Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 254. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1072. október 27.-. ........ :-=m^rr.T=rr: ■■■ ■■■■......-:.':==^=.=:== N ixonnak cselekednie kell Számos nemzetközi gesztus jelentőségét csak a múló idő dönti el. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy-egy lé­pés jelentősége azonnal vilá­gossá válik. Most ilyen lépés­nek lehetett tanúja a világ. Bármi lesz a Vietnami De­VDK'kormánynyilatkozat Megállapodás-tervezet a vietnami béke helyreállítására Az kgyesülí At tárnok tegyen eleget váltak kötelezettségének Csütörtökön a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszter» helyettes és Ion Dodu Bálán, a Román Szocialista Köztársaság művelődési és nevelési ta­nácsának elnökhelyettese aláírta a magyar—román kulturális együttműködési vegyes bizott­ság első ülésének jegyzőkönyvét. Beszédében dr. Símé Jenő hangsúlyozta: sikerült olyan megbeszéléseket folytatni, amelyek alapján határozottan megállapítható, hogy a magyar— román kulturális kapcsolatok továbbfejlődnek, gazdagodnak. Ion Dodu Bálán válaszában szintén kiemelte, hogy a jegyzőkönyv aláírása az együttműködés legfontosabb területein je­lent előrelépést mokratikus Köztársaság kor­mánynyilatkozatának gya­korlati következménye, az már most nem vitás, hogy ez a nyilatkozat rendkívüli je­lentőségű dokumentum. Lényege már világszerte közismert. Hanoi megerősí­tette azt a hetek óta forga­lomban levő híresztelést, hogy a bizalmas tárgyalások során haladást értek el, sőt, ennél is többel megtudtunk: azt, hogy már kibontakoztak a megegyezés körvonalai — a dokumentum kilenc konk­rét pontban Ismerteti a tu­lajdonképpen aláírásra kész megállapodás tartalmát, majd közli, hogy az amerikai fél ■— elsősorban „saigoni ne­hézségeire” hivatkozva — újabb tanácskozásokat kért, ahelyett, hogy megkezdte volna a megállapodási ütem­terv megvalósítását. A bejelentést két, egymás­sal homlokegyenest ellenke­ző előjellel kommentálta sok megfigyelő. Voltak, akik sze­rint a nyilatkozat annyit je­leni, hogy a részletproblémák ellenére voltaképpen már minden rendben van. Mások azt vallották, hogy a doku-| •nehtum ennek éppen az el­lenkezőjét jelenti: azt, hogy a béke nincs elérhető közel­ségben. Nem lehet tudni, mit hoz a közeljövő, de az biztosnak látszik, hogy egyik verzió sem igaz. A TASZSZ hanoi tudósítója közvetve válaszol azoknak, akik máris elparen- t'álják a megegyezést. „A VDK kormánya — írja a tu­dósító — úgy véli, hogy nyi­latkozatának nem szabad be­folyásolnia a tárgyalások si­kerét, és sürgeti, hogy a megállapodást október 31-én aláírják.” Ez és nem más Hanoi cél­lá: megkötni a korábban már a másik fél által is elfoga­dott megállapodást, rákény­szeríteni Washingtont arra, hogy legalább „az utolsó pil­lanatban” hagyjon tel végre az áldatlan taktikázással, és lápjen a valóságos tettek me­zejére. fúl nagy a tét. Nem 'ehetett megengedni, hogy Nixbn a választásokig úgy fogyen. mintha már minden tóndben volna, utána pedig osetleg újabb és újabb aka­dályokkal legye nehezebbé. Esetleg lehetetlenné az egy- szer már általa is elfogadott megállapodás aláírását. A helyzet nem tűr további t-miku.s játékot. A VDK-nyi- 'atkozai után Nixonhak cse- fokednie kell. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya csü­törtökön nyilatkozatot tett közzé a vietnami problémá­méi folyó tárgyalások jelenle­gi állásáról. A kormánynyilatkozat be­vezetőben történelmi vissza­pillantást vet a két vietnami országrész fegyveres erőinek és népének az amerikai ag- resszor ellen vívott dicsősé­ges harcára, s rámutat a há­ború úgynevezett „vietnaimi- zálását” célzó amerikai poli­tika kudarcára. Emlékeztet arra, hogy a VÖK kormánya a DIFK-kel teljes egyetértés­ben bizalmas megbeszélése­ket tartott az Egyesült ÁlLa- mok kormányával a vietnami probléma békés rendezése érdekében. De — fűzi hozzá a nyilatkozat — 1972. szep­temberéig eredménytelenek maradtak a vietnami problé­máról tartott tárgyalások. A VDK a tárgyalások előbbreviitele érdekében az 1972. október 8-i bizalmas ta­lálkozón új, renétkívül jelen­tős kezdeményezési tett: megállapodás-tervezetet ter­jesztett elő a háború beszün­tetéséről és a vietnami béke h el y r eáll í tás áról. Ugyan akkoi • azt indítványozta, hogy a VDK kormánya a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mánnyal egyetértésben, az Egyesült Államok kormánya pedig a Vietnami Köztársa­ság kormányával egyetértés­ben állapodjék meg: a viet­nami béke gyons helyreállí­tása érdekében haladéktala­nul aláírja ezt a megállapo­dást. A demokratikus Vietnam által a háború beszüntetésére és a vietnami béke helyreál­lítására előterjesztett megál­lapodás-tervezet valóban alapvető dokumentum, amely megnyitja a gyom rendezés útját. A VDK kormánynyilatko­zata a következőképpen ösz- szegezi a megállapodás-ter­vezet fő pontjait: Az Egyesült Államok tiszteletben tartja Vi­etnamnak a genfi egyezmé­nyekben elismert független­ségét, szuverenitását, egysé­gét és területi sérthetetlensé­géi, 2 Huszonnégy öraval a “• tüaszünetá megállapo­dás aláírása után Dél-Viet­nam egész területén, megva­lósítják a tűzszünetei. Az Egyesült Államok beszünteti összes katonai cselekményeit és véget vei a VDK bombá­zásának, kikötői elaknásító- sának. Az Egyesült Államok nem fogja folytatni sem ka­tonai kötelezettségét, sem 1. A fizikai dolgozók gyermekeinek t Miskolcon tanácskozóit az országgyűlés kulturális bizottsága (Folytatás a oldalon) CSÜTÖRTÖKÖN Miskol­con ülésezett az országgyű­lés kulturális bizottsága. Dr. Ortutay Gyula akadémikus, bizottsági elnök irányításával megvitatták a fizikai dolgo­zók gyermekeinek tanulásá­ról és a továbbtanulás segí­téséről szóló művelődésügyi minisztériumi jelentést, illet­ve második napirendi pont­ként, de az előzővel szoro­san egybefüggően a témához vágó Borsod megyei tapasz­talatokat. A minisztérium je­lentését dr. Gosztonyi János és dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet, lesek készítették, a megyei tapasztalatokról szólót Varga Gábomé, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese. A Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsági üléster­mében tartott tanácskozáson a kulturális bizottság tagjain .kívül több meghívott is részt, veit. Jelen volt többek között Lépést tartanak a követelményekkel Miskolcon ülésezett a Pedagógusok Szak szer reset ének elnöksége Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektori ta­nácstermében tartotta ülését tegnap, október 2H-án dél­előtt a Pedagógusok Szak- szervezetének elnöksége. Az ülésen, amelyen részt veit Deme László, a megyei párt- bizottság titkára és Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra is. megvitatták a Pedagó­gusok Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának a já­rási és a nagyközségi bizott­ságok munkájáról készített beszámolóját. Részt vett az elnökség ülésén több járási és nagyközségi pedagógus- szakszervezeti titkár is. A tanácstörvény életbelé­pése megváltozott körülmé­nyeket teremtett a szakszer­vezeti munka számára, s ta­pasztalható volt egyfajta el­bizonytalanodás: vajon a já­rási tanácsok megszűnésével nem vállalt-e feleslegessé a pedagógus-szakszérvezel járá­si bizottságai is. A gyakorlat azóta azokat igazolta, akik a járási bizottságok megtar­tása mellett álltak ki, hiszen — „s erre nagyon jó példái szolgáltatott Borsod megye — e megváltozott körülmények között különösen szükség van a járási bizottságok koordi­náló munkájára. A sok, kis települést egyesítő megyék­ben — Borsod ezek közé tar­tozik — csakis a járási bi­zottságokon keresztül tudják koordinálni a szakszervezeti munkát, az érdekképviseletet, s az oktatási feladatok segí­tését. A borsodi járási bi­zottságok jól látják el eze­ket a feladataikat, helyesen cinek véleményezési és egyet­értési jogukkal. A nagyköz­ségekben megalakított nagy­községi szakszervezeti bi­zottságok a nagyközségek ta­nácsaival kötött együttműkö­dési megállapodásokkal egyenrangú partnerei az ál­lami vezetőknek. A Pedagógusok Szakszer­vezetének elnöksége elé ter­jesztett beszámoló jelentés ' hangsúlyozta: ,.a megyei bi­zottság eredményes mun­káját nagyon jól segítették a pártszervezetek, a megyei pártbizottság és a helybeli alapszervezetek. De szívesen fogadták a megyei szakszer­vezeti bizottság kezdeménye­zését a nagyközségek és a járások állami vezetői is. A jövőben azonban nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kör­zeti községekben a pedagó­gus szakszervezeti munkára, liiszén Borsod sajátos hely­zetéből adódóan a körzeti községek hangsúlyozottabb szerepet kapnak, mint más megyékben. Az elnökségi ülésen felve­tették, hogy az új körülmé­nyek közölt a szakszervezeti bizottságoknak még gyakorta kell ellentmondásos helyzet­ben képviselniük a szakszer­vezeti tagok érdekeit, és se­gíteniük az oktatás korsze­rűsítéséi, A tanácstörvény ugyanis sokszor még maga szüli meg ellentmondásait. amelyeken csiszolni keil, hogy az iskolák valóban az oktató-nevelő munka műhe­lyeivé válhassanak. A fel­(Folytatás oldatolt) dr. Polinskky Károly minisz­terhelyettes, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, Varga Gábomé, az or­szággyűlés aielnöke, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Madarász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei titkára, dr. Csollák Gábor, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője -és a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem több vezetője. Dr. Ortutay Gyula elnöki megnyitójában töb­bek között szólt róla, hogy jó, ha a bizottság elé kerülő különböző témákat nemcsak Budapesten tárgyalják meg, hanem olyan helyeken, ahol a témák igen markánsan varrnak jelen. S mivel Borsod megyében, a lakosság több mint S0 százaléka fizikai dol­gozó, sok a tanya, és a. Ids lélekszámú falu, és az óvodá­tól az egyetemig minden ok­tatási forma fellelhető, a, fi­zikai dolgozók gyermekei ia- nuiásával kapcsolatos gon- dók megtárgyalására ez a. megye kitűnő helyszín. DK. LADÁNYI JÓZSEF, a Borsod megyei Tanács elnö­ke köszöntötte a vendéglátó megye nevében a részvevő­ket, és rövid tájékoztatót adott Borsod megye életéről, a népgazdaságban elfoglalt helyéről, iparáról, mezőgaz­daságáról, beruházásairól, kulturális örökségéről és az ezzel kapcsolatos nehézsé­gekről. Az írásban előre ki­adott jelentésekhez a Műve­lődésügyi Minisztérium ré­széről dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes, a megye részéről Varga Gáborné el­nökhelyettes adott szóbeli ki- egészí test. Mind a minisztérium je­lentése, mind a megyei hely­zetkép rendkívül őszintén, önkritikusan tárta fel a fizi­kai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, s a tovább­tanulás segítésének lehetősé­geit. Mint a felszólalók és összegezésében di\ Ortutay Gyula is megállapította, n Borsod, megyei jelentés sok­színűén, adatszerűén adott elemző képet erről a fontos kultúrpolitikai feladatról, il­letve annak borsodi végre­hajtásáról. Éppen ezért a mi­nisztérium jelentésével együtt a borsodi jelentést is elkül­dik az illetékes országgyűlési és tárcaszerveknek, illetve a megyei tanácsoknak. A jelentésekből és a rend­kívül sokrétű vitából kiala­kuló képei legmarkánsabban Somogyi József Kossuth-dí- ,ias szobrászművész, képvise­lő felszólalásával lehet jelle­mezni : 194t)-ben a „szellemi földosztást” megterveztük, hozzá kezdtünk a, végrehajtá­sához, és azóta is vizsgál­juk, vajon úgy történt-e az, ahogy annak idején tervez­tük, Ugyanis intellektuális életünkben nem érezhető tel­jesen, hogy a. tudás, a tudó. mány birtoklása, azoké lett egészében, akik korábban ab­ból ki voltak zárva, s bar a. gyermekek egyformának szü­letnek, nem. különleges kc- pességüeknck, vagy hátrá­nyos helyzetűeknek, a fizikai foglalkozásit dolgozó szülök gyermekeinél tanulmányaik során mégis tapasztalható a hátrányos helyzet. Somogyi József rendkívül szenvedé­lyesen. de igen plasztikusan fejezte Jú mindazt az aggo­dalmat és racionális töpren­gést, amelyre a fizikai dol­gozók gyermekei- tanulásának es továbbtanulásának jelen­legi helyzetképe késztette. A MINISZTÉRIUM jelen­tése megállapítja, és ezt a felszólalók több példával is megerősítették, hogy az álta­lános iskolákban egy egész osztályzat a különbség az ér­telmiségi, illetve a segéd- és betanított munkások, a me­zőgazdasági, fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi át­laga között. A Vili. osztályos munkás-paraszt tanulók kö­rében lényegesen alacsonyabb a jeles és jó tanulmányi, eredményt elérők aránya, mint a nem fizikai dolgozók gyermekei között, s ez erő­sen rontja az előbbiek kö­zépiskolai továbbtanulási esé­lyeit. Rendkívül sok adattal bizonyította mind a jelentás, mind a vita a fizikai dolgo­zók gyermekeinek hátrányos helyzetét és három alapvető irányban látta a teendőket: javítani kell a valamennyi tanulót érintő oktatási-neve­lési munkát, elsősorban a munkás- és parasztlakta kör­zetekben. Erőteljesebben kell fejleszteni a diákszociális in­tézményeket, s végül, denem utolsósorban: a fizikai dol­gozók gyermekei tanulmányi helyzetének kedvezőbb befo­lyásolására rövidebb távú in­tézkedéseket is kell tennie a kormányzat na k. RÉSZLETESEN felmérte a tanácskozás a különböző di- ákszociális segítési módozato­kat. a pedagógiai segítés le­hetőségeit, s elfogadta azt a javaslatot, hogy a Művelő­désügyi Minisztérium a diáit­ól I honi fejlesztési program megvalósítását szorgalmazza, s abban legyen jelentős szr- rév* r ~ rí ffoT/íp/vs jsholni l*o1~ (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents