Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

1972. szept. 23., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 egíonlolí helyi gazdaságpolitika Komp a Tiszán Az ipar fejlődése Sátoraljaújhelyen A zempléni vidék székvárosának. Sátoraljaújhelynek a/. Bari üzemei a termelés fejlődési iramában meghaladják megyei átlagot, A legutóbbi lel évben 15.fi százalékkal 'ott ill a termelési érték, a tavalyi első fél év eredménye­zz viszonyítva. Ebben kétségtelenül közrejátszik a terv- *erű iparosítás'kezdeti lendülete — hiszen közismert, hogy megye hagyományos ipari körzeteihez képest ezen a tájon céltudatos iparfejlesztés alig több, mint egy évtizede kez­dődött el. Az előbb indultak utoléréséhez tehát szükségszerű nagyobb igyekezet. Ez a sarkalló tényező azonban csak módszeres, következetes gazdaságpolitikai irányítással ‘gyütt hathat. nyomórészt az üzemek kor­szerűsítésének. a termelé­kenység növekedésének az eredménye. Meggyőzően tanúsítják ezt az összehasonlító számada­tok: tavaly .az első fél év­ben egy munkásra Hl ti50 forint termelési érték ju- 1otl. városi átlagban — az idei első fél évben pedig már 121! ezer forint. A város legnagyobb ipari üzeme, az ELZETT Fémle­mezipari Művek sátoraljaúj­helyi gyára 4fi,4 százalékkal növelte termelését, s ebben a fő tényező a munka ter­melékenységének 4(1.2 száza­lékos növekedése. Az igen mérsékelt, indokolt létszám­növelés csak másodlagos té­nyezőként vehető számítás­ba. Ez a gyár produkálta az első fél évben a legtöbb nyereséget is. Az újhelyi ELZE'l’T-gyár jó példa arra, hogyan használhatja ki a leggazdaságosabban egy kö­zépnagyságú ipari tizem spe’- ciális lehetőségeit. Az üzem a szovjet VÁZ gépkocsi - gyártási programba való be­kapcsolódásával — különfé­le zárverebek gyártásával, szállításával — exportter­melését kétszeresre növelte. Az exporí lehetőségei Szintén az export kedvező lehetőségeit teljesíti ki a vá­ros másik méltón jó hírű Száraz, napos ii kellene a szilőre Mennyiség és minőség te­kintetében egyaránt kitűnő termésben bíztak ez lei®11 1'okaj-Hegyalja állami, szö­vetkezeti gazdaságai és egyé­ni termelői. Erre meg is volt minden reményük, hiszen a szőlő a metszéstől kezdve a nyár folyamán a várakozás­nak megfelelően fejlődött. Szorgalmasan, kellő .időben elvégezték a szükséges talaj- thunkákat. hétszer-nyolcszor egyesek még ennél is többször — permeteztek, hogy elejét vegyék a pero- noszpóra. lisztharmat és más Melegségek kártevésének. A kedvező tavaszi és nyári időjárás következtében a furmint-, hárslevelű- és mus­kotálytőkék hatalmas für­tökkel, régen tapasztalt gaz­dag terméssel biztatták a gazdákat. Az augusztus eleji csők is jót lettek .még a sző­lőnek. a szemek megduzzad­tak. utána kicsattantak és ha augusztus második tele­tő! kezdve tartós meleg kö­vetkezett volna, szeptember közepén megindulhatott vol­na a hegyaljai szülök jelleg­zetes löppedése, fokozatos iszúsodása. Az esős, hűvös idő azon­ban konokul kitartott augusztus óta mostanáig, így » kihasadt bogyók aszúsodás helyett rothadásnak indul­tak. Ez a veszedelem külö­nösen a házi kertekben, az egyéni termelők alacsonyabb fekvésű aljszőlöiben és a nagyüzemi gazdaságok úgy­nevezett „szoknyaföldjein” öltött, nagyobb méreteket. Nem nehéz találni olyan táblákat, ahol máris igen számottevő veszteséget oko­zott a kedvezőtlen időjárás. Hatása — amint a próbafo- kolások bizonyítják — ugyan­csak megmutatkozik a must gyengébb cukorfokában. A termelők minden remé­nye már csak ..a vénasszo­nyok nyarában” van. Ha a nagyon várt szeptember vé-' gi, októberi napos, száraz idő mégiscsak ráköszön lene Hegyaljára, ez kétségkívül sokat segítene a termés ja­vulásán. Hetenként két cu­korfokot is ugorhatna a must minősége, s tartós me­leg esetén sietni sem kellene a szürettel. így viszonylag még elég jó termést lehetne betakarítani a nemes venyi­gékről. A termelők azonban a leg­rosszabbra, vagyis az esős időjárás megújulására is fel­készültek. Ren'dbetették a présházakat, hordókat, edé­nyeket, biztosították a szőlő- szedőket . és puttonyosokat. Mindez tehát azt jelentené, hogyha a „vénasszonyok” valami oknál fogva mégis­csak cserbenhagynák' a sző­lősgazdákat, akkor a termés további romlásának megelő­zése érdekében kénytelenek lesznek a szüret kezdetét a szokottnál előbbre hozni H. J. tíOOO katasztniUs holdon (erem a világhírű kalocsai fűszer- paprika. A kedvezőtlen időjárás ellenére már szedésre éreti a termés nagy része. A Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Ál­lomás kísérleti területén megkezdték az alapanyag szedé­sét a jövő évi kutatáshoz I Ózdi martinászok sikerei Az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozói úgy fogalmaz­nak: késeien táncolnak. Kü­lön kell megküzdeniök min­den fonna acélért, minden óráért A hírnév és a válla­lás kötelez, mondják. Az acélmű az év végéig egymil­lió tonnát akar termelni. Az elmúlt három hót alatt különösen nagy figyelmet fordítottak Ózdon az acél­műre. A IV. számú ftlürz- kemence átépítésére került sor. Több ezer tonna acél termelése függött attól, hogy mennyi idő alatt végeznek a javítási munkálatokkal a Kohászati Gyárépítő Válla­lat szakemberei. A mii**egy huszonöt napos munkát az OKU kérésére lt! napos idő­tartamra vállalták. A javítás nagyszerűen si­került: a gyárépítök végül 15 nap és másfél óra alatt végezték el a kemence át­építését. A gyors munka eredményeként a tervezett­nél ezer tonnával termeltek többet a martinászok az át­építés óta. Mint azt Tóth Sándor, az acélmű gyárrészleg vezetője elmondta, az eredeti, 970 ezer tonnás tervhez viszo­nyítva jelenleg több mint háromezer tonna többletet; termeltek. A hónap utolsó napjáig tovább növelik a többletet, hogy a negyedév végére elérjék a tízezer ton­nát. Ez a mennyiség elegen­dő lehet ahhoz, hogy az utol­só negyedév hajrájában megtermeljék azt a men.v- nyiséget. ami elegendő lesz a martinászok által vállalt egymillió tonna eléréséhez. A martinkemencék az év további részében még 33—34 nap javítást igényelnek. A többi napokon nyolc kemen­ce termeli az acélt. Ilyen kö­rülmények között minden bizonnyal elegei tesznek vál I a lt kö lelezcltségüknek. üzeme, a Hegyalja Ruháza­ti Szövetkezet. Ez a szövet­kezeti ipari vállalat a/, ex­port sajátos formájára, az igen gazdaságos export-bér- j munkára specializálódott. A ruházati iparnak gyorsan kell tudnia alkalmazkodni a divat változó igényeihez. S hogy az igényesség milyen erős ösztönző tényező e szak- I mában, azt meggyőzően bi- j zonyítja a vizsgált szakasz­ban a termelékenység’ 18,4 százalékos növekedése. Ez még inkább figyelemre mél- ! tó eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy az üzem az erős nemzetközi koukurren- j eiában csak teljesítőképessé­ge maximális kihasználásá­val maradhat versenyképes, számíthat sikerre, tehát ele­ve magas szintre kell ter­veznie a munka termelé­kenységét, s évről évre emel­ni kell a mércét. A titkosság szolgálnia A tanácsi vállalatok ter­melése is kedvezően alakult az idén. A Városgazdálko­dási Vállalat majdnem meg­kétszerezte termelését, s a ta­valyi azonos időszakban el­ért 101 ezer forintos nyere­ségét most 2ii7 ezer forintra növelte. A városi tanács épí­tési üzeme pedig — amely tavaly az üzemszervezés és a munkaszervezés hibái mi­att még veszteséges volt. —r- az idén az üzem- és mun­kaszervezés gyökeres meg­változtatása va 1. ésszé rű-si lé­sével már 02,2 százalékkal 1 növelte termelését és ■ 403 ezer forint nyereséget tud­hat magáénak. Mindkét ta­nácsi dáliáiul termelésének j ilyen mérvű fejlődése külö­nösen örvendetes a város la­kosságának, mert ezek a vál­lalatok elsősorban építési te­vékenységet folytatnak, s ja­vuló munkájukkal közvetle­nül segíthetnek a lakásgon- i dók enyhítésében. Rcrocz József í Elsőként ns orssúghan ■ OTP-kölcsön lakásíclikjí fásra 1969-ben kormá nyha iá ro­zst született, amely ki­mondja, hogy 1975-ig leg­alább kétszeresére kell nö­velni az országban a lakás- karbantartó tevékenységet. A lakáskarban tartás egyik je­lentős ágazata a szolgál ta­tásnak, amely munkaigényes és korszerű technológiával felszerelt, műhelyeket, egysé­geket. kíván. Az elmúlt idő­szakban a fővárosi Javító- Szerelő Vállalat; példájára a Miskolci Vegyesipari Válla­lat javító-szerelő részleget hozotit létre amely a meg­növekedett munkával is meg tudott birkózni. Mivel a Paprikaszüret la káskárban tartóst a javítási munka költségessége /miatt nem célszerű elaprózni, ezért a vállalat az OTP miskolci fiókjával közösen ú.i utat keresett: a takarékpénztár lakossági hitelosztálya folyó­sítson a lakáskarbantartásra, felújításra úgynevezett szol­gáltatási kölcsönt. Az OTP- nél igényelhető kölcsön a la­káskarbantartással összefüg­gő munkálatokra (festés, parkettázás, vizvezetékszere- lés, tapétázás, üvegezés, lak­kozás stb.) terjedjen-ki. Az országban elsőként a Miskolci Vegyesipari Válla­lat által végzett lakáskar­bantartási munkákhoz — kísérleti jelleggel — az Or­szágos Takarékpénztár enge­délyezte a kölcsön folyósí­tását. A kölcsön alsó határa 2000 forint. Mivel a lakások felújítása, rendbehozása te­temes összeget kíván, és igen gyakran a családok többségének nagy leterhelést jelentene, ez a kezdeménye­zés mindenképpen nagy je­lentőségű. A Miskolci Vegyesipari Vá Halat főkönyvel őj é t ől. Rigó Andrástól és a vállalat műszaki vezetőjétől. Farkas Györgytől érdeklődtünk az újonnan bevezetett. ekrio részletei felől. Megtudtuk, hogy az áruhitelkölcsönnél a kedvezmény kérésére ugyan­azok a szabályok érvénye­sek, mint a többi OTP-hitel­akcióra. A lakáskarbantar- tasi kölcsön november 1-töj igényelhető. Az. igénylés formája is roppant egyszerű. A megrendelő a Miskolci Vegyesipari Vállalattól az. elvégezni kívánt munkák alapján árajánlatot kér. Az. elkészített és elfogadott elö- z.otes költségvetés alapján a megrendelő számára a vál­lalat kérj az OTP-kölcsönt. Ha a mostani kezdemé­nyezés sikerrel jár, az OTP az. ország valamennyi ja­vító-szerelő vállalatára ki­terjeszti ezt a hitelakciót, ami a lakástulajdonosok számára rendkívül nagy se­gítség lesz. Az eddigi ta­pasztalatok alapján az a kép alakult ki a lakásfelújítás­nál. hogy mind a felújítást, végző vállalatok, mind a megrendelők sokkal jobban járnak ha az összes szüksé­ges munkát egy id öben vég­zik el. Ehhez nyagi fedeze­tet biztosít az OTP most be­vezetett kísérleti akciója. H. G. Sok dolga van mostanában a Tiszatarjáni községi Tanács kezelésében levő kompnak. Nem­csak a nagy őszi munkák miatt, hanem azért is. mert a tisztát ó-lanyai emberek meg­kezdték a beköltözést a faluba, az itt épült új házakba. A tanács azzal is segíti a köl­tözőket, hogy átalányt bocsátott ki részükre. Száz. forint ellenében tizennyolc-húsz fuvar is átkerül így cgy-cgy család vagyonaként a Tiszántúlról Mécs Ernő felv. i­n- A városi pártbizottság gaz- a ’«ságpolitikai irányító műn­él'«.iát a helyi realitásokhoz a- (lazította. Ennek lényege a londos helyzetelemzésből o~ 'edö felismerés, hogy az ai 'lapvető tárgyi feltételekkel és " a nyersanyag-ellátással, a i- dikséges gépi berendezések- s ‘el. s épületekkel — meg- é- tótollan számolva: a város- >öl és (közvetlen környéke­ik öl mozgósítható munkaerő í- «ghatékon.vabban középszin- zt ö üzemekben hasznosítható, i- 'tért törekedett a városi í- 'azdaságpolitika ilyen öze­it Bek egybehangolt fejlesztó- A •éne az állami, a szövetke- ai s a tanácsi irányítású je Párban egyaránt. *k Fő tényező a a termelékenység Sátoraljaújhely lakosságá- _ Bak ma már több mint a ” j^lrmada a városban műkö- Wö ipari üzemekben dolgo­zik: a legfrissebb adatok jVerint 5352 fő az iparban ’oglalkoztalottak száma, s rton belül igen jó a fizikai Munkások 80 százalékos ará- BVa. Az üzemekben foglal­koztatottak száma elérte az bptimális szintet. Egy év |«latt csak két százaléknyi az . jtViri munkások és alkalma­- r-ottak létszámnövekedése.- íW még inkább elismerésre- Piéltó a 15,6 százalékos ter- f rtelésnövekedós. Az elöállí­- ’ott több termelési ériék túl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents