Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

ÉSZAK-2 T972. oW©fref 29.; *>oí,amap Koreai-magyar nagygyűlés Phenjanban Eseményekről röviden TÁVIRAT TÖRÖKORSZÁGBA 9 A török nemzeti ünnep alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Sunay államfőhöz, Fock Jenő, a kor­mány elnöke Melen minisz­terelnökhöz intézett üdvözlő táviratot. Péter János kül­ügyminiszter Bayülken kül­ügyminisztert köszöntötte az ünnep alkalmából. KITÜNTETÉS 9 A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Boldizsár Ivánnak, a New Hungarian Quarterly főszerkesztőjének hazánk külföldi propagandá­jában kifejtett, eredményes munkája, valamint több év­tizedes újságírói tevékenysé­ge elismeréséül 60. születés­napja alkalmából a Munka­érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban tartózkodó küldött­sége tiszteletére barátsági nagygyűlést rendezett pénte­ken este a phenjani Moran- bong színházban a Haza Egyesítéséért Küzdő Demok­ratikus Front. A színház né­zőterét betöltő, csaknem ez­res tömeg nagy szeretettel köszöntötte a magyar ven­dégeket. A koreai és magyar zász­lókkal feldíszített színpadon a gyűlés elnökségében fog­lalt helyet Szentistvánvi Gyu- láné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével a magyar kül­döttség és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság phenjani nagykövete, vala­mint Kang R.iang Uk, a Leg­felsőbb Népi Gyűlés alelnöke, a Haza Egyesítéséért Küzdő Demokratikus Front Orszá­gos Elnökségének elnöke. Ho Dzong Szűk, a front KB tit­kárságának vezetője, Ho Riong Szűk, Phenjan város népi bizottságának alelnöke és több más személyiség. A magyar és a koreai himnusz elhangzása után Ho Riong Szűk mondott üdvözlő beszédet. Köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Mun­káspártnak. a magyar kor­mánynak, a Hazafias Nép­frontnak és a testvéri ma­gyar népnek azért, hogy ak­tívan támogatta a koreai nép igazságos harcát a háború idején, valamint a koreai népnek az amerikai impe­rialisták Dél-Koreából való kiűzéséért, az ország békés egyesítéséért jelenleg is foly­tatott küzdelmében. Szentistványi Gyuláné mon­dott ezután beszédet. Mél­tatta a két ország testvéri kapcsolatait, ismertette a szocializmus magyarországi építésének eredményeit, majd Korea békés egyesítésének problémájával foglalkozott, A koreai népnek hazája békés egyesítésére irányuló nemes törekvése a világ ha­ladó antiimperialista erőinek és ezen erők legkövetkezete­sebb osztagának, a szocialista országoknak sokoldalú és hathatós támogatását élvezi. A beszédet a nagygyűlés résztvevői egyetértő tapssal fogadták, s melegen ünnepel­ték a magyar—koreai barát­ságot. HANOIBAN JÁRT • Hanoiban szombaton közös közleményt hoztak nyilvánosságra Norodom Szi- hanuk államfőnek, a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront elnökének 1972. október 26- tól 26-ig a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban tett baráti látogatásáról. MAGYAR HETEK BORDEAUX-BAN • Orbán Lászlónak, a mű­velődésügyi miniszter első helyettesének és dr. Rosta Endrének, a Kulturális Kap­csolatok Intézete elnökének vezetésével pénteken magyar kulturális küldöttség érkezett Bordeaux-ba az ott folyó ma­gyar hetek alkalmából. HOME PERINGBEN • Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter péntek este a skóciai Prestwickbő! különrepülőgépen elindult Pekingbe. DouaJas-Home lesz az első brit külügyminiszter, aki ellátogat a KNI-C-ba. Va­sárnap reggel érkezik a kínai fővárosba. ÚJABB KATONAI KINEVEZÉS © Anvar Szadat elnök pén­teken este Fuad Zekri alten- gernagyot nevezte ki az egyip­tomi' haditengerészet főpa­rancsnokává. Zekri Abdel Rahman Fahmi ellentenger-, nagy helyére lépett. Merre tart Dahomey? A két nappal ezelőtt pucs- csal hatalomra .jutott daho- meyi rendszer éjszakai kijá­rási tilalmat rendelt el s megtiltotta a politikusoknak, hogy elhagyják az ország te­rületét. A ..haladás hangjá­ból” a ..forradalom hang­jává” avanzsált rádióállomás katonazenét sugároz. Ugyan­akkor a stratégiai fontosságú pontokról és a középületek elöl visszavonták vagy lét­számban csökkentették a ka­tonaságot, a nemzetközi légi­forgalom helyreállt — mint a Reuter tudósít —, semmi jele nincs annak, hogy a la­kosságot különösképpen meg­rázkódtatta volna Kerekou ejtőernyős őrnagy állam­csínye. A katonai rendszer mind­eddig nem jelezte, milyen társadalmi és politikai irány­ban óhajt haladni, nem nyi­latkozott nemzet- vagy Af- rika-közi elképzeléseiről sem. Továbbra sincs hír a meg­döntött elnöki tanács két tagjának, Ahomadegbének és Magának a sorsáról. Egyes források szerint a puccsisták fogságában vannak. Az el­nöki tanács harmadik tagját, Sourou Migan Apithyt föl­szólították : térjen haza Fran­ciaországból, különben poli­tikai száműzöttnek tekintik fl chilei helyzetről A chilei .jobboldal össze­hangolt támadása következ­tében az ország belpolitikai helyzete továbbra is feszült. Bár a kormány szigorii in- ' tézkedéseket vezetett be a sztrájkotokká! és a provoká­torokkal szemben, a reakció naponta követ el nyilvánva­lóan törvénytelen cselekede­teket. Nem hiányzik fegyver­tárából a terror, a megfélem­lítés. a zsarolás, a szabotázs, a hadsereg és a rendőrség képviselőinek támadása. A kereszténydemokrata párt és a nemzeti párt szenátorai a parlament fórumát használ­ják fel a fegyveres erők és azok főparancsnoka, Carlos Prats tábornok elleni (fúrva kirohanásokra. Santiago úri negyedeiben a népi egység iránti lojális magatartást ta­núsító katonatisztekről ter­jesztenek becsmérlő röplapo­kat. A sztrájkoló szállítók és kiskereskedők szövetségének képviselői már napok óta tárgyalnak Allende elnökkel, de újabb és újabb követelé­seik lehetetlenné teszik a megegyezést. Mint Allcndc mondotta. nem engedheti meg. hogy bárki is korlátozza alkotmá­nyos hatalmát. Álláspontjuk tarthatatlan I A leszerelési világértekez­let összehívására vonatkozó j szovjet javaslat ENSZ-bizott- | sági vitájával kapcsolatban a [ Pravda szombati száma meg­állapítja, hogy az értekezlet összehívásának vitája gya­korlati szakaszba lépett. Szá­mos küldöttség hangsúlyozza, hogy haladéktalanul bizott­ságot kell kiküldeni a kon­ferencia gyakorlati előkészí­tésére. Az államok többségé­nek e konstruktív követelé­sével azonban szembeszegül az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kép­viselője. Ok az értekezlet összehívásának gondolata el­len intézett támadásaik ku­darca után most arra töre­kednek. hogy mindenképpen halogassák a világértekezlet összehívását, meggátolják az előkészítő bizottság megala­kítását. Az élet azonban meg­győzően bizonyítja, hogy az emberiség vágyaival ellen­kező álláspontjuk tarthatat­lan — írja a Pravda. Ez a hét, jóllehet, igazán egymást kergették a fontos események — Vietnam jegyé­ben állott. Az amerikai be­avatkozás tizenkettedik esz­tendejében. első ízben nyílt komoly remény arra, hogy helyreálljon a béke Indokína sokat szenvedett földjén. A drámai fejlemények ugyan­akkor azt is bizonyíthatták, hogy az Egyesült Államok magatartása következtében még a tárgyalások legutolsó szakasza is veszélyes bukta­tókat rejt magában. A több­hónapos bizalmas tanácsko­zások eredményeképpen elő­ször „igen” hangzott Wa­shingtonból egy kölcsönösen elfogadható, kompromisszu­mos megoldásra, de amikor alá kellett volna írni a bé­kemegállapodást. váratlan és logikátlan „nem” akadályoz­ta meg. A VDK kormánynyilatko­zata, amelyet Kissinger is kénytelen volt korrektnek jellemezni, a világ elé túri« hogy a békerendezés legfon­tosabb elvi alapjairól szóló okmányt már csütörtökön alá kellett volna írni. Az ameri­kaiak a holnaputáni keddre halasztották, majd újabb hu­zavonába kezdtek s egyelőre minden dátum bizonytalanná vált. Hanoi ezért törte meg a csendet s érthétően a vi­lágközvéleményhez fordult. A szolidaritás mindennél erő­sebb folyama indult meg, hi­szen nem engedhető, hogy a Nguyen Thanh Le, a VDK Párizsban tárgyaié küldöttsé­gének szóvivője sajtóértekezletén kijelentette, hogy a VDK képviselői csak abbHn az esetben kívánnak további tárgya­lásokat folytatni Kissingcrrel, ha az Egyesült Államok ok­tóber 31-én kész aláírni a vietnami konfliktus rendezéséről szóló megállapodást látótávolságba került békés kibontakozás belevesszen a mesterséges ködösítésbe. A magyai' kormány nyilatkoza­ta népünk egyöntetű vélemé­nyét és kívánságát tolmácsol­ja: állja szavát az Egyesült Államok, vessen véget a há­borúnak. agressziónak. A washingtoni időhúzás alibije: a saigoni rendszer vezetőinek bei'zen kedése, s bizonyos részletek „tisztázá­sa”. A VDK. amely a harc határozottságát; mindig páro­sította a rugalmas diplomá­ciával. nem zárkózott el a további tárgyalások elől, sőt, lehetségesnek tart: egy két­szakaszos aláírási: először a VDK és az Egyesült Álla­mok, majd később a DIFK és a saigoniak részvételével. Nincs és nem lehel indok a visszakozásra, Washington­nak mielőbb „kézbe kell ven­ni a tollat” az aláírásra. A felvetődött nehézségek elle­nére bizonyos derűlátás fel­tétlenül jogos, a tárgyalási eredmények ugyanis eddig sem az égből poltyanlak alá, hanem az amerikaiak a reá­lis helyzet felismerésének tu­datába jutottak, s ezek a kö­rülmények a jövőben is hat­ni fognak. A szocialista építés nagy tartaléka Újsághír: A Szak.szervezőiek Budapesti Tanácsa pénteken az üzemi demokrácia érvé­nyesülésének tapasztalatairól és a továbbfejlesztéssel kap­csolatos feladatokat tárgyalt. D emokrácia: a kifejezést sokféleképpen értelme­zik. Sokak szemében egyszerűen csak választási rendszert jelent. Mi e foga­lomnál szocialista demokrá­ciára gondolunk: arra a tár­sadalmi rendszerre, amelyben a demokratikus fejlődésnek legfőbb gátja, a tőkés ki­zsákmányolás, már a múlté, s a dolgozók érvényesülésé­nek osztálykorlátok nem áll­ják útját. T ársadalmunk demokra­tikus kereteire nem lehet panaszunk — állapították meg a Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsának ülésén. A dolgozók százezrei vesznek részi a különféle önigazga­tási szervekben, a közügyek intézésében. A szakszerveze­tek munkájában mintegy 150 ezer választott bizalmi mű­ködik közre. A helyi taná­csok különféle állandó es szakbizottságaiban csaknem 200 ezer állampolgár tevé­kenykedik. Az üzemi taná­csoknak 29 ezer választott tagja van, bíróságainkban mintegy 20 ezer népi ülnök fejt ki közhasznú munkát. Miért nem lehetünk még­sem elégedettek? Közéle­tünkben megtalálható a bü­rokratizmus, a túladminiszt- rálás, a felelősségtől való ir­tózás. Pedig a megnöveke­dett vállalati önállóság ob­jektív lehetőséget adott rá, hogy a dolgozók tulajdonos módjára vegyenek részt a vállalati vezetésben. A gya­korlatban azonban sok gond nehezíti a konkrét bekapcso­lódást. Erre példákat is fel­hoztak az értekezlet részve­vői. A szocializmus teljes fel­építéséhez. s ami ezzel együtt jár, a dolgozók életkörülmé­nyéinek javulásához az út a fokozódó társadalmi aktivi­táson keresztül vezet. Meny­nyire más lenne egy-egy vá­ros. község közéleti képe, ha például a tanácsapparátus valóban kihasználná a de­mokratizmus minden lehető­ségét. Hogy ez így. legyen, kétirányú nevelő munkát kell végeznünk. Egyrészt: a dolgozó tömegeket, ró kell szoktatnunk tórvónyadta jo­gaik gyakorlására: újabb in­tézkedésekkel. rendelkezések­kel is elősegítve azt. A Mi­nisztertanács és a SZOT kö­zös érvényben levő rendel­kezése például kötelezte az üzemek vezetőit, a munkások javaslatainak érdemi elinté­zésére, és az erről szóló tá­jékoztatásra. Sajnos azonban ez még sok helyütt nem így van. Másrészt: nevelő mun­kára van szükség az .appa­rátus tagjainál, akik közül jó néhányan megelégednek az ügyintézés nem egyszer formális módjával. Nem igénylik a választott szervek közreműködését. Meggyőző felvilágosító munkára van szükség, de nemcsalc arra. Az elmúlt években jelentő­sen nőtt a tanácsok önálló­sága, ugyanakkor még min- 'dig sok az olyan kerékkötő az államhatalom és az ál­lamigazgatás helyi szervei­ben. amilyenek az elavult rendelkezések, a felesleges előírások stb. 0 feladat tehát sokrétű és nem rövid lejáratú. Milyen lehetőségeink vannak rá, hogy az állami ügyvitelben fokozottan érvé­nyesítsük a szocialista ten­denciákat? Növelni kell a társadalom szerepét az állami ügyekben, igazgatási kérdésekben a mái' meglevő (örvényes ren­delkezések. szabályok haté­konyabb alkalmazásával, és új, e célt szolgáló rendelke­zésekkel. Érvényesíteni kel! a választás — beszámolás, bírálat, esetleg visszahívás — hármas elvéi, egyszóval a választók alapos ellenőrzését a választottak felett. A vá­lasztottak szavának megfele­lő súlya legyen: valóban ők szabják meg az apparátus irányát, elvi alapjait. A dolgozók, hogy élni tud­janak ezekkel a jogokkal, an­nak feltételei vannak. Meg­felelő kereték szükségesek a folyamatos tájékoztatásuk­hoz, elsősorban helyi — de nemcsak helyi — ügyekben. Mindezek szerves részei annak, amit szocialista de­mokratizmusnak nevezünk. Persze a szocialista demok­ratizmus nemcsak államigaz­gatási. közigazgatási kérdés Sok a leendő az üzemi de­mokratizmus tekintetében is — mutatott rá a budapesti tanácskozás. Demokratikus keretekben itt sincs hiány. A termelési tanácskozások, az üzemi ta­nácsok. a szakszervezet és nem utolsósorban az üzemi pártszervezetek bőséges le­hetőséget nyújtanak rá, hogy a dolgozók elmondják észre­vételeiket. Hiba lenne azonban csak a munkásokra hárítani a fe­lelősséget. ha például a ter­melési értekezletek gyakran formálisak. A felelősség el­sősorban az üzemek vezetői­nek- vállán nyugszik. Nekik kell — kitartóan és lelemé­nyesen — kutatni azt. ho­gyan ébresszék, erősítsék az aktivitást. Nem titok, van­nak gazdasági vezetők, akik idegenkednek mindettől, fe­lesleges terhet. ..beavatko­zást” látnak benne, ha a munkások a termelés és irá­nyítás kérdéseit vitatják. A budapesti tanácskozáson azt mondták a hozzászólók, hogy még ma is sok az olyan ve­zető. aki az üzemi demok­ratizmus fejlesztését felesle­ges tehernek, egyoldalú kö­telességnek érzi. Vannak, akik nemcsak a beosztottak véleményét mellőzik, hanem közvetlen munkatársukét is- Sok helyütt a vezetési stílus nincs tekintettel az emberek érzékenységére, az utasítás hangneme sérti az emberek önérzetét. a z említetteken kívül is sokféle — múltban és> jelenben rejlő — ok«* van annak, hogy még nem mindenütt és mindenben tel­jesedtek ki a szocialista de­mokratizmus nyújtotta lebe' tőségek. A feladat fokozatos megoldása azonban szükség' szerű, hiszen a demokrácia a szocialista társadalom for­málásának. a szocialista épí' tés meggyorsításának, a nagJ' tartaléka. Zagat megcáfolta a feltevéseket Dr. Mohamed Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügy­miniszter az Al-Akhbarnak adott interjújában megcáfol­ta azokat a feltevéseket, ame­lyek szerint Egyiptom a Szov­jetunió helyett nyugat-euró­pai piacokon kívánja besze' rezni a szükséges fegyvere? kel. „Ilyen igény nem mc' rült fel és egyáltalán nem került szóba” — válaszolta 9 miniszter az ezzel kapcsoké tos kérdésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents