Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1972. október 28., szombat UH­Vasárnap délelőttönként rcp- w «el 6-tól délig dolgoztak. Hétről hétre mindig haladt vala­mit a munka. Igaz, nem voltak sokan, de a helybeliek gyakran segítettek, az iskola úttörő­csapata is vállalkozott a mun­kára, a tanács és a tsz építő­anyagot biztosított. Azóta sok minden megváltozott Mezözom- boron. Az ötletet egy oktató-tanár ad­ta, aki n IvISZ-usek politikai tan­folyamát vezette. A fiatalok fá­kat Ültettek, azután rendbehoz­tak a népparkot. Gyermekját­szóteret építettek, s hamarosan elkészül a röplabdapálya is. Mosd pedig azért dolgoznak vasárnap délelőttönként, hogy legyen egy saját helyiségük, egy ifjúsági klub. Vakolnak, festenek, taka­rítanak, ablakot mosnak, padlót sikálnak. Tavasszal kapnak bú­torokat, s berendezkedhetnek majd saját ,,otthonukban”. F/z a példa nem egyedi. Mező­zom boron kívül sok község van meg, ahol társadalmi munkával készül el egy park, vagy éppen eg.v sportpálya. De ilyenkor tu­lajdonképpen nemcsak a pénz­ben kifejezhető gyarapodásnak kell örülni, hanem annak is, hogy akár az idősebbek, akár a fiatalok — tőrödnek lakóhelyük­kel. Hiszen nemcsak a városok — Miskolc, Kazincbarcika — „ér­demlik meg” a törődést. Lehet, bogy a községekben nchányan még csak nem is hallottak a Fi­atalok Miskolcért, — Miskolc a fiatalokért mozgalomról. De a mozgalom lényege kiterjeszthető a legkisebb településre is, és ha a KISZ-íiatalok ásót fognak, fa­ltat ültetnek, ugyanúgy részt vesznek a mozgalomban, akár a miskolciak. Az öntevékenység még egy ók­ból dicséretes: az önként végzett munka olyasmivel gyarapítja a községeket, amire egyébként a tanácsoknak — a szűkös anyagi keret miatt — nem lenne pén­zük. Egy játszótér, egy sportpá­lya, egy park mindenütt, kell, és néha egészen apró dolgok meg­változtatják a község képét. Es ha a fiatalok, akik vasárnap délelőtt,j tikét áldozzák azért, hogy valamit megváltoztassanak, valamiben segítsenek, akkor nemcsak a készen kapott dolog­nak tudnak örülni, hanem saját munkájuknak is. Fjk mezözombori fiataloknak Irhát lesz klubhelyiségük-. Ees nemcsak anyagi értéke van egy felépített KlSZ-klubnak, ha­nem összetartó ereje is— a kö­zös munka miatt.. Jó megoldás, követendő példa. Megvalósuló célok Év vége eBött a drótgyárban Nemrég készüli cl a December 4. Drótművek első háromnegyedévi gazdálkodási mérlege. A mérleg ada­tai azt igazolják, hogy a vállalat reális terveket készí­tett erre az esztendőre. Lényegében valamennyi fontos célkitűzést sikerült teljesíteni. Az előző évek gazdasági eredményeire is visszatekintve, ma már nyugodtan el­mondhatjuk, a drótgyár stabilizálni tudta gazdasági helyzetét, a piac igényeihez való rugalmas alkalmaz­kodás és a belső tartalékok feltárása érdekében tett erőfeszítések lehetővé tették a gyár egyenletes fejlő­dését. IDÉZZÜNK NÉHÁNY számadatot. A teljas terme­lési tervnek az első 9 hónap­ra eső hányadát 106,2 száza­lékra, befejezett termelési tervét 102,5 százalékra telje­sítette a vállalat. A kettő közötti különbség sem feles­leges készlet, hanem a meg­rendelőhöz úton levő export. A tavalyi hasonló időszakhoz képest a drótgyár árbevétele 10.8 százalékkal növekedett. A költségek jelentős mérték­ben csökkentek, így az eddig elért nyereség csaknem 17 százalékkal haladja meg a tavalyi első háromnegyedévit. A vállalat hatékony erőfe­szítéseket tett, a gazdaságos­ság fokozására. Például: az acélai urn íni um kábelek gyár­tása korábban veszteséges volt. Most, a gyárban végzik el az alumínium huzalok hú­zását. is, s ez nagyban javít­ja a termék gazdaságosságát. A ma is gazdaságtalannak mondható, alacsony szilárd­ságú huzalok gyártását sem kell megszüntetni: ezeket a jövőben tovább feldolgozva, hegesztett háló formáidban adják majd cl az építőipar­nak. A belső tartalékok feltá­rása céljából a drótgyár tö­rekedett és ma is törekszik az üzem- illetve munkaszer­vezés korszerűsítésére. Igen jó eredményeket értele el többek között az úgynevezett patentírozó kemencéknél. Ko­rábban a 3 kemencénél kü- lön-külön személyzet dolgo­zott. Nem volt lehetőség mun­kaidejük megfelelő ki haszná­lására. Most. a kemencék fel­rakó, illetve leszedő oldalán alakítottak ki egy-egy brigá­dot. Ez a szervezési intézke­dés — az említett üzemrész­ben — 30 százalékos létszám- megl a hárítást tett lehetővé. Természetesen a létszámcsök­kentéssel egy időben felemel­ték az ott dolgozók bérét. A finomsori acélhuzalok gyár­tásánál megtartották a telje- s í tanénybérezést, ezen kívül kollektív érdekeltségi rend­szert vezettek be. Ez az.t; je­lenti, hogy ha az üzemrész teljesít egy megadott szintet, az egyéni teljesítménybére­ken kívül prémiumot is kap­nak az itt dolgozók. Az ered­mény: növekedett, a terme­lés. A szervezés korszerűsítésé­vel kapcsolatos erőfeszítések közé tartozik az ügyvitel-gé­pesítés fokozatos bevezetése. Az év végére a vállalat tel­jes ügyvitelét gépeken végzik el. Közben, már előkészítik a termelés és a szállítás elekt­ronikus számítógépeken való programozását is. A jobb szervezés segítette a piaci igényeknek a koráb­biaknál rugalmasabb követé­sét. A vállalat ebben az esz­tendőben mintegy 1,2 millió dollár, illetve 2,2—2,4 millió rubel export-bevételre szá­míthat.. Legnagyobb vásárlói: a Szovjetunió, Ausztria, az NSZK és Svájc. Az export jelentős része már eljutott a megrendelőkhöz, s a már megkötött szerződések értel­mében a drótgyár december végéig maradéktalanul telje'- siteni fogja export-célkitűzé­seit. A MEGNÖVEKEDETT nye­reség lehetőséget ad a dolgo­zók keresetének jelentős mér­tékű növelésére is. Szeptem­ber végéig a drótgyár átlag- bérszinvanala 6.9 százalékkal emelkedett. A növekedés az év végéig várhatóan eléri a 8 százalékot. Ez igen jó ered­ménynek számít, különösen, ha hozzátesszük, hogy a bér­fejlesztést. teljes egészében fedezi a vállalat úgynevezett „hatékonysági mutatója”, s így év végi részesedésre is bőven futja majd. A vállalat idei célkitűzései megvalósulnak, s ez jó ala­pot ad az 1973. évi tervek elkészítéséhez is. Flanek Tibor A lehetőségeknek, az adottságoknak megfelelően Az 1970. évi mérleghiány, az ezzel jaró szanálás, pénz­ügyi zavarok es más problé­mák után az idén Ismét ma­gára talált a Uszaluci Rá­kóczi Termelőszövetkezet. Mérleghiány mar tavaly se volt, az idén meg viszonylag jó, kiegyensúlyozott a pénz­ügyi helyzet. Rengeteg válto­zás is történt, s már bonta­kozik, alakul a tsz gazdálko­dásának jövőbeni útja. Egyik sokat ígérő változta­tás és elhatározás a kukori­ca termesztés lejleszlése és korszerűsítése. A Uszaluci tsz csatlakozott a CPS-technoló­gia szerint dolgozó, bábolnai zárt kukorica termesztő rend­szerhez. Az új technológia •szerint történő gépesített ter­mesztés várhatóan hektáron­kénti 10—12 mázsával (má­jusi morzsollban számítva) növeli a kukorica termésho­zamát. A terv — egyelőre — részben árukukorica termesz­tése, mert a tsz jelenlegi ál­latállománya nem fogyasztja el az évi kukoricatermést. Ké­sőbb. ha a Tisza II. vízlép­cső duzzasztása következté­ben öntözhetnek is — a ku­korica terméshozama bizton­ságosan — az időjárástól füg­getlenítve — tovább növel­hető, egészen a 75—80 má­zsa hektáronkénti hozamig. Szarvasmarha és Juh Ez még távolabbi terv és tehetőség, de a tsz vezetősége és tagsága számol vele. En­nek megfelelően fejlesztik majd tovább az állattenyész­tést, is. Sertéssel már nem foglalkoznak. Tiszalucon csak a szarvasmarha és a juh jö­het számításba. Indokolja ezt az is, hogy a tsz 3415 hektár összes területéből csak 2120 hektár a szántó, a többi rét —■ löleg ősgyep —, legelő és nádas. A rét és a legelő ösz- szes területe ezer hektárnyi. Ahol ennyire nagy a gyep­terület, ott valóban a szarvas­marha-tenyésztést és a juhá­szától: kell fejleszteni, kor­szerűsíteni, de úgy is, hogy a rét- legelőgazdálkodást kor­szerűsítik. Az' első lépéseket már meg is tették. Gondoz­zák és műtrágyázzák a réte- ket-legelőket is. Tiszalucon például még sohasem ter­mett annyi réti széna, mint az idén. S ez elsősorban a mű trágyázásnak köszönhető. Nyereséges ágazat A Uszaluci tsz-ben négy évvel ezelőtt hozzákezdtek egy új. nagy tehenészeti te­lep építéséhez. Sajnos, ezt a munkát 1971 tavaszán a mér­leghiány és a szanálás miatt le kellett, állítani, így a telep lényegében csak félig készült el. Egyelőre nincs pénz a be­ruházás folytatására, illetve befejezésére. De a tehenészet eredményei két év alatt is sokat javultak. A szarvas­marha-tenyésztési ágazat már tavaly is nyereséges volt. Az idén niéginkább az lesz, hi­szen csak 2200 liter tejet ter­veztek tehenenként. — 190 a tehénlétszám —, de lesz 2800—2900 liter. Ignácz Lász­ló elnök véleménye, hogy ez az eredmény elsősorban a ki­váló gondozásnak, takarmá­nyozásnak és a fejőknek kö­szönhető. A tejtermelést mennyiség és minőség (zsír- tartalom) szerint is premi­zálják. A szar vasmarha-tenyésztés másik része a hizlalás. Ti­szalucon meghonosították a kötetlen bartásos hizlalást. A hizlaló abrak: urebetin és kukoricadara keverve. Az eredmény nagyon jó. Ráadá­sul a bikák hízóba állítása is úgy történt, hogy az idén száz, a jövő év első felében 110 hízott bikát értékesíte­nek. Január elseje után vi­szont már a felemelt felvá­sárlási árat kapják az álla­tokért. Sok tsz és állami gazdaság visszafejleszti, vagy meg is szünteti a juhtenyésztést. A Uszaluci Rákóczi Tsz viszont fejleszti, hiszen legelő bősé­gesen van. Jelenleg 900 anyát tartanak. Egy falka éppen a napokban ellett. Az anyaál­lomány megtermékenyítése úgy történik, hogy kétévente három ellés legyen. A tejes­bárány, a pecsenyebárány és a hízott juh értékesítése nem okoz gondot. A világpiac jó, az árak emelkednek. A Usza­luci tsz a mostani, őszi idény­ben is 300 tejes-bárányt érté­kesít. Öszíönző bérezés Érdekesen és ösztönzően oldották meg a juhászok bé­rezését. Minden juhász az általa gondozott falka árbe­vételének 15 százalékát kapja meg. Előleg: havonta és da­rabonként 9 forint. Egy 300 juhból álló fa-lkát gondozó juhász évi jövedelme így legalább 45 000 forint. Az előleg és a végösszeg közötti különbözeiét zárszárn a dúskor fizeti ki a tsz. Jelenleg négy ! juhász dolgozik: Csáki Jó- ' z.sef, Galkó Ferenc, Jámbor Imre és Laczkó János. Vala­mennyien kiváló és nagyon lelkiismeretes juhászok. Van két „tartalékjuhász” is: Zub- kó József és Burányi Sándor. Jövőre ők is falkát kapnak, mert. három év során 2000-re növelik az anyajuhok szá­mát. — Takarmányunk, és ku­koricánk bőségesen lesz — mondotta Ignácz László tsz- elnök. — Legelőinket tovább javítjuk. Ezért választottuk ezt a két állattenyésztési ága­zatot: a szarvas-marha-te­nyésztést és a juhászától. A szarvasmarha-tenyésztésnek meg nemcsak jó lehetőségei, hanem régi hagyományai is vannak Tiszalucon. (sz. j.) r Uj városnegyed épiií Jó néhány év múlva gyönyörű lakások, új házsorok díszí­tik majd az Avas deli oldalát. A nagy átalakítás, építés há­rom ütemben történik. A Közlekedési Epitö Vállalat mis­kolci föépilésvezetőségének dolgozol az elmúlt év tavaszán, kezdték meg az előközművesítést. A talaj megerősítésére 700 méter hosszú támfalat építenek, tíz kilométer hosszú csator­na-gerincvezetéket fektetnek le, 30 ezer négyzetméter felületi utat. építenek, s mindezekhez 230 ezer köbméter földet moz­gatnak meg. Külön munkaként négy épület lemez-alapozása is megtörténik ez évben, így a jövő év tavaszán, már meg­kezdhetik az első ház összeszerelését. A szintkülönbségek miatt támfalak építése szükséges. Ennek építése előregyártóit zsalublokkok segítségével történik. A gépelt sora könnyíti meg az útépítést, a vízelvezető árkok készítését. Munkában az aszfaltozok. Igyekeznek a munkával, hogy a rossz idő beállta előtt befejezhessék. A KÉV emberei — külön munkaként — alaplemezek készí­tését is vállalták. Képünkön: a gépek kiemelik a földet a pince tömbből. Fotó: Szabados György

Next

/
Thumbnails
Contents