Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

1972. siepí. 23., szombat ESZAK-MAGYAR0RSZÁ3 5 Vendé"járás a ttVk-ban Idegenvezető a gyárban A vendégek nagy érdeklő­déssel ügyelnek a vetítővá­szonra, altok a Borsodi Ve­gyi kombinát eleiét és mun­kájút, a múltat, a jelent es a távlatokat bemutató film­kockák peregnek. A .színes kópia érzékletesen ..vall" e hatalmas vegyipari bázis ku­lisszatitkairól, amit: a vetítés Végén kiegészítő magyarázat követ. A gyár idegenvezetője. Keserű I,ászló gondosan ke­rülve a bonyolult szaIrmai' és teoli nológia i ki fejezéseket, ágy ad elő, hogy érthetővé Váljék a lo'gkacifántosabbnak látszó gyártási folyamat is. É tájékozta tol. rendszerint kérdések követik. Csak győz­ze szusszal a válasz), a válla­ltit képviselője. •..c«y szó! se szóljon A kérdések nyíltak cs konkrélak. Eg.v alkalommal a debreceni IBUSZ szervezésé­ben, főként tsz-lagok voltak a vendégei a BVK-nak. Alig ért véget ti film. s kezdődött volna a magyarázat is, ami­kor egy szálla-termetű, nagy bajúszú bácsi nyújtotta ma- Saslia a kezét: — Keserű elvtárs! Addig egy szót se szóljon, amíg meg nem mondja, mikor gyárta­nak olyan műtrágyát, ami nem tapad? — fogalmazta nieg az első kérdést. Abban az időben, amikor ez a csoport járt Kazincbar­cikán. még valóban problé­mái volt a tapadás műtrágya,' amely, ha megköt, kemé­nyebb a sziklánál, ilyen ter­mékből ma Is található né­hány ezer tonna a gyárban, amit, fej tógépek kel igyekez­nek úgy „feldarabolni”, hogy szállítható, illetve felhasznál­ható legyen. Azóta megol­dott e probléma, az úgyneve­zett puderozással, ami meg­akadályozza a tapadást, könnyen és jól szállítható, s ami igen lényeges, veszteség nélkül, a szabad ég alatt is tárolható. A gyár idegen vezetője mindezt elmondta a kérdező­nek is. aki elismeréssel és megnyugvással vette tudo­másul a tájékoztatást. Az or szán minden részéből J A BVK-ban évről évre, hó­napról hónapba sűrű a ven­dégjárás. Az ország minden részéből érkezik az engedélyt kérő levél a gyárUilogatásra. Iskolák és termelészövetke­zetek, turisták és tudomá­nyos intézetek képviselői, s nem .is lehet; felsorolni, kik, honnan érkeznek nagy ér­deklődéssel és kíváncsiság­gal. Nemrégiben például a Központi Katolikus Szeminá­rium papnövendékei kértek bebocsátást az üzembe. Igeit sok a külföldi vendég is. A világ legtávolabbi „sarkában” élő látogatót is fogadtak már a BVK-ban. A borsodi nyá­ri egyetem hallgatói minden nyáron — program szerint — eljönnek ide. Az idén például szovjet, lengyel, cseh, NDK- bali látogatókat kalauzolt vé­gig a gyáron Keserű László. De megmutatta már. a gyá­rat kolumbiai, chilei, olasz látogatóknak is. Előfordult, .hogy csak hármas tolmácso­lással sikerült „szót érteni”, természetesen ugyanígy tör­tént. a kérdésekre adott vá­lasz megadása is. A vendégjárás dokumentu­maiból kiderül, hogy ebben az esztendőben volt talán a legforgalmasabb az idény. Július végéig annyian — 3400-an ■— látogattak el a BVK-ba, mint a múlt evben januártól decemberig. A látogatók között sok az olyan, aki az első alkalmat követően többször is, újra és újra visszatér. Sok ismerős- ‘ sei találkozik a vendégek ka- ! lauza, Keserű László. Nem egyszer igencsak kutatnia j kéll az emlékezetében, hol • is találkoztak?... Így járt j azzal a kislánnyal is, aki ma a barcikai vegyipari techni­kumban tanul. í róni ismerős Kövi Éváról van szó, aki még altalános iskolás korá­ban a televízió által indított kémiai vetélkedőn első dijat nyert. Ezeket az adásokat annak idején látta a válla­lat igazgatója, aki felajánlot­ta: ösztöndíjat ad a kislány­nak- mindaddig, amíg az egyetemet is el nem végzi. A győztest, az édesapját és tanárát meg is hívták a gyár­ba., akik örömmel teltek ele­get ennek. Mindez lflöil-ban történt. A kislányból nagy­lány lett. Már a harmadik évfolyamra járt a techni­kumija. amikor egy gyárlá­togatáson újra találkozott az idegenvezetővel, aki első al­kalommal is gondoskodott róla. Nem ismerte meg a vendéget. Akkor derült ki, hogy régi ismerősök, amikor berni i ta tkozott. Évente 100—110 csoportot fogadnak e gyáróriásban mindig szívesen, örömmel és a legnagyobb előzékenység­gel. A sok érdekes és hasz­nos látnivalón túl ennek is köszönhető, hogy a vendé­gek szánva évről évre több... Holakovszky István szer- kesztö-ripörter neve jól is­méit a rádióhallgató közön­ség körében. A Magyar Rá­dió belpolitikai rovatának vezetője ugyanis a gazdája az immár öl esztendeje min­den hónapban jelentkező, közel egyórás időtartamú Igv élünk című dokumen­tumműsornak. A sorozat leg­utóbbi adásában a csökkent ntunkaképessegűckröl • volt szó. legközelebb pedig, ok­tóber i:i-án Ki órai kezdet­tel a Kossuth-adnn a borso­di szénbányászok életét mu­tatják be. A sorozat, stábja Holakov- szky István vezetésével a napokban vette magnósza­lagra a müsórt. Ellátogattak a Borsodi Szénbányák mák- völgyi üzemébe, amely úttö­rő módon vette ki részét a szocialista m un ka verseny ­mozgalomból és kísérleti ala­nya volt kezdettől fogva a szénbányászat korszerűsítésé­nek, gépesítésének. Itt talál­koztak Vabrik Lajossal, aki húsz esztendővel ezelőtt az emlékezetes szuhakállói víz­betörés idején tóti órát töl­tött a föld alatt tizenhat tár­sával együtt. A műsor ké­szítői megismerkedtek a vállalat legkorszerűbb ba­nyájával, a feketevölgyi 1-es aknával. A Központi Banya- mentő Állomáson és Pere­cesen. a Ki 1-es sz. Ipari Szakmunkásképző 1 Mezeiben is riportot készítetlek. Talál­koztak a lyukúi bányászok­kal. szocialista brigádvc/c- tökkel, brigadlagokkal es természetesen a vállalat, gaz­dasági és társadalmi szer­veinek vezetőivel is. Az Így élünk sorozat jel­legénél, témáinál és műfajá­nál fogva igen kedvelt és sokak által szívesen hallga­tott műsor. Jelzi ezt az is, hogy a műsor elnyerte a ní­vódijat, cs ,az elnöki alkotó jutalmat is. Holakovszky Ist­ván a sorozatról a követke­zőket mondta lapunk mun­katársának : — Egyórás műsorunkkal minden hó második péntek­jén. délután négy órakor je­lentkezünk a Kossuth-adón, immár ötödik éve. Számos tájat, községet, közösséget, foglalkozást, témát, állapo­tot. problémát sikerült, ez idő alatt már az ország külön­böző részeiből bemutatnunk. Arra törekszünk, hogy a mű­sorban a dokumentatív ele­mek domináljanak, de szí­nesen. hangulati elemekkel kombinálva. Az idők múlá­sával természetesen cgy-egy témára jVissza-visszatérünk, megvizsgáljuk, mi változott, mi történt közben. A soro­zat. hatását csak részben tud- juk\ lemérni a műsorunkkal kapcsolatos levelekből. Kü­lönösen örülünk annak, ami­kor hallgatóink segítségei kérve, vagy segítséget kínál­va reagálnak. . Reméljük, hogy a borsodi szénbányá­szok éleiéről szóló adásunk­kal is jó szolgálatot leszünk és felkeltjük az érdeklődést, a figyelmet ez iránt a nehéz szakma iránt. O. J. A vendéglátó vállalaton a sor Válás/ cikkünkre Lapunk július 2li-i szalmá­ban kifogásoltuk, hogy — miután a boltok zárva van­nak — vasárnap és ünnep­nap Perecesen nem lehet, au­tóbuszjegyet kapni. Ezzel kapcsolatban a Miskolci Köz­lekedési Vállalat igazgatóhe­lyettese levélben közölte ve­lünk, hogy észrevételünk jo­gos. „A kalauz nélküli köz­lekedés bevezetését megelő­zően — szól a lévé] — vál­lalatunk kezdeményezte a postaigazgatóság és a Mis­kolci Vendéglálótpari Válla­latnál a saját szolgáltató egységeiknél történő bizo­mányi jegyárusítás lehetősé­gét, I kezdemény ezé síink, vi­szont nem járt eredménnyel. Á vasárnapi jegyváltás ne­hézségeinek megszüntetése céljából az utazóközönség érdekében ismételten meg­kerestük az érdekelt válla­latokat, hogy tegyek lehető­vé a közlekedési jegyek áru­sítását azokon, a jegyváltás szempontjából fontosabb hír­lapárusító helyeken, továb­bá azoknál o vendéglátó egy­ségeknél, ahol munkaszüneti napokon és az esti órákban is nyitva tartanak... Kérjük az utazóközönséget, hogy ad­dig is, amíg a cikkben em­lített nehézség megszűnteié- ' seben eredményt nem érünk cl, a hasonló kellemetlen | helyzetek elkerülése végett időben és kellő mennyiség­ben gondoskodni szívesked­jenek n. vonal jegyek megvál­tásáról.” A Miskolci Közlekedési Vállalat törekvése dicséretre méltó. Perecesen azonban a postán kívül nincs , hírlap- árusító hely. így csak a ven­déglátó egysegek jöhetnek számításba. Ezért várjuk a ' vendéglátóipari vállalat; reá- [ galasál. O. J. Képek a néphadsereg egyik aiiisiSatiial éleiéül Miniszteri értekezlet Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter elnökletével pénteken miniszteri értekez­letet tartottak. Értékelték a nehézipari tárcához tartozó vállalatok első félévi ered­ményéit és az egyedi nagy- beruházások, valamint a ki­emelkedő vállalati beruhá­zások helyzetét. Az év első hat hónapjában 7.(1 száza­lékkal nőtt a nehézipar ter­melési volumene, az előző év azonos időszakához viszo­nyítva. Ezzel megelőzték a népgazdasági ipar átlagos fejlődésének ütemét. Orvosi lakás, üresen rfhktóbcr l-cvcl megüresedik a 'f nem regiben épített kényel­mes lakás, elmegy az orvos, két falu orvosa. Háromezernél több embert kellett ellátnia. A két község messze esik a várostól, rossz a közlekedés, kell helyben az orvos. I)c elsejével elmegy*..'. Sok fejtörést okozott, hogy mi­ként lehet a községfcjlc.sztési pénzből egy ilyen „nagy” beru­házást megvalósítani. Mégis fel­épült a lakás, a községiek segí­tettek, ahol lehetett. Gondolták, nagy vonzerő, ha lakást bizto­sítanak az érkezőnek. Ügy tű­nik. mégsem olyan nagy Vonz­erő. Pedig újabb terveket is ké­szítettek, két szolgálati lakást építenek majd, pedagógusok ré­szére. Négyszázhúszezer forintba kerül, ha a jelenlegi építőanyag­ára kát. számoljak. De ha el is készül ez a két szolgálati lakás, ugyan ki tudhatja előre, hajlan­dó lesz-c valaki beköltözni, vagy, ha be is költözik, nem megy-e máshová néhány év múlva? Pedig nagyon szép helyen van a két község. A házak takaro­sak, az ott lakóknak nem kell szégyenkezniük, állandóan gya­rapodnak. A tanács ebben az évben sportöltözőket épít. az áfósz egy regi épületet , üzlet­házzá • alakít, helyet kap ott töb­bek között egy presszó is. Per­sze, „hol van ez a. presszó egy várositól”? Orvosi hivatástudat. Szép szó. Kissé clkoptatott, szó. Jelentése kophat az egyetemi évek alatt, s később is. Az első szigorlat után még igaz szívvel hihetik, hogy bárhová elmennének gyó­gyítani, de később többen meg­gondolják magukat. Az ő szem­pontjukból tulajdonképpen iga­zuk van. De még inkább iga­zuk van a községbelicknek, ne­kik egy orvosuk sincs. 4 két település vezetői még * nem találtak másik orvost a távozó helyett. Pedig sokat; dolgoztak a lakásért, nehezen tudták belekalkulálni a község- fejlesztési tervbe. Más ez itt, mint városon. A háromezer em­ber a lehetőségekhez képest nagy áldozatot hozott, de tud­ták, miért dolgoznak, hiszen or­vos mindenüvé kell. S orvos mégsincs. Most azon töprengenek: vajon lesz-e lakója a pcdagóguslaká- soknak? Orosz Az alegység harcosai éles lőgyakorlalot hajtanak végre Próbál az egység irodalmi színpada Október Sí ig: Papírgyűjtő hetek megyénkben Hazánkban évről évre nö­vekszik a papírfelhasználás, s természetesen, nő a papír­ipar termelése is. A több pa­pír gyártásához több nyers­anyagra. s így sokkal több hulladékpapírra is szüksége van az iparnak. Az Országos Papíripari Vállalat, az erede­ti, évi üti ezer tonnás igényé­vel szemben 100 ezer tonna papírhulladékot kér az im- pp rl; cell u 1 őze -aj apany a gok pótlására. Ismeretes, hogy ugyanakkor az ipari vegyes- papírból hazánknak nagy ex­portlehetőségei is vannak. Csak megyénkből évi 2000 tonna papírhulladékot ex­portálhatunk tőkés országok­ba. valutáiért. Sajnos, a háztartásokban, az iparban, a kereskedelem- !>en keletkező papírhulladék jelentős résszé még mindig kárba vesz. Éppen ezert az értékes másodnyersanyag megmentése érdekében or­szágosan papírgyűjtő kam­pányt. rendeznek. — Megyénkben szeptember 20-án kezdődtek, s október 3-ig tartanak a papírgyűjtő hetek — tájékoztatott Molnár Sándor, az Észak-magyaror­szági MÉH Nyersanyaghasz- nosito Vállalat igazgatója. — A háztartásokból, az üzlet­hálózatból, sz iparból, a hi­vatalokból sok száz ős ezer tonna papírt, kívánunk ez alatt biztosítani a papíripar­nak. A papírgyűjtő hetek nem­csak a papíripar növekvő nyersanyagigényeinek kielé­gítését, hanem a város tisz­taságának .megóvását., a kör­nyezetvédelmet is szolgálták. A cél, hogy a papír ne fog­lalja a helyet a kukákban, ne kerüljön a szemétbe, hanem megmentsék azt az ipar szá­mára. Nagy mennyiségű papírhul­ladékot várnak főleg a keres­kedelemtől. az esedékes irat­tári selejtezések végrehajtá­sától és főleg a lakótelepek­ről. Az utóbbi területen is­mét nagy segítséget nyújta­nak a gyűjtésben a megye úttörői. Miskolcon és másutt is úgynevezett háztömb) gyűjtéseket is szerveznek az, úttörőcsapatok. A MÉH a papír rendes átvételi árán felül az úttörők részére na­gyon értékes versenyjutal­makat is biztosit. Többek kö­zött hat kerékpárt, sakk- készleteket. — Miskolcon az úszásoktatást is elősegítő — ingyenes uszodai jegyek » és összesen 23 ezer forint i. tz- jutalmat kapnak a papir- gyüjtésbon legeredményesebb úttörők es úttörőcsapatok. I jl e Iqy cliink ja '^ \ ‘ ■ szénbányászokról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents