Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

1972. október 5., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A 700 éves' város ír Ózd története képekben A 700 éves település. Ózd fejlődése 1847-től, a kis kavaró- és forrasztóüzcni termelésének megkezdésétől követhető vé­gig képekben. A vasfinomító és hengerárugyár létesítését 1845-ben határozták cl, s ettől kezdve az üzem meghatáro­zójává vált a település fejlődésének. Képünk, az 1847-ből visszamaradt, legelső korhű rajz a gyár üzembe helyezése­kor készült. Ebből a kezdetleges kis üzemből szállították ágyúgolyókat, fegyvercsöveket, töltényhüvelyeket Kossuth katonáinak. A gyárnak ekkor még mindössze 200 dolgozója volt. A gyár építéséhez idegenből hozattak szakmunkásokat, ezért a munka nélkül maradt helybeliek éjjelente lerom­bollak, amit azok nappal építettek. A rombolás akkor ma­radt abba, amikor a helybeliek munkájára is szükség lett A szabadságharc leverése után néhány évig szünetelt a gyár munkája. 1852-ben kezdődött meg újra a hengeráru gyártá­sa, s az üzem lassú fejlesztése. A következő korabeli raj­zunk 18(il-ből való. Elvkor már ezer tonna készárut gyár­tottak Őzdon évente. A terméket lóvontatású szekerekkel szállították a fővárosba a hétvégeken tartott, úgynevezett vasvásárokra. A korabeli rajz készítésének évében helyez­ték üzembe a Borsodnádasdon létesített üzemet, a mai le­mezgyár elődjét A 00-as évek elején a szén gyárhoz való szállítása jelentei- j te a legnagyobb gondot. Ekkor készült el az első Ióvontatású vasút, amelyen a karúi bánya szenét szállították a kavaró- üzemhoz. A szállítás „forradalmasítása” 1872-ben történi meg, amikor ózdot is bekapcsolták az országos vasútháló­zatba. Ezt követően épült meg a képünkön látható első vasútállomás. A századforduló után építették át, s jelenleg is a félévszázadosnál öregebb állomás bonyolítja le a város havi csaknem 100 ezres utas- és áruforgalmát. Ezzel az állo­mással viszont nem büszkélkedhet - a jubileumát ünneplő gyárváros Archív fotó: Strohmayer László I Szöveg: Tóth István Sokat tói gépek Hegvalján Segítség a szőlőműveléshez Nehéz sorrendi fontossá­got megállapítani, de mező- gazdaságunkban talán a sző­lőművelés az a terület, ahol a munkaerőhiány miatt a legsürgősebb a további, kor­szerűbb gépek munkába ál­lítása. Megyénkben két sző­lőtermő vidék, Tokaj-Hegy- aija és Bükkalja mezőgaz­dasági üzemei is keresik a gepesilési lehetőségeket. Ezért örvendetes, hogy a szomszédos Heves megye­ben levő Egri Mezőgép Vál­lalatot bízták meg a hazai szőlőművelő gépgyártás fej­lesztésével, s már be is mu­tattak két, sokat tudó, új gépét Tokaj-Hegyalján. & e Az Ulletvenytervező és Szaporítóanyag-forgalmi Vál­lalat tállyai nagyüzemi sző­lőjében, egy országos ta­nácskozás alkalmával került sor az érdekes gépbemutató­ra. A bemutatott gépek nemcsak a hegyaljai, hanem az ország minden részéből érkezett szőlész szakembe­rek előtt vizsgáztak eredmé­nyesen. Az • elsőnek bemutatott gép a NAP elnevezésű nye- sedékaprító. volt. Ez az ügyes, a jövő év első negye­dében már megvásárolható gép alkalmas a gyümölcsö­sökben levágott gallyak és a szőlőkben keletkező nagy mennyiségű venyige felapri- tására. Eddig sok munkát adott a nagy mennyiségű venyige összegyűjtése, majd eltüzelése. Az egriek gépe felszedi, majd felaprítja a venyigét, és ki is szórja a talajra. Tízórás műszak alatt tíz hektáron végzi el a munkát. A kézi munka gépesítésén túlmenően azért is igen hasznos az űj gép, mert; az ötcentis daraboltra aprított, szétszórt venyige így szervestrágyaként hasz­nosítható a szőlőkben. Még nagyobb érdeklődés kísérte az egriek másik gé­pének, az USÍ.1 univerzális szőlőművelőnek bemutatko­zását. Ez a könnyen kezel­hető. gazdaságosan használ- > ható gép, amely különböző erőgépekkel üzemeltethető,1 ötféle művelet elvégzésére alkalmas a nagyüzemi sző­lőkben. A sokat tudó USM nagy tetszést aratott a szakembe­rek körében. A gép mély-j műtrágyázásra, mélylazitás- j ra, kultivátorozásra, előnyi- tásra és takarásra (fedésre) alkalmas. Különösen annak a ..tudásának” van nagy je­lentősége. hogy alkalmas a gyökérzóna mély műtrágyá­zására. Ilyen gép hiányá­ban eddig a nagyüzemi sző­lőkben nagyon nehéz volt a tápanyagot megfelelő helyé­re juttatni. A gyökérzóna j helyett a műtrágyák sok esetben csak a felső réte­gekbe jutottak, és a szak­emberek ezt némi túlzással szinte gyomtáplálásnak ne­vezték. A bemutató során az uni­verzális gép talajlazítást .is végezve, 25—30 centiméter mélységbe juttatta le a ta­lajba a műtrágyát. A ki­szórandó műtrágya mennyi­sége a gépen, egy állítókar segítségével természetesen szabályozható. A különböző műveletek elvégzéséhez a gép könnyen átállítható. Ke­zeléséhez egyetlen személy­re, a traktorvezetőre van szükség. O « A bemutatón részt vevő szakemberek örömmel fo- J gadták a gyártó vállalat \ igazgatójának azt a bejelen- I tését, hogy az USM univer- j zális szőlőművelö gép né­hány hét múlva már megvá­sárolható az AGROKER- ! nél. A bemutatott gépek kü­lönben már ott is maradtak a tállyai nagyüzemi szőlő- j ben. Azonnal munkába is ! állnak, s megyénk szőlészei j bármikor, munka közben is j megtekinthetik a szőlőműve- i lés korszerűsítéséhez nagy j segítséget, nyújtó berendező- I seket. (D. s.) I Tanulságos tehenészet A Szerencsi Állami Gazda­ság területének nagy része a Taktaközhöz tartozik. Itt van a gazdaság takarmány- termő bázisa, valamint a szarvasmarha-tenyésztő, ne­velő es hizlaló telepek is. Vince-tanyán egy nagy, 354 férőhelyes tehenészet. Tárcái határában, a Hódos-tanyán a másik tehenészet és az üsző­nevelő telep. Urrét-tanyán, Prügy határában hizlaljak a bikákat. A három telep, illetve ta­nya közül legérdekesebb — és legtöbb tanulsággal szol­gál — a Vince-tanya. Három tehéndstálló egymás mellett, külön a 150 férőhelyes bor­júnevelő, majd az ellető és az elkülönítő. A Fiace-tauyaa I A bejáratnál Tóth András, á telep vezetője fogad. Régi, gyakorlott állattenyésztési szakember. A kísérő dr. Bo- logdai Béla, a gazdaság fő- állattenyésztöje, akinek ere­deti foglalkozása — állator­vos. Fiatal ember még, en­nek ellenére máris sok ta­pasztalattal és igen jó érzék­kel az állattenyésztés iránt. A Vince-tanya. illetve, a Vince-tanyai tehenészet ket­tős tanulsággal is szolgál. Egyfelől tükrözi az elmúlt évtized szarvasmarha-te­nyésztési helyzetét, azt a tisztázatlanságot, ami ebben a nagyon fontos mezőgazda­ság: termelési ágazatban uralkodott, és sok helyen még mia is uralkodik. Dr. Bologdai Béla egyértelmű véleménye: — Sajnos, az elmúlt egy­két évtizedben, de korábban sem volt következetes a szarvasmarha-tenyésztés Ma­gyarországon. Különböző el­képzelések lobbantak fel, mindenki védte a maga vé­leményét. eluralkodott a szubjektivizmus, és ez a te­nyésztői gyakorlatban is je­lentkezett. A korábbi, direkt irányítási rendszer nem en­gedte kibontakozni a helyi lehetőségekhez igazodó el­képzeléseket. Újabb két évti­zedre van szükség, hogy megoldjuk a problémákat... A Vince-tanyai tehenészet másik tanulsága, hogy itt már korábban — tavaly augusztusban — elkezdődött valami. Mintha a Szerencsi Állami Gazdaság vezetői és szakemberei „korábban éb­redtek volna” másoknál. De nézzük a telepet közelebb­ről. • I egyes állomány A szociális épületiben át kell öltözni minden munkás­nak. összesen 27 ember dol­gozik a telepen, gondozók, fejők, takarmányosok és egy karbantartó szerelő-lakatos. Illetve három ember a váltó, tnert minden héten biztosít­ják a szabadnapot. Mi is mosakodtunk, feliér köpenyt öltöttünk és gumikalocsnit húztunk a cipőre. A telepen ugyanis már befejeztek az Patak kereskedelme a városi tanács előtt Az őszi ülésen került Sá­rospatak tanácsa elé a város kereskedelmi helyzete. A Sárospatak és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezetnek a lakos­ság szükségletei kielégítését szolgáló tevékenységéről Ko­csis János, az igazgatóság elnöke számolt be. * A városon kívül még hat körzeti községben, összesen 51 bolt látja el a lakosság élelmiszer-, ruházati- és iparcikkigényeinek kielégíté­sét. .4 kiskereskedelmi for­galom a: utóbbi években fokozatos emelkedési mutat, s ma már meghaladja az évi 180 millió forintot. Megnyug­tatónak találta a városi ta­nács. hogy a fogyasztás ösz- szességét tekintve a város és a környező községek lakos­ságának igénye között egé­szen elenyésző a különbség. A ruházkodásban az idősebb falusiak elmaradnak ugyan a városiak mögött, de o 75 —2(1 éves fiatalok ruházkodá­sára fordított összeg megha­ladja a városiakéi: a falusi fiúk és leányok divatosan öltözködnek, és — a keres­kedelmi adatok szerint; — a városiakéval teljesen azonos. minőségű ruhákból áll a ru­határuk. A falusi lakoságnak a tar­tós fogyasztási cikkek, tehát a rádió, a televízió, a mosó­gép. a centrifuga, a motor- kerékpár, a csillárok iránti kereslete nagyobb a váro­siakénál, mert a városban e tekintetben már a telítő­dés jelei kezdenek mutat­kozni. A Sárospataki ÁFÉSZ-nek a városban 22. a községek­ben (í vendéglője, italboltja, cukrászdája, presszója van. s ezek évente mintegy 35 mil­lió forint forgalmat bonyolí­tanak le. A fokozatos emel­kedés az éttermek, presszók korszerűsítésével elsősorban pedig Sárospatak és a zemp­léni táj idegenforgalmának növekedésével magyarázható. Soli még a tennivaló a zöldség-gyümöl csellátásban. Bár kétségkívül javult a helyzet, a városi tanács megállapítása szerint a szö­vetkezetnek fokoznia kell tevékenységét a zöldség és gyümölcs mennyiségének és választékának további növe­lésében. A szövetkezet irá­nyításával négy társulás működik. s ennék tagjai az áfész útján értékesítik íer- melvényeiket. A város lakói­nak primőrárukkal való el­látására a szövetkezet már ez idén is fóliasátrakat köl­csönzött a kerttársulás tag­jainak. S mivel ez a vállal­kozás szép reményekkel ke­csegtet. a szövetkezet a jövő tavaszra további fóliasátra­kat bocsát a primőrterme­lésben részt vevők rendelke­zésére. ★ A városi tanács tagjai behatóan megvitatták az igazgatóság beszámolóját. A tanács megnyugtatónak ta­lálta az áfész kereskedelmi, vendéglátóipar: tevékenysé­gét de szükségesnek tartja a szolgáltatások kiszélesítését, és olyan intézkedések meg­tételét, amelyek hozzájá­rulnak a még színvonala­sabb, valóban városi keres­kedelem megteremtéséhez. Hegyi József Uj betonüzem Puinokon A Pufcnoki Építő és Szak­ipari Szövetkezet űj beton- üzemet létesített az igények kielégítése céljából. Az el­múlt szombaton a párttagok és a KISZ-esek kezdeménye­zésére kommunista szombatot szerveztek. A társadalmi munkában 35-en vettek részt, s ennek eredményeképpen az új üzem október 2-an meg is kezdhette munkáját, A gépesített üzemben be­toné tereszeket, kútgyűrűket, járdalapokat és útszegélykö­veket készítenek majd. A szövetkezetben ügy számol­nak, hogy a betonüzem jövő évi termelése eléri a 4—4 és fél millió forintot. állomány mentesítését, ne- gativizálását tbc-re és bru­cellózisra egyaránt. Az istállókban meglehető­sen tarka kép fogad. Az ete­tés gépesített, a trágyát lán­cos kaparó viszi ki az épü­letekből, de az állomány ve­gyes. Van ott magyar tarka, borzderes, jersy, de még néhány kosatmmai tehén is található. Ez is jelzi, meny­nyi mindennel próbálkozott a magyar szarvasmarha-te­nyésztés az elmúlt évtized során. A cél most: tejelő tí­pusú állomány kialakítása ma gyár tarka, borzderes és jersy tehenekből. A munká­hoz, tehát a tejtermelő tehe­nészet kialakításához már ta­valy augusztusban hozzá­kezdtek. Vöröstarka, homozi­góta és kanadai Holstein- Friz tejelő fájtakkal keresz­teznek. A megtermékenyítő anyagot Budapestről kapják. Sokkal olcsóbb így, mint bikát vásárolni. A keresztezések eddigi eredménye 151 utód. Egyelő­re meglehetősen vegyesnek tűnnek. Vannak egészen fe­kete borjak is. amelyek azonban nagyobb korukban elvesztik fekete színüket, vorhenyes színű ékké válnak. És vannak nagyon szép fe­ketetarka borjak is. De nem ez a lényegi hanem a cél, pontosabban a tej. Néhány ev alatt a keresztezett utó­dokkal cserélik ki a jelenle­gi tehénállományt, s ettől a tejtermelés lényeges emelke­dését várják. Bár a Szerencsi Állami Gazdaságban most sem rossz a tejtermelés. A Hódos-tanyán van egy másik tehenészet is, de az hűstípusű. Mert egyelőre még azzal is kísérletezni kell, melyik válik be jobban: a tejtípusú, vágj' a hústípusú. Pontosabban: a felemelt fel­vásárlási árral január elseje után — a számítások szerint — rentábilis lesz a tejterme­lés. Rentábilis, de nem bizo­nyos. hogy hasznos is. Az ár­emelés egyelőre csak a ráfi­zetést ellensúlyozza. A hús­termelés viszont most is nye­reséges, a felemelt árakkal még inkább az lesz. A két tehenészet — a hizlalással együtt — így gazdaságosan kiegyenlíti egymást. Dr. Bologdai Béla így fog­lalta össze a további fel­adatot : Folytatlak a szakosítást — Mindenképpen folytat­ni kell a szakosítást. Mi sze­retnénk teljesen a tejterme­lésre szakosodni, mert négy­ezer liter fölött, az új araik­kal szép hasznot hoz a tej­termelés is. De egyelőre folytatni kell az elkezdett munkát, a keresztezést és a jelenlegi állomány kicseré­lését, a jobban tejelő utó­dokkal. Három-négy ev so­rán azonban mindenképper* szeretnénk elérni a tehenen- kénti éri négyezer liter ie- jel... Szendrci József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents