Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
1972. aug. 13., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 F!Kötelessé« és jutalom :”eí, ém*!«»«,,--------------------—....................................." f " tekét .erein nyelv töri yvtár arten jesnel sett V ■gy kfi >t jel* :ra, S legű n í yekeü* eí}" j, Nagy Peti Miitlós határőr ,pa ■ őrs legjobb járőr-kutyája *®s*5 ben ti hon koráb'.Nagy í^eti Miklós Tisza- t. aJíltlcróx vonult be a határőr- lóhoz reghez. Civilben a Lenin Ko- ki «»‘’ászati Müvek szivattyügé- íekei- W-saekénl dolgozott a szőke, unerilij ^ony. napbarnított arcú ták f*labalember. A kiképzés után íY.,r-. aggteleki őrsre került, s "Zota is otx szolgál, s mint lényeSVhogy a legutóbb kapott ju- it, is mutatja, kiválóan, e zaj’i közelmúltban ugyanis két • •, /^elé tartó határsérlöt táljait, 'gon el rikolt' Mert határsértés — sajnos üvölt'!" most js előfordul, és ilyen, p°r nemcsak a járőr, vagy J? '’'adócsoport lép müködés- gvall''1 a?, hanem talpon van az iy Vn»; egész őrs személyi állontá- inká^hya. Még azok is. akik ő eli’i egyébként pihenőben van- : akd’pak, Így volt ez januárban, elyektazon a'téli estén is. amikor sak ,, in tér ,1 a nos határőr két jól sióina1 leiszerelt, „Spanyolországba üjtenw'Syekvö” csehszlovák fiatal- tiv ha embert fogott el. de így volt dulaP ez nios^ is amikor Nagy ízt ál Peti Miklós tett pontot egy Sumöl hasonló határsértés végére. mii1, A csendes, szerény fiatal- hetsf ember még most is izgalom- n me! "a jön> xm erről beszél: a ka — A katona szülők értekezletén édesapám érdeklö- őött felőlem parancsnokom- 1 ■" 'él. Igaz, jót mondtak rólam, h'égis. akkor úgy éreztem, 'óbb van bennem, jobban is 'áthatnám a szolgálatot, «'került is bizonyítanom .. cs Traktor, az szolgálat közJcddi József, határőr-őrvezető Traktorral együtt gyakorol Az tett nap kutya nélkül teljesíeni szolgálatot. Déltájban vettem észre a két határsér- töt az erdőben. Igazolásra szólítottam fel őket, és megkérdeztem. tudják-e, bogy magyar területen vannak. Azt* mondták, nem tudják, gombázni indultak el. és eltévedtek. Később derült ki. hogy szándékos határsértésről volt szó ... Kihívtam a riadócsoportot... Hát ennyi az egész — mondja. Jólesett, hogy elöljáróim ezért még jutalomban is részesítettek. Az aggteleki határőrs területén is nehéz a szolgálat, nehézzé teszi a hegyes, erdős vidék, és bonyolulttá a viszonylag nagy idegenforgalom. Mindezek ellenére a határőrök jól teljesítik feladatukat. Ehhez természetesen minden lehetőségük meg is van. Jó a kapcsolatuk a területükön élő lakossággal, a községek állami- és pártvezetőivel, megfelelő, korszerű technika áll rendelkezésükre. ugyanakkor a hagyományos eszközöket is igénybe veszik a határőrizeti munkában. Nagy segítséget jelentenek a jól kiképzett kutyák. — Az ember a kutyát segítőtársának tekinti a szolgálatában — mondotta Nagy Peti Miklós határőr. — Én legszívesebben Traktorral járók, ezzel a három és féléves kutyával, „akinek” gazdája Jeddi József határőrőrvezető, kutyakiképző tisztes. Traktor nemcsak hűséges, ügyes, hanem nagyon hamis, és egy-kettőre megszabná az embert, ha nem tartanánk vissza. Néha szinte vonszol, alig bírom visszafogni. Persze. nem a kutyák adnak igazi biztonságot az embernek, amikor szolgálatban van. hanem az a tudat;, hogy az őrsön ott vannak határőr társaim, és bármikor segítenek, ha erre szükség van. Az aggteleki őrsön is folyik a szocialista verseny. Ennek »keretében az elmúlt évben Hardi János, határőr sza- kaszvezetö, a határőrség kiváló katonája címet érdemelte ki. a személyi állomány mintegy 1)0 százaléka érte el az egység, illetve az alegység élenjáró katonája címet. A szocialista verseny- mozgalomban az aggteleki őrs határőreinek többségi; az idén is teljesíti vállalását. Erre engednek következtetni azok az adatok, amelyeket a havonkénti értékelés során kapnak. Nagy Peti Miklós határőr és társai az aggteleki őrs területen arra törekednek, hogy a határőrizeti munkán kívül jó eredményeket érjenek el a kiképzésben. a lövészetben, a szabályzatismeretben. valamint az erkölcsi-fegyelmi területen is. Szöveg: Oravec János Kcp: Szabados György •«* , U zem pszichológia pszichológus nélkül Az Ózdi Kohászati Üzemek nem nagy múltra visszatekintő üzempszichológiai osztálya két-három évvel ezelőtt vált ismertté, 'amikor az első nagyobb feladattal beírta nevét. a vállalat „krónikás” füzetébe. A durvahengermű "blokksori korszerűsítésének előkészítésekor ők kapták feladatként egy új vezérlőpult kikísérletezését. 9 Az üzempszichológia munkáját akkor még diplomás pszichológus irányította, aki azóta eltávozott a vállalattól, s az állás meghirdetése ellenére azóta is betöltetlen ez a státus. A jelenleg négy tagot. számláló üzempszichológiai brigád munkája azonban nem „fagyott be”, újabb és újabb jelentős és érdekes feladatokról adnak számot. Két évi munka eredményeként elkészítették például a kohászati üzem zajtérképét. — Milyen haszna lesz ebből a vállalatnak? — kérdeztük Kurucz Jánost, az osztály megbízott vezetőjét. — Több mint ötszáz mérés alapján megállapítottuk, melyik üzemrészben, melyik gép közelében magasabb a zajszint a megengedettnél. Sajnos, az eredmény elszomorító. Csaknem négyszáz esetben a megengedett 80 decibelnél magasabb volt a xajszint. Méréseink alapján a munkásvédelmi főosztály, és természetesen a műszáléi fejlesztés feladafa lesz a zajártalom csökkentése, elsőként a legzajosabb munkahelyeken. A nagyjavítás alkalmával az oxigéngyár turbófúvóját burkolattál látták el. így a zajszint a megengedett alá csökkent. — Milyen jeladatok várvak a közeljöi-öben a: üzem- pszichológiai osztályra? — Munkánk pszichológiai, ergonómiai és szociológiai vizsgálatokra terjed ki. Egyik nagy téma jelenleg a blokksor villamosítása. Ebben hármas feladatunk van. Egyrészt megállapítani, hogy a főhaj tóskezelő funkcióját hol célszerű elhelyezni, másrészt kezelheti-e a kormányos, vagy külön kezelő szükséges hozzá. Ezenkívül újra ránk vár a kormányos személyzetének betanítása. Folyamatosan végzünk emellett alkalmassági vizsgálatokat, jelenleg a darukormányosok és a mozdonyvezetők vannak soron. © Kurucz János elmondotta még, hogy a további tervekben szereire! az alkalmassági vizsgálatok kiterjesztése a balesetveszélyes munkakörökre, s várhatóan vizsgálatokat, felméréseket készítenek az üzemi demokráciával kapcsolatban is. — Szakképzett pszichológus nélkül hogyan tudnak megbirkózni az említett sokrétű feladatokkal? — Amíg pszichológusunk volt. sokat tanultunk tőle, ezenkívül egyéves pszichológiai asszisztensképző tanfolyamét végeztem. Rendelkezésünkre áll még a szakirodalom. és sokat konzultálunk más üzemek szakembereivel. De ami döntő: munkánk az emberekhez, a dolgozók élelés munkakörülményeihez kapcsolódik, ezzel valamenyn.vien szívesen foglalkozunk még akkor is. ha egy-egy feladat előtt hosszas tanulmányokat kell végezni. Tóth István Taiajinuukált két műszakban Az aratást a legjobbkor, j még a július végi esőzések 1 után fejezték be a Nagymis- | kolci Állami Gazdaságban. • Már az aratással egy időben hozzáláttak a tarlómunkákhoz, a szántáshoz. Az őszi és a tavaszi vetések alá a lehető legjobb magágyat igyekeznek biztosítani a gazdaságban. Hosszú esztendők tapasztalatai bizonyítják, hogy ez a jó termés egyik legfontosabb előfeltétele. Mivel kevés az erőgépük. igyekeznek azokat jobban kihasználni. A gazdaság üzemegységeiben két műszakban dolgoznak a szántó traktorok. líz év ulaíí háromezer darus Vándorok és visszatérők LÖl' Nyári utazás a Balaton körül Négyszáz évig éltek rónia i- Pannóniában, s nemcsak ú lakat, városokat építettek «s isteneiknek templomokat, "ánem felfedezték, megsze- lcUélc a Balatont is. Az írá- sos emlékek szerint a harmadik században azt is észrevették. hogy erősen ingadozik a tó vízszintje, ezért Valerius császár megépítette a Sió-zsilipet. Ez azonban később teljesen tönkrement, s " XIII—XVII. század folyamán annyira emelkedett a v'z, hogy akkori magassága '"a a parti szállodák második emeletéig érne. Egyébként a Balaton vize ezen a j, I ".Váron a csapadékos idöját J ''ás miatt szintén jobban rt emelkedik a szokottnál. így most is meg-megnyitják a Sió-zsilipet. l'oidvár. Szemes. Lelte. Fo- "yód is elég hangos még. de Keszthely már' csendesebb, finomabb. Különösen ez idén. műikor a Petöfi-jubileum és e Georglkon-évforduló hangulata lengi ál a várost Ugyanis a határához tarlo- zik Üjmajor. valamikor a Festetics-uradalom tanyája, "hói Szendrev Ignác, a gróf .1 o s zá g k o i ■ tn á n y z ój a lakot'. ezt, bi-j tO' ista og.V Hf-{ teli i<.in i'tS ig'j V' ■ o-. un Az egyik csclédházszcrü. hosszú épületben látta niegi a napvilágot 1828 karácsony harmadnapján Júlia, a „feleségek felesége”, akiről a költő ezt irta: „Egy személyben te vagy mindenem nekem ...” Ez az idézet olvasható azon a márványtáblán, amely Szendrey Júlia szülő-' házának homlokát díszíti. A Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézmény ; most 175 éves. Festetics György megbízásából 1797-ben alapította a miskolci származású Nagyváthy János, a sárospataki kollégium egykori híres diákja, korának kiváló elméleti és gyakorlati mezőgazdásza. A Georgikon jubileuma alkalmából a napokban a maga nemében páratlan érdekessé- gü kiállítást nyitottak meg a Balatoni Múzeumban stílszerűen — lószerszámokból. Hetenként 2—3 estén hazai és külföldi orgonaművészek játszanak Tihanyban n kéttronyú barokk templom őrgonáján, az északi part zenekedvelő vendégeinek. A hegyfok alatt az apátsági istállóból lett híres panoráma cukrászda, a Rege. niég lejjebb a magtárból ..korszerűsített” filmszínház. Mert Tihanyban szinte minden épület műemlék. Elsősorban a 100—200 éves kő—nád építésű házak érdelies példányai a régi népi építészetnek. Amilyen as 1820-ban emelt parasztgazda-ház és az 1840- böi fennmaradt .,disznósi” halászház. Másik két épülettel együtt máris szabadtéri múzeummá rendezték be őket. Húsz perc a hajóút: Ti- hanyból Bal a ton fü red re. Csendes a fürdőtelep, nyoma sincs itt a déli part harsogó életének. Érthető is, hiszen gyógyhelyi védett területté nyilvánították a világhírű szívkórház környékét. A kórház szomszédságában a szanatórium 160 éves sárga. copf-stílusú épülete. Faházas, oszlopos folyosója valóságos irodalmi árkádsor, amelynek falán márványtáblák őrzik az itt megfordult költők, írók. tudósok emlékét. A sort Garay János nyitja meg. mert ö írt először Balatoni kagylók című versciklusában a balatoni fürdőéletről. Csokonai. Berzsenyi, Vörösmarty. Ady. Szabó Lőrinc. aztán Hviezdoslav Országú Pál szlovák költő. Ja- rosluv Hasek cseh író nemcsak gyógyulást kerestek itt betegségükre, hanem meg is örökitefték műveikben a Balaton szépségét. Beudant francia tudósnak és John Paget angol utazónak, aki hazánkban telepedett le. domborművel is emellek az árkádsoron. És akinek „buzgólkodásá- ra” ugyanezen a helyen 1831- ben megépült a Dunántúl első kőszínháza, Kisfaludy Sándor szobrot kapott, itt a „megye közönségétől”. A költő álló alakját egy bécsi szobrász mintázta meg. Amikor azonban a műalkotás Füredre érkezett, megdöbbenve látták a megrendelők. hogy nem Sándort, hanem öccsét. Kisfaludy Károlyt ábrázolja. Kénytelenek voltak hót egy magyar szobrásszá] — kissé „átdolgoz- talni...” A költő száz esztendeje tűnődik szomszédjával. Széchenyivel együtt a gyógypark- ban az idők változásán, szépülésén. S elgyöny.örködnek a szívderítő látványban ahogy a vitorlások a pompás Annabella- és Marina- szálló közt fehér pillangók módján libegnek-libegnek a füredi kék öböl tetején ... Hegyi József Reggelenként igencsak körülményes a közlekedés a Lenin Kohászati 'Müvek munkaerő-gazdálkodási osztályának folyosóján. Akkora tömeg várakozik az ajtók előtt, hogy egy tűt is nehéz lenne elejteni. Az ..ügyfelek” mindegyike okmányokat szorongat a kezében. Van. aki a gyárba való felvételét inlézi, míg mások éppen az ellenkezőjét teszik: leszámolnak. Akik csalódnak — A vándorlás, sajnos, eléggé nagy — mondja Papp János osztályvezető. íme, egy adat: ez év első hat hónapjában 1328 dolgozót vettünk fel, ugyanakkor leszámoltak 1518-an. Senkitől „nem köszönnek el” úgy, hogy meg ne “kérdeznék: mi késztette őket a távozásra. Többségük alapos, elfogadható indokot mond, de bőven van példa arra is, hogy meggondolatlanul kérik a munkakönyvét. Egyfajta körforgás tapasztalható a munkaerő-vándorlásban. Sokra tehető azok száma, akik visszatérnek a hűtlenül elhagyott munkahelyre. mert hiányzik a megszokott környezet, a barátokkal, az ismerősökkel való kapcsolat, de nem ritka az olyan „vándor” sem, aki őszintén bevallja: — Lakást ígértek, ami azonban csak ígéret maradt. Kik „veszik” a kalapot? A foglalkozási ágakat és beosztásokat tekintve leginkább a segéd- és betanított munkások vándorolnak, akiknek pedig ugyanúgy megvan az előrehaladáshoz a lehetőségük, mint bárki másnak. A vállalat jelentős . összegek árán különféle tanfolyamokat indít, amelyeknek elvégzésével lényegében szakmát lehel szerezni. Egy darus tanfolyamon például egy-egy dolgozó taníttatása 1117 forintjába kerül az LKM-nek. S ha ehhez hozzávesszük, hogy az oktatás munkaidő alatt történik, akkor ez az összeg még magasabb. — Ezzel a lehetőséggel, sajnos, sokan visszaélnek — magyarázza a munkaügyi osztály vezetője. Az történik ugyanis, hogy darusokat például más üzemekben is keresnek. Aki a kohászatban megszerzi a pa- pirt, bárhol bátran jelentkezhet munkára, szívesen fogadják. Ami igaz. igaz: igen sokan szívfájdalom nélkül veszik a kalapot és mennek. (Tisztelet a kivételnek.) Lényegében tehát az LKM költségén nevelt és kiképzett dolgozókhoz jutnak más vállalatok mindenféle anyagi megerőltetés nélkül. A legfrissebb adatok szerint a Lenin Kohászati Művek az elmúlt tíz évben háromezer darust képezett ki; Ennek ellenére jelenleg az egyik legnagyobb gondjuk mégis a darukezelöi posztok betöltése. „Gavallér” cégek Még furcsább a helyzet az ösztöndíjasok esetében. A vállalat évről évre szerződést köt olyan fiatalokkal, akik vállalják, hogy az egyetem elvégzése után a kohászatba jönnek dolgozni. Ennek ellenében a gyár anyagi támogatást nyújt a tanuláshoz, ami több ezer forintra tehető. A szerződésben benne van az is. hogy ha a diploma megszerzése után mégis másfelé venné útját a fiatal műszaki szakember, köteles visszafizetni a vállalat által nyújtott anyagi támogatást. Érre kezdetben sokan nem képesek, viszont kiskapu azért akad. Sajnos, nem ritka az olyan eég amely gavalléro- san, egyszerre kifizeti az így követelhető összeget csak azért hogy a fiatal diplomás hozzá szegődjék. Ilyen esetben mit tehet az LKM? ..Lenyeli” a keserű pirulát es joggal kérdezi: megfelelő szankciókkal miért nem vetnek gátat a hasonló eseteknek? Mire mindez a jegyetíüzet- be kerül a folyosóról is ..eltűnnek” az ügyfelek, hogy másnap kezdődjék minden elölről.