Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

1972. október 29., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 7 ! I A divat vadhajtásai Mi a divat? A legké­zenfekvőbb ennek megha­tározásához .a lexikonhoz fordulni, amely szerint „a divat egy-egy korszak át­menetileg uralkodó közös ízlése, amely a képzőmű­vészetben, lakáskultúrá­ban és az életnek sok más •területén érvényre jut.” Érvényre jut az öltözkö­désben is, ahol — mint mindenütt — lényegében formai változásról van «zó. De a divat fogalmá­hoz tartozik az emberi szépségideál módosulása, az utánzási ösztön is. A kérdés csupán az, hogy a divat ürügyén divatos-e mindaz, aminek hódo­lunk? ..; Mint egy székláb A divat, ha a közízlés mércéjét nem lépi túl, el­fogadható, érvényre is jut­tatható, ami azonban nem zárja ki, hogy a divat hul­lámzásainak vannak vad­hajtásai is. S ezek a haj­tások már nemcsak for­mai elemekből tevődnek össze, hanem az ember egészségét is próbára te­szik. Mert divatos-e egy emeletes talpú cipő, vagy egy szandál, amelynek ak­kora a sarka, mint egy székláb? Van, aki eskü­szik erre, mások viszont — főként az egészségügyi szakemberek—pontosan az ellenkezőjét teszik. Hogy mennyire tiltakoznak az ilyenfajta különlegesnek egyáltalán nem mondható tervezés és viselet ellen, íme i* .Nők Lapja egyik számá­ból egy figyelmeztetés: Egyre terjed a magas sar­kú cipők és szandálok di­vtja, — írja az újság. — Sőt! A sarkak egyre maga­sabbak lesznek. És veszé­lyesebbek. Már szinte a já- kást is lehetetlenné teszik. Orvosok szóltak most már. az érdekeltekhez: vigyázat, komoly szervi bajokkal jár­hat ez a hóbort! Tehát hóbortról és nem divatról, ízléses öltözködés- l'ől van szó, holott a címszó “t is ugyanaz: divat Mint az idézett néhány sorból is kiderül: veszélyes lehet egy cipősarok is. És ['em is akármilyen követ­elményekkel. Def orrnál ó- o>k a láb, károsodik a szer- ■hket és a szépség — amit heáig szolgálnia és nem el­csúfítania kell a divatnak T" olyanná válik, mint egy etejezetlen alkotás. Torzó- va lesz. , A. feltűnéshez, egy sajnál- ozo mosolyhoz kiváló kel- v k egy ormótlan lábbeli, “Sy bármilyen más ruha- hrah, de az egészséghez syaltalán nem. De mert az yesmít árulják . a- boltok- , an> vevő Is akad. Veszik, ért a gyárak elárasztják ezekkel az árukkal a piacot. De miért gyártanak ilyesmit a gyárak, ha tudományosan is bebizonyított, hogy az egészségre ártalmas és több kárral, mint haszonnal jói'? Azzal az energiával és ka­pacitással, amit ezeknek a termékeknek az előállításá­ra fordítanak, miért nem készítenek inkább kényel­mes, minőségileg is kifogás­talan cipőket, csizmákat, szandálokat, slb.? ... A kereskedelem szerepe Mindenki tudja és elis­meri: az öltözködéssel tö­megigényeket kell kielégíte­ni. Alii különleges dolgokra vágyik, ám legyen. De aki megelégedne egy ízlésesen kivitelezett, de 5—600 fo­rintnál jóval olcsóbb lábbe­livel is, azt miért akarja az ipái- arra kényszeríteni, hogy ezt vásárolja? Milyen bosszantó például, hogy ha valaki talál ugyan — .a szabványszámozás és -méret szerinti — cipőt, csizmát stb., de mégsem veheti meg, mert például túl torkos a lába. Egy fiatalasszony mondta a minap: egyfajta számozáson belül nem árta­na, ha többféle bőségű vá­laszték között válogathatna a vevő, hiszen az emberek lába nem egyetlen kaptafá­ra készült, mint ahogy — a tapasztalatok tanúsítják — a cipőket, csizmákat egy kaptafára készítik. Nem megoldhatatlan dologról van szó, hiszen vannak mái' országok, ahol a vásárlók­nak az ilyenfajta igényeit is figyelembe veszik. A mi cipőgyáraink erre miért nem gondolnak? Talán nem ismerik az igényeket? Vagy nincs megfelelően kidolgo­zott technológiájuk? Hogy ki legyen a kezde­ményező? Ez lehet a keres­kedelem előjoga és szerepe is. hiszen ö a megrendelő. Ha ugyanis a vásárló igé­nyeinek megfelelő árut kér és rendel, akkor a gyár is kénytelen olyat termelni, ami egyezik a megrendelő kívánságával. Mert hisz a kereskedelmet is szorítják a vásárlók, akik, ha nem ta­lálnak ízlésüknek és pénz­tárcájuknak megfelelő árut, dolgavégezetlenül távoznak az üzletből. S mi történik? Az el nem adott termékekből nő a készlet, telnek a rak­tárak, s jön a kiárusítás. Akkor szolgálja az ipar és a kereskedelem is helye­sen és célszerűen a dolgo­zók, az emberek érdekeit, ha azt gyárt és ad el, amit ke­resnek a boltokban, mégpe­dig úgy, hogy azok az áruk szépek, ízlésesek, tehát di­vatosak és mentesek min­den túlzástól, a divat vad­hajtásaitól. T. F. Évente 200 ezer köbméter Miskolc tisztaságáért A szemét egy re nagyabb ütemű felhalmozódása ál­talános .gond minden fejlő­dő nagyvárosban. A mű­anyag csomagolás és az egyéb, használhatatlan ve­gyi anyagok megjelenésével fokozottan nő a hulladék. A hulladékok és a szemét elszállítása, tárolása, óriási gondot okoz világszerte. Nem mentes e gondoktól megyénk legnagyobb ipar­városa, Miskolc sem. A Miskolci Közlekedési Vál­lalat főmérnöke, az alábbi tájékoztatást adta a varos jelenlegi helyzetéről és ter­veiről. Hamu helyeit műanyag — Ahogyan növekszik a hulladék, a szemét meny- nyisége, úgy nőnek gondja­ink is, évről évre. Az el­szállításról vállalatunknak kell gondoskodni, de ezen túl számolnunk keli olyan hulladékanyagok megsem­misítésével is, amelyele ed­dig ismeretlenek voltak. A modern fűtés bevezetésével csökkent ugyan a hamu- és az alapanyag-származék, de ezzel párhuzamosan a köz­ponti íűtéses, a gázfűtéses és az olajkályha-tüzeléses lakásokban természetszerű­en emelkedett az olyan hulladékanyaigok mennyisé­ge, amelyeket a hagyomá­nyos tüzelés korában a la­kosság elégetett. Gyakran felvetődik a kérdés, miért fizetnek szemétdijat, hiszen a tüzelésből nem szárma­zik salakányag. Felmérések bizonyítják, hogy a modern tüzelésű lakásokban jóval több szemét halmozódik fel, mint a hagyományos tüze- lésüéfcnél. Miért? Mert ko­rábban a műanyag és az egyéb, elégethető hulladék­tárgyakat kályhákba dob­ták, s őzt most nem tehe­tik meg. Tehál ezek az anyagok is növelik ma a szemét mennyiségét! Így érthető, hogy az előző évek­hez viszonyítva Miskolcon évi 10 000 köbméter hulla- dékanyag-emelkedéssel kell számolnunk. Itt kívánatos megjegyezni, hogy az el­múlt évben Miskolcról el­szállított szemétimennyiség 200,000 köbméter volt. Az érthetőség kedvéért; ebből a mennyiségből Miskolc valamennyi utcáját méteres magasságban fedné a hul­ladék. Gondot okoz az évek mú­lásával a szemét elhelyezé­se is. Pillanatnyilag válla­latunknak két szeméttelepe van. Az egyik a repülőtér melletti holt Sajó-ág, a má­sik pedig Lyu kó völgyben. El. kell viszont mondani, hogy ezek a telepek idővel telítődnek. így tehát újabb és újabb telepet kell kiala­kítani. Konténerek Vállalatunk ismeri a kor­szerű szemétgyűjtés lehető­ségeit. Minden erővel arra törekszünk, hogy ezeket mi­előbb megvalósíthassuk. Az új köztisztasági technika, amely egyre jobban előtér­be kerül a világ minden nagyvárosában, nálunk sem ismeretlen. Kísérletképpen az egyetemvárosban példá­• ul konténeres szeméttáro­lást és szállítást vezettünk • be. a Hoffman Ottó utcá­ban pedig kísérleti jelleggel műanyagzsákos szeméttáro­lást alkalmaztunk. Az előb­biek jelentősége, hogy a nagy tárolótérben (egy köb­méter) a szemét nem za­varja a környezet levegőjét és nem pereg szét. Továbbá jelentősen csökkenti a szál­lítás időtartamát, mivel a hagyományos, kukás szállí­tásnál hetente háromszor, a konténeresnél pedig csak egyszer történik a szállítás. A műanyagzsákos személ- tárolás jelentősége pedig, hogy higiénikus és köny- nyébb a rakodása. A lakosság mind a két kezdeményezést örömmel fogadta, és rövid idő alatt megbarátkozott vele. Ter­veinkben szerepel, hogy folytatjuk a konténeres sze­métgyűjtést, és a közeljö­vőben nemcsak egyköbmé- teres űrtartalmú konténere­ket kívánunk elhelyezni, hanem négy köbméter űr- tartalmúakat is. Természe­tesen ezek az eszközök nem állnak a vállalat rendelke­zésére, ezért tehát más vál­lalatok, intézmények és társszervek segítsége is szükséges a megvalósítás­hoz. Célszerű lenne, ha a város kisebb és nagyubu vállalatai beszereznék a már bevált, korszerű köztiszta­sági technika: eszközöket. Szemétégető tcr\c Mint az előbbiekben mar említettem, a szemét meny- nyisége évről évre növek­szik és tárolási gondjai is ezzel párhuzamosan nőnek. Jelen pillanatban Miskolc­ról, közel 15 000 kukás- edényből és 500 utcából gyűjtik a vállalat dolgozol az elhasznált anyagokat. Uj telepet kell tehát kialakíta­ni, amely a másik két te­lep leltöltödése után a 11. kerületben lesz majd. Ter­mészetesen a modern köz­tisztasági technika megkí­vánja, hogy a felhalmozó­dott hulladékot a későbbiek során ne csak gyűjtsük, ha­nem egy modern, a mai követelményeknek megfele­lő szemétégető .segítségével megsemmisítsük. Miskolc tervében szerepel ilyen szénégető. A tanács és a Köztisztasági Vállalat ille­tékesei már megbízták a Budapesti Energiagazdálko­dási Intézet szakembereit, hogy készítsék el a Miskolc sajátosságainak megfelelő szemétégető-telep tervét. Távlati terveinkhez kiegé­szítésképpen még el kell mondani, hogy szállítási gépparkunkat, amely jelen­leg 55 munkagépből áll, az évek során növeljük és fia­talítjuk. Mccs Ernő ŐSZI KERT (Lcnkcy Zoltán munkája) Egy asszony a kohászatból NAGYAPJA, 1830-ban kezdte^ meg munkáját a uiosgyőri kohászatban, ahol .ven kemény évet „hú- 2°tt le”. Édesapja 1912-től ^gyvenkét éven át volt a munkása. A diósgyőri tohászdinasztia harmadik ®6ját. Fejér Endrénél pe- >g nyugdíjba vonulása al­timából a napokban kö­szöntötték vezetői, kollégái. A kis ünnepségen Fejér T nc7®n® felidézte emlékeit, egtöbbet az édesapjáról is büszke az a )!-»0í; direktóriumi tagra, iái- r diósgyőri csoport- a , egyik alapítójára. elmondotta, tőle ka' U •az »indítást” politi- 1 nézeteinek és emberi t-f8a,artásának kialakítá­shoz. 'fejérné 1941-ben kezdett dolgozni a Diósgyőri Gép­gyárban. 1949-ben a mis­kolci pénzügyigazga lóságra került. 1951-ben a Lenin Kohászati Művek pártbi­zottságán hivatásszerűen folytatta elődei politikai munkáját. 1955-től pedig e napokig a gyár munkaerő- gazdálkodási osztályán dol­gozott. Hivatali beosztásán kívül egy percig sem feledkezett meg a társadalmi munká­ról. A, kétszeres kiváló dol­gozó kiérdemelte a iclsza- badulási jubileumi emlék­érmet. Erre a legbüszkébb.-~ Az én életemben tu­lajdonképpen semmi rend­kívüli esemény nem volt — mondotta. — Számomra az űröm, a boldogság a mun­kás hétköznapokban való­sult meg. Családi életem kiegyensúlyozott, fiam be­csületes emberré nőtt. Egy családanya számára ezek az öröm legnagyobb for­rásai. Életem és munkám részeredményeire is szíve­sen gondolok vissza. Talán azért is vagyok egy kicsit zavarban most, amikor több évtizedes munkámat összegezve méltatják. — A G VARBAN, a párt­életben vezetőségi tagként tevékenykedtem. Most. hogy nyugdíjba megyek, az Oprendek Sándor Pártszer­vezetben igyekszem hasz­nosítani tapasztalataimat. Mi az, ami most. jólesően érint és örömmel tölt el? Az, hogy érzem, sok éven át tartó munkám nem volt hiábavaló, s tapasztalom a munkáért szóló megbe­Az utolsó pillanatok a mun­kahelyen. csülesi — Cejezte be szava­it a nyugdíjba menő Fejér Endréné. Gutman József Tej az ajt CSAK A KORAN KELŐK szereznek róla tudomást nap nap után, hogy min­dennapi . italunk, a tej, mennyire nem szokványos módon kerül az üzletekbe. Hazánkban talán egyedüli élelmiszer, amely néha több órán át marad őrizetlenül az utcáin. Megszoktuk, hogy így legyen. Megszoktuk, hogy az üzletek nyitásakor naponta ott legyen a friss tej a pultokon, és mi azon­nal megvehessük. Vajon gondoltak-e rá azok, akik reggelijükhöz kortyolják a tejet, milyen alaposan szervezett úton jut le asztalukra ez a nélkü­lözhetetlenné vált ital? Mi­lyen alapos, lelkiismeretes munkát kíván mindazoktól, akik vele foglalkoznak, szál­lítják, kihordják, és ennek a megtervezett láncnak egyik utolsó részénél mégis így kell tenniük, hogy az emberekben bízva rakják le a boltok ajtajai elé a inissen hozott árut. Ezekről beszélgettünk Czingler Dá­viddal, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgató­jával. Hajnali l órakor in- dúlnak el az üzemből az el­ső járatok, hogy a megve legtávolabbi pontjaira. Gönc, Ózd, Leninváros és Sátoraljaújhely térségébe is elvigyék a tejet. A miskolci tejüzem naponta mintegy félmillió embert lát el köz­vetlenül friss áruval, ösz- szesen mintegy 40—50 járat biztosítja a megye lakossá­gának mindennapi tejszük­ségletét. — Ez a legjobb dús? Ez volt. Hosszú ideje érezzük, hogy változtatni kell e módszeren. Anyagi lehetőségeink azonban elég­gé korlátozottak voltak, és így szó sem lehetett na­gyobb változtatásról. Az első lépést a közelmúltban, az úgynevezett vegyesjára- tok beállításával tettük meg. me goi ­— Csak részmegoldás te­hát ez is. a lényeg a ,,/ní- tőlánc” folyamatosságát ez­zel sem lehet elérni. — Mint már említettem, az első lépcső csak a kez­det. Ez azt szolgálja, hogy főleg a munkáslakta kör­zetekben javítsuk az áru­ellátást. A vegyesjáratok beállításával, átszervezéssel lehetővé válik, hogy no­vember végére a tejfelt és más, egynapos terméket a ma még részellátású körze­tekbe is naponta kiszállít­hassuk. — .A végső megoldás te­hát várat viagára. — Kísérletképpen a jövő év elején megkezdjük a tej konténeres szállítását. Ez nagy jelentőségű átállás lesz, hiszen a konténerben elhelyezett áru a várako­zás 1—2 órájában még nem veszi át a külső hőmérsék­letet, így nem szakad még a hütőlánc. Ez a szállítási mód nagyban megkönnyíti majd a munkát is. A tejipari vállalat saját költségvetéséből képtelen a nagy összegbe kerülő kon­téner-programot megvalósí­tani. Előzetes tárgyalásokat kezdtek az érintett vállala­tokkal. áfész-ekkel a köl­csönös segítésre. Az eddigi „hozzáállás” kedvezőnek mutatkozik. Remélik, hogy a megyei konténer-progra­mon belül a tanács is segít­séget nyújt majd a kezde­ményezés sikerre vitelében. A JÖVŐ TEHAT minden­képpen a konténeres tej- .szállításé. A felsorolt elő­nyökön kívül emellett dönt még az is, hogy a konténer­ben elhelyezett tejterméke­ket nem érheti közvetlenül az utcáról felvert por sem. A többi, igen számottevő előny között pedig minden bizonnyal a higiénia a leg­fontosabb. Hajdú Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents