Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám
\ If, cveiezőink írják Ha lehet, jövőre is ide jövök ÍQa~, az elmúlt hetekben : időjárás nem kedvezett a landolásnak, de azért e faron is volt igazi strand- Vannak azonban, olyan éberek is, akik a slrando- >s mellett, gyógyulni is szednének. összekötve a kelle- leset a hasznossal. Talán PPen ezért teltek meg na- '°hla zsúfolásig a mezökö- ddi. gyógyfürdő medencéi, fürdőt üzemeltető Borsod 'Gyei Vízművek Vállalat fről épili, szépíti a ‘írdöt, s igyekszik kellemes- , tenni vendégei részére az f töltött időt. Előzékenyek, élelmesek a fürdő dolgozói, ifíy nem csak a viz gyógyítása az. ami emlékezetesteszi pihenésünket. Mind öt>b vállalat, üzem gondosaik arról, hogy dolgozói 1 tölthessék szabadságukat, .szinte az ország minden íszéből találhatunk már itt !sebb-naguobb vállalati üdü- °t. i En is itt töltöttem két heft, s igazat kell adnom folcnajc a munkatársaimnak. pi./,- annyi jót mondtak el ’■’•öl a fürdőről, s igyekezik rábeszélni, hogy jöjjek f. Nagyon jól éreztem mami, izületi fájdalmaim színje elmúltak. Őszinte köszöntet szeretnék mondani cz- frt a Borsod megyei Vizmű- refc Vállalatnak, amely fá- indtságot nem ismerve na- i'ej’Hjb°n sokat lett azért, hogy H's/'if uEúráZí körülmények kö- ««PiÖtt. évről évre többen nyer- élt’trjeneic gyógyulást a „Zsóri”- trvN‘. S köszönöm vállalatunk nakszervezeti bizottságánál; itárj®- hogy lehetőséget nyújtott ,lhez a felejthetetlen üdü- és/ies Kovács Béla ■ cil Miskolc Források laboratóriuma őgryá1 Augusztus eleje óta — mint erről hírt adtunk — szervezett kutatómunka folyik a Bükk-hegység forrásokban gazdag völgyeiben. Ezeken a vadregényes helyeken öt tábort építettek, hogy felmérjék a vízgyűjtő területek nagyságát és a meteorológiai adatok ismeretében meghatározzák, hogy a lehullott csapadék arányában egy- egy forrásnak rtiennyi vizet kell adnia. A táborok 29 forrást tartanak megfigyelés alatt. Ezeknek hozamát rendszeresen mérik, és vizükből óránként mintákat vesznek. A begyűjtött víz kémiai és bakteoro- lógiai vizsgálatát a Szinva völgyében felállított laboratóriumban szakképzett vegyészek végzik el. A munkák során több helyen — például Csipkéskúton és Istvánlápán — a víznyelőkbe nyomjelző festékanyagokat tettek, hogy pontos képet kapjanak arról, hogy e területekről milyen vízutánpótlás és szennyeződés jut a forrásokba. A Bükk-hegység mélyén rejtőző sziklaüregek még igen sok vizet tárolnak, és ezek feltárása jelentősen elősegítené Miskolc vízellátásának javítását. Jegyzetek a íalufoól Hívogatok V iszlón, a tanácskirendeltségen beszélgetünk néhány emberrel. A falut dicsérik, a falu szép környékét, mely — szerintük — kitűnő lehelő- , séget biztosítana a csendet, nyugalmat kedvelőknek és mindenképpen megérdemelné, hogy turisták, kirándulók látogassák, járják a hegyeket. Az egyik hegyet szép fenyveserdő borítja. a közelben tiszta vizű, bő forrás, ezzel a forrással talán még a falu is kezdhetne valamit, hiszen egyébként a környék talajának mélye sziklás, kemény, nehéz a kútásás, a vízkeresés. Nagyvadban is gazdag a vidék. Az egyik beszélgető ember mondja: nemrégiben olyan közel volt hozzá egy szép szarvas, hogy ö már a botol hajította hozzá, de a szarvas csali a fejét kapta föl, el sem szaladt. A másik ember vaddisznó-lcondáról beszél. Mert egy egész kondát látott a földeken, ami ugyan nem különösebben érdekes, mert mások is láthatnak, de ő azt is megfigyelte, hogy nem is a krumplit túrták ki, hanem pajor és más bogarak után kutatlak. Látogassunk el' egyszer ide hosszabb időre! Töltsünk el néhány napot a faluban! — biztatgattak, hívogatlak bennünket, az idegeneket. A falu egyébként a fogyatkozó községek közé tartozik, ahonnan el-elköl- tözik néhány család és újak nem jönnek helyükbe. A kirendeltséggel szemközt is áll üresen egy ház. Évek óta ismert jelenség: megyénk északi részein, a kisebb községekből fogyogat- nak a lakók. Elköltöznek a városokba vagy a nagyobb községekbe, melyekben viszont alig győzik kimérni a házhelyeket. De a kisebbekből fogynak. Például Debrétén is sok üres házat tudnak már mutatni a faluban élők, akik közül viszont most, napjainkban is készülődnek az elköltözésre. V annak azonban, akik nemigen hagynák el falujukat semmiért sem, pedig esetleg fiuk, lányuk valahol, nagyobb helyen már jól berendezkedett, hívja, szívesen látná szüleit állandóan maga mellett. De ók maradnak. Sőt, hívnak másokat: látogassák meg falujukat, töltsenek el náluk néhány napot. A viszlói beszélgetés nem egyedi. Több kis faluban járva is kaptunk már ilyesfajta meghívást, valószínűleg mások is. Azoktól az emberektől, akik nagyon szeretik a falujukat, szépnek tartják — és okkal, mert ezek az északi községek valóban nagyon szépek. Ezek a mindenképp szimpatikus hívogatok — ha szabad így fogalmazni: idegenforgalmi propagandisták — nem azt várják, hogy az ide látogatók közül valaki esetleg megtelepszik náluk. Nem. De azt igen, hogy jó hírét vigyék a falujuknak. beszéljenek, tudjanak róla mások is, mesz- szebb is. Hátha mégis segít valamit a falunak! A lassan fogyatkozó falunak. A z ember legszívesebben minden meghívásnak eleget tenne. De sajnos, már sok helyre kellene elmenni. Priska Tibor Légiói gsüljÉ a korszerűsítés Különleges helyzetben van a Ragály és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. A perem- kerület jelentősége sokkal nagyobb, s így a községben az üzlethálózat fejlesztésére mindeddig nem gondolhattak. Eddig csak a peremkörzet fejlesztésére futotta erejükből. Főként a felső- nyárádi és aggteleki beruházásokat szorgalmazták. A községi tanáccsal összefogva Felsőnyárádon a klubházban bisztrót építettek, így biztosítják a fiatalok számára a kulturált szórakozás feltételeit. A klubházban mozi, könyvtár, valamint más művelődési célokat szolgáló helyiségek is rendelkezésre állnak. Ehhez az építkezéshez az ÁFÉSZ mintegy félmillió forinltal járult hozzá. Felsőnyárád községben üzletszakosításra is sor került. Az elmúlt években élelmiszer-, hús és zöldségbolt is nyílt a községben, több mint 400 000 forintos költséggel. Az ÁFÉSZ északi körzetében, Aggteleken mintegy 350 ezer forintos költséggel felújították a már elavult élelmiszerboltot. A régi helyén önkiszolgáló rendszerű, iparcikket is árusító boltot hoztak létre. Az építkezés befejezése után ez évben Aggteleken hozzákezdtek egy korszerű melegkonyhás vendéglő építéséhez is. A 200 négyzetméter nagyságú. 100—150 vendég befogadására alkalmas létesítményt a várható idegenforgalom növekedésére tervezték. Az építési költsége mintegy másfél millió forint, és előreláthatóan 1973. július végére készül el. Az elmúlt évben Ragályon az ÁFÉSZ megvásárolt egy épületet, ebben jelenleg iparcikkbolt van. Megfelelő átalakítással élelmiszerüzletet hoznak itt létre. Az építésével előreláthatóan a tervidőszakban elkészülnek, s az átalakítás költségéi várhatóan meghaladják a 150 000 forintot. Ezek a leglényegesebb fejlesztési. gazdálkodási törekvései a rafiái vi ÁFÉSZ-nek. Gondjaik, bajaik nem akadályozhatják meg őket céljaik elérésében. Abban, ho.ev a környező községek áruellátását biztosítsák, s a megfelelő üzlethálózatot kialakítsak. Í972. szept. 9., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Érdekvédelem ért vált egyszerre feleslegessé, vagy a különböző munkahelyeken miért lesz elviselhetetlenül feszült a légkör. Az esetek döntő többségében mégis sikerül megnyugtatóan elintézni a dolgozók panaszos ügyeit. I izsqálal az üzemekben Az elmúlt években a területi döntőbizottság 15 vállalatnál végzett komplex vizsgálatot annak érdekében, hogy segítse az üzemeknél működő döntőbizottságok munkáját, illetve felderítsék a munkaügyi viták keletkezésének okait. A helyszíni vizsgálatok alkalmával alapos elemző munkával több munkajogi és más hibát is felderítettek, amelyeket megszüntettek. A munkajogi problémákon kívül főleg a döntőbizottságok munkáját elemezték, s több esetben kifogásolták azok lassú és körülményes ügyintézését. Több ízben tapasztalták: a vállalati döntőbizottságoknál néhány, úgynevezett „kényes” ügyet elfektettek és nem hoztak érdemi döntést. A vizsgálat alkalmával találkoztak olyan esettel is, ahol a panasz benyújtása után nyolc hónap leforgása alatt sem történt érdemi ügyintézés. A területi döntőbizottság közbelépésére — mivel a vállalat törvénysértő módon bocsátotta el a dolgozót: — egy ízben 14 ezer, s egy ízben 21 ezer forint kártérítésre kötelezték a vállalatot. A döntés lelelősségc A törvénysértő határozatok felderítése után a sérelmet szenvedett dolgozót természetesen visszahelyezték régi beosztásába. A vállalatok i .vezetői, igazgatói ellen pedig a Megyei Főügyészség fegyelmi felelősségre vonást kezde- t ményezett. Mindezek az egyedi és kirívó esetek azt mutatják, 1 egyes vállalatoknál még nem 1 tartják be maradéktalanul a I szocialista törvényességet. A területi döntőbizottság a vizsgálatok tapasztalatai alapján a vállalatok döntőbizottságai munkájának segítésére rendszeres továbbképzést szervezett. Ennek az elmúlt időszakban kedvező jelei máris mutatkoztak, a megvizsgált és lezárt ügyek mindenkor biztosítják a törvények betar- ' tását. I Szegedi László, a területi döntőbizottság elnöke szerint a vállalatok vezetői megértéssel fogadják a döntőbizottságok működését, segítő szándékát. A cél mindenképpen közös: nyugodt, megfelelő munkakörülmények megte- i-emtése minden vállalatnál, a szocialista törvényesség keretein belül. Hajdú Gábor Épisi a <jifcrrMckváD'os Tavaly kezdődött, és az idén tavasszal folytatódott a miskolci egyetemváros szomszédságában a gyermekváros építése. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat nyolcvan dolgozója serénykedik itt, a közel nyolc holdnvi területen, ahol öt lépcsőben alakítják ki a gyermekváros létesítményeit. Először a konyha és étterem épült, meg, ezután a tanműhelyek, a fiú- és a leány szállás valósul meg. A gyermekváros létesítményei között kilenc szolgálati lakás is épül. Ha az építkezés továbbra is a jelenlegihez hasonló ütemben halad. jövő év II. negyedévében megtörténhet a műszaki átadás. A háromszáz gyermeknek otthont és tanulási lehetőséget adó gyermekváros építési költségei előreláthatóan elérik az 50 millió forintot. A tervek szerint 1972-ben 15 millió forint , értékű munkát kell teljesítenie a BÁÉV-nek a gyermekvárosban, az építők azonban szeretnék ezt a tervet 5 millió forinttal túlteljesíteni. A hatvantagú építő kollektívában — kőművesek, ácsok, kubikosolt — négy szocialista brigád is dolgozik. )(}! . Sokan féltek attól, hogy az élfkJ riunkatörvénykönyv sza- Cgresí^^b kezet ad a vállalatok ripoÁ^&'Hek, hogy a „nem kiirtó r,nato.s” emberektől megszállttá háljanak. Nem így történt. tonSvá'f^Sedi Lászlónak, a Borsod- zdüdókúj-Zemplén megyei Terü- bol.Stf' Döntőbizottság elnökének k, ff kondása alapján az új ,s' 0 'Unkatörvénykönyv életbeié - tl pii( (i?e után nem nőtt, hanem ülést' fokként a vállalatok dönlő- !<p Fogságaihoz, illetve a t-erü- zinhíä'' döntőbizottsághoz érhető? panaszok száma, nőtte? rozaM vállalat is lehel iben ,ház.t panaszos Déryl erepf áz elmúlt évi statisztika talaj* kpján a megyében mintegy í bő'1 “Oo munkaügyi panasz érke- oncet sít a különböző vállalatok 'Unkaügyi döntőbizottságai- muru Jz. Ennek túlnyomó részét, 11 n <ée] 65 százalékát a vállalati szvén «»bizottságok el is intéz- pbai>“k. a területi szervhez innen Jjúr csak 1301 panasz érke- s ebből 287 esetben májuk a vállalatok fellebbeztek T^Uak érdekében, hogy a vi- munkaügyi kérdésekben föl Vállalati döntőbizottság hajü ro?.ala ellen védelmet kérH |ek. |U A vitás esetek többségben Is Í^O esetben a területi döntőra i'jottságon 15 napon belül M uiltézték a panaszos ügyeket® *Sen gyakran nehéz meg- ^^■('upitani, hogy a korábban TmpJ]0tluk jellemzett munkás mi-
