Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

1972. október 24,, kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tiszalű&iöl! Ahaűjsxéntöig KUKORICA TÍZEZER holdoh Őszi talajmüvclés Rudabánya halárában Fotó: Laezó József Meg tudjuk egymást érteni A reggeli vonattal érkez­tem meg Ti szaluéra. Akkor, amikor a gyárakba járó mun­kások érkeznek haza az éj­szakai műszakról. A mező, a iák. a község ezernyi színe és élesen, szik­rázó napsütés fogadott. Az állomáson a szélső sín­pár mellett rengeteg, szépen prizmázott cukorrépa. Né­hány ember vagont rakott, mások a beérkező, már meg- mázsált szállítmányokat ürí­tették. Vontatók, pótkocsik, szekerek várakoztak mázsa- lásra. Két ember pokrócba göngyölődve aludt — ha tu­dott — az árok partján. Ki­használták azt a tíz-tizenöt , percnyi időt is, amíg vára­kozni kellett, pedig az októ­ber már .egyre hosszabbra nyújtja az éjszakákat. Még­is, ezeknek az embereknek rövid az éjszaka, mert este későn érkeznek haza, s haj­nalban, még napkelte elölt indulnak, mennek ismét a tsz-be, s onnan a halárba. Hajt, szorít most az őszi munka. © Cukorrépa 80 hektáron ter­mett, s felét már betakarí­tották. Nem jó a termés, csak 800 mázsa lesz hektáronként, de sietnék, mert félnek, hogy elromlik az időjárás. lgnáez László tsz-elnökkel és Nagy László főagronóm tus­sal csak később találkoztam. A határból jöttek haza. A gépek, a gépek — még több gép kellene most. Első: a ve­tés. A fiatal főagronömus megkönnyebbülten sóhajt. •m Kész. Holnap befejez­zük. " A 'vetés idei gondja tehát megszűnt, de az egész tsz- tagságot izgatja a kukorica A tiszalúci Rákóczi Tsz ugyanis 580 hektár területtel csatlakozott a CPS-program- hoz, a bábolnai kukoricater­mesztő rendszerhez. A CPS- program „alközpontja” -a Szerencsi Állami Gazdaság. Csatlakozott hozzá az Abaú.i- szántói Állami Gazdaság, a szerencsi, a monoki, a be- kecs'i, a megy aszói, a sóstó­falvi, az alsódobszai és az újcsanálosi termelőszövetke­zet is. — A táblákat úgy jelöltük ki, hogy a tízezer holdnyi terület Tiszalúctól Abaúj­RekönsírÉció a lextiliparta Textilipari ankétot tartot­tak hétfőn Sopronban, a technika házában. Keserű Játiosné könnyűipari minisz­ter az iparág helyzetéről, soron levő feladatairól tar­tott ismertetőjében elmon­dotta, hogy textiliparunk két évvel ezelőtt megkezdett, s Együttesen tizenkét milliárd forint beruházással megva­lósuló rekonstrukciója eddig kétharmad részében valósult meg, s az új berendezések­ből jelentős rész jutott ép­ben Sopronba. A gyártmányfejlesztés ed­digi eredményeiről szólva ki­emelte, hogy még soha nem Valósult meg olyan mérté­kű gyártmány fej lesztés, mint éppen napjainkban, s ennek egyik jellemzője éppen az olcsóbb, de korszerű divatos termékek gyártásának foko­zott ütemű bevezetése. Kü­lönösen érvényes ez a gye- •’ekholmik alapanyagához szolgáló textíliák és a belő­lük készített ruhákra. szántóig szinte összefüggő, egységes tömb lesz. Kukori­ca Tiszalúctól Abaújszántóig — mondta lgnáez László tsz- elnük. A kukorica morzsolt beta­karítása meglepte a tsz-ta­gokat. — Hová tegyük a morzsolt kukoricát, elnök elvtárs? — kérdezték lgnáez Lászlótól. — Magtár nincs, a góléból meg kipereg. lgnáez ötletes, leleményes ember. — Dehogy pereg — mond­ta. — A górét belülről ki kell bélelni műanyag fóliával, vagy lezárni lurnérlemezzel és kész. Azután csak mere­getni kell belőle a. száraz, morzsolt kukoricát. — Csakugyan, hiszen ez egyszerű — mondták az em­berek, majd megkérdezték: — De mit csinálunk a téli estéken kukoricamorzsolás helyett? — Hát — nevetett lgnáez —, majd nézik, a tévét, vagy éljárnak a tanfolyamokra. Lépten-nyomon a kukori­ca. A tsz vezetősége felhí­vással fordult a tagsághoz, hogy jövőre ne kapáljanak. Háztáji told helyett kérjenek terményt: búzái, árpát, vagy kukoricát, de tetszés szerint mindhármat is. A tsz csak a művelési költséget kéri meg­téríteni, éü a mindenkori át­lagtermés szerint adja ki a terményt. Az idős. nyugdíjas járadékos Isz-tagoktól a mű­velési költségnek csak a felét kérik, indokolt esetben any- nyit sem. Most aztán töprengenek az emberek. Legizgalmasabb kérdés: hogyan is alakulnak majd az átlagtermések ? A tsz vezetői bárkinek szíve­sen szolgálnak felvilágosítás­sal. Búzából és árpából 85 mázsa körül hektáronként. Kukoricából — már a kö­vetkező évben — 50—52 má­zsa májusi morzsolt; hektá­ronként. A zárt termesztési rendszerben, a CPS-techno- lógiával ez máris biztósítha- tó. De 1075 után, ha a Ti­sza—H. vízlépcső duzzasztá­sa következtében öntözni is tudják a kukoricát — s ez a ten' —. akkor 75—80 mázsa T egnap ismét találkoz­tak. Mint — mosta­nában — minden esz­tendőben, ezúttal is meg­hívót hozott nekik a posta. A gyár, a régi munkahely invitálta őket egy Ids be­szélgetésre egy vacsora, egy pohár sör mellett.. És eljöttek. Mindenki, aki te. hette. Jöttek, hogy szót válthassanak az egykori munkatársakkal, hogy meg­hallgassák a gyár vezetőit: min is dolgoznak, mik a gondjaik, milyen lesz az üzem holnapja. És hogy ők is elmondhassák: hogyan élnek, hogy telnek a meg­érdemelt pihenés napjai. A Hejöcsabai Cement­gyár évente megrendezi nyugdíjasainak ■ találkozó­ját. S ez mindig emlékeze­tes esemény. A meghívot­tak szívesen jönnek. Öröm­mel, mert nagyon ló érzés, ha nem feledkeznek meg az májusi morzsoltál biztonsá­gosan — az időjárástól füg­getlenül — tudnak majd ter­melni hektáronként. Vannak még emberek — kételkedők —, akik ezt, egyelőre nem hi­szik. Probléma — természetesen — van. A tiszalúci tsz-t. az •1970. évi gazdálkodási ered­mények után 1071 tavaszán 4 500 000 forint mérleghiány- nyál szanálták. Szanálási hi­telt kaptak, de ennek egy- harmadát 1973-ban már visz- sza kell íiztetni. S ez meg­nehezíti a beruházásokat. Márpedig kukoricatárolót és szárítóüzemet kellene építe­ni. Ha legalább egy év hala­dékot kaphatnának a hitel visszafizetésére... 1971 és már minden tény szerint 1972 is jó esztendő a termelőszö­vetkezet gazdálkodásában. Hiszen a tiszalúci földek na­gyon jók — s tudja ezt. min­denki —, lehet ott eredmé­nyesen gazdálkodni, csak akarat és szakértelem kell hozzá. S az elmúlt két év azt bizonyítja, hogy van aka­rat is, meg szakértelem is, • Határjárás közben a tsz el­nöke még eldicsekedett az idei dohányterméssel es a do­hánytermesztő asszonyokkal. Az idén 8(1 hektáron termesz­tettek dohányt. Az átlagter­més 14 mázsa száraz dohány hektáronként. Jelenleg 45 000 póré dohány szárad a paj­tákban és a minőség is na­gyon .jó. Kétmillió forintot ér a dohány. Nyolc óra elmúlt, késő este volt már, amikor elbúcsúz­tam a tsz vezetőitől és az is­merősöktől. A munkából még akkor jöttek haza a gé­peket kezelő és vezető em­berek. Akkor már viharosan zúgott a szél, és havas eső vesszőzte arcukat. Sokan kérdezték: — Kell-e menni éjszaka is? Nagy László, a fiatal főag- ronómus azonban ezt mond­ta: — Most nem. Ilyen piszok időben mégsem ... Reggelre azonban ismét ki. ' sütött és élesen szikrázott az őszi napfény. Szendrei József emberről, ha. azt látja, hogy most is köze van ahhoz i munkahelyhez, ahol uinyi éven át dolgozott, küszködött és fáradozott. Jólesik, ha elmondják a pondokat, a terveket, s negkérdezik azt is, hogyan ■négy a sorsuk. Azt. hiszem, a nyugdíja­sok számára kevés dolog fontosabb, mint az, hogy, tartozzanak valahová, vala-' kihez. A családhoz is — ha van —, de ahhoz a na­gyobb közösséghez is, amelynek legtöbb évüket adták. Hogy ne legyenek elfelejtett emberek. A cementgyárba azért járnak vissza szívesen, mert nemcsak az év egyet­len napján, hanem a hét­köznapokon is nyitott kapu várja őket. Azokat is, akik még erősnek érzik magu­kat, hogy egy kis kiegészí­tő keresetért dolgozzanak, Javító* szolgálat Hazánkban nia több mint 30 milliárd forint, értékű tar­tós fogyasztási cikk van a lakosság birtokában. A la. kosság részére végzett javi- tás-szolgáltatás évi 6 milliárd forintos termelési értékéből egymilliárd 900 millió forint­tal az ipari szövetkezetek ré­szesednek. Ez irányú tevé­kenységüket 11 ezer szolgál­tató egységből álló hálóza­tukkal bonyolítják; 200 szol- gáltatóházzal és mintegy 35 korszerű autószerviz-állomás­sal rendelkeznek. Az OKISZ árutermelési ál­landó bizottsága és a lakos­sági szolgáltatási állandó bi­zottság kezdeményezésére e témáról rendezett kiállítást és az érintett, szövetkezeti szakemberek országos ta­nácskozását Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyitotta meg hétfőn, a Lövölde téri mű­szaki klubban. A bemutatón 20 szövetkezet 125 termékét ; szép kivitelű tartós fogyasz­tási cikkeket, számos gép- és műszerújdonságot sorakoztat­tak- tel. Elsősorban azokra hívták fel a figyelmet, ame­lyeket a lakosság részére kü­lönféle szolgáltatásokat nyúj­tó, javításokat végző szövet­kezeteknek ajánlanak. A ja­vító-szolgáltató tevékenység jelentős előrelépéséként em­lítették az átalánydíjas rend­szer elterjedését. s azokat is, akik segítséget, támaszt keresnek. A régi cementgyári, mészüzemi dolgozók bátran kopogtat­hatnak. Ha kérik, megkap­ják a kedvezményes üzemi ebédet, ha fuvarra van szükségük, akkor is segít, a gyér. És csak az idén. hu­szonegyen kaptak segélyt, tizenegyen pihenhettek a gyár üdülőjében. illetve kaptak szakszervezeti be­utalói, A tegnapi találkozóra csaknem másfél száz nyugdíjast hívott meg a cementgyár. Jövőre bizo­nyára még többen lesznek, hiszen újabb társaik kez­dik meg a megérdemelt pi­henést. S ők is azzal a meg­nyugtató tudattal, hogy a kollektíva nem feledkezik meg róluk. A gyárkapu nem csukódik be mögöttük. (finnek) HAT EVVEL EZELŐTT írták ala a Szovjetunió ás Magyarország között létrejött közúti kőzlekedésj egyez­ményt. Az ebben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban évenként tartanak közös ér­tékelést. Az elmúlt évben Moszkvában zajlott le ilyen tanácskozás, s most, október 19-ével kezdődően a két or­szág képviselői Budapesten kezdtek tárgyalást az egyez­mény végrehajtásával- kap­csolatos feladatokról, vala­mint az időszerű autóközle­kedési kérdésekről. A tárgyaló felek az elmúlt vasárnap eljöttek Miskolcra is. A négytagú szovjet dele­gáció Szergej Ivanovics Supljakovnak, az OSZSZSZK autóközlekedési mi niszterhe- lyettesénék, a magyar kül­döttség Kiss Dezső, közleke­dés- és postaügyi miniszter­helyettes vezetésével- érkezeti; Miskolcra. Kedves vendégeink megte­kintették a miskolci MA- VAUT-állomást, valamint a Volán 3. számú Vállalatának központi telepéi. Itt dr. Va.lykó István igazgató is­mertette az 5200 fővel dol­gozó vállalat tennivalóit, az elért eredményeket. Elmon­dotta, hogy ez évben az el­múlt évinél nagyobb sikert értek el. Nagyon lényeges, hogy ez évben — az előző évihez viszonyítva — havon­ta száz órával kevesebbet vannak szolgálatban a válla­lat gépkocsivezetői, kalauzai, Szergej Ivanovics Suplja- kov elismeréssel beszélt a lá­tottakról. Különösen meg­nyerte tetszését, hogy a köz­ponti telepen új technológiai megoldás szerint rendezték el a „pihenő” autóbuszokat, t ehergéplkocsi kát. A szovjet miniszterhelyet­tes elmondotta, hogy több éve ismeri közelebbről ha­zánkat. Sokszor volt: már Ma. kezdődik Ercsiben a cu­koripari szocialista brigádve­zetők ötödik országos tanács­kozása, A többszörösen or­szágos elsőséget nyert Sze­rencsi Cukorgyár csaknem száz szocialista brigádját nyolcán képviselik a tanács­kozáson. A szerencsiek most Magyarországon. A tárgyalá­sok légkörét és eredményeit igy értékelte: gyorsán meg­tudtuk, és meg tudjuk egy­mást érteni. A találkozások, -tárgyalások eredményekép­pen mind szorosabb az együttműködés. Kiss Dezső eivtans est mondta a két nép kapcsola­tairól : — Régi barátság es a ba­rátság, hagyományos alapo­kon nypgszik. összefűznek politikai célok, szakmai fel­adatok. s emberileg is köze­lebb kerülünk egymáshoz. Lapunk munkatársának kérdésére elhangzott: az el­múlt héten, csütörtökön kez­dődött és e hét szerdájáig tartó tárgyaláson értékelik az egyezményben szereplő megállapodások végrehajtá­sát. Napirenden szerepelnek a nemzetközi áruszállítással, a két. ország közötti menet­rendszerű autóbuszjárattal (a kijevi járat például me­gyénkén halad át, s Mező­kövesden áll meg), az autó­busz különjáratok menet­rendszerével kapcsolatos kö­zös tennivalók. Az együttműködést tovább akarják szélesíteni. A Zsigu­li-programmal olyan megál­lapodásra akarnak jutni, mi­szerint. a gépkocsik egy ré­szének szállításét a közúton bonyolítják le. A .részletek között szerepel az almaáru­nak a Szovjetunióba történő, valamint az UngváiTól ha­zánkba érkező. 3.5 millió da­rab tégla szállításának sike­resebb lebonvolftása. AZ EDDIGI TÁRGYALÁ­SOK azt mutatják, hogy a. budapesti találkozás tovább erősíti a két nép barátságát, s az eddiginél is jobban se­gíti a szovjet és a magyar nép célkitűzéseinek megvaló­sulását. Csorba Barnabás is jo eredményekről adhat­nak számot. Gyárukban to­vább szélesedik a munka,ver­seny-mozgalom. az előző évi­nél több brigád küzd a szo­cialista cím elnyeréséért, s a jelenleg folyó cukorrcpa-fel- dolgozási kampányban túL teljesítik az előirányzatot, Száz brigád képviseletében Nyugdíjban, de nem elfelejtve

Next

/
Thumbnails
Contents