Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

1972. október 29., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZÁG 7

!

I

A divat vadhajtásai

Mi a divat? A legkézenfekvőbb ennek meghatározásához .a lexikonhoz fordulni, amely szerint „a divat egy-egy korszak átmenetileg uralkodó közös ízlése, amely a képzőművészetben, lakáskultúrában és az életnek sok más •területén érvényre jut.” Érvényre jut az öltözködésben is, ahol — mint mindenütt — lényegében formai változásról van «zó. De a divat fogalmához tartozik az emberi szépségideál módosulása, az utánzási ösztön is. A kérdés csupán az, hogy a divat ürügyén divatos-e mindaz, aminek hódolunk? ..;

Mint egy székláb

A divat, ha a közízlés mércéjét nem lépi túl, elfogadható, érvényre is juttatható, ami azonban nem zárja ki, hogy a divat hullámzásainak vannak vadhajtásai is. S ezek a hajtások már nemcsak formai elemekből tevődnek össze, hanem az ember egészségét is próbára teszik. Mert divatos-e egy emeletes talpú cipő, vagy egy szandál, amelynek akkora a sarka, mint egy székláb? Van, aki esküszik erre, mások viszont — főként az egészségügyi szakemberek—pontosan az ellenkezőjét teszik. Hogy mennyire tiltakoznak az ilyenfajta különlegesnek egyáltalán nem mondható tervezés és viselet ellen, íme i* .Nők Lapja egyik számából egy figyelmeztetés:

Egyre terjed a magas sarkú cipők és szandálok divtja, — írja az újság. — Sőt! A sarkak egyre magasabbak lesznek. És veszélyesebbek. Már szinte a já- kást is lehetetlenné teszik. Orvosok szóltak most már. az érdekeltekhez: vigyázat, komoly szervi bajokkal járhat ez a hóbort!

Tehát hóbortról és nem divatról, ízléses öltözködés- l'ől van szó, holott a címszó “t is ugyanaz: divat Mint az idézett néhány sorból is kiderül: veszélyes lehet egy cipősarok is. És ['em is akármilyen követelményekkel. Def orrnál ó- o>k a láb, károsodik a szer- ■hket és a szépség — amit heáig szolgálnia és nem elcsúfítania kell a divatnak T" olyanná válik, mint egy etejezetlen alkotás. Torzó- va lesz.

, A. feltűnéshez, egy sajnál- ozo mosolyhoz kiváló kel- v k egy ormótlan lábbeli, “Sy bármilyen más ruha- hrah, de az egészséghez syaltalán nem. De mert az yesmít árulják . a- boltok- , an> vevő Is akad. Veszik, ért a gyárak elárasztják

ezekkel az árukkal a piacot. De miért gyártanak ilyesmit a gyárak, ha tudományosan is bebizonyított, hogy az egészségre ártalmas és több kárral, mint haszonnal jói'? Azzal az energiával és kapacitással, amit ezeknek a termékeknek az előállítására fordítanak, miért nem készítenek inkább kényelmes, minőségileg is kifogástalan cipőket, csizmákat, szandálokat, slb.? ...

A kereskedelem szerepe

Mindenki tudja és elismeri: az öltözködéssel tömegigényeket kell kielégíteni. Alii különleges dolgokra vágyik, ám legyen. De aki megelégedne egy ízlésesen kivitelezett, de 5—600 forintnál jóval olcsóbb lábbelivel is, azt miért akarja az ipái- arra kényszeríteni, hogy ezt vásárolja? Milyen bosszantó például, hogy ha valaki talál ugyan — .a szabványszámozás és -méret szerinti — cipőt, csizmát stb., de mégsem veheti meg, mert például túl torkos a lába. Egy fiatalasszony mondta a minap: egyfajta számozáson belül nem ártana, ha többféle bőségű választék között válogathatna a vevő, hiszen az emberek lába nem egyetlen kaptafára készült, mint ahogy — a tapasztalatok tanúsítják — a cipőket, csizmákat egy kaptafára készítik. Nem megoldhatatlan dologról van szó, hiszen vannak mái' országok, ahol a vásárlóknak az ilyenfajta igényeit is figyelembe veszik. A mi cipőgyáraink erre miért nem gondolnak? Talán nem ismerik az igényeket? Vagy nincs megfelelően kidolgozott technológiájuk?

Hogy ki legyen a kezdeményező? Ez lehet a kereskedelem előjoga és szerepe is. hiszen ö a megrendelő. Ha ugyanis a vásárló igényeinek megfelelő árut kér és rendel, akkor a gyár is kénytelen olyat termelni, ami egyezik a megrendelő kívánságával. Mert hisz a kereskedelmet is szorítják a vásárlók, akik, ha nem találnak ízlésüknek és pénztárcájuknak megfelelő árut, dolgavégezetlenül távoznak az üzletből. S mi történik? Az el nem adott termékekből nő a készlet, telnek a raktárak, s jön a kiárusítás.

Akkor szolgálja az ipar és a kereskedelem is helyesen és célszerűen a dolgozók, az emberek érdekeit, ha azt gyárt és ad el, amit keresnek a boltokban, mégpedig úgy, hogy azok az áruk szépek, ízlésesek, tehát divatosak és mentesek minden túlzástól, a divat vadhajtásaitól.

T. F.

Évente 200 ezer köbméter

Miskolc tisztaságáért

A szemét egy re nagyabb ütemű felhalmozódása általános .gond minden fejlődő nagyvárosban. A műanyag csomagolás és az egyéb, használhatatlan vegyi anyagok megjelenésével fokozottan nő a hulladék. A hulladékok és a szemét elszállítása, tárolása, óriási gondot okoz világszerte. Nem mentes e gondoktól megyénk legnagyobb iparvárosa, Miskolc sem. A Miskolci Közlekedési Vállalat főmérnöke, az alábbi tájékoztatást adta a varos jelenlegi helyzetéről és terveiről.

Hamu helyeit műanyag

— Ahogyan növekszik a hulladék, a szemét meny- nyisége, úgy nőnek gondjaink is, évről évre. Az elszállításról vállalatunknak kell gondoskodni, de ezen túl számolnunk keli olyan hulladékanyagok megsemmisítésével is, amelyele eddig ismeretlenek voltak. A modern fűtés bevezetésével csökkent ugyan a hamu- és az alapanyag-származék, de ezzel párhuzamosan a központi íűtéses, a gázfűtéses és az olajkályha-tüzeléses lakásokban természetszerűen emelkedett az olyan hulladékanyaigok mennyisége, amelyeket a hagyományos tüzelés korában a lakosság elégetett. Gyakran felvetődik a kérdés, miért

fizetnek szemétdijat, hiszen a tüzelésből nem származik salakányag. Felmérések bizonyítják, hogy a modern tüzelésű lakásokban jóval több szemét halmozódik fel, mint a hagyományos tüze- lésüéfcnél. Miért? Mert korábban a műanyag és az egyéb, elégethető hulladéktárgyakat kályhákba dobták, s őzt most nem tehetik meg. Tehál ezek az anyagok is növelik ma a szemét mennyiségét! Így érthető, hogy az előző évekhez viszonyítva Miskolcon évi 10 000 köbméter hulla- dékanyag-emelkedéssel kell számolnunk. Itt kívánatos megjegyezni, hogy az elmúlt évben Miskolcról elszállított szemétimennyiség 200,000 köbméter volt. Az érthetőség kedvéért; ebből a mennyiségből Miskolc valamennyi utcáját méteres magasságban fedné a hulladék.

Gondot okoz az évek múlásával a szemét elhelyezése is. Pillanatnyilag vállalatunknak két szeméttelepe van. Az egyik a repülőtér melletti holt Sajó-ág, a másik pedig Lyu kó völgyben. El. kell viszont mondani, hogy ezek a telepek idővel telítődnek. így tehát újabb és újabb telepet kell kialakítani.

Konténerek

Vállalatunk ismeri a korszerű szemétgyűjtés lehetőségeit. Minden erővel arra

törekszünk, hogy ezeket mielőbb megvalósíthassuk. Az új köztisztasági technika, amely egyre jobban előtérbe kerül a világ minden nagyvárosában, nálunk sem ismeretlen. Kísérletképpen az egyetemvárosban példá• ul konténeres szeméttárolást és szállítást vezettünk

• be. a Hoffman Ottó utcában pedig kísérleti jelleggel műanyagzsákos szeméttárolást alkalmaztunk. Az előbbiek jelentősége, hogy a nagy tárolótérben (egy köbméter) a szemét nem zavarja a környezet levegőjét és nem pereg szét. Továbbá jelentősen csökkenti a szállítás időtartamát, mivel a hagyományos, kukás szállításnál hetente háromszor, a konténeresnél pedig csak egyszer történik a szállítás. A műanyagzsákos személ- tárolás jelentősége pedig, hogy higiénikus és köny- nyébb a rakodása.

A lakosság mind a két kezdeményezést örömmel fogadta, és rövid idő alatt megbarátkozott vele. Terveinkben szerepel, hogy folytatjuk a konténeres szemétgyűjtést, és a közeljövőben nemcsak egyköbmé- teres űrtartalmú konténereket kívánunk elhelyezni, hanem négy köbméter űr- tartalmúakat is. Természetesen ezek az eszközök nem állnak a vállalat rendelkezésére, ezért tehát más vállalatok, intézmények és társszervek segítsége is szükséges a megvalósításhoz. Célszerű lenne, ha a

város kisebb és nagyubu vállalatai beszereznék a már bevált, korszerű köztisztasági technika: eszközöket.

Szemétégető tcr\c

Mint az előbbiekben mar említettem, a szemét meny- nyisége évről évre növekszik és tárolási gondjai is ezzel párhuzamosan nőnek. Jelen pillanatban Miskolcról, közel 15 000 kukás- edényből és 500 utcából gyűjtik a vállalat dolgozol az elhasznált anyagokat. Uj telepet kell tehát kialakítani, amely a másik két telep leltöltödése után a 11. kerületben lesz majd. Természetesen a modern köztisztasági technika megkívánja, hogy a felhalmozódott hulladékot a későbbiek során ne csak gyűjtsük, hanem egy modern, a mai követelményeknek megfelelő szemétégető .segítségével megsemmisítsük. Miskolc tervében szerepel ilyen szénégető. A tanács és a Köztisztasági Vállalat illetékesei már megbízták a Budapesti Energiagazdálkodási Intézet szakembereit, hogy készítsék el a Miskolc sajátosságainak megfelelő szemétégető-telep tervét. Távlati terveinkhez kiegészítésképpen még el kell mondani, hogy szállítási gépparkunkat, amely jelenleg 55 munkagépből áll, az évek során növeljük és fiatalítjuk.

Mccs Ernő

ŐSZI KERT

(Lcnkcy Zoltán munkája)

Egy asszony a kohászatból

NAGYAPJA, 1830-ban kezdte^ meg munkáját a uiosgyőri kohászatban, ahol .ven kemény évet „hú- 2°tt le”. Édesapja 1912-től ^gyvenkét éven át volt a munkása. A diósgyőri tohászdinasztia harmadik ®6ját. Fejér Endrénél pe- >g nyugdíjba vonulása altimából a napokban köszöntötték vezetői, kollégái.

A kis ünnepségen Fejér T nc7®n® felidézte emlékeit, egtöbbet az édesapjáról is büszke az a )!-»0í; direktóriumi tagra, iái- r diósgyőri csoport- a , egyik alapítójára.

elmondotta, tőle ka' U •az »indítást” politi- 1 nézeteinek és emberi t-f8a,artásának kialakításhoz.

'fejérné 1941-ben kezdett

dolgozni a Diósgyőri Gépgyárban. 1949-ben a miskolci pénzügyigazga lóságra került. 1951-ben a Lenin Kohászati Művek pártbizottságán hivatásszerűen folytatta elődei politikai munkáját. 1955-től pedig e napokig a gyár munkaerő- gazdálkodási osztályán dolgozott.

Hivatali beosztásán kívül egy percig sem feledkezett meg a társadalmi munkáról. A, kétszeres kiváló dolgozó kiérdemelte a iclsza- badulási jubileumi emlékérmet. Erre a legbüszkébb.-~ Az én életemben tulajdonképpen semmi rendkívüli esemény nem volt — mondotta. — Számomra az űröm, a boldogság a munkás hétköznapokban valósult meg. Családi életem

kiegyensúlyozott, fiam becsületes emberré nőtt. Egy családanya számára ezek az öröm legnagyobb forrásai. Életem és munkám részeredményeire is szívesen gondolok vissza. Talán azért is vagyok egy kicsit zavarban most, amikor több évtizedes munkámat összegezve méltatják.

— A G VARBAN, a pártéletben vezetőségi tagként tevékenykedtem. Most.

hogy nyugdíjba megyek, az Oprendek Sándor Pártszervezetben igyekszem hasznosítani tapasztalataimat. Mi az, ami most. jólesően érint és örömmel tölt el? Az, hogy érzem, sok éven át tartó munkám nem volt hiábavaló, s tapasztalom a munkáért szóló megbeAz utolsó pillanatok a munkahelyen.

csülesi — Cejezte be szavait a nyugdíjba menő Fejér Endréné.

Gutman József

Tej az ajt

CSAK A KORAN KELŐK

szereznek róla tudomást nap nap után, hogy mindennapi . italunk, a tej, mennyire nem szokványos módon kerül az üzletekbe. Hazánkban talán egyedüli élelmiszer, amely néha több órán át marad őrizetlenül az utcáin. Megszoktuk, hogy így legyen. Megszoktuk, hogy az üzletek nyitásakor naponta ott legyen a friss tej a pultokon, és mi azonnal megvehessük.

Vajon gondoltak-e rá azok, akik reggelijükhöz kortyolják a tejet, milyen alaposan szervezett úton jut le asztalukra ez a nélkülözhetetlenné vált ital? Milyen alapos, lelkiismeretes munkát kíván mindazoktól, akik vele foglalkoznak, szállítják, kihordják, és ennek a megtervezett láncnak egyik utolsó részénél mégis így kell tenniük, hogy az emberekben bízva rakják le a boltok ajtajai elé a inissen hozott árut. Ezekről beszélgettünk Czingler Dáviddal, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatójával.

Hajnali l órakor in- dúlnak el az üzemből az első járatok, hogy a megve legtávolabbi pontjaira. Gönc, Ózd, Leninváros és Sátoraljaújhely térségébe is elvigyék a tejet. A miskolci tejüzem naponta mintegy félmillió embert lát el közvetlenül friss áruval, ösz- szesen mintegy 40—50 járat biztosítja a megye lakosságának mindennapi tejszükségletét.

— Ez a legjobb dús?

Ez volt. Hosszú ideje érezzük, hogy változtatni kell e módszeren. Anyagi lehetőségeink azonban eléggé korlátozottak voltak, és így szó sem lehetett nagyobb változtatásról. Az első lépést a közelmúltban, az úgynevezett vegyesjára- tok beállításával tettük meg.

me goi — Csak részmegoldás tehát ez is. a lényeg a ,,/ní- tőlánc” folyamatosságát ezzel sem lehet elérni.

— Mint már említettem, az első lépcső csak a kezdet. Ez azt szolgálja, hogy főleg a munkáslakta körzetekben javítsuk az áruellátást. A vegyesjáratok beállításával, átszervezéssel lehetővé válik, hogy november végére a tejfelt és más, egynapos terméket a ma még részellátású körzetekbe is naponta kiszállíthassuk.

— .A végső megoldás tehát várat viagára.

— Kísérletképpen a jövő év elején megkezdjük a tej konténeres szállítását. Ez nagy jelentőségű átállás lesz, hiszen a konténerben elhelyezett áru a várakozás 1—2 órájában még nem veszi át a külső hőmérsékletet, így nem szakad még a hütőlánc. Ez a szállítási mód nagyban megkönnyíti majd a munkát is.

A tejipari vállalat saját költségvetéséből képtelen a nagy összegbe kerülő konténer-programot megvalósítani. Előzetes tárgyalásokat kezdtek az érintett vállalatokkal. áfész-ekkel a kölcsönös segítésre. Az eddigi „hozzáállás” kedvezőnek mutatkozik. Remélik, hogy a megyei konténer-programon belül a tanács is segítséget nyújt majd a kezdeményezés sikerre vitelében.

A JÖVŐ TEHAT mindenképpen a konténeres tej- .szállításé. A felsorolt előnyökön kívül emellett dönt még az is, hogy a konténerben elhelyezett tejtermékeket nem érheti közvetlenül az utcáról felvert por sem. A többi, igen számottevő előny között pedig minden bizonnyal a higiénia a legfontosabb.

Hajdú Gábor