Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

1972. siept. 22., péntek ESZAK-MÄGYARORSZÄG 3 A bocsi tehenészet A ttinítf'fiB H aladás Terme- £HH<9l jöszövetkezet iro­dájában cseng a telefon. A putnoki Egyetértés Termelő- szövetkezet elnöke keresi Krakkai Bélát, a bőosi tsz­elnököl. A putnokiak szerel­nék megnézni -az új, szako­sított tehenészeti telepet. Az elnök érdeklődik, hány em­ber léphet be a telepre? — Maximum tíz — vála­szol Krakkai Béla —, egy lélekkel se több. A telep nemrég készült el. július óta teljes kapacitással üzemel. Összesen ötszáz te­hén fér el benne. Jelenleg ez a megye legnagyobb sza­kosított tehenészeti telepe. Egyetlen épülettömb. Alap­területe 4600 négyzetméter. A tsz saját brigádja építette fel. Három évig tartott a munka. Eredetileg 18 millió forintra tervezték a beruhá • zást — állami támogatást is csak erre az összegre kap­tak —. de a tsz szakembe­rei változtattak az eredeti terven. Belül, a jászlak he­lyett automatikus etetőaszta­lokat szereltek fel. így 22 millió forintba került a te­lep. A terven felüli négy­millió forintot is „saját zse­béből” fedezte a tsz. A telep bejárata előtt szol ­gálati lakások — szakembe­rek részére — és betonozott, park i rozóhel y. Gépk öcsi k nem hajthatnak be a telep­re. A kiskapun kívül fém­ből készült tartály és mos­dótál. A tartályban vegysze­res fertőtlenítő folyadék. A bejárat őre két asszony: Masku Barnáné és Szegedi József né. Szigorú utasítás, hogy helyi kísérő nélkül sen­kit. sem engedhetnek be. És belépési engedélyt: csak az elnök, a főagronómus és a főállattenyésztő adhat. Az elnökkel együtt érke­zem. Kezet mosunk, tiszta törülközőt kapunk. De már jön is a telep fiatal vezető­je, Jenei István, aki máso­dik éve — a részleges üze­meltetés megkezdése óta — dolgozik a telepen. Most 26 éves. Miskolcon született és Miskolcon nőtt fel. Mégis a mezőgazdasági termelés volt és maradt az egyetlen ál­ma, vágya, életcélja. Erre készült fel, Gödöllőn végez­te az egyetemet, a bocsi Ha­ladás Termelőszövetkezet ösztöndíjasa volt. Lelkes fia­tal szakember. Mindenk’ szereti. A 8.-•> nuii belül fehér kő- kllPU!1 penyt kapunk Cipőnket fertőtleníteni kell. Aztán az elnök és a fiatal telepvezető megmutatják a szociális épületet. Fürdők, zuhanyozók, csizmamosók, öltözők. Nőknek és férfiak­nak külün-külön. A munká­sok, akik a telepen dolgoz­nak. itt átöltöznek. Utcai ru­hában, mosakodás és fertőt­lenítés nélkül ők se léphet­nek be a telepre. Van egy kis konyha és étterem is. A telep dolgozói itt étkeznek Naponta friss, meleg ételt kapnak. A kapukon belül első épü­let a lucernaliszt-készítő üzem, tágas tárolótérrel. Na­ponta egy vagon lucernalisz­tet tudnak itt készíteni. Sói. zöld silókukoricából is ké­szítettek lisztet. A berende­zés alkalmas gabonafélék és szemes kukorica szárítására is. Az idei kukoricatermés nagyobb részét itt szárítják meg. A 4600 négyzetméter alap­területű tömb’pület első egy­sége a takarmányelőkészitő. Négy ember dolgozik itt. Minden takarmányt szecs­káznak, a szénaíéléket is. Szálastakarmányt nem kap­nak a tehenek. A telepet úgy építették meg, hogy már számításba vették a tsz te­rületén, Bocs határában épülő sörgyárat és annak melléktermékeit. Ha beindul a sörgyár — a tsz tehené­szeti telepén sörtörkölyt esz­nek majd a tehenek. Szecs­kázott takarmány félékkel ke­verve. A takarmányélőkészi - tőben készek a tárolóme­dencék, bár jönne máj- az a sörtörköly. A takarmányelökészitőből automata berendezés viszi végig az istálló egyik olda­lán a takarmányt és min­den etelöasztalnal adagol. Az etetőasztalon szintén au­tomata szerkezet teríti szét a takarmányt. Az állatok előtt gyengeáramú rács lóg. Amíg azt fel nem emelik — egyetlen állat sem nyúlhat hozzá a takarmányhoz. Csak akkor, amikor már egyenle­tesen terítve van az asztal. Az itatás is automatikusan történik. És ugyancsak auto- niata berendezés viszi ki a trágyát az állások sorairól, az épületen kívül a gyűjtő- csatornában megy tovább a trágya, rá a rakodóra, s a rakodó alatt állandóan pót­kocsi áll. Ha megtelik — in­dul vele a traktor, viszi a gyűjtőhelyre. Tíz sor állás van egy fe­dél alatt. Egy soron 48 te­hén ál). Így az istálló lénye­gében 480 férőhelyes, de hoz­zá tartozik az elkülönített ellető is. Ott 40 férőhely van. A tíz. soron tiz ember dolgozik. Gondozók. Es min­den soron külön fejőnő dolgozik. Nem kézzel — gé­pekkel fejnek. Negyven fe- jőgép szuszog egyszerre és a tej vezetéken jut tovább a tejfeldolgozóba. Ott két nagy tejhűtő is van —egyen­ként 5000 literesek — s ben­nük nulla fokra hűl le a tej. Laboratórium is tartozik a te i feldolgozóhoz. Tíz gondozó gn6lízmS; lett még két Ikarbantartó szakmunkás is dolgozik a telepen. Feladatuk: az összes gép és technológiai berende­zés folyamatos karbantartá­sa. szükség esetén azonnali javítása. Itt semmi sem áll­hat meg, mindenre vigyázni kell. Mert nem istálló már ez, hanem gyár. Olyan külö­nös gyár. ahol az ember az élő anyaggal — az állatok­kal — és a technikával egy­szerre bánik, egyszerre dol­gozik. Szendroi József Próbaüzem Jó a vetőmaqel Mezőgazdasági üzemeink egyik lényeges kérdéséről, az őszi kalászos velömagel- látás helyzetéről és a fajta­váltásról tartott sajtótájé­koztatói tegnap, szeptember 21-én, csütörtökön a Vető­mag term el te lő es Értékesítő Vállalat Észak-magyarországi Központjának igazgatója, Szabó József. Ott voltak a tájékoztatón a mezőgazdaság számos ve­zető szervének képviselői, s a vetőmag termesz! Issei fog­lalkozó nagyüzemek vezetői is. A Borsod megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezés-, ügyi Osztálya nevében Sán­dor Barna szakfelügyelő mondott bevezetőt, amely­ben rámutatott, hogy a jó velömagellátás, a vetömag- fclnyitás és a fajtaváltás is közrejátszott abban, hogy megyéiéiben az iáén ismét, kedvezően a'akultak a kalá- szo-ok (- rm '‘■seredmétiyei. őszi búzából a. tanácsi szektorban különösen örven­detes a termésátlagok emel­kedése. Az 1970. évi hektá­ronkénti 16.3 mázsával szem­ben 1971-ben 22,9. 1972-ben pedin 26.2 mázsa volt az őszi búzák átlagtermése. A ke­nyérgabona termelésénél ta­pasztalt. javulást segítette az is. hogy a Bezosztája I. őszi búzafajtát nagyobb terüle­ten termesztették. A 80 szá­zalékban egyfajtára alapozott termel?fi vnnii lzoc­kázottnl jái\ tt$y nincs mő^ az érési és betakarítási ióö széthúzására. Ezért szüksé­ges, hogy újabb, a Bezpsz- táia I-hV-z hasonló, vagv niég jobb minőségű szovjet búza­fajták bevonásával megvál­toztassuk a fajtaarányt. Mint hiányosságra muta­tott rá. hogv a gazdaságok egy részénél még mindig nem újítják fel hároméven­ként a vetőmagot. Bőrén akad még gazdasag, ahol csak akkor vásárolnak fém­zárolt vetőmagot, amikor sa­ját termelésű vetőmagjuk csiraképessége mar olyan gyenge, hogy súlytöbblettel sem alkalmas vetőmagnak. Szabó József igazgató el­mondta, hogy a Vetőmagter- meltető és Értékesítő Válla­lat megyénkben ki tudta elé­gíteni az új búzafajtákra vonatkozó igényt, s még az idén is további készletekkel rendelkezik. A vállalat ígé­retet tett rá, hogy a fajta­váltást határidőre, sőt még előbb végrehajthatják. Ami az őszi árpát illeti, a megyében minden vetőmag­igényt ki tudtak elégíteni. A vetőmagot már ki is szállí­tották a termelőknek. Ha­sonló a helyzet a rozsnál és a tritikálénál is. Az őszi búzavetőmagnak kiszállítása teljes ütemben folyik Tovább kell gyorsí­tani a tisztítást, a fémzáro­lási hogy e hó végére min­denütt. olt legye,, az idejé­ben megrendeli vetőmag, s október első felében, a leg­optimálisabb időben el is vethessék a kenyérgabonát. A továbbiakban nagyon érdekes számadatokat közölt arról, hogy a vetőmarfelújí­tás aránya mennyire lemér­hető a termésátlagokban. Az igripi Kossuth Tsz-ben pél­dául, ahol egyáltalán nem volt vetőmagfelújítás. őszi búzából holdanként 10.3 má­zsás, a fancsali. Egyetértés Tsz-ben pedig, ahol 60 szá­zalékban felújították a vető­magot, 20.2 mázsás átlagter­mést érlek el. Más vetőmagellátási kér­désekről szólva elmondotta, hogy hibrid kukorica vető­magból is minden megyei igényt kielégíthetnek. Zab­ból és tavaszi árpából sem lesznek vetőmagellátási gon­dok. Jók, s megfelelően cse­rélődnek is a fajták. A vál­lalat; csupán azt kéri a gaz­daságoktól, hogy idejében rendeljék meg a tavaszi ve­tőmag-szükségletüket is. 1973-tól hazánkban 600 ezer tonna kensavat gyártanak éven­te. ebből 550 ezer tonna a Tiszamenti Vegyiművekben ké­szül. Az országos igényt ezzel bőségesen fedezni tudják. 1972. június 18-án indult a próbaüzeme a negyedik kénsavgyár- nak. melyet 200 ezer tonna évi kapacitásúra terveztek. A ■ próbaüzem tapasztalatai szerint azonban ennél is többet: 220 ezer tonnát képesek előállítani. Az új üzem megépítése lehetővé teszi a régi elavult kénsa\ gyárak leállítását, a szu­perfoszfát műtrágya gyártásának fokozását. Együttműködési lehetőségek Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese es Iosif Banc, a Komán Kom­munista Pánt Központi Bi­zottságának titkára, a végre­hajtó bizottság póttagja, a bizottság magyar, illetve ro­mán tagozatának elnöke csü­törtök délután a Parlament delegációs termében aláírta a magyar—román gazdasági együtt.működési vegyes kor­mánybizottság 10. ülésszaká­nak jegyzőkönyvét. A jubiláns ülésszakot szeptember 18-a és 21-e kö­zött tartották Budapesten. Az ülésszakon a komplex integ­rációs program jegyében egész sor további együttmű­ködési lehetőséget is feltár­tak, ezek többek között a szerszámgépgyártás, az ener­getikai berendezések, kuko- ri cakómba j nők, elektrotech­nikai és elektronikai termé­kek gyártásának kooperáció­ját és szakosítását segítik elő. Hosszú lejáratú együttműkö­dési és szakosodási megálla­podás jött létre vegyiszálak, műanyagok, gyógyszereit, nö­vényvédő szerek és egyéb termékek kölcsönös szállítá­sára. Bővül az együttműkö­dés a két ország kohászata, bánya- es kőolajipara, építő- anyagipara között tovább mélyülnek a vízügyi szervek kapcsolatai, fokozódik az együttműködés a távközlés­ben. Vasutasok az ősz előtt AZ ÉRKEZŐ, az induló, az áthaladó szerelvényektől szinte örökké rég, zakatol, dübörög a Tiszai pályaud­var. A csúcsok idején való­ságos emberfolyamok örnle- nek ki a már lassan szűk­nek bizonyuló aluljáróból. A vasúti személyszállítás­ról szóló közlemények arról számolnak be, hogy stagnál, egyes helyeken pedig csök­ken az utasforgalom. Ezt ko­rántsem lehet elmondani a miskolci vasúti csomópont­ról. A nyár folyamán — az új nemzetközi járatok, kü- 1 ön vonalok eredményekép­pen — 15—20 százalékkal, s átlagosan is 5—6 százalék­kal több ember érkezik, in­dul, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Ezt tanú­sítja, hogy az állomás pénz­táraiban 117 906 jeggyel ad­tak el többet. Nőtt a bérlet­tel utazók száma is. Azt mondják, hogy naponta 60— 90 ezer utas érkezik a Ti­szaira, indul innen a megye, az ország különböző tájai felé. — Az T. félévet — mondja Pásztor Zoltán, a Tiszai pá­lyaudvar állomásfőnöke — kiváló szinten zártuk. E tömör közlés is arra utal, hogy' a csomópont dol­gozói általában lelkiismere­tesen végzik el feladatukat. Szerencsére itt jó vasúti garda van, amelynek 75—80 százaléka törzstag, oly'an ember, aki egyr munkás­életre oPewezte magát az örök fegyelmet, figyelmet kívánó vasutasélettel. Mind jobb eredmények forrása a szocialista brigád­mozgalom. Százhárom ki- sebb-nagyobb kollektíva dolgozik a szocialista bri- "ád-cé-lkitüzésekkel. A sok közöt igen jól dolgozik Zus- csák Tibor vezetésével a forgalmistákból, térfeüvi •'Gá­zokból álló brigád. A teher­vonatok összeállításában, elő­készítésében. útbamdításá- ban nagv érdeme van, a Spisák András vezetésével műk ödő, gu rí tás veze tőb 51. tolatásvezetőből, kocsirende­zőkből, sarusokból álló kol­Üzemház-avaíás Szerencsen Regi gond a Szerencsi Bútoripari Szövetkezetben a széttagoltság. Sok időt rabolt cl, sok költséget oko­zzon a különböző műhe­lyekbe való anyagszállítás. A kollektíva a volt já­rási úttörőházban üzem­csarnok-építéssel, szociális helyiségek létesítésével je­lentős átalakítást hajtott végre. A közel 6 millió fo- rintba kerülő, új központ nagy részét a dolgozók már birtokukba vették. Ami szinte szokatlan — a dol­gozók sok tízezer forintot érő társadalmi munkájá­nak eredményeképpen — a beruházást a tervezett ösz- szegben, s határidőn belül valósították meg, illetve fe­jezik be. Az új üzenihá- zat hivatalosan ma. dél­után 2 órai kezdettel Kol- tai Zoltán, a K1SZÖV el­nöke adja át rendeltetésé­nek. Fotó: Szabados György lektívának. Különösen az utóbbiak nagyon ki vannak téve az időjárás viszontag­ságainak. Sok jót mondanak Konecsni Sándor, Balsai Jó­zsef kocsirendező brigádjá­ról, amelynek tagjai a kocsi­rakományokat is megigazít­ják. hogy' elejét vegyék az esetleges bajoknak. A Tiszai pályaudvar vas­utas dolgozói nemcsak a sa­ját feladatukat igyekeznek jól elvégezni, hanem más szolgálati ágaknak. más vasútigazgatóságoknak is se­gítenek. A nemzetközi jára­tokon dolgozik például a 46 tagú. Lenin komplex brigád, amelynek tagjai szoros kap­csolatban dolgoznak együtt a szolnoki vasutasokkal. A Gagarin komplex brigád pe­dig, amely vonat- és moz­donyvezetőkből áll, minden­napi munkájában erősíti a kapcsolatot a két szolgálati ág. a két terület, a Tiszai, valamint a fűtőhöz között. A vasúti csomóponton a már több éves tapasztalat alapján, szép csendben ké­szülnék a hideg, esős őszre, a nagyobb tömegű áru szál­lítására. s a télre. Fokozot­tan ellenőrzik a gépi beren­dezéseket, a fűtőberendezé­seket A jó munka, a ió szervezés érdekében össze­hívják a szocialista brigád- vezetőket. s részletesen megvitatják majd a tenni­valókat. A cukorrépa begyűjtése, szállítása érdekében 15 vas­utas tevékenykedik a Sze­rencsi Cukorgyárban. BORSODBAN GAZDAG gyümölcs- és szőlőtelepíté­sek vannak. Az almaszedés­ben, a szőlő szünetelésében igen sokat segít ifjúságunk. E hét elejével megkezdődött a szüreti vonatok indítása. Jó 2—3 héten át naponta három külön szüretelő vo­natot indítanak. Az állomás vezetői, dolgozói egyaránt bíznak benne, hogy' — mint annyi éven át — most is sikeresen tesznek eleget az .őszi forgalom követelmé- ny'einek. A munkát elősegíti a fokozott erkölcsi és any'agi elismerés. A vasútnál ugy'an- is bérrendezést hajtottak végre, amely' elsősorban a fiata] dolgozók számára volt előnvös. Igyekeznek megke­resni a lehetőséget az idő­sebb dolgozók fokozottabb anyagi elismerésére is. Csorba Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents