Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
1972. október 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nemcsak a gyárért — az országért Az egyik nagyüzem bronz- koszorús szocialista brigádja. értekezletet tartott, amely ezúttal eltért, a szokásos megbeszélésektől. A kollektíva vezetője kijelentette: •ebben az évben ismét harcba szállnak a szocialista címért, hogy megszerezzék az ezüstkoszorús jelvényt, is. A brigádvezető ezután részletesen kifejtette. ' milyen feladatokat kell ennek érdekeben megoldaniuk. A pari csoport útmutatása Sok viszont, ha az erőket, lehetőségeket: meghaladó, irreális célokat tűznek maguk elé. Ez csak arra jó, hogy ha bárki beletekint a brigádnaplóba, elégedetten oset- tintsen, hogy „ez igen! . Hogy azután mi valósul meg belőle, az más kérdés. A versenymozgalom azonban nem valamiféle dekoráció, hanem olyan tevékenység,. ami a munkaköri feladatot meghaladja és magas színvonalon segíti a vállalati érdekek megváló- fit tóSíít. lista brigád kommunista vezetője — aki a műhely legjobb szakmunkásának hírében állt — ekkor napokon keresztül erejét megfeszítve, a sajátján kívül a másik gépen is ellátta a munkát, mindaddig, amíg nem találtak másik szakmunkást. S mivel a kisegített brigád vezetőjének kézszorításán kívül semmilyen más elismerést . nem kapott, néhányan megkérdezték tőle: „Ezért hajtottál ennyit?” „Ezért!” — hangzott a rövid, de nagyon határozott válasz. Ebből a példából azonban 'egy negatív tanulságot is levonhatunk. Igaz, hogy a kommunisták élenjárói a mozgalomnak, tevékenységük azonban mégsem szűkíthető le annyira, hogy bármit is tesznek, kötelességük. Ez az ember egyetlen vezetőtől nem kapott sem anyagi, sem erkölcsi elismerést. pedig tette nemcsak a kisegített brigád, hanem az egész vállalat ércle- ' két is szolgálta. A következtetés kézenfekvő: a pártszervezeteknek mindenkor őrködniük kell azon. hogy az ösztönző elismerés ne maradjon el. Sok vagy kevés? A kommunisták személyes példamutatása nagyban hozzájárul a mozgalom számszerű növekedéséhez. Ma már mintegy százezer szocialista brigádban egymillió kétszázezer ember dolgozik. Vannak, akik veszélyt látnak ebben. Az{ fejtegetik, hogy vagy kevés brigád legyen, de azokra aztán büszkék lehessenek, vagy pedig, ám alakuljanak brigádok, de akkor ne várjanak jó eredményeket. A politikai felvilágosító munkában vitába kell szállni ezzel a felfogással. Meg- magyarázva, hogy nincs szükségünk „kirakat”-brigádokra, másrészt a gyarapodás egyáltalán nem zárja ki a minőségi fejlődést. Mindig az a kérdés, hogy megérett-e az emberekben az együvétartozás gondolata és az a tudat, hogy együtt többre, jobbra képesek. Ha nem, akkor egyetlen brigád is túl sok lehet. Ha viszont igen, akkor szükségtelen őket számolgatni. Mert ez esetben eredményeiket nemcsak a gyár, hanem az egész ország élvezi. Gallai László A feladatok felsorolása • közben a . brigádban levő négy párttag egyre többször összenézett, majd halkan néhány szót is váltott. Szemmel láthatóan nem tetszett nekik valami. Amikor aztán a brigádvezető befejezte mondanivalóját, egyikük szót kért, és kijelentette, hogy nem egészen ért egyet az elhangzottakkal. Kissé váratta n ellenvetését azzal támasztotta alá, hogy ezek a vállalások — legalábbis a tartalmat illetően — lényegében megegyeznének az előző évben végzettekkel. Találóan hozzáfűzte, hogy .az ezüstkoszorús jelvény egy fokozattal jobb a bronzkoszorűsnál, s ebben az esetben „egy fokozattal” nekik is többet, jobban kell dolgozniuk. Miért említettük ezt az esetet? Mert a kommunisták feladata tulajdonképpen itt kezdődik a szocialista bigádokban: a lehetőségekhez mérten egyre színvonalasabb teljesítményekre ösztönözni. Azt természetesen, ■hogy milyen feladatok elvégzésére van szükség, a helyi körülmények döntik el. Ezért játszanak itt olyan nagy szerepet a pártcsoportok. E kollektívák tagjai otthon vannak az adott munkahelyen, az ott dolgozó, emberek között, a szocialista brigádokban, egyszóval a „termelés sűrűjében”. Ök szereznek tudomást először a. munkavégzés során felvetődő problémákról, s a vitás kérdésekre azonnal reagálhatnak, elláthatják tanácsaikkal dolgozótársaikat. A napi tevékenység végzése közben mostanában gyakran felmerülő kérdés a vállalások mennyisége. Hogyan lehet ebben állást foglalni? Nem sok a vállalás akkor, ha a reális lehetőségek határain belül mozog, azaz emberközelben marad. A tervvel öss/luiiiál’an A vállalásoknak ezért összhahgban kell lenniük az egész műhely, üzemrész vagy gyáregység feladataival. Ehhez már a pártcsoportokon kívül a pártszervezetek vezetőségeinek is segítséget kell adniuk. Hiszen ők tartják .a közvetlen kapcsolatot á gazdasági vezetőkkel. tehát elsősorban ők látják az összefüggéseket is. A pártszervezeteknek ugyanakkor fel kell figyelniük a.rra. a nemegyszer bírált negatív jelenségre, hogy a vállalások olykor a gazdasági vezetők mulasztásának pótlására szolgálnak. Némely üzemben a gazdasági vezetők többek között ezért pártolják oly nagyon a különböző kommunista műszakokat, mondván: végre itt az alkalom a lemaradások behozására. Csak azt hallgatják el, hogy a lemaradások éppen az ö szervezési hibájukból származnak. Politikai jelentőségű kérdés. hogy gátat vessünk az ilyen tendenciáknak. S a kommunistákban kell lennie elegendő bátorságnak, hogy személyre való tekintet -nélkül szót emeljenek ellene, A .szocialista brigádvezetők idei országos tanácskozása óta egyre gyakrabban hangzik el, hogy e mozgalom igen jó táptalaja a pártmunkának. Ez így igaz. Ebben azonban a személyes példamutatás is elengedhetetlen. A kommunisták ugyanis nemcsak agitátorai, hanem motorjai is a mozgalomnak. Egy brigádból egyik napról a másikra kilépett egy dolgozó. Mivel az illető gépe így kihasználatlanul maradt. veszélyeztetve volt. a brigád terve. A tőlük nem messze levő másik szociaJubilál a fotó Angyalföldről Wlssgyi'vo&ztsskha Huszonöt éves a totó — volt a témája a Sportlo- dási és Lottó Igazgatóság *tfő délelőtti sajtótájekozta- jának. A gazdasági főtanács kez- ményezésére 1947-ben jött tre az akkor úgynevezett iberfögadás, amely később tó néven vonult be a indennapi életbe, s lelt a orlmozgalom egyik bázisa. A svájci rendszerű foga- ist valósították meg need százada. Az első szel- nyek egyhasábojsak voltak, égpedig 1947. október 19-i bocsátással. Á kezdeményezés nagy pszhangra talált a sport- eretök es löleg a labdaiú- szurkolók körében, a he- szelvények száma rekord- agaisságra szökött, később ónban visszaesés mutatko- tt Az újbóli fellendítésre vre több újítás látott nap- lúgot • viga.szdíj, kollektív el vények rendszere négy- isábos totó, a nulltalálato- k díjazása stb. A jelenlegi piusz 1-es találati rendért 1964-től vezették be, kerére jellemző, hogy az PK-ban is meghonositotA Magyar Hajó. és Darugyár angyalföldi gyáregységében szovjet megrendelésre két tengerjáró hajó épül. A Szemen Kosai és vilim 1500 tonnás tengeri áruszállító hajó anyalükötöjc Vlagyivosztok lesz majd. A Vitim építését befejeztek, a Szemen Kosai műszaki szerelése az cv végére elkészül. A két hajó darabáru és ömlesztett áru szállítására egyaránt alkalmas Kénünkön: egymás mellett a két exporthajó. Balról a Szemen Kosai, jobbról a Vitim I Műanyag tető Az Ózdi Kohászati üzemek finomhengermű gyáregységében levő készáru-raktár űj műanyag tetőt kapott Fotó: Mizcrák Feladatok a szarvasmarha-tenyésztésben Hivatalos statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szarvasmarha-állomány, azon belül a tehénlétszém csökkenése országunkban nem újkeletű jelenség, hanem — sajnos — régóta tartó folyamat. Az 1911 és 1970 közt eltelt időszakban Magyarországon 350 ezerrel csökkent a tehenek száma. A csökkenés tehát nem a mezőgazdaság átszervezése után kezdődött, s annak okait nem is lehet megtalálni a mezőgazdasági nagyüzemekben. Átfogóbb és régebbi okoicra vezethető \hssza ez a jelenség. Eszközigényes ágazat A szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeit vizsgálva Borsod megye helyzete rosz- szabb az országosnál. Megyénkben nagyon sok a lejtős terület és általában alacsonyak a takarmány félék terméshozamai. Mezőgazda- sági üzemeink területileg se nagyok — közepesek — és meglehetősen tőkeszegények, nem tudnak kellő ütemben építkezni, nagyobb beruházásokat gyorsan megvalósítani. Márpedig a korszerű szarvasmarha-tenyésztés biztosításához beruházás kell, hiszen megyénkben általában régiek, elavultak a férőhelyek. Igaz, hogy van már, illetve — ha az építésük mindenütt befejeződik — lesz 41 szakosított' tehenészeti telep a megyében, de még ez .sec. n minden. A szarvasmarha-tenyésztés nagyon eszközigényes, ágazat és egy korszerű tehénférő- liely átlagosan is 50 ezer forintba kerül. A beépített technológiai felszereléstől függően ennél sokkal többe. 70 ezer forintba is. Megyénk mezőgazdasági üzemei a szűkös anyagi helyzet ellenére is megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy szaporítsák a férőhelyeket, s ezzel együtt a szarvasmarha-állományt. A háztáji es egyéni gazdaságokban mutatkozó létszám - csökkenést azonban nem győzik ellensúlyozni. Az elmúlt évben, például a háztáji és egyéni gazdaságokban 7 százalékkal csökkent a szarvasmarha-létszám. A termelőszövetkezetekben vi - szont 2,7 százalékkal emelkedett. A végeredmény — megyei átlagban, a tanácsi szektorban — egy százalék további csökkenés. Nyilvánvaló, hogy ezzel arányosan romlott a szaporaság is, és kevesebb lett a hízó-alapanyag. A tejtermelés is alacsony hozamú. Megyénkben, a tanácsi szektorban 1971- ben átlagosan 1773 liter tejet termelt egy tehén. Az állami gazdaságok átlaga ennél jobb, de az sem kielégítő. Átfogó intézkedés A szarvasmarha-tenyésztésben mutatkozó problémák országosak, helyenként sú- lyosbbak, mint Borsodban. Ezért is vált szükségessé a kormány átfogó intézkedése, a szarvasmarha-program kidolgozása. amelynek célja, hogy minden vonatkozásban fellendítse mezőgazdaságunkban a szarvasmarha-tenyésztést, A program nem egy-két évre, hanem hosz- szabb távra, 10—15 évre szól. Egyik nagyon fontos eleme a tej és a szarvasmarha felvásárlási árának lényeges emelése. Ez az áremelés megyénkben, csak a tanácsi szektorban már 1973-ban is legalább 52 millió forint többletbevételt fog eredményezni. Az áremelés azonban egymaga nem oldja meg az összes problémát. A feladat ugyanis összetett, és a kor- mányprogram is erre hívja fel a tenyésztők figyelmét, Elsősorban a tenyésztés területén vannak nagy feladatok. Közismert — a kormány- program is javasolja, hogy alakítsák 1>‘ a tejtermelő és a hústermelő típusú gazdaságokat, Nem lesz ez köny- nvű munka, hiszen elsősorban a magyart.arka fajtával kell megoldani a feladatokat. A szarvasmarha-állomány 90 százaléka Borsod megyében is magyar tarka. Fiatal, nemrég kialakított fajta ez sok jó és negatív tulajdonsággal. Ez a fajta még kisüzemi körülmények közt alakult ki, jó hústípus, de viszonylag gyengén tejel. Éppen az most az egyik nagy •tenyésztői feladat, hogy a magyartarkát — továbbfejlesztve legjobb tulajdonságait — tenyésztőink hozsá- alakílsák a nagyüzemi, ipar- szerű tartáshoz, mégpedig a kettős célnak megfelelően, mindenütt a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez igazodva. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol korszerű tehenészeti telep van, vagy lesz, könnyebb kialakítani a tejtermelő állományt, a tejelő tehenészetet. Más helyeken, egyszerűbb körülmények közt célszerűbbnek látszik a hústermelő állományok kialakítása. de úgy, hogy a hizla- lási átlagsúly, a hízott állat minősége általában is növekedjen. És igen fontos lenne elérni, hogy minden tehénnek évente legyen egy borja. Egymillió tehén kellene Szakemberek részéről felvetődnek olyan tervek és elképzelések is, hogy a magyartarkát le kellene cserélni más, intenzivebben termelő külföldi fajtára. Ez az elképzelés azonban jelenleg szinte megoldhatatlan, hiszen a külföldi, intenziven termelő fajták nagyon drágák. Általában ezer dollár, vagy még drágább egy előhasi üsző. Nyilvánvaló, hogy az összes tehén kicserélését nem győzné valutával a népgazdaság. De lehetséges — a kormányprogram is hangsúlyozza — külföldről behozott fajtákkal keresztezni, s így javítani az állományt. Nem elérhetetlen cél az egymillió tehén, de idő kell hozzá és türelmes, kitartó, magas színvonalú tenyésztői munka. Nem utolsósorban: a takarmánytermesztés fokozása és a legelőgazdálkodás színvonalának lényeges javítása. Egyelőre azonban az a legfontosabb és azonnali feladat, hogy megállítsuk a szarvasmarha-állomány létszámának további csökkenését. Szcndrci József
