerek jönnek, mennek. teherautók „száguldoznak”, dömperek forgolódnak, még néhány lánctalpas traktor is „beleszól” ebbe a zsivajba, forgatagba. De nincs, aki szóljon, mi több, intézkedjék, hogy a gyalogosok közlekedése úgy ahogy elviselhető legyen. Ha nincs eső. még hagyján . .. De, ha a legkisebb „áldás” is hull az égből, térdig érő sarai kénytelen dagasztani a városközpont lakossága. Ilyenkor a legcélszerűbb jármű egy gólyaláb lenne, amit sokan emlegetnek is. Pedig egy-két kocsi salak megoldana mindent mindaddig, amíg az út- és járdaépítésre, illetve a parkosításra is sor kerül. Intézkedésre vár persze, még sok egyéb is. Például a fűtés „ifiegrendszabál.vozá- sa”. A lakóházak pincéjében levő hőközpontok szivattyúi ugyanis olyan zajjal dolgoznak, amit elviselni kész büntetés. Ezt a zajt kellene száműzni. „Szökik a meleg Tenni kellene valamit, hogy az ígéretek ne csak ígéretek maradjanak. Ahogy a hőközpontlal járó zúgást es zajt senki sem kívánta es kérte, kívánja és kéri viszont mindenki, hogy az ajtók és a nyílászárók szigeteléséhez osszák már ki végre a „kellékeket” minden lakónak. Néhány helyütt ugyanis már megkapták, de a többség még nem. Pedig erre a lakások hőmérséklete nincs tekintettel. • A meleg minden teketória nélkül elszökik, holott annak inkább a lakásban a helye. A lakásban, azaz hogy a lakóknál lenne a helye a MIK által ígért tájékoztató füzetnek is, amit máig sem kaptak meg a házfelügyelők, hogy mindenkinek átadjanak ebből egy példányt. Hasznos könyvecskéről es csak he- 1 vesel he tő kezd emén.v ezésröl van szó, hiszen e füzet „elárulja” majd. mit, hol. hogyan lehet elintézni, illetve a panaszokkal kihez lehet fordulni. Csúcsúk) — zsúfoltság Meg valamit szóvá kell fenni, illetve, ha lehet: javasolni. Mind gyakrabban kerül szóba « városközpon- tiaknál a közlekedés. Amióta az Árpád utcai épületekben is megkezdődött a „honfoglalás”. hihetetlen mértékben megnőtt az autóbuszokon a zsúfoltság. Különösen a reggeli és a délutáni órákban. Műszakváltások idején, illetve a munkaidő végén. Érdemes lenne néhány- napon át mérni ezt a forgalmi csúcsot és a tapasztalatok alap.jan — esetleg -— módosítani a járatok sűrűségén és távolságán is. Nem tudjuk, van-e akadálya, egyáltalán van-e .lehetőség arra, hogy például az l/A jelzésű járat: végállomása a Kilián helyett n városközpontban legyen ?! Hogy nincs hol megforduljon a kocsi? Van. Két , helyen is. Az egyik: a villamospálya által befogott hurok mentén. a másik: — és ez még idealisabb lenne az utasok szempontjából —, ha a járat végighaladna a Kuruc utcán — egy-két megálló közbeiktatásával — a végállomása a házsor végénél lenne. Gyorsabb, kényelmesebb utazást biztosítana a lakóknak és tehermentesítené ez a megoldás a többi járatot is. Tóth Ferenc íz íiítóiozgalem tapasztalatai az iíM-ím (Tudósítónktól) A megye iparvállalatainak • újitómozgalmat reprezentáló találmányok és újítások bemutatására kerül sor Oktober 9-én, a Szakszervezetek megyei Tanácsának helyiségeiben." Az egy hétig tartó kiállításon természetesen részt, vesz Borsod egyik legnagyobb vállalata: a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek is. Az előkészületek már javában folynak. Erről adott tájékoztatást Agócs János, az újítási iroda vezetője. Ismertette azokat az újításokat és találmányokat, amelyekkel az LKM képviselteti magát. Négy acélfajtát a helyszínen forgácsolnak majd. — A jól forgácsolható acél. valamint az UN1KOR, a KARMOVA és az AUTOMATA acélfaj lak mindegyike találmány. Az utóbbit már üzemszerűen gyártjuk Diósgyőrött. — Az újítások közül egy anyagvizsgáló berendezést állítunk ki, amely az acé• lóknál azok mélyhűtött állapotában képes a szilárdsági vizsgálatot elvégezni. Egy ilyen külföldi vizsgálóberendezés működéséről fél évvel ezelőtt a televízió Delta műsora is említést tett. Nagyon érdekes tehát az említett, a szép kivitelű automata műszer tervezőinek és kivitelezőinek kollektív munkája. A gyár újítómozgalrná- nák általános helyzetéről ezt mondja az újítási iroda vezetője : — Ha évekre visszamenőleg vizsgáljuk az újítómozgalmat. megállapíthatjuk, hogy lényegesen kevesebb újítás van, mint korábban volt. Korábban évente több mint: ezer újítási javaslatot SEJ nyújtottak be a dolgozók. / ' utóbbi három évben még felezret sem éri el az újiti. sok száma. Ez a csökkenj nagyon sok tényező együtt* hatása. !. — A megvalósított új itt; sokból származó, u t ókaik i. Iáit megtakarítás viszont évi! röl évre emelkedik gyárunkban. Az újitómoegalom 197( ben 29, 1971-ben 36 müli forint megtakarítást eret ményezett a vállalatnak. E év 8 hónapja alatt pedi már 37 millió forintnál tar a találmányokból és újitá; - sokból származó megtakar l; tolt összeg. Nos, ha így vize táguljuk a mozgalmat, máit korántsem állunk olyan rósz ! szül. Az elmondottak alapja: , minőségi változásról beszél;.: hetünk. Arról van szó, hog" j az elfogadott és bevezetett g újításoknak a megtakaritai vonatkozásában az utóbeí években nagyobb hatású: van. A fejlődést és az el!| mondottakat bizonyítja, hog; | vállalatunknál az egymása követő találmányok hatása'; ra fokozódik az iparjogvé ; del mi tevékenység. — Az újitómozgalom mi nöségi színvonalának két ■: segtelen emelkedése mel j lett természetesen nen i mondhatunk le a számszerű* növkedésről sem — mór. . dotta Agócs elvtárs. A nagyi számok törvénye ugyanis aij újitómozgalomban is érvéi nyes. Éppen ezért az októ-1 bér 9-én nyíló kiállítássá j kezdődő újítási hónapot cl Lenin Kohászati Művekben! újítási negyedévvé bővítjük | Ez, időszak alatt a gyors el-jj bírálás mellett több. jelen-1 leg még kidolgozás alatt ál-* ló ösztönző tényezővel sze-; retnénk felébreszteni gvá-l runk dolgozóiban az alkoto-i kedvet. Gutman József ;ífu<s<ntTí , »4x,i ist SS» MUSI**»►<« lí iw.*.«:!)«»**.»» IjIsíí,iK ;*»•!- . SPXVRohamosan épül a Miskolc város távlati fejlesztési tervében fontos szerepet játszó diósgyőri városközpont. Az egymás mellett kettős „S" alakban elhelyezkedő — negyven 10 emeletes épületben 2500 lakást adnak át 1972. végére. Az épü- ! leteket a Miskolci Házgyár elemeiből szerették össze a BÄKV dolgozói. Asszonyok, lányok a DIGÉP-ben Jól dolgozik a nőbizottság Újabb fehér folt szűnt meq Sárospatakon A Sárospatak és Vidéke ÁFÉSZ az, utóbbi években sorra számolta fel a kereskedelmi ellátottság szempontjából úgynevezett fehér foltokat. Nemcsak a fogyasztási szövetkezethez tartozó községekben, hanem magában a terebélyesedő városban is akadtak olyan új lakónegyedek, ahol megoldatlan volt az ellátás. Az elmúlt évben a sárospataki Déryné utca kapott egy szép élelmiszerboltot, tegnap, október 5-én délelőtt pedig a Kassai utcában avattak fel ünnepélyesen egy új kereskedelmi létesítményt. A Diósgyőri . Gépgyárban — ahol minden negyedik, dolgozó nő — 11 tagú nőbizottság segíti a vállalatnál dolgozó asszonyok, lányok mindennapi gondjai, munkahelyi és családi problémái megoldását. A nőbizottság tagjai rendszeresen, találkoznak az üzemek női dolgozóival, akik kötetlen beszélgetéseken mondják el mindazt, ami a szivükön feleszik. A leggyakrabban felvetődő problémáié: az „egyenlő munkáért egyenlő bért*’ elv valóra .váltása, az egészségre ártalmas munkahelyek megszüntetése, óvodai, bölcsődei felvételek, az anyák védelme, család- és ifjúság- védelmi kérdések, illetve a i nők tanulása, képzése, j A nőbizottság közbenjárá- 1 sának is köszönhető, hogy a Diósgyőri Gépgyár vállalatvezetése sokat tett a nők bérezési helyzetének javításáért. (Ennek ellenére a nőbizottság véleménye szerint még mindig több területen mutatkozik lényeges különbség az azonos munkát végző férfiak és nők fizetése, bérezése között.) Állandóan ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a nőbizottság a terhes anyákra vonatkozó rendeletek betartását is, s ennek során- örömmel tapasztalják. hogy törvénysértés csak elvétve, nagyritkán fordul elő. Fontos szerepet tölt be a gyárban a nőbizottság irányításával működő, család- és ifjúságvédelmi bizottság is. Ugyancsak a nőbizottság feladatkörébe tartozik a hagyományos ünnepségek — nemzetközi nőnap, anyák napja, gyermeknap, Mikulás- és fenyőfaünnep stb. — elő- ; készítése, megszervezése is. Egyes ünnepekre pályázatot - ír ki a nőbizottság a nők } klubja tagjai számára, a pályamunkákból színvonalas ; kiállításokat rendeznek. Mindemellett figyelemmel kíséri a nőbizottság az egyedülálló nők. a fiatal lányok, a nyugdíjazás előtt álló. idős nők problémáit is. s állandó és gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a társadalmi szervekkel. A KISZ- bizottsággal közösen rendezik meg például rendszeresen a fiatal lányok fórumát, amely a lányok életre való nevelésének jó segítője. Ózd története képekben
