Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
1972, slept. 26., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Rekonstrukció és biztató eredmények a Miskolci Üveggyárban A változás kívülről is szembetűnő. Az egykori bejáratot lassan benövi a fü. Az új, nyitott kapunál rögtön az épülő, modern üzemcsarnokra esik a látogató pillantása. A nagy építkezés — egykori gondjaival együtt — eltakarja a régi üveggyárat. , Pár évvel ezelőtt bizonyta- lan volt a közel félévszázados üzem sorsa és az itt dolgozó félezer ember jelene és jövője. A dolgozók szociális helyzetét, körülményeit figyelembe véve — elsősorban a Miskolc városi Párt- bizottság állásfoglalása alapján — olyan döntés született: az építőipar üvegellátúsa érdekében szükség van az üzem működésére. Így született, az a döntés, hogy jelentős állami hitellel, vállalati támogatással, a kor igényeinek megfelelően rekonstrukciót kell az üveggyárban végezni. — A rekonstrukciót — mondotta Kardos Imre, az üveggyár igazgatója — két ütemben végezzük. Az első ütemben, amely 1969-től 1971 december végéig tartott, az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen objektumokat készítettük cl. Most, a második ütem befejezéséhez közeledünk. Ennek legfontosabb létesítménye; a nyersanyagtároló és a keverőüzem. Az előző a jövő hónap végén, az utóbbi pedig 1979 első negyedében készül el. A rekonstrukció mind a termelés, a termelékenység, az önköltség-csökkentés terén, mind az emberek munA Magyar Tudományos Egyesületek Szövetsége ózdi intéző bizottságának lag- egyesiiletei Ózd fennállásának 700. évfordulója alkalmából tudományos szakmai előadásokat és konferenciákat rendeznek. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek rendezésében szeptember «6-, 27- és 28-án tartják meg Aggtclckájának, életének megköny- nyitése szempontjából igen nagy fontosságú. A Miskolci Üveggyár évente 30—35 ezer tonna anyagot dolgoz fel. A lő alapanyagok —, a homok és a dolomi t — nagy részét eddig és jelenleg is a Benin Kohászati Müvek területén, a szabad ég alatt kénytelenek tárolni. Az időjárási viszontagságok szennyezik az anyagokat, ez befolyásolja a minőséget. Tetemes költséget is okoz, hiszen a homokot például először meg kell szárítani, s ezen túlmenően eddig az anyagnak az üzembe való ki- és'beszállítása .naponta 10 ezer forintot emésztett fel. Az üveggyár a gazdaságosság érdekében 5 tonnás, billenős gépkocsit szerzett be. s így októberrel kezdődően naponta 10 ezer forint megtakarítást érnek el. Erre is átmenetileg van szükség, hiszen a rövidesen átadásra kerülő nyersanyag-tárolóban készletezik majd az anyagot, A lö méter széles, 12 méter magas és 70 méter hosszú csarnokban darukkal, markolókkal ürítik ki a kocsikat, és így könnyebb lesz az emberek munkája is. Emellett lényegesen meg tudják gyorsítani a kocsifordu- lót, ami népgazdaságilag is jelentős. Korábban szinte fél évszázadon keresztül igen keményen kellett dolgozniuk az üveggyári munkásoknak. A jelentős fejlesztések mellett a keverést például ma is kézi ken a IV. országos hengc- rcszkonfercnciát, melyen számos hazai és külföldi szakember tart előadást. A megnyitóbeszédet Csé- pányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója tartja és az előadások elnöke Komjáthy László, az OMBKE alclnökc lesz. A konferencián a hazai vaskohászat képviseletében mintegy 220—250 hengerész szakember vesz részt. erővel végzik; az emberek vállon szállítják zsákokban a szódát és a mészkőlisztet. A keverőüzem üzembe helyezésével a kézi munkát a gépesítéssel. s részben automatizálással teljes egészében kiküszöbölik. Hosszú évek óta problémát okoz az áramkimaradás. A földgáztüzelés mellett. — amely I960-tői van a gyárban — elektromos áramot ;s használnak az üvegolvasztáshoz. Már két percig tartó áramkimaradás esetén az olvadó üveg teljesen lefagy, s egy-egy áramkimaradás 24 órás termeléskiesést okoz. ! Ebben az évben például az . áramkimaradások követkéz- j tébfcn közel 15 millió forint veszteség érte a gyárat. Az áramkimaradások megszüntetése érdekében az üzem műszaki vezetői — az. , ÉMÁSZ segítségevei — korszerűsítik a meglevő trafóházat. Ennek nyomán kétoldalú, miskolci, valamint kiliáni betáplálással tudják biztosítani az egyenletes áramellátást. Érdemes még feljegyezni, hogy a munka megkönnyítése mellett más módon is igyekeznek gondoskodni a dolgozókról. A rekonstrukció nyomán korszerű öltözőt, fürdőt biztosítottak a dolgozóknak. Most az új szociális és üzemviteli létesítményben pedig 120 fős éttermet alakítanak ki. Korábban akadozott a bérfejlesztés. Ebben az évben eddig a fizikai dolgozók esetében például 4.8 százalékkal növelték a béreket. Jelentős szociális vívmány. hogy a nyugdíj előtt, öt évvel a nőknek és a férfiaknak egyaránt 50 fillérrel növelték és növelik az alapórabért. A dolgozóknak mintegy egyharmáda nő. Rájuk külön is gondolnak. A vál- j tóműszakban dolgozó nőknek műszakpótlékként óránként még 10 fillérrel növelték a bérét. Az üveggyár dolgozói és vezetői nemcsak bizakodás- 1 sál tekintenek a jövőbe, ha- I nem közös összefogással törekszenek a feladatok sikei’es megvalósítására, a rekonstrukció mielőbbi befejezésére. ! Csorba Barnabás Hennerészkonlere; Az első falusi bank Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt, országosan is az elsők közölt alakult meg a Tokaj és Vidéke Takarék- szövetkezet. Ez a szövetke- ■’ zeti falusi bank volt később az első az országban, amely •kirendeltséget is nyitott, a szomszédos Bodrogkeresztúr- ban.. A tokaji takarékszövetkezet ' ma már öt kirendelt-, seggel rendelkezik, s tagságának betétállománya megközelíti a 17 millió forintot. Csupán .az idén 2.5 millió forinttal növekedett a betét- állomány ebben a falusi bankban. Tokajban és a környező községekben a tagság sajátjának érzi a falusi bankot. Jelenleg is 0,9 millió forintnyi kölcsönt élvez a tagság, amely a legutóbbi közgyűléseken megszavazta. hogy anyagilag is igyekszik segíteni a takaréli szövetkezet erősödését. A tagok nagy része csatlakozott az „egy tag, ' két részjegy’’ mozgalomhoz, így a takarékszövetkezeti részi eay a lap 390 ezerről 552 eaer forintra növekedett. Zsiguli-alkatrészek Sátoraljaújhelyről Az ELZETT Fcmlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyárában 1970 közepén kezdték meg a Zsiguli-alkatrészek gyártását. Az első évben 35 ezer garnitúrát: két első ajtókilincset, 4 belső kilincset és csomagtartó zárat szállítottak a Szovjetunióba. Korszerű új technológia kialakításával lehetővé váll, hogy az idén 300 ezer garnitúra alkatreszt juttassanak cl a szovjet megrendelők részére. Az alkatrészekért cserébe kétezer Zsiguli gépkocsit kapunk Az utóbbi fél évszázadban teljesen megváltozott világunk akusztikai arculata. Az óriási közúti forgalom, a hangszórók, az intenzív építő-tevékenység, a repülőgép- közlekedés stb„ jóformán általánossá tette a zajt. Olyan problémává lépett elő, amely- lyel ma már egyaránt foglalkoznia kell a technikának, az I orvostudománynak, a fizikának, a pszichológiának és a jogalkotásnak. Károsodások a zajtól Az orvosi kutatások már pontosan kiderítették, milyen károsodásokat, megbetegedéseket okozhat a zaj. A tartós, vagy időleges süketség még szelídebb következmény. Súlyosabb az idegesség, a kimerültség és a csökkent munkaképesség, s ezek a zavarok gyomorban t almaikhoz, vérnyomás-emelkedéshez vezethetnek, sőt, szív- és vérkeringés! zavarokat is okozhatnak. Már régen hamisnak bizonyult az a gyakran hangoztatott nézet, hogy az ember megszokja a lármát. Bebizonyosodott: a bántalmak akkor is jelentkezhetnek, Ina az ember nem veszi tudomásul a zajt. ha „már nem is hallja”. Ha embernek kell elviselnie az egereket elpusztító hangot, néhány óra múltán a részegséghez hasonló mozgászavar vesz rajta erőt. Kisebb, de hosszabban tartó zajterhelés hatására a kísérleti személyek egyre gyakoribb hibákat vétenek a számok írásában. Más kísérletekből kiderült, hogy mindössze tíz percig tartó, fájdalmat okozó hangot még 3(5 órán át „hallották” a kísérleti személyek, továbbá, hogy az egyperces zajhatás négyperces időtartamra megváltoztathatja a pulzust és a vérkeringést. Nemcsak nagyolhallás Mindezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a 90 fonnál eresebb, állandó zajban dolgozó munkások 60 százaléka vérkeringési. 35 százaléka pedig szív- működési zavarokban szenved. s huzamosabb idő után valamennyien súlyosan nagyothallóvá válnak. Zajkutalásról tulajdonképpen csak 1930 óta beszélhetünk, a zaj elleni védekezés pedig még fiatalabb „fegyvernem”, mégis sok lehetőséget kínál már ma is. A legkézenfekvőbb törekvés a zajos gép hangerejének csökkentese. A belsőégésű motorok kipufogó zajai lényegesen korlátozhatók kü- 1 önböző ! ián gtompítólckn 1. Egyéb gépek esetében a zaj összetételének, szerkezetének megváltoztatása lehet, eredményes. Ha a kellemetlen és különösen bántó hangokat sikerül <?gy frekvenciatartományba eltolni, az így kialakított új zaj — változatlan erőssége ellenére is — nem hat nrár olyan kellemetlenül. A préslég-kalapácsokon különleges kipufogózsákot, a kompresszorokon hangszigetelt sátrat alkalmaznak. A védekezés Iehetőségei Egyre gyakoribb megoldás, hogy hangszigetelő réteggel vonják bfe a zajforrást A vékony falvastagságú lemezek szigetelésére évek óta kitűnő szigetelő anyagai; állnak rendelkezésre. A Tiszai Vegyi - kombinátnak most sikerült megoldania — a Teresen nevű műanyaggal — a vastag falú gépalkatrészek szigetelését, egyebek között egy merőben újszerű, 1 centiméter vastagságban is felhordható „zajgátló pasztával”. A megoldás széles körben alkalmazható, a gépkocsiktól a kompresszorokon át az építőipari gépekig. Ez ntóbbáak egyébként a közterületi zaj fenegyereke!nék számítástak. megfékezésük így élsorendű szempont. Tíz-tizenöt éve világszerte rendel etekkel és törvényekkel is igyekeznek határt szabni a lármának. Vannak már városok a világion, ahol a hordozható rádiók használatát js tiltják az utcákon-és a köztereken. A zaj elleni küzdelemben már vannak eredroénveüik, de a jövőben még több eszközre lenne szükség, hiszen a zaj évről évre nő. Közeleg az idő. amikor például egy gép értékét nemcsak teljesítőképessége, hanem zajmentessége is. egy lakás értékét pedig nemcsak kom- fortsága. és nagysága szabja meg, hanem a zajok elleni védettsége is. Propagandisták tanfolyama Az Encsi járási Párlbizoil- ság — a megyei előkészítő tanfolyamokon részt vett elvtársakon kívül — további 40 propagandistát részesít ideológiai és módszertani továbbképzésben a pártoktatás tömegtanf olyanjainak megkezdése előtt. Részükre Telkibányán. az Ezüstfenyő-szállóban egyhetes bentlakásos tanfolyamot szervezett, amelyen a járás vezetői és megyei előadók tartanak előadást cs konzultációt. A tanfolyam tegnap, szeptember 35-én, hétfőn megkezdődött. A megyei párt-vb 1971. áprilisi határozatának megfelelően az új pártoktatási évben folytatják az alao- szervezeti és csúcstitkárok, vezetőségi tagok, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok továbbképzését megyénkben az egyéves, a három- és az egyhónapos bentlakásos pártiskolákon. Az egyéves pártiskola — mint 'már beszámoltunk róla — szeptember 4-én megkezdődött Miskolcon, a megyei pái'tbizottság oktatási igazgatóságán. Ugyanitt tegnap, szeptember 25-én. hétfőn megkezdődtek az új pártoktatási év első egy- és háromhónapos, bentlakásos tanfolyamai is. Ezeken 40— 40. többségében alapszervezeti párttitkár vesz részt. Az 1972 73-as pártoktatási évben — a tervek szerint — még 2 háromhónapos és 3 egyhónapos tanfolyamra kerül sor. A következő turnusokban pedagógus-pártszervezetek titkárai, majd a korábban öthónapos pártiskolát. végzettek, végül pedig csúcsvezetőségi titkárok részesülnek ideológiai, politikai és módszertani továbbképzésben. Megfogják a Őszi ifiunka a borsodi batárbao Ellenségünk a za j El?- és iiároiHltóüapss nárliskoia MH Miskolcon
