Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
1972. szép}.. 13., szerda ■fflRMMMBSnH ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 na-pal’ c esi anferej aeglepj ; beszél] ai, W is'/.olU1 >L'SZ, gy 'e a sz erre Hl Araiyiyirít kapnak A Csereháti Általános Fo- ^g^yasztási és Értékesítő Szö- ° ’»tkezetben nagv megbecsü- ^ben részesülnek a szövetheti mozgalom régi dolgos sj)Jpi. E megbecsülés egyik szép megnyilvánulása, hogy nyújtómba vonulásukkor iinne- u ^jjélyesen búcsúztatják őket. s ■ó véíe’anyg.'ürűvel jutalmazzák ett infokat, akik 25 esztendős ani ríörzsgárdatagok. Az áfész *> nl'^akiakéken megtartott, leg- •,c v lUóbbi termelési tanácskozá- jll feljön Wagner Emil, az igazga- európféság elnöke. Mamrus János- xésénőiak, búcsúzó, nyugdíjba vo- ° gagyvendégi boltvezetőbe“ d"* nyújtotta át a közösség teltárWándékál, e"~ szép aranyGiscafoHrűt. • ■ a réL 'án e'j ........... v etkcj cozástj lemnw Jíi Élpziak (Folytatás az 1. oldalról) mélyszántást i.s el kell végezni. Jelenleg tehát úgy néz ki. hogy a múlt év azonos időszakához képest nehezebb feladatok várnak a mezőgazd aságra. Szorosan összefügg a megye mezőgazdaságának • helyzetével az állattenyésztés. A számosállat létszám alakulása még mindig kedvezőtlen, ezért rendkívül fontos, hogy a megyében ..épülő évi mintegy 63 ezer darab hízósertést kibocsátó szakosított sértés-' telepek építése — főleg a Mezőségi Sertéskombinát — a kívánt ütemben megvalósuljon. A szarvasmarha- tenyésztés jelenlegi helyzete pedig már nem csupán élelmiszergazdasági probléma, hanem magas devizakitermelése. az exportban és a belföldi ellátásban betöltött, jelentősége miatt népgazdasági probléma is. Az ágazat fejlesztése,, jövedelmezőségének megteremtése, a tenyésztői ked\£, fellendítése tehát elsőrendű népgazdaság! feladat. Ami a' gazdaságok pénzügyi helyzetét: illeti: a jelenlegi állapot szerint az idei gazdálkodási eredmények tovább javultak és a múlt évhez viszonyítva az 1969. évi színtan alakulnak. A tsz-ék bruttó jövedelme a múlt évihez képest várhatóan mintegy 31 százalékkal emelkedik. ez lehetőséget ad arra, hogy' a fejlesztési alapképzés 67 százalékkal, a biztonsági alapképzés pedig más- félszeresével haladja meg a múlt évit. * Fejes László végül az időszerű feladatokat összegezte, majd Juhász György,... a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője egészítette ki az elmondottakat. Hangsúlyozta: a megye mezőgazdaságában az idén az 1269. évihez hasonló kiemelkedő tendenciák érvényesültek. Elmondhatjuk tehát. hogy a párt decemberi határozata Borsodban belel- jesiilőben van. Részletesen szólott azonban az állattenyésztésben, zöldségtermesztésben, a korszerű módszerek, gépi berendezések, nővén y véd fészerek a! k a 1 mazá sának fontosságáról, illetve eddigi fogyatékosságairól; részletesen áttekintette a termelés, az ellátás, a felvásárlás helyzetét. A tanácskozás — melyről elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság előtt álló újabb feladatokat tekintve döntő jelentőségű volt — Faragó Ká- rolynak, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének zár- , szavával ért véget. Ónod vári Miklós I •ló munkát végeztek a Le. I,'n Kohászati Miívek kovácsoló gyáregységének szoeia- • ’sta brigádjai. A legjobban lolgozö brigádok az elmúlt ’.»napban 107-től 124 száza- I ’»kos teljesítményt ériek el. a Mj ársasí elnöi'"1 sreiJ ajaj’ pro1 vizv a Tei A nyugi segítség sakas 1 A Miskolci Élelmiszer Kis- j akereskedelmi Vállalat szocia- aíás^'Mn brigádvezetőinek au- töb-kusztus 29-1 értekezletén ■édc'hangzott el a felhívás, hogy ho/a Vallalat dolgozói anyagi íkal Idézetükhöz mérten íizes- , hel!Seúek be néhány forintot a szehyietnami nép megsegítésére ^Kitolt számlára. Az ered- '‘Jőlény szép, eddig 22 ezer eséJ»0 forint gyűlt össze. A hel Gyűjtés szeptember 18-án is sZ fi nyvi a ví it a •bon irdí Vízv farié igét. s.) »jeződik be. A berentei a szén közül. központi szénosztályozőműben gumiszalagok melleit válogatják a meddőt Foto: Laczó József 1 megbecslés, a szé ereje :lyn< ma ikil i lasá! zedí Üt pcs’ i-te ti a sadj ere* k :ok. köti tudj áljí ’ete ná i \ é\ mo 5 <3 C skí ■tté anl Az autóbusz bog. Utasai, az éjszalud műszakba igyekvő munkások érdekes témáról beszélgetnek. Nagy Barnabás, a Miskolci Üveggyár öntője jóleső érzéssel mondja: — Már nyugdíjban lehetnék. Behívott az igazgató. Somáig beszélgettünk. Ideadta a kocsiját, hogy elérjem a buszt. ..Barna bácsi — mondta nekem —. maradjon még, amíg csak jól érzi magát. Maga is jól jár, nő a nyugiíja, s nekünk is szükségünk van az ilyen becsületes, jó szakmunkásra”. Hát ezért já. ok még a gyárba. — Én sem Danaszkodhatom — kapcsolódik a témába a üósgyőri kohászat nagyko- ■ ’ácsműhelyének esvik munkása. — Az üzemvezető nemcsak a gyárban, hanem a gyárkapun túl is megismeri az embert. Kezet nyújt, megkérdezi, hogy él. mi van a családdal. Talán ezért is nem megyek el onnan ... S még eay eset. A sátor-~ gljaúihelyi kórháznál ezzel a kérdéssel fordul a tanácsi építőipari vállalat igazsató'a .az jól megtermett útépítőhöz: — Sokáig tart még ez a munka? — Miért? — Volna másutt egy sürgős feladat, s én azt magára szeretném bízni. Érdekes, mintha meggyor-» sült volna itt az útépítés. . Három példa a sok ezer jó közül. Arról, hogy vezetők és dolgozók között jó kapcsolat él, arról, hogy ez a kapcsolat. az emberi közelség hatással van sorsokra, feladatott teljesítésére. Mit is mondott a Miskolc'. Üveggyár’igazgatója? „Hosszú évek alatt megtanultam, hogy az egyszerű emberek támogatása nélkül nincs siker.” Túlzás lenne olyasmit várni. hogy a vezetők minden emberrel közvetlen kapcsolatban legyenek. Ezt, mondjuk az LKM vezérigazgatója aligha tudná megtenni a több mint tizennyolcezer emberrel. De hát itt is keresik a megfelelő kapcsrilatformát. Nos, erről is egy példát. A gyár „szíve” a blokksor. A nyáron tönkrement a sor- vonó motor. Nagv kiesést okozott. A felső vezetők ösz- szeültek a durvahengermű szocialista brisádvezetőivel; mondják el. mit tanácsolnak, mit lehel tenni. Az emberek nem ígértek, csak javasoltak, kértek. Mi a hatás? Több munkással beszélgettünk, elmondották. hogy nagyon jónak tartják ezt a módszert. Igaz. sok minden elhangzik a termelési értekezleten is. de nem olyan hatékonyan, mint amikor a felső vezetők közvetlenül megismerik gondjaikat, céljaikat. A légkör, az eredmény sokat ’áltoz t. Tonnákban mérhető le. A blokksor e hónap első hét némán óránként 8.1 tonnával termelt többet a korábbinál. . . blokk'or ez idő alatt 595. a bugasor 1852 tormával adott többet a tervezettől. És hét hónap átlagában a nyereségben is 8,5 milVó a lö’-uM. — Néha elgondolkozom rajta — mondta a műszív os üzemvezető —, hosv a körülménye1' s az emberek ugyanazok. mégis ... Mi lehet ez a7, erő. amely előre Mire jutottafn? A közösség ereje.. Égy ember itt hiába akar, .vállal. Most minden ember érzi, hogy fontos, mindén ember akai'i teami. © A munkafolyamatok, az emberi tevékenységek fogaskerékként kapcsolódnak egymáshoz. Hozzátartozik, hogy az egész kollektíva akar, s lesz ■ is. De "ez is kevés. A hengerléshez acél. acél. acél kell. Hideganyagról már gondoskodtak a hengerészek, a Martintól várnak több me- leganyagot. A következő lé'-ás: tanácskozás a Martinban dolgozó szocialista brigádokkal, ás ettől is sokat várnak ... Gyakran elhangzó, s szinté örök icazsáe: sok belső tartalék. lehetőség rejlik az üzemekben. Még akkor is így van, ha új és új technikát, technológiát alkalmazunk, ha tehetséges műszakiak, kutatók, akár a kibernetika igénybe vételével is tárják ezt. fel fokról fokra. Az igazsághoz tartozik, hogy olykor-olykor a korszerű szervezési, vezetési elvek, módszerek, a korszerű technika mindenhatóságában bízva megfeledkezünk az emberről. Néha elfelejtjük, hogy szív. érzés van bennük, tudnak örülni, s fáj ami fáj, tudnak, akarnak lelkesedni, alkotni. Száz és száz példát tudnánk felsorolni az LKM- ből és a DIGÉP-böl. a ME- ZÖGÉP-ből. az ÉPFU-ból és egy sor más üzemből, vállalattól. amikor az embereket a becsület, a megbecsülés, az elismerés, a hűség kapcsolja erős szálakkal az üzemhez. A megbecsülésnek mája van. Kezdődik azzal, hogy meghallgatják az embereket. meghallgatják a véleményt. a javaslatot. Folytatódik azzal, hogy a dolgozó érzi: fontos, szükség van rá. És minden dolgozó, aki becsülettel munkálkodik, egész emberi munkás életével kötődik egy üzemhez, akar ás tud — joggal elvárja az értékelést. az elismerést. És nemcsak az^ anyagit. A jól dolgozó ember nemcsak annak örül, ha vastagabb a boríték. Nagyon kell a bizalom. az elismerés, az egyszerű köszönöm, amellyel igen sokat lehet kifejezni. Csorba Barnabás Százszor magasabb mérőével F él évszázada, hogy megalakult a. Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége. Történelmileg ez nem nagy idő. még egy emberöltőt sem tesz. ki. Az a nagyszerű fejlődés azonban, amely a szocializmus viszonyai között, ment végbe a Szovjetunióban az ötven év alatt. minden történelmi korszak minden eredményét: felülmúlja. A szovjet népek nagy családja évszázadok elmaradottságából emelte hazáját a világ élen járó országává: politikai, gazdasaga és kiy.xnai hatalommá, a legfejlettebb társadalmi rendszer világot formáló bázisává. ® Lenin, a Szovjetunió megalakulása előtt körülbelül egy hónappal, 1922 novemberében. a Pravdában megjelent beszédében mondotta: „Mi. egy háborútól any- nyira tönkretett, minden valamennyire is normális ke- réki'ágásból annyira kizökkent. annyit szenvedett és annyit vesztett államban élünk, bogy számításainkban most önkéntelenül is a háború előttinek kicsiny, egészen kicsiny töredékéből indulunk ki...” Vagyis arra utalt, hogy a mérce, amivel mérnek az emberek, csak a szerény kereteket, a nehézségeket teszi láthatóvá, a múltat és a 20-as évek eredményeit. Ennek tükrében sokaknak nehéz a jövőbe pillantani. Lenin és a bolsevikok azonban tudták, hogy •a szocialista viszonyok között, felszabaduló alkotó energia, a különböző nemzetiségű népek összefogása, egy nagy csalódba való tömörülése megváltoztatja a körülményeket, s új mértékkel kell számolni az eredményeket, A lenini előrelátást a kommunizmust; építő szovjet nép gyakorlata mindenben, így a gazdasági építőmunkában is igazolta. Nehéz lenne erről teljes képét adni, mert egy-egy népgazdasági ágazat egy-egy területe is olyan eredményeket produkált, amelyről külön-külön is elemző, értékelő publikációkat lehetne készíteni. Ez alkalommal azonban csupán néhány olyan adatot, közlünk, amely új mércévé! méretik. Mindenekelőtt fontos meg- emliteni, hogy a szovjet társadalom fejlődése több történelmi szakaszon ment át, és mindegyik nagy szakaszban új, egyedülálló eredményeket ért el a gazdasági fejlődésben is. 1922—1926 közötti időszakban helyreállították a háború által szétrombolt gazdaságot. Megszüntették az éhséget, és aránylag rövid idő alatt az ipari és a mezőgazdasági termelés elérte a cári Oroszország 1913. évi szintjét. Országszerte hódított a lenini jelszó: tanulni, tanulni, tanulni! © 1926 és 1940 között a szovjet nép építőmunkájának olyan másfél évtizede volt. amelynek során rátértek a tervgazdálkodásra, Végrehajtották a szocialista iparosítást és kollektivizálást. A fejlődés üteme felgyorsult, teljesítették az ötéves tervet és az elmaradott agrárország agráripari állammá vált, 1941—1945 a Nagy Honvédő Háború időszaka. A népgazdaságot teljesen átállították a háborús termelésre. A szovjet nép mind a hátországban, mind a fronton óriási erőfeszítéseket tett. Dicső harcának eredményeként kiűzte földjéről a hitlerista hordákat, és felszabadított egy sor európai országot, köztük hazánk népét is, 1945—1950 a fasizmus által lerombolt és szétzilált ország újjáépítésének, a gazdaság helyreállításának korszaka. A gigászi alkotómunka jellemzője, hogy 7710 várost és települési, több mint 70 ezer falvai és közel 32 ezer ipari üzemet építettek újjá, s részben korszerűsítettek. Az 5 év alatt végzett munka 1 eredményei mind az ipari, mind a mezőgazdassgi termelésben túlszárnyalták a háború előtti szintet. 1951—1955 az ötödik ötéves terv teljesítésének időszaka. A termelést tovább korszerűsítik, u.i üzemeket, gyárakat és energiatermelő bázisokat létesítenek, s minden korábbi termelési szintet felülmúlnak. 19571 október 4. A tudomány és a technika gyors ütemű fejlődésének eredményeként felbocsátották a föld első mesterséges holdját. Ezzel nyilvánosságra került az a tény is, hogy a Szovjetunió a világon elsőként szerelte fel hadseregét a legkorszerűbb eszközökkel. 1957—1961. A szovjet munkások. technikusok és tudósok nagyszerű összefogása es együttműködése megteremtette az ember űrutazásának lehetőségét is. 3 961. április 12-én elsőként Jurij Alekszejevics Gagarin, a Szovjetunió polgára es bátor űrhajósa, a szovjet; tudósok áltál konstruált űrhajójával a világűrbe emelkedett, 1966—1970 a nyolcadik ötéves terv időszaka, amelyben a tudomány és a technika vívmányainak eddig alkalmazott legmagasabb szintje biztosítja a termelés forradalmasítását; m A, különböző szakaszok összehangolt munkája révén a mennyiségi és a minőségi növekedés olyan gyors ütemet mutat, amely a cári Oroszország és a későbbi ne- , héz évek termelési eredményeinek csak sokszorosával mérhető. A Szovjetunió ipari termelésének volumene például ma csaknem százszor akkora, mint a cári Oroszországba n volt a forradalom előtt. Végrehajtották a híres GOELRO-tervet, amely lényegében a szovjet gazda- sagfejiesztes első terve volt. A Szovjetunió ma évente 850 milliárd kWó villamos energiát termel, az 1922. évi termelés mindössze 0.8 milliárd kWo volt. Ez azt jelenti, hogy ma egyetlen nap alatt annyit termel, mint a 20-as években majdnem három év alatt. Az acéltermelés az 1922. évi 0.3 millió tonnával szemben 126 millió tonna, az olajtermelés az 192,2. évi 4,7 millió tonnáról 404 millió tonnára növekedett. Rohamosan fejlődött valamennyi fontos iparág, a gépgyártás, s ezen belül a mezőgazdasági technikai es^: közök gyártása is. Érdemes megemlíteni, hogy a Szovjetunióban 1923-bun a lenin- grádi Putyilov-gyárban kezdték meg a traktorgyártást, abban az évben mindössze két traktort gyártottak és megkezdték Tlarlcovban a lánctalpas traktorok gyártását. Ma évi átlagban csaknem 500 ezer traktort gyártanak. a jelenlegi 5 éves terv időszakában 1,7 millió traktorral gyarapodik a szovjet mezőgazdaság. ß fejlődés gyors üteme tehál megváltoztatta az összehasonlítás mércéjét. amit. a fenti néhány példa is bizonyít, S a gazdasági fejlődéssel együtt természetesen rohamosan növekedett. a nép jólét, közkinccsé vált a kultúra, a tudomány és a technika óriási fellendülése az első szocialista országot a világ országainak élvonalába emelte; s visszahatott és visszahat a gazdaság még gyorsabb fejlesztésére. A jelenlegi ötéves terv tulajdonképpen a gazdasági építés minőségileg új szakaszát jelenti, a társadalmi termelés minden irányú intenzitását, hatékonyságának fokozását a tudományos- technikai forradalom vívmányai. valamint a munka termelékenysége hatékonyságának fokozása alapján N. i. I Eezifpzissás áfalüii erőpróbája lifgiteii
