Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

1972. míg. 12., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 izlonságosabb hunkabclvck Ti •*let^lr'ényes a munkavéde- * B T a kohászatban és a gép- '»•"■pban, ugyanis az év ed- f ekelt. hét hónapjában — tavalyi azonos időszakhoz de r®8^ — 7,5 százalékkal u:s sikként az üzemi balesetek, ■erűhj^ázalékka 1 a csonkulásos, i horob mint 50 százalékkal a le befa*os sérülések szánna. ’ méL Vasas-szakszervezet leg- jrsék|bb is vállalatnál vizsgál- ívánn ’Heg a galvanizálók, csi- ig fellók, festők, zománcozok és ogésfolommal dolgozók munka- a körülményeit. Megállapítot- százaf’ hogy az utóbbi években ben 'fandetesen kevesebb szak- iházáj1 megbetegedés fordul eiö, 10 nt korábban, s ez a javu- teljesl elsősorban az egészségre es plrnas munkahelyen dol- zott '-ok állandó orvosi ellen- >ruhá|esének és a vállalatok ia- teljesjio egészség- és munkavé- elentfmének eredménye. a ^ szakszervezet munkavé- , Joli felügyelői rendszere- felhívják- a váll a la tv ezo- a 'le/ jgyeimét a géphibákra, vizsífyosabb esetekben — ha a ra b^fiozók életét veszélyeztető fizeti működik valahol — éjíes(innaI leállítják a berende- ikezdp Néhány évvel ezelőtt, ük* ál ég tavaly is előfordult, ^ eRcsz műhelyek mun- álásá^'1*' kellett felfüggeszteni a endsz*esetveszélyek miatt. u mL «ff* Az Ózdi Kohászati tizeinek felülettisztító csarnoka 1970. óta üzemel. A fiatal üzemrész dolgozói a finomhengermű részére tisztítják, csiszolják a bugákat. A felület kezelése egyben minőségjavulási eredményez, ami egyáltalán nem közömbös az exportra is termelő finomhengermünek. A három NDK-ból érkezett csiszológép kezelői egy kivéfel- lel mind nők. A lányok, asszonyok szorgalmát, munkainten­zitását dicséri, hogy nem ritka ezekben a hónapokban a 130 —140 százalékos teljesítmény sem az üzemben. Természete­sen, ennek megfelelően kapják a bérüket a csiszolók. Lehet jól keresni — mondják —, de meg is kell dolgozni .crte. A nem veszélytelen munka zajos, poros, s a szikraeső min­den ruhát tönkretesz. Mind a nők, mind műszaki vezetőik azon igyekeznek, hogy még inkább fokozzák teljesítményüket. Ezt további munkaszervezéssel, újabb technológiai módosítással, magyar csiszolókő alkalmazásával kívánják elérni. Stroliniayer László felvétele Új kőola jíckpék A Központi Földtani Hiva­tal által jóváhagyott orszá­gos kőolaj- és földgázkutatá- si terv idei első félévi ered­ményei kielégítőéit. Az esz­tendő első felében együttvé­ve 16 területen folytattak kutató-feltáró munkát, amely 4 nagyobb tájegységre terjed ki. A félév folyamán 6 új ku­tatási területtel bővült a munka. Ügy tervezték, hogy 1972-ben összesen 95 000 mé­tert fúrnak, s ebből máris több mint 54 000 métert tel­jesítettek, az egész évi fel­adat 57 százalékát. A mun­ka nagyobb részét a kutatás jelentette. Az elvégzett fúrá­sok javarészével az úgyne­vezett közénmély rétegekbe, vagyis 1500—3000 méter mélységbe hatoltak le. Az esztendő első felében 183 rétegvizsgálatot is elvé­geztek. összesen 24 kút munkáját fejezték be. és ki­derült. hogy ebből 8 produk­tív kút lesz — 4 olajtermelő, 4 pedig gáztermelő. A ku­tató-feltáró eredmények biz­tatóak: Eperjehegyháton és Szilvágyon új kőolajtelepet találtak. Kiskunhalason pe­dig új földgáztelepet. A to­vábbi kutatás szempontjá­ból fontosak a Nagyszakácsi­ban és az Ortaházán észlelt kőolajnyomok. fel«1 kése A< lalat" s fog kés? sok k1 V :pítke inde'1 a iágos isülo' :etői an Mi Efi(y fiatal, akit elfelejtettek Nem váriam, hogy fe- ruhás lányok virágcso- (jif r°l fogadjanak, s ke- f"ll vasalt fehér köpeny rion ám a frissen politú- :°tt íróasztalon, olyan illú- kkal sem léptem ki a fö- °la kapuján, hogy mint ,tal üzemmérnök megvált- ’j1, « gyárai, a világot, de lcl mindenesetre többet 'héltem... m" ;özel! 107.. köri» Talán az elején kezde- A középiskola után j1 nagyvállalat, üzemébe ke- lein egy évre. Már az első »on csalódás ért. Szép, s0hato szavakkal búcsúz­lak minket is az iskola- amikor kiléptünk az elbe. mint mindenkit szó­déit |s- Mi vagyunk a jövő ge- faciója, vár ránk a munka, . arnít ránk a társadalom és tovább. Egy hét múlva művezető vili Le tizembe. A nevét■ csak egy mm'tPPal később tudtam .. -iT.h- Kurta tőmondat kisé- lápen átadott a csoporlve- °'hitek, akiről mindössze ''Ilit tudtam meg. hogy )°s bácsinak kell szólító- Odaállított a satupadhoz, "idén elmondta, mit kell lem. s magamra hagyott, fenegyedik voltam a bri- 'tban, mégis olyan érzés h. mintha egyedül lennék', "ki sem kérdezte, ki va­uk, honnan jöttem. ké- 'pb még azt sem. jól ér- '"-e magain. mindössze 'll-egy röpke pillantással "gtázlák jelenlétein. Eljött reggeli idő. az első regge- nz üzemben, de akkorra Ollóm rom annyira összeka­pott a 'csalódásoktól. Iwgy sem bontottam, amit haj­iba,rí édesanyám olyan Oy gonddal csomagolt be. ^maradtam a satupadnál, ^1Itattam a munkát, amit ?!/ órával, előbb rámbíztak. .Pködtek felém a meg jegy- téptek: „Üj seprű jól se- er ..„No. ez is korán kez- a stréberkedést...” ©- Hónapok leltek cl. amíg ff !}Vhült a feszültség közöt- jPk. Beleszólhattam a bri- vitájába, amelynek té- l"ia legtöbbször a vasárija ni °c‘ volt, kérdezhettem, vá­dolta sőt már viccelőd­ni is „fiatalos" hajvisele- *•* miatt, de a kérdésre, baá j zse. égé' ip aid! hogy mikor vesznek be a szocialista brigádba, mindig azt mondták, előbb bizonyít­sak. Csak azt nem mond­ták, hogyan, mivel. így jött cl a tavasz, készültem a fel­vételi vizsgámra. Két nappal a felvételi elölt hozzám lé­pett a. brigádvezető. Este brigádbuli lesz, ha akarok, eljöhetek — mondta. Magya­ráztam, hogy felvételire ké­szülök. sok még a tanulni- való, erre szó nélkül ottha­gyott. Másnap mindössze annyi volt a megjegyzésük: „A fiatalúr már mérnöknek érzi magát, le sem. ül a ,me­lósokkal’ poharazni...” — Ezek után talán jobban érthető, hogy nem tápláltam különösebb illúziókat, amikor már üzemmérnöki diplomá­val, újra elszegődtem a vál­lalathoz dolgozni. Egy másik üzemrészhez kerültem. A fo­gadtatás is más volt. Az üzemvezető leültetett, kérdez­getett. barátságosan elbeszél­gettünk mindenről, majd. hosszasan magyarázta, hogy .pillanatnyilag nem tudnak képzettségemnek megfelelő munkakört biztosítani, de le­gyek türelemmel. Néhány hét. legfeljebb néhány hónap az egész. Műhelybe kerültem lakatosnak. Több mint egy éve újra satupadnál dolgo­zom. villamos kapcsolókhoz érintkezőket reszelek. Közön­séges rutinmunka. © — Több mint egy év el­telt. mindössze kétszer ko­pogtattam a főnökségen. Tü­relemre intettek, mondván, nem feledkeztek meg rólam. Én az ellenkezőjét érzem. De meglogadtam: többet nem kopogtatok. Mi más megol­dás marad akkor? Elpályá­zom a. vállalattól. onnan, ‘ ahol első kenyeremet megke­restem, s ahol. szüleim is egy életet ledolgozlak. Sokat gondolkoztam azon — külö­nösen amióta az ifjúsági tör­vény napirenden szerepel —. miért nem veszik komolyab­ban az üzemek, a vezetők, a szocialista brigádok a pálya­kezdő fiatalok segítését, be­illeszkedését a munkahelyi kol lektívá ba. Meaqyözöd é ­sem. hogy kevesebb fiatal kallódna cl. s kisebb lenne a munkaerő-vándorlás is... Leiegyezte: Tóth István Tavaly októberben tele­pült Encsre a Budapesti Bú­toripari Vállalat 10. sz. gyár­egysége. Az első épületet, a 800 négyzetméteres csarno­kot a helyi TÖVÁLL építet­te, s ezen a kis helyen je­lenleg 56 munkás és 45 ta­nuló dolgozik. További 50 embert éppen most képez­nek a budapesti anyaválla­latnál. A kis gyáregység tér« melési értéke is jelentős, az év végéig 30 millió forint értékű bútort bocsát ki. Encsre a gyár egyik leg­nagyobb és legkorszerűbb gyáregységét tervezik. A BUBIV 83 millió forintot fordít a beruházásra, s a Borsod megyei Tanács 19 millió forinttal segíti az ipartelepítést. Az előzetes tervek szerint 1973. július 30-ig fel kell épülnie a gyár­nak, amely évente 240 mil­lió forint értékű bútor gyár­tására lesz képes. Az idén, május 30-ra el­készült a nagy, 800 négy­zetméteres csarnok vázszer­kezete, s a munka azóta áll. A BUBIV és a vázszerkeze­tet készítő építőipari válla­lat között ugyanis nem ala­kult ki kölcsönös megértés, a BUBIV új épi tőpartnert, keresett. A hónapok azonban múltak, s kétségessé vált nemcsak az 1973. július 30-i átadás, hanem a decemberi is. E hét közeidén azonban kedvező fordulat állt be: a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat nem zárkó­zott el a tárgyalások elől, s azok azzal kecsegtetnek, hogy a jövő év végére mégis fel­épül az encsi bútorgyár. 1. gy. Jegyzetek a faluból M egyénk községeit járva, hol ebben, hol abban a fa­luban látunk egy-egy újabb építkezést. Időnként meghívókat kapunk: közhasznú létesítmény át­adására. avatásra invitálnak bennünket. A községi ta­nácsok vezetőivé] folytatott beszélgetések során már szinte természetesnek vesszük, hogy egyebek között azt is felsorolják, mivel gyarapodtak az idén, és mit szeretnének még elkészíteni. Nincs is olyan falu. ahol ne tudnának e tekintetben is beszámolni valamiről. Ha nem is nagy dolgokról, de a község életében mindenképpen fontos gyarapodásra!. Mert a lakóknak bizony, fontos egy-egy járdaszakasz elkészülte, vagy villanyhálózat bővítése is. Most. az első félév letelte után érdemes egy pilla- fást vetni például az ózdi járás községeinek gazdagodá­sára. Ebben a járásban ugyancsak minden község gya­rapodott valamicskét. Némelyek persze, nemcsak vala­micskét. hanem többet, Bánhorvitában a napokban készült el az ú.i óvoda, amely 25 gyereknek ad helyet. Vardonán úi posta épült. Szentsimonban ugyancsak oosta. valamint az általános iskolások számára szép politechnikai műhely készült el. Sajókaza orvosi ren­delővel. lakással, valamint anya- és gyermekvédelmi tanácsadóvá1 gazdagodott Putrinkon egyebek között 120 méterrel fejlesztették a vízhálózatot és új áruházzal is gyarapodtak. Domaházán készülőben van az orvosi rendelő és la­kás Serényfalván az ű.i óvoda. A járás községeiben ?ddlg mintegy 400 négyzetméter járda épült. meg. év vé­géig nteg körülbelül ennyi készül el. Ugvancsak évvé­géin 450 méter szilárd burkolatú utat építenek a közsé­gekben. Tovább gyarapodott és gyarapodik hát az ózdi iárás is. A tanácsi vezetők soha nem felejtik elmonda­ni' az úi létesítmények elkészültét a lakók társadalmi munkával segítik A lakók a nagy betakarítások ideién is kénesek időt. erőt áldozni a község gyarapítására, fejlesztésére, hiszen mindenki tudja: a maga hasznára teszi. (pl) Egy brigádvizsgálat tapasztalatai A Mezőkövesdi n^" iCOZ­ségi Pártbizottság egyik bri­gádja a napokban a helyi asztalos szövetkezetbe láto­gatott. Itt, a szövetkezet párt, gazdasági és tömeg­szervezeti vezetői fogadták az elvtársi beszélgetésre ér­kező vendégeket: Bíró Jó­zsefet, a nagyközség pártbi­zottságának titkárát, dr. Pé­ter Imrét, a nagyközségi ta­nács vb-titkárét, Rajcsák Gyulát, a KISZ-bizottság tit­kárát és Dorogi Istvánt, a nagyközségi párt-végrehajtó-' bizottság tagját. A brigád abból a célból kereste fel a szövetkezeiét, hogy a helyszínen tájékozód­jék a párt-, a gazdasági és tömegszervezeti vezetés mun­kájáról, még jobban megis­merje a szövetkezet eredmé­nyeit, és a meglevő problé­mákat. Másrészt, útmutatá­saival, tanácsaival segítsé­gükre legyen a helyi veze­tőknek. Miről is folyt a mintegy négy órán át tartó beszélgetés? Úgyszólván a szövetkezet egész tevékeny­sége napirendre került. Min­denki beszámolt a saját munkaterületéről. Kovács Mátyás, a párt- alapszervezet titkára többek között elmondta, hogy az alapszervezethez 16 párttag tartozik. A kommunisták kö­zött öt nő és 10 fizikai dolgo­zó van. Valamennyien példa­mutatóan végzik munkáju­kat. A szövetkezetben sokat adnak a párttagok szavára. Az alapszervezet tagjai min­denkor teljesítik a párttag­sággal járó kötelezettsége­ket: pontosan fizetik a tag­díjat, rendszeresen eljárnak a taggyűlésre, képezik ma­gukat. Bár a pártmunka, sú­lyának, jelentőségének meg­felelő helyet kapott az utób­bi néhány év során a szövet­kezet életében, egy-két hiá­nyosság előfordul ezen a te­rületen. így például nem le­het egyetérteni azzal a gya­korlattal, hogy a pártveze­tőség hosszabb időn keresz­tül munka terv nélkül dol­gozzék. Ez történt most az első fél évben is. A nagyköz­ségi pártbizottság titkára ez­zel kapcsolatban nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a munkaterv a vezetés, az irá­nyítás fontos eszköze, énei­kül nem lehet tudatos, terv­szerű munkát végezni: Ép­pen ezért a jövőben feltét­lenül változtatni kell ezen a rossz módszeren. Nyitrai József elnök egy jól dolgozó asztalosüzem munkájáról adott tájékozta­tást. Ebből kitűnt, hogy a 200 tagot és alkalmazottat foglalkoztató szövetkezet a múlt év első feléhez képest az idén mintegy hárommillió forinttal növelte termelését: Kedvezően alakult a nyere­ség is, amely 2 millió 365 ezer forintot tett ki az első fél évben. Ez az eredmény 36,5 százalékkal jobb a ta­valyinál. Nagyon jó dolog, hogy a nőbizottság elnöke tagja a szövetkezet vezetőségének. Így módjában áll, hogy hal­lassa szavát, ha a nők érde­keiről. problémáiról van szó, Természetesen szükség is van erre, hiszen a női egyen­jogúság teljes érvényesítése nem kinyilatkoztatás kérdé­se csupán, hanem a min­dennapos munka része. A résztvevők messzemenően egyetértettek abban, hogy a nőkérdés nem önmagában való dolog, minden vonat­kozásban összefügg a társa­dalommal, tehát: össztársa­dalmi ügy. Ezen túlmenően, a nőpolitikái határozat hosz- szú távra szóló program, végrehajtása komplex fel­adatot jelent párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetők számára. A pártszervezetnek első­rendű kötelessége — fogal­mazták meg többen is —, hogy rendszeresen számon- kérje a gazdasági vezetőtől a nők helyzetét megkönnyítő intézkedéseket. E tekintet­ben ugyancsak kedvező a helyzet az asztalos szövetke­zeiben. Nyitrai József elnök maga is párttag, ismeri fel­adatát, eddig is megadott minden segítséget a nőbi- zottságnak. Például hozzájá­rult ahhoz, hogy a gyerme­kes anyák állandóan dél­előttös műszakra járhassa­nak. E«v területen a ^án feltétlenül előbbre kell lép­ni. Sürgősen javítani kell a szövetkezetben a szociális el­látást: mielőbb fel kell épí­teni egy jól felszerelt öltözőt és fürdőt. Mint arról a szövetkezet elnöke beszámolt, az év vé­gére meglesz az épület ter­ve. így remény van arra, hogy a nagyközségi tanács­tól, valamint a szövetkezet felsőbb szervétől kapott anyagi támogatással jövő­re elkészül egy modern für­dő és öltöző, amit saját erő­ből, a kollektíva összefogá­sával szándékoznak felépíte­ni. L. L. Parképítők A Győri kapu déli lakótelep házgyári elemekből épült hatal­mas házai közt nagyszabású munka indult meg az elmúlt hetekben. A lakótelep most nyeri el külső formáját is: par­kok épülnek, virágágyak, bokrok, s pihenőpadok díszítik majd a kopár területeket. Képünkön: szétterítik a tőzegcs termő­földei a majdani virágagyak területén. Mécs Ernő feledele Mennyit csúszik a Iratári? Ilii, óvodák, utal

Next

/
Thumbnails
Contents