Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

T972. október 22., rasa map ESZAK-MAGYARORSZÄG 9 A raktárakból minden kifogyott A legkeresettebb cikk a csávázószer A mezőgazdasági üzemek 1972-ben u tavalyinál min­den tekintetben nagyobb anyagi eszközöket fordítottak műtrágyák és növényvédő, szerek vásárlására. A legna­gyobb mennyiséget a nitro­génműtrágyából forgalmaz­ták a vállalatok: a növények anyagcsere-forgalmában nél­külözhetetlen nitrogén talaj­erő pótlóból 1,9 millió tonnát értékesített a kereskedelem. Kereken egymillió tonna foszfor tartalmú műtrágyát is eladtak, és mintegy 500 ezer tonna káliumműtrágya is vevőre talált. A komplex és kevert műtrágyákból 200 ezer j tonna felett alakult az eddi­gi értékesítés. Így adódóit, I hogy az idei őszön lényegé­ben nincs elfekvő készlet a raktárakban. Nitrogénműtrágyákból to­vábbra is bőséges a kínálat, ellenben egész sor gazdaság kifogásolja, hogy nem tudott időben foszfor tartalmú talaj­erő pótlót vásárolni, hololt a növények számára optimális j műtrágyaadagolási arányt | igyekeztek volna betartani, l Az Agrotröszt vállalatai | anyagilag is ösztönözték a ; hazai gyárakat ilyen vegyi 1 anyagok előállítására, de a kínálat még mindig nem nö­vekedik olyan mértékben, mint kivána. s lenne. | Változatlanul nagy az ér­deklődés a növényvédő szerek ' iránt. Ezekből eddig 25 szá- i , zalékkal volt nagyobb a for- j galqm, mint tavaly ilyenkor. A gazdaságokban most az őszi vetésekhez készülődnek. •Telenleg a csávázószerek fi Hitei jövíje iránt mutatkozik gyobb kereslet, i a legna­AUTO­karosszéria-javítás, fé­nyezés, kárpitozás, villa­mossági i javítás, hűtőja­vítás és felújítás. VILLANYMOTOK tekercselése, felújítása és javítása. • minden típusé mérleg javítása, felújítása, helyszíni szerelése, hite­lesítés. VÁLLALJA: VASSZERKEZETI ES GÉPIPARI vallal/vt. Nyíregyháza.. 'iákéezt ut­ca 10». Telefon: 111-45—Ili. A városi tömegközlekedés két „főszereplője”, a villamos és az autóbuszon kívül nálunk csak szerényebb szerep jut a tro­libusznak. Csupán a főváros néhány vonalán közlekednek ezek a járművek, vidéki városainkban hiába is keresnénk őket. Pedig a jövőkutatók nagy lehetőségeket látnak a troli­busz elterjesztésében, meg is indokolják, hogy miért. A villamos sínhez kötött jármű, melynek áramellátásához egyenárammal táplált vezetékrendszer szükséges. A sinháló­zat, a váltórendszer karbantartása, felújítása jelentős üsx- szegbe kerül, de az a panasz is felmerülhet a villamos ellen, hogy túlságosan zajosan közlekedik. Az autóbuszt nem kor­látozzák a sínpálya megkötöttségei, útvonalát tetszés szerint választhatja meg, s ez nagy előny. Viszont ugyancsak zajos, mindamellett az egészségre ártalmas kipufogógázokkal áraszt ja el az útvonalat, ahol halad. A trolibusz csendes és tiszta üzemű, gyors jármű, ám a felsővezeték-hálózat kiépítését nem nélkülözheti. A Szovjetunióban elterjedt a trolibusz közlekedés. Engelsz 'városban hatalmas üzenj állítja elő az ország városaiban (és nálunk is) közlekedő trolibuszok több mint 90. százalékát. En­nek az üzemnek az átadó csarnokát mutatja be a felvétel, benne a gyár egyik újdonságával, a ZIU—9 típusú troli­busszal. V. KokSjuskin: EhiTRUM jÉTFÖ AJAN LATA 20% ARENGEDÍAENNYH! linden osztályon , egyes cikkek A kisgyőri tsz kiváló minőségű ÉPÍTŐKÖVET KlNAL MEGVÉTELRE. Mészkő 130 Ft/köbméter. riolitkő 80 Ft/ köbméter, alapba való zúzalék 50 Ft/tonnás egységáron. A kő megrendelhető: Alkotmány Tsz, Kisgyőr. Tel.: 5. Vállalatuk, figyelem! 20 tonna teherbírású autódarunkra bérmunkát vállalunk Felvilágosítást ad1 Rónai László. 13-801, 13-d02, 13-803 telefonon. Cementipari Gépjavító. Elektromos fogyasztói berendezések tűzrendészed felül vizsgálatát az 1/1903 B. M. rendelet előírása szerint, valamint érin lés védetnii mérések et megrendelésre rövid határidőre vállaljuk és 1973. évi szerződéseket is már megköthetjük, kedves megrendelőink részére. Nyíregyházi Tempó Ktsz, Nyíregyháza. Rákóczi u. 7. Telefon: 30-51. Ügyintézés Hol 'volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren sem túl, légy hivatalban dol­gozott Nyikiforov hivatalse­géd. Egyszer ezt az utasítást kapja: , •— Vidd el ezt az iratot! Máskor meg ezt kérik a kézbesítőtől: — Menj és hozd el az ira­tot ! BgysZer meg így főnyied­nek rá: — Nagyon sokáig voltál oda. Legközelebb aztán, amikor elküldték iratokkal, akkor fogta, egy iratot kiemelt a többi közül, és bedobta azt a legközelebbi szemétkosár­ba. Ezen az éjszakán alig aludt valamit. Sokáig azzal a kel­lemes gondolattal hitegette magát — elképzelve minden létező lehetőséget —-. hogy milyen pánik lesz akkor, amikor kiderül, hogy eltűnt egy akta. Ám eltelt egy hét, és sen­kiinek sem tűnt fel az akta hiánya. „Lehetséges. hogy kevés egyetlen . aktát eltün­tetni?” — gondolta némi za­varral Nyikiforov. És amint adódott a következő alkalom, titokban a szemétkosárba do­bott, de m r>stm ár nem egy, hanem tíz darab ügyiratot. Ismét az izgalmas várako­zás napjai következtek. Nvi- kiforov minden reagej he­ment az igazgató titkárnője­Titkárnő, egérfogóval 1‘ |Q" □ n ez cu cr . . nek, a csinos Ljudocskának az irodájába. — Mi újság errefelé? — érdeklődött kíváncsian. — Nem történt semmi különös? — Mi történhetett volna? — csodálkozott rá Ljudocs- ka. — Hát így állunk? — fe­lelt; önmagának Nyikiforov. — Még ez is kevés? A Imásodik hét végére le­fogyott a kíváncsiságtól, az izgalomtól sápadozott, és a harmadik hét elejénél nem is bírta tovább idegekkel. Amikor a következő csomag irattal elküldték, akkor út­ja már csak az ismert sze­métkosárig vezetett: a kajíott iratköteget teljes egészében beledobta. „No most aztán ráeszmél­tek, hogy milyen fontos az én munkám’’ — gondolta. Azóta teljes három év telt el. Ljudocska már egészen hozzászokott Nyikiforov reg-' geli vizitjeihez. Sőt. ha késik pár percet, már nyugtalan­kodik is miatta. Nyikiforov ezen idő alatt még jobban lefogyott. Arca ráncoktól lett barázdáltabb. Csak a szemeiben ég az ön­érzet olthatatlan lángja. „Rájöttök, hogy ki vagyok én! Rá kell eszmélnetek!” — reménykedik még' mindig Nyikiforov naponta leróva a távolságot: az irodák és a szemétkosár között. Fordította: Sigér Imre Az igazi pokol — Az ördög vigye cl! — dühöngött az ördögfióka, mire az ügyeletes ördög rá­förmedt: — Ezer angyal és menny, ország! Százszor mondjam hogy ne piszkáld a vasvil- lával az orrodat, és ne használd az ördög meg a pokol szavakat! Már meg­tanulhattad volna, hogy ná­lunk az tilos. — Bocsánat! — mondta áz ördögfiólea. majd jelen­tette: — a tizenkét új el- kárhozott panaszkodik az üstökre. Rosszak, lyukasak. Kifolyik belőlük a forró viz. Nem tudnak jól megfőni... — Szép kis angyalfajzat! — dühöngött a szolgálatte­vő ördög. — Mit jog szól­ni ehhez Belzebub? E>2Izebtíb nem szólt sem­mit. hanem mérge beit az asztalra csapolt. Végül az­tán kiadta az utasítást: ■ ■— Az angyalba is. vala­hogy meg kell csináltatni az üstöket! Telefonáltatok az Alvilági Vegyesipari Javítr\ Szövetkezetnek? — Már telefonáltunk. Nincs kapacitás. Nem tud­ják beütemezni a javítást. — Vigyen el benneteks‘ az angyal, lehetetlen ban­da!'Miért nem kérdeztétek meg az ni kárhozottaktó! van-e szakember köztük' — Megkérdeztük. Van! — No, ugye! — De kijelentette, hoc meg se mozdítja a kézé". Azt mondja, nem dolgozni jött ide: — Hogy az angyal bújna beléjük! És hányán érkez­tek vele? — Tizenegyen. — No, majd én kibabrá­lok velük. Mennyországgá teszem az életüket. Maid még visszasírnák az üs4öt! Ki velük abból a tizenkét rossz üstből! Beterelni őke: egy szobába! Társbérlők lesznek! Másnap az inspekciós ör­dög jelentette: — Az a szakember, aki tegnap még nem akart dol­gozni, már meg is csinálta a katlanokat. Egész éjjel gőzerővel dolgozott. Belzebub arca mosolyra húzódott: — 'Tudtam. Majd bolond lesz társbérletben gyötrőd­ni. amikor az üstben egye­dül. főhet! Palásti László A tisztaság fél egészség Az asszony nagyon-nagyon rosszkedvű volt. A hajnali kelés, a huzatos, piszkos vil­lamos, no meg nyilalló kö­nyöke most jobban gyötör­ték, mint máskor. Tudta, mi­ért. Tegnap óta motoszkált, a fejében a megjegyzés: — Néz­ze,, Komarekné, én elhiszem, hogy nehéz takarítóasszonyt kapni, de ez az iroda napok óta olyan, mint egy hadszín­tér a harmincéves háború idején. Elhiszem, hogy ott­hon sok baja, gondja van, de erre nem lehet a végletekig- hivatkozni. Ha nem végzi tisztességesebben a munkáját, szólunk az igazgatónak, és más megoldást fogunk talál­ni. „Szól az. igazgatónak” — motyogta magában—, a Var­ga Józsinak, aki még kifutó­gyerek volt a lakatos műhely­ben, amikor ő már évek óta itt takarított! Hát persze, hogy marad egy kis piszok, ha a beteg Horváthné helyei t is neki kell takarítania. És egy munkaidőn belül, hiszen lia megjönnek a tisztviselők, már nem lehet dolgozni ... Hadszíntér... Grabcsák, G.rabcsák, ezt még megkese- rülöd... . És ahogy dúlva-fúlva csap­kodott a portörlővel, pom­pás ötlete támadt. Hát ami azt illeti, lehet itt tisztaságot csinálni. Csak ahhoz idő kell. sok-sok idő ... Forró vizet hozott, súroló­szerszámokat, beeresztő lak­kot, ami kell. Aztán neki lá­tott a nagytakarításnak. Ahogy belejött a munkába még dudorászott is. Nyolc óra felé nyílt az ajtó és egy fiatal lány lépett be, majd megállt: — Jaj, tessék mondani, ko­rán jöttem...? — Nem aranyoskám, én megyek későn. Maga az új titkárnő? — Igen. Kovács Ica va­gyok. — Én meg Komarekné, a tisztaság-felelős. Na. de már kész is vagyok, vesse le a kabátját, aztán dolgozzon, mert mindjárt jön Grabcsák. a vaddisznó. — Ne tessék ilyet mon­dani ... . — De .bizony -mondok én róla még • különbeket is I — Nevezhetem a nénit. Komarek néninek? — Itt én mindenkinek Juci néni vagyok... ‘— Juci néni, drága, tetszik tudni, hogy itt nagyon szépen ki tetszett takarítani? Eddig azt hittem, hogy anyámnál senki sem takarít szebben, de itt úgy ragyog minden, mintha aranyból lenne ... — Tudod. Icukám harminc .éve csinálom és már a kis- ujjamban van a szakma. De nem mondom, ez tényleg -szépre sikerült... — Miért mondják Juci néninek, hogy néni? Anyám már idősebb, de még a nyá­ron is miniszoknyát hordott. És a haja is nagyon szép Juci néninek. Majd ajánlok egy jó fodrászt, ha meg tetszik engedni... Grabcsák jelent meg az ajtóban, és nagyot Rittyen­tett: — Ez igen, Jucikám. roz­maringom. galambom.'. tisztaság tél egészség! És mi van ma magával ? Ki van pirulva, csillog a szeme... — megpaskolja Juci néni ar­cát — . . .na dolgozzunk, Icu- ka, öröm lesz ebben a tisz­taságban. Komarek néni vette a cue- cát és tűzrőlpattant léptek­kel megindult az öltöző felé. Ott akadt tükör Közben él­űikébe. hóiv ha a Grabcc-ii- Tóni kikezd vele. a padló- csiszolóviü I-’füri a derekát . D#.»ák Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents