Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

T972. szept. 7., csütörtök «

ESZftK««ftSTÄRORSZAG 3

A fel ső vadásziak büszkesége

' Korszerű tehenészeti telep

Kifizetődő az állattenyésztés

Öt csereháti

^s<ász, Gadna, Abaújlak, Kupa is&r a kis Szanticska közös atiía2daságaban, a felsővadaszi járj^koczi Tsz-ben sokat fejlőjét az elmúlt esztendőkben n r állattenyésztés. A tsz ve- óglftöi örömmel számolnak be liiiP érdeklődőknek a növény- vfdnesztés idei eredményei- , A de még büszkébben emit. fSetik az állattartás növek- , jJ° hozamait, s ha csak mód kittjük rá, legalább a párt- -épzban levő maketten ’ ‘

'.Jutánál

hogy sokat jármit az értékesítésre kerülő jószágok minősége. Két hete például 43 darab 500—550 kilós hízóbi kéjükből 33 darab érte el az „A” minőséget. A bérhizlalásra vállalt -65 borjúból is 57 érle e] a legjobb minőséget, s így természetesen ezt is exportálni lehetett. Az így kapott, magasabb ár pedig tíz- és százezreket jelent.

a háztáji részére szükséges szálas es abraktakarmányt is.

Az állattenyésztés másik ága, a sertésállomány is fejlődik és jövedelmező. Öt év alatt 774 mázsáról 1149 mázsára növekedett az egy év alatt értékesített sertéshús mennyisége. Az elmúlt évben • 800 ezer forint tiszta jövedelmet biztosított a sertéstenyésztés a gazdaságnak.

bea;ra.Utatják, hogy milyen is az rJ’ korszerű tehenészeti tei

Hrubi Mihály községi ,cr1|úcsparttitkár és Gál aj da ^tsef, kilenc esztendeje Hattenyésztő a tsz-ben, h mulasztják el hozzá- ^[fítii a telep bemutatásakor, az egészet a tsz saját PÍlöbrigádja építi. Hamaro- Jh, még az idén elkészül az i j®*z. Már csak néhány mel- ^ l^épület és a harmadik 108 1 .Főhelyes istálló befejezése • hátra.

ésél

ú ; Ez a 324 férőhelyes, gé- kvttsitett telep lesz állatte- jnK 'észtésünk legfontosabb bá- ia, s részben már most is 11T" . — mondja a föállatte- iak ’észtő. Eddig is a szarvasmarha-tenyésztés volt a fő- ■ gy® ofilunk, s ez a nagy berakás most további fejlesz- —a hozamok további nőisét, az önköltség csók- ^té.sét teszi lehetővé, őrra a kérdésre válaszol- l> hogy jöv'edelmezö-e. s ‘dnyit fejlődött az utóbbi pkben a tsz állattenyésztői Galajda József gazdagsági számításokat, s né- [hy sokatmondó grafikont 'y- elő. Íme néhány az pőménveket tanúsító szám.at.

K tP. szarvasmarha létszámot év alatt 334-ről 565-re, s lt.nc?n belül a tehenek számát a|, pi’öj 204-re növelték, s eh- f niég hozzájön az idei fe.i- Igtés: 108 darab, gyönyörű, 'hasi üsző. A tejtermelés ■szl^öt év alatt 2010 literről aj ® iiterre emelkedett tehe- ,k t?*ént. A hízómarha-érté«: jP'lés is legalább megdim- isodott. És a mennyiség nöKét öntözési bemutató

A néhány napja tartó kellemes nyárutó, a csapadékmentes, meleg szeptemberi időjárás lehetővé tette, hogy megyénk több részén ismét munkába állítsák az öntöző- berendezéseket. Az öntöző- kapacitással rendelkező gazdasagok mostT) nagyon jól hasznosíthatják ezt a lehetőséget. Különösen a rétek, legelők, késői zöldségek, így elsősorban a téli káposzta- félék öntözése nagyon kifizetődő. Több helyen öntözik a cukorrépatáblákat is. A cukorrépa-öntözések célja elsősorban az, hogy a közeledő betakarításra, a termés kiásására alkalmasabbá legyék a kiszáradt talajokat. Sok gazdaságban öntözik a korai őszi vetéseket. Ha továbbra is száraz lesz az időjárás. igen nagy hasznát lathatják ezeknek az úgynevezett kelesztő és tározó öntözéseknek.

Az Eszak-m agyarországi

Vízügyi Igazgatóság területén az elkövetkező napokban több öntözési bemutatót is rendeznek a tsz-ek és állami gazdaságok illetékes szakemberei részére. Szeptember

8-án a mezőkövesdi és a szomszédos. Heves megyei, füzesabonyi járás gazdaságai részére Füzesabonyban, szeptember 14-én pedig a miskolci és a mezöcsáti járás szakemberei részére a Nagymiskolci Állami Gazdaságban lesz öntözési bemutató.

Az ii.j tehenészeti telep makett je. Galajda József főállattenyésztő és Hrubi Mihály csúcstitkár a most épülő, a. nagy- beruházás befejezését is jelentő istálló helyet mutatják.

(Fotó: Sz. Gy.)

t,

nei'

jót

*

alá!1

dbh

val

■dötf li v* ír int

siM

fedésénél is lényegesebb.

— Éves átlagban hizóbi- káfnknaik legalább 85 százalékát tudjuk export minőségben értékesíteni — mondja a főállattenyésztö. — Ez elsősorban a gondozok munkáját dicséri.

Az állattenyésztésben dolgozó szakmunkások közül különösen Hoskó Ferenc bácsit, a pörge bajuszé borjúgondozót dicsérik, aki az új telep 198 darab ..utánpótlását'’ gondozza. Számára bizonyára a dicséretnél is többet ér, hogy az elmúlt hónapban is közel 4000 forint volt a keresete a tsz-ben.

Ami a tsz-hez tartozó községek háztáji állatállományát illeti, ott sincs visszaesés az utóbbi években. A közös ál- lománv felfejlesztése nem történik a háztáji rovására. Ugyanúgy, mint eddig, sőt ha lehet még jobban biztosítják

Az elkövetkező években a sertéstenyésztés korszerűsítése a cél. A modern tehenészeti telep megvalósítása után sor kerülhet arra is, hogy ebben az ágazatban is lépést tartsanak a mai követelményekkel. Arról van elsősorban szó, hogy áttérnek a hibrid fajták, a hússertések tenyésztésére és hizlalására, mert különösen a jövőben ezekkel lehet magasabb árbevételt elérni.

juhászata is van .a tsz-nek, s évente három rotációban

24—25 000 pecsenyecsirkét is felnevelnek. Jövedelmező

mindkettő, s az utóbbi az egész kömvék baromfihús- ellátását biztosítja, sőt, a háztáji gazdaságok baromfiállományának felfrissítését is szolgálja. (p. s.)

Kis. söpröoeto

űzte mei?

A mezőkeresztes^ dekorativ házasságkötő teremben szinte minden szombat délután tartanak két-három társadalmi esküvőt, névadó ünnepséget. Megyei -szinten is előkelő „helyet” foglalnak el a keresztesiek a társadalmi családi ünnepségek rendezésében.

Nem is olyan régen még a nagyközségihez tartozó csin- csetanvaiak is Mezőkeresztesre mentek be, ha KISZ- esküvőt vagy névadó ünnep séget akartak tartani. Most már megváltozott a helyzet: egy hónappal ezelőtt avatták fel ugyanis Csinosé tanyán az ifjúsági házat, mely méltó kerettel szolgál a társadalmi ünnepségeknek. Így a csin- csetanyai házasulandóknak nem kell beutazniuk Mező- keresztesre^ az anyakönyv- vezetö „házhoz megy”.

Akiket a büntetés neve

óiaV,

niíé'em sikerült találkozni a kiflin Kohászati Művek i el'ellen olyan dolgozójával li t**1, akit javító-nevelő mun- ;úl5Ía ítéltek. Kategorikusan :ke<zyt'kóztak a randevú elől, penphez természetesen joguk a t*h. Ezt nem vitatja el Löi senki.

okü^z sem vitás viszont, hogy '■ közöttük — ahogy a intól kasrő-gazdálkodási osz- 'y vezetője, Papp János tjegeg fogalmazza — néhány i Djshéz eset”. Ezek ni híd- s nyikig külön-kiilön is több ülestidot okoz, mint a többi füttyévé

stí

HivytftJos (evő!

^ ítéletről), annak mérté- e í°l, minden esetben érte- 7, st- kap a gyár vezetősége. ■al hivatalos levél csak té- efpket közöl, egy lezárt oet rögzít, s az igényt, elef.V szerint ka azt tapasz- :r jJHik, hogy az elítélt feLe- letáenüi dolgozik, igazolatlant! “ mulaszt, vagy megsérti a i^ciallsta munkafegyelem k. Gályáit — ez esetben a leiWó-neyelő munka hátra- alfo idejének szabadságvesz- ni'r e történő átváltoztatásá- kt’li intézkedni

— Hogy volt-e erre példa?

— kerdez vissza az osztály- vezető. Sajnos, volt. Egyik dolgozónkat, V. P.-t négy hónapra ítélték. Eleinte semmi baj nem volt vele. Aztán sorozatosan mulasztani kezdett. Előfordult, hogy egy teljes hónapig kimaradt a munkából. Amikor megkérdeztük, miért tette, még neki állt feljebb. Azért bevallotta:

— Házépítésnél segítettem . .. Nem volt mit tenni: büntetéséből 17 napot börtönre változtattak- át.

A javító-nevelő munka mindenekelőtt a bíróság által kiszabott bércsökkenles- sel jár. Az LKM-ben a leghosszabb időtartamú ítélet egy év és a legmagasabb bércsökkentés 20 százalék volt. Ehhez kapcsolódik aztán egyéb, olyan kedvezmények megvonása is. amik a helyes emberi magatartás mellett minden dolgozót megilletnek. A javító-nevelő munka ideje ugyanis néni számit bele a munkaviszonyba, a büntetését töltő dolgozó nem kaphat bérjavítást, vagy jutalmat, nem adható erre aV. időié fizetett szabadság, ha beteg lesz. a táppénze is csökken 10 százalékkal, ugyanakkor a betegségben töltött napokkal megnövekszik a javító-nevelő munka időtartama is.

A javító-nevelő munkára ítélt dolgozókkal nagy körültekintéssel és felelősségtudattal foglalkoznak a Lenin Kohászati Művekben. Mindenekelőtt igyekeznek segíteni abban hogy az elítélt magára találjon a munkahely közösségében és érezze: a hibát jóvá lehet tenni, ami elsősorban rajta múlik. Patro- nálókat jelölnek ki. akik kötelesek számot adni megbízatásukról, ami bár többletmunkával jár, de szép feladat.

Helyes len ne

A teltüket megbánó és helyrehozni akaró elítéltekkel nincs is semmi baj. Azok okozzák a gondot, akik notóriusan megsértik a törvényességet.

— Mit kezdhetünk az ilyen munkavállalókkal — teszi lel mintegy önmagának a kérdést az osztály vezetője. Az a helyzet ugyanis, hogy a javító-nevelő munkára ítélt dolgozók, bár a vállalattól kapják a bérüket, mégsem tartoznak a hatáskörünkbe. Nincs lehetőségünk a fegyelmezésre. Szerintem az lenne a .helyes, ha a javító-nevelő 1 munkára ítélteket teljes jogkörrel. visszaadnák vállalati hatáskörbe.

,4 közösséíí erejével

A dossziék az osztályvezető iratszekrényében jól megőrzik titkukat. Van amelyiket véglegesen ..ad acta ’ lehet tenni, de akad néhány, amelyet egy idő után újra elő kell venni, mert akiről szó van. nem tanult eléggé a saját, vagy mások nagyon is tanulságos történetéből. De althoz, hogy minél kevesebb legyen, vagy egyáltalán ne legyen javító-nevelő munkára ítélt ember, nemcsak az LKM-ben, de másutt se, olyan közhangulat, üzemi, munkahelyi légkör kialakítására van szükség, ahol eleve lehetetlenné válik az. aki felrúgja törvényeinket, megsérti á közerkölcsöt, a szocialista együttélés szabályait. Ehhez a gazdasági vezetői-: erőfeszítésein túl igen nagy segítséget nyújthatnak, s kell is hogy nvújtsanak a társadalmi és tömegszervezetek.

Tóth Ferenc

Termelés haszon nélkül ?

a Minisztertanács az év elején határozatot fogadott el, amellyel kötelezte a minisztériumokat, hogy területükön mérjék fel a gazdaságtalan termelést folytató vállalatok helyzetét, a veszteséges .termékek köret. A hatvanas években — lassan ugyan — megkezdődött az ipái- szerkezetének változása. Ez szükséges, kedvező folyamat. Következetes végi gvitele azonban — a gazdasági reform idevágó élteinek valóra váltásaként — nehéz • dilemmákkal is jár. Így a többi között azzal, hogy mi legyen a sorsa a haszon nélkül termelő üzemélvnek ? Hazánk iparának egyharmada ugyanis csak visz a „konyháról": éppen pénzénél van vagy támogatásra szorul. Zárják be ezeket az üzemeket? A válasz az igen lenne? Jó. de mi történjék .az ott dolgozó tízezrekkel, s mi pótolja az ott készüli, de még szükséges, vagy éppen nélkülözhetetlen termékeket? Azaz vagy- vagy alapon a dilemma megoldhatatlan.

Öt év .alatt 23 forinttal — 249 forintra — csökkent egy tonna szén kitermelésének költsége. Ez helyes. Bezárták a drágán, azaz nagy ráfizetéssel dolgozo bányákat. Ez is helyes. Ám a rossz igényfelmérések, a kellő súlyozások mellőzése miatt egyszeriben szén hiány teremtődött. Ami aligha helyes. Sőt, hiba. A szénbányászat esete mind pozitív, mind negatív értelemben sok fontos tanulsággal szolgált. A legfőbb: a döntéseket rendkívül alapos, minden részletre kiterjedő elemzéseknek kell megelőzniük, s elsősorban az arányok — a fejlesztési eszközök szétosztásánál — hassanak oda, hogy bővítés és visszaszólt t ás összhan gban

legyen az össztársadalmi érdekekkel.

Bő a példatár. Tíz év alatt ötven százalékkal csökkent a fajlagos energiaköltség a vasútnál a gőzvomtatás mérséklésével. A gépiparban haszon nélkül, sőt. támogatással termeinek tehergepkocsi- és traktortipusokat, villamos gépeket és készülékeket.

Szülessék gyors határozat az utóbbiak előállításának abbahagyására? Ez a megoldás? Avagy inkább az, hogy változtassanak a ter- mekösszet'ételen. mint teszik ezt a pamut- és gyapjúipar- ban. Járható a ma veszteséges termék gazdaságossá tételének útja is. Nem hagyható figyelmen kívül az esetleges exportálás — államközi kötelezettségeket nem rúghat fel például sem a gép-, sem a ruházati ipar, s ezért 1-975-ig gazdaságtalanul előállított termékeket is szállítania kell —. a devizaszerzés lehetősége. Bűvös kor lenne?

Szó sincs erről. Az elso- roltak arra figyelmeztetnek, hogy nem vizsgálható önmagában. egy termelési szakaszon belül a jövedelmezőség; Ami az alapanyag feldolgozójának jó nyereséget biztosít, az az alapanyag termelőjének veszteséges lehet. A

vállalati nyereség tehát nem olyan mérce, amelyre figyelve teljesen biztonságos az ítélkezés. A visszaszorításnak feltételei vannak, ahogy a fejlesztésnek szintén. Ezekre alapozódik az un. szelektív iparpolitika.

Gondjaink nem újkele- tűek. Csupán az eddig rejtett, takart vonások bukkantak felszínre. A nehézipar 1950—1955 között a beruházási összeg 90 százalékát kapta; a teljes beruházás húsz százalékát csak a szénbányászat. Indokolt döntés volt. Európa-szerte energiaéhség tombolt, importra nem nyílt lehetőség. Ám a szénbányászat fejlesztése ..túlélte” önmagát: .későn kezdődött meg a szénhidrogén alapra való átállás. A beruházott összegek nem eredményezték mindig .a várt — remélt — hatékonyságot, a termelékenység lassan növekedett, az 1950—1958-as időszak eves átlaga mindössze három százalék volt... 1950 és 1985 között. folyamatosan csökkent a gépipar részesedése a beruházásokból, holott a többi KGST-orszagban eppen ennek fordítottja ment végbe. Tényék, amelyek érzékeltetik: az örökség nehez részét is vállalni kell.

S

hogy szembenézni más problémákkal szintén elkerülhetetlen. Így a látszat „kiegyenlítődéssel”. A vállalatok népgazdasági jövedelmezősége világpiaci árakon számítva ugyanis jóval eltérőbb, mint a hazai arak alapján kimutatott, eszközarányos nyereségük. Azaz lennének nagy haszonnal termelő vállalatok, de ezeknél viszonylag szerény fejlesztési források képződnek, a népgazdaságilag nem jövedelmező vállalatoknál viszont elegendő a pénz ahhoz, hogy fönnmaradjanak, sőt. „fejlődjenek”! Nyilvánvaló: ezt az ellentmondást, sürgősen fel kellene oldani.

1970-ben 47 milliárd forintra rúgtak a vállalatoknak nyújtott állami támogatások. ez a népgazdaság különböző területein létrehozott nettó jövedelem 39 százaléka. Az ipar és a külkereskedelem ebből 20 mil- liárdot élvezett, amit a meglevő szerkezet időleges fenntartásával járó áldozatként foghatunk fel. a hangsúlyt az időlegesre téve. Ennek ellenére a vállalatoknál még mindig nagyon lassú a termékszerkezet változása, az ú.i áruk a régiek mellé sorolódnak. bővül tehát a gyártmányskala. holott sok területen így is nagyon széles; ráfizetéssel jár. Nem lehel tehát í'ipsz-ropsz „rendet tenni”. Szükséges fokozatok — a támogatás csökkentésétől a megvonáson át egészen a konkrét utasításokig — egyengetik az átalakulás útját. a haszon nélküli termelés visszaszorítását. Ami nem valami gazdasági öncél, hanem a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Azé a fejlődésé. amely lehetőséget teremt az életszínvonal folyamatos növelésére is.

M. O.

tf

Csati a kosiak as ipari koncentrációhoz

Mint már korábban közöltük, a KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a leni nvárosi ipari koncentráció megvalósítása felett. A napokban csatlakozott ehhez a _ Borsod megyei KlSZ-bi- zo’ttság és a leninvárosi KTSZ-bizottság is. A munka- folyamatok segítésére és gyorsítására megszületett az

első szocialista szerződés is, a Tiszai Vegyikombinát KISZ-bizottsága.és a December 4. Drótművek KISZ- csúcsvezetősége között. A December 4. Drótművek fiataljai vállalták, hogy az olefinprogrammal kapcsolatos megrendeléseket soron kívül, megfelelő minőségben leszállítják és megvalósítják.