Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

W/l. szept. 21., csütörtök mmmmmmmnmmmmmmammmmmmmmmm í , Harácsolok Az alábbiakban azokról az emberekről lesz szó, azok- ft:ik egv részéről, akik kü­lönböző ravaszkodással, ama bizonyos kiskapuk keresgé­lésével, a törvények ki.iát- szásáv&l a minden áron va­ló pénzszerzésre törekszenek, a minél több pénz megszer­zésére. Harácsolóle. E gyűj­tőnév alatt beszélünk róluk !"ár évek óla. és nyilván beszélünk majd évek múl­jon is, hiszen a munka nél­küli haszonszerzés vágya — es nemcsak a vágya — nem­igen tűnik el egyik napról i* másikra életünkből. Nap­áinkban pedig nagyon is clö jelenség. mely felett egyik illetékes szervünk, in­tézményünk sem húnyhat lernet. Feltétlenül megszívlelendő figyelmeztetőül szolgálhat, bogy a párt X. kongresszusa több helyütt is utalt a köz­telünkben előforduló hará- csolási tendenciákra, a jog­talan haszonszerzési törekvé­sekre, melyek ellen határo­zottan, a törvény szigorával kell fellépnünk. Ezt a célt szolgálja egyebek között a barácsolási. a jogtalan előny - szerzési törekvések polgári berekben megnyilvánuló for­máinak elemzése, összegzése •s, mely munkát a Legfőbb ügyészség előírásainak meg­felelően Megyei Főügyészsé­günk — a járási-városi ügyészségek bevonásával — Nemrégiben fejezett be. fíoqyan lehel msok bőrt lehúzni’ ? Az utóbbi időkben sok, ér­dekes, tanulságos történet kerekedett ki a mi megyénk­ben, Borsodban is az ügyes­kedő - emberekről. Például htokról, akik a régi, „egy fókáról hét bőrt” elvet pró­bálgatták alkalmazni. A ró­ka is stimmel, legföljebb még bővíthető a sor őzzel, szarvassal, vaddisznóval, egy- sióval, a vadkárral. Egyik, északi községünk termelőszövetkezete 9 évre Szóló szerződést kötőit az er­dőgazdasággal. melynek ér­telmében a gazdaság évente 13 ezer forinttal váltja meg * nagyvadak okozta kárté­telt. Egy ideig rendben ment minden, majd a tsz beperel­te a gazdaságot — nagyobb kártérítési összegért. Ez a na­gyobb összeg 150 ezer forint lelt volna évente. A túlzott kártérítési követelés teljesí­tésének megakadályozására a kfegyei Főügyészség eredmé­nyes fellebbezési óvást je­lentett be. Túlzott kártérítési igénnyel lépett fel egy másik tsz is. mely az egyik üzemet perel­te a füstölgő, kormozó ké­mények miatt, mivel a ké­mények ily módon hátráltat­ják a mezőgazdasági növé­nyek fejlődését. Ami igaz is. De nem annyira, hogy meg­foghatatlan, ellenőrizhetet­len, inkább csak feltevése­ken alapuló számítgalások alapján mintegy félmillió fo­rintot követelhessen a szö­vetkezet. A Megyei Főügyész­ség ismét óvást nyújtott be. Nem a követelés, hanem a túlzott követelés ellen. Vé­gül a Legfelsőbb Bíróság döntöt t — megfelelően . az ügyészi indítványnak. Egyéb­ként a füstölgő kémények miatt megyénk különböző területein napjainkban is számos per zajlik. A kisajátításokkal kapcso­latosan ugyancsak többen próbálkoznak a minél na­gyobb összeg bekaszirozásá- ra. Az egyik lakástulajdo­nos például a 300 ezer fo­rintot érő házingatlanért 1, azaz egymillió forint kárta­lanítást követelt. De nem volt szégyellős az az ember sem. alti már évekkel előbb kisajátított, kártalanított te­rületért kérte még egyszer a pénzt, elhallgatva, hogy egyszer már megkapta érte járandóságát. /' Adsz a —semmiéri Enyhén szólva érthetetlen néhány tsz „üzletkötése" is, mely gyakorlatilag abból áll, hogy valamely vállalattól, gazdaságtól megvásárolnak valamit, de ezért — nem fi­zetnek. Legalábbis nem, a szerződésben megszobott — aláírással, hitelesítéssel vál­lalt — határidőn belül, gyak­ran azon túl sem. Az egyik tsz például na­poscsibéket vásárolt a gaz­daságtól. és a határidő letel­tével nem fizetett. A gazda­ság sürgetéseire, felszólítá­saira sem válaszolt. Per lett belőle. Egy másik tsz gépal­katrészt, műtrágyát vásárolt és ugyancsak fizetés nélkül távozott. A Megyei Főügyészség a jogtalan haszonszerzési, a liarácsolási szándékot ezek­nél és más. hasonló példák­nál abban látja, hogy a tsz- ek pénzügyi fedezetük hiá­nyának tudatában kötik meg a szerződést, és azáltal, hogy — ha csálc időlegesen is — ellenszolgáltatás nélkül vá­sárolnak, már eleve bizonyos jogtalan haszonra tesznek szert. Érthetetlen azért is az ilyesfajta „üzletkötés", mert az említett tsz-ek figyelmen kívül hagynak egy nyilván­való következményt: ha nem fizetnek, üzlettársul: perel* Márpedig a konkrét, biztos tények alapján a perköltsé­get is a tsz-nek kell fizet­nie. Pedig meglenne a mód rá, hogy. tisztességesen ren­dezze.! dolgaikat, esetleg a fizetésre vonatkozóan határ­idő-módosítást kérjenek part­nerüktől. de a legtöbb eset­ben — ki tudja miért? —1 még a levelekre sem vála-1 szolnak, a pereket megelőző tárgyalásoktól is elzárkóz­nál,. Természetesen vállalat is tud elzárkózni jogos köve­telések elöl, addig persze, amíg a bírósági idézés meg nem érkezik. Erre is van példa. Az egyik tsz pulykák részére tápszert vásárolt egy vállalattól. Bevásárolt, mert a tápszert romlottan kapta, így a 8500 pulykából mind­össze 410 maradt életben. Következett a per, majd az ítélet, melynek értelmében a vállalat 302 ezer forintot köteles fizetni a tsz-nek. A vállalat azonban elzárkózott a tsz jogos igényének kielé­gítésétől. Nemcsak az össze­get sokallta, hanem a jogala­pot is vitatta, pedig az nyil­vánvaló tényékből fakadt. A kárt azonban meg kellett té­rítenie. Es. mivel a hará- csolási tendenciákról szó­lunk, ide kívánkozik még va­lami. A bíróság j 302 ezer fo­rint kártérítésre kötelezte a vállalatot és nem annyira, amennyit a tsz követelt: egy­millió forintnál többre. Saját magát ellenőrizte Az ügyeskedő emberek ma­nipulációi. mivel gyakran bűncselekményt is megvaló­sítanak, már nem a polgári perek anyagaihoz tartoznak, az egyik érdekesebb példát azonban érdemes megemlí­teni itt is. A tsz tehénistállók építé­sével bízta meg az egyik vál­lalatot. A vállalat alkalma­zottja ügyes fordulattal szer­ződést kötött a tsz-szel, melynek értelmében ellátja az építkezés művezetői teen­dőit. cirka 50 ezer forintért. Az ötletes ember ily módon a saját: maga munkáját el­lenőrizte, ..szóvatos műveze­tői” minőségben, és feltehe­tően nem sok kifogást talált benne. Természetesen nem, mert maradt ennyiben az ügy, a tsz sem hagyta és az ügyészség sem. A törvény szigorával Nyilvánvalóan nem teljes a lista, nem is lehet az. In­kább csak néhány típus ér­zékeltetésére szorítkozhat­tunk. De a polgári perek­ből is kitűnik valamelyest: kik. milyen módon, hogyan próbálnak ügyeskedni, minél több pénzt szerezni. Azok a bizonyos liarácsolási tenden­ciák tisztán látszódnak itt is. Csak a rend kedvéért áll­jon itt. hogy az ügyészségek, a bíróságok mindenütt hatá­rozottan. a törvény szigorá­val lépnek fel az ügyeske­dők, a jogtalan haszonszer- zök ellen. Még határozottabb ellenőrzés szükséges azon­ban. A jogtalan haszonszer­zési törekvések visszaszorí­tásának ugyancsak hatásos eszköze lehet a gazdasági bírság, különösen, ha alka­lomadtán a vállalatok veze­tői is kezdeményeznék, azon­ban Borsodban a kezdemé­nyező szerepet ez idáig min­dig a Megyei Főügyészség vállalta. A liarácsolási szellem visz- szuszorításának leghatásosabb ..eszköze” talán nem is a rendelkezésekben, törvények­ben keresendő, hanem az emberekben. Éppen ezért a leghosszabb időt. a legsokré- tübb munkát kívánja: szo­cialista tudatformálást. Priska Tibor 4 BVM Miskolci Gyára megvételre [elajánlja | az a lábhi állócszk özük el; 1 db négyrekeszes kavicstároló tartály, 1 db betonkeverőgép, BP 500, 1 db mérő-adagoló berendezés, 1 db mozaiklap-csiszológép, PCS, 2 db mozaiklap-vógógép, 1 db mozaiklap-présgép. Benedek. 1 db mozaiklap-présgép. Chiesa, 3 db mozaiklap-présgép, Craus. 3 db mozaiklap-durvacsiszoló, Chiesa, 1 db Zetor 3011. 1 db betonkeverőgép, J 135, 1 db szállítószalag, 15 fm, 1 db sorolóberendezés, 2 db targonca. Mota Érdeklődni lehet a BVM Miskolci Gyára gépészeti osztályán, Miskolc, József A. u. 35. Telefon: 35-345 ÉSZAK-MAGYARORSZAJ ' t 5 Az új lakótelep Az 1000 éves Székesfehérvár a* utóbbi néhány év során je­lentős változáson ment át és megy át napjainkban. Csupán a „Miinnk'li Ferenc" lakótelepen a IV. ötéves terv végéig ösz- szesen 1861 lakást építenek fel. 150 személyes óvoda, bölcsőde és egy 16 tantermes iskola szerepel a kivitelező Fejér me­gyei Állami Építőipari Vállalat közeli tervében. Képünkön: új házak a Münnich-lakólclcpen. Ózd város címere A település fennállásának 700. évfordulója alkalmából elkészült Ózd város címere, s a városi tanács szeptem­beri ülésén megtárgyalta és elfogadta az I. számú ren­deletét, amely a város címe­rének használatát szabá­lyozza. Ózd város címere pajzs alakú. A pajzs függőlegesen két mezőre oszlott, a bal ol­dali vörös a jobb oldali kék színű. (Ezek a város hagyo­mányos színei.) A címer fel­ső harmadáéi n a nemzetközi m unkúsmoze a! ont hoz való tartozás kifejezéseként ezüst kontúros. ötágú csillag, a cí­mer közepén három ezüst színű, szimbolikus kohóalak látható, amelyeket fekete kontúr választ el egymástól. A kohók utalnak a település kohász jellegére, a címer alsó részén található fekete betűs írás pedig a bányásza­tot, a szenet szimbolizálja. A hármas tagozódás utal ugyanakkor a város kiala­kulására: Ózd, Sajóvárkony és Bolyok községek egyesí­tésé'" várossá Ózd. (—th) Cívösmfíhely a munkásszállóban A bánya munkásszállója eldugott épület Borsodná- dasdon. Kacskaringós út ve­zet hozzá. A nyers, téglaszí­nű falon a bejárat fölött friss, ezüstszínű betűk: A Magyar Pénzverde üzeme. Az épületben minden moz­gásban van és az ajtók, ab­lakkeretek a friss festék il­latát árasztják, a megbontott vakolások vályúiból kifehér- lenek a frissen berakott elektromos kábelek. November közepe Debreczenszky István szak­vezető éppen magyaráz vala­mit; két embernek, mit hova tegyenek. — Ebben a zajban nehe­zen beszélgethetünk, — invi­tál lel az emeletre. Egyéb­ként is, itt alul még alig van látnivaló. Az ötvösműhely a második szinten már majd­nem elkészült. Fent, az emeleten Tokaji Béla üzemvezető is csatla­kozik a társasághoz. — A többszöri határidő­módosítás ellenére mind a mai napig nem kezdhettük meg az érdemi munkát. Saj­nos, a putnoki szakipari vál­lalat — amelyet megbíztak az átalakítás elvégzésével — ilyen nagy volumenű precíz munkával nem tudott meg­birkózni. Most a budapesti Villamosipari Vállalat szak­emberei dolgoznak az elek­tromos rendszer szerelésén. Reméljük, hogy a jelenlegi ütemben a munkálatokkal november közepére elkészül­nek. Az ötvösműhelyben, ahol majd a precíz műveleteket kívánó munkák folynak, a munkapadok elkészültek. Mellettük nemsokára elfog­lalhatja helyét az a negy­ven fiatal, aki most szak­munkástanulóként sajátítja el a szakmát. l i szakma Borsodban Az ötvöstárgyak elkészíté­se nem könnyű munka, ma­gyarázza a szakvezető, aki a tanulók képzéséért is felelős. Az apróbb ékszerek, karkö­tők. láncold gyűrűk és dísz- tőrök elkészítése, igen apró­lékos, nagy pontosságú mun­kát kíván. A tanulóknak először az alapműveleteket keil elsajá­títaniuk: ha.ilítást, reszelést, fűrészelést. Ezt követi ntajd a forrasztás, és később az egyszerűbb tárgyak elkészíté­se. — Teljesen új szakmun- kás-generációval kell itt a munkát megkezdenünk. Ez a szakma Borsodban ismeret­len. De nem félünk a fiata­loktól. Mindnyájan igyek­vők, szorgalmasak. Bízunk abban, hogy hamarosan al­kalmasak lesznek komolyabb munkára is. Addig még nagyon sokat kell tanulniuk a fiataloknak és itt a bánya egykori mun­kásszállásán is sok munkát kell elvégezni, hogy az új üzemben a termelést meg­kezdhessék. Karkötők, ovűrűk Az üzemvezető közben n mintakollekciót mutatja. A kartonlapra rögzített karkö­tőket, láncokat, gyűrűket és egyéb ötvöskészítményeket. Ilyeneket fognak az uj üzem­ben készíteni. — Ezek is fémből készül­tek. Az országban egyedül itt készülnek majd nagy tö­megben, olcsó áron divatos fémékszerek. Létrehozunk egy konkurrens állami bázist, mivel a bizsukészités szinte mindeddig a maszekok sza­bad „vadászterülete” volt. További célunk a jelenlegi foglalkoztatottságon túl: hogy a felfejlesztés után 4— 500 főnyi, főként női mun­kaerő elhelyezkedési gond­jain segítsünk. Számításaiban aligha fog­nak csalódni az Állami Pénzverde és az új üzem ve­zetői. Az eddigi tapasztal­tok azt mutatják, maradék­talanul teljesének a Buda­pestről települt üzemekhez fűzött remények. A me­gyénkben nyitott kisüzemek­ben dolgozók rövid idő alatt megtanulják feladataikat és igen jó munkát végeznek. Nem ritka esetben elérik, il­letve meghaladják a főváro­si kollégáik munkateljesít­ményeit is. Hajdú Gábor Gyermekvédelmi bizolísáöi ülés c A mezőkövesdi járási gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottság szeptember 2ö-un ta­pasztalatcserével egybekötött ülést tartott Szomolya köz­ségben. Az éves munka ér­tékelése után határozatban | rögzítette, hogy a megyei irányelvek alapján ajánláso­kat készít a községi albizott­ságok számára, kiszélesíti az. üzemi patronáló rendszert és \ megszervezi az albizottság vezetőinek jogi továbbképzé­sét. A szomolyai albizottság vezetője a községben vég­zett gyermek- és ifjúságvé­delmi munkáról, valamint a további feladatokról számolt be. A miskolci V1MELUX KISZ-csúcsvezetősége és az NDK-beli Karl-Marx-Stadt egyik, nagy hírű üzeme, a Buchungsmaschinen werk Ernst Thällmann FDJ-alap- szervezete kapcsolatba lépett egymással, abból a célból, hogy a két vállalat politikai, kulturális együttműködést te­remtsen. Ily módon a két vállalat fiataljai a munka­helyeken ismerkednek egy­más eredményeivel, gondjai­val, életmódjával. Barátsági együttműködési szerződést kötöttek, mely várhatóan mindkét fel számára hasz­nos lesz. Elsőként a miskolci válla­lat 16 emberből álló csoport­ja látogatott az NDK-ba, ahol szíves, baráti fogadta­tásban részesültek, s egy hét után kellemes, szép élmé­nyekkel tértek haza. Av. NDK-beli gyár csoportja ép­pen, napjainkban tartózkodik nálunk, a VIMELUX vendé­geként. Vendegek az NDK-iiól Barátsági együttműködési szerződés

Next

/
Thumbnails
Contents