Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

1972. aug. 11., péntek ESZAK-MAGVARORSZÄG 3 Ilí dőlt. : ázs mi é iái (<! í. or üzletei Száznegyven év történetéből /aionL _ ,öVif BORSOD MEGYEI Fü­al aZÍ község római katolikus ra repetájának anyakönyvébe •gandr evvel ezelőtt új mesier- >m a „porcelángyárnok” őrű/íf‘íIItát jegyezték Blaskó letenrt0 hollóházi lakos neve tudort Ez azt jelentette, hogy . e lí^ak-Magyarország erdős gyeiben, Telkibánya után köedénygyárban kezdték íibb a munkát. A hollóházi ban. 1832-ben — Becs tű­in léz* Rendelkezése ellenére — a ze1ői.f^ri birtok urai, a Káro- att A grófok alapították, a :ó fai™yéken talált kaolin és az kökből kiterimelt fa gaz- izerc^gos felhasználására. A • nen1® manufaktúra rövid idő :zneKWt virágzásnak indult és igvniphkszínű rózsacsokrokkal, íváiwr®®i virágokkal, kék nefe- j^ekkel díszített termékei ó intá’esetlek lettek a felvidéki •ínja Ppokon. . ráé®zeket a „paraszti motí- ;evés®mokat” az uradalom cse- Lnemöeiből lett ipari munká­in hfl» „gondolták ki” és festet­em baA a kőedénytányérokra, kú­pokra, pálinkás butykosok- —' és vízhordó edényekre. A e*. kézzel festett edények- * még ma is sokat őriz- 5 a hegyközi falvakban — pér, Nyíri, Pusztafalu és ['zérko’mlós családi házai- t>n. le p felszabadulás uián az fémben először ipari por- pnt, maid a lakosság igé- jjrt'nek megfelelő tányéro- ' élsóhf p*öklcás és teáskészlete- lése% P°''celán dísztárgya- ^geker gyártottak. Az elmúlt iájáé években mintegy 130 millió forintot költöttek az üzem továbbfejlesztésére és a re­konstrukciós munkákat az idén fejezték be. A korszerű­sítéssé! lehetőség nyílt, hogy az eddiginél áttetszőbb és fé­nyesebb felületű finompor­celán előállítására, s a jel­legzetes hollóházi stílus, a ré­gi motívumok újszerű formá­ban Való felhasználására. En­nek érdekében a környező falvakban összegyű j lőtték a gyár első termékeit., hogy az eredeti mintákat tanulmá­nyozva tervezzék meg a fi­nomporcelán tárgyak díszítő­elemeit. EHHEZ A MUNKÁHOZ nagy segítséget nyújtott Vé­nek István művezető, aki 46 év vei ezelőtt mint mintafes- tó került, a gyarba. Az idős mester számos fiatalt, tanított meg az egykori holloháai motívumok festésére es en­nek az eredménye, hogy az újjáépített üzemben az idén megkezdték a csíkozott pe- remszegéllyel és a régi mo­tívumokkal ékesített finom­porcelán dísztányérok soro­zatgyártását. A hollóháziak megtették az első lépéseket annak az új stílusnak a ki­alakítására, amelyet 140 év­vel ezelőtt elődeik „álmod­lak meg”. A pasztellszínű rózsákkal, mezei virágokkal és levelekkel díszített tányé­rokat egyelőre csak exportra készítik. Belőlük már 15 ez­ret szállítottak el a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba és Svédországba. niíol !lenti jet f.n I'll rk'i ‘ n, R Hollóházi Porcelángyárban 150 millió forintos beruhá- íí> pul új nyersgyártósor, gáztüzelésű alagút kemencék, > -műhely, ebédlő, orvosi rendelő épült. A 140 éves gyár :i.óte teljesen megújult, kapacitása lényegesen növekedett, ;jfbjr l<)(i7-i,cn 18 millió forint értékű árut termeltek, jövö- e!® Oiár 05 millió, 1975-ben pedig 90 millió forint értékben Ti l; porcelántermékeket a hazai cs külföldi megrende­lek. Tanulságos p rá bamérések Súlyh'ányos m anion it mii ír unva, n heesi leli ér leslék és a székárn jnzC tipli KJ" olc, iro­A Borsod megyei Népi El- ;0oi'zesi Bizottság junius es ®«Us hó folyamán vizsgá­it tartott néhány ipari . s°ttiagolású áru nettó súlyá­ig ellenőrzése céljából. A tzsgálat során a 25 százalé- °s hatóanyag tartalmú ag­yút műtrágya, a bécsi fe- er festék és az ipari szeg­jek súlyát vetették alá pro- ^‘htéréseknek. ■A népi ellenőrzés a kü- ^oljöző időpontokban vég- ^ próbamérések során pgállapílotta, liogy egy-egv rjhlitmányban zsá konként palában 1 kg-os súlyhiány ^átkozott. Ebben a súlyhi- óyban a műtrágya csomago- A'jru használt 20 dkg-os po­ciién fóliazsák súlya is , lhe van. tehát a műlrá- 'Jil tényleges súlyhiánya ennyivel több. Ez az együt­tes hiány zsákonként 2,28 Ft megkárosítást jelent a fo­gyasztóknak. A bécsi fehér festék pró­bamérlegelései során a népi ellenőrzés 70 százalékos gya­koriságú és több kilogram­mos nagyságrendű súlyhiányt állapított meg. Ipari szegáruból 2 vagon- nyi szállítmányt vetettek alá után mérlegelésnek, és a je­len tős súlyhiány fogyasztói árra átszámítva több ezer forintos megkárosítást jelent. A Borsod megyei NEB a vizsgálatok eredménvét je­lentette a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságnak. és javaslatot tett az illetékes vállalatoknak a fogyasztókat megkárosító hiányosságok megszüntetésére. Szobor a világversenyre lavult a megye élelmiszer-ellátása Elkészült egy gyors összefoglaló jelentés a megye élelmi­szer-ellátásának 1972 első félévi helyzetéről. Az első, amit ez a jelentés megfogalmaz — biztató. Megyénk lakosságá­nak élelmiszerekkel való ellátása 1972 első felében lényegé­ben kiegyensúlyozott volt. bár vannak még cikkek, ame­lyekből továbbra is nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Marhahúsból, húskészítményekből, halból, élesztőből és gyümölcslevekből mutatkozott — és mutatkozik továbbra is — a legnagyobb hiány. Az alapvető élelmiszerekből — zsír, liszt, kenyér, cukor, rizs stb. — viszont nagyon jó volt az állami es a szövetkezeti kereskedelem árukínálata. Az augusztus 21-től 31-ig Budapesten megrendezésre kerülő első borvilágversenyt | díszíti majd Kuos Béla. Munkácsy-dijas szobrász- | művész alkotása. A két mé­ter magas szobor színes mű- , anyagból készül és a közeli napokban helyezik el a me­zőgazdasági kiállítás és vá­sár területén. Gyökér László felv. Újdonságok a vadász- naptárban A MÉM közzétette az 1972—73. évi. vadászati idényről szóló naptárát. Eszerint szeptember 1-től bővül a vadászható vadfajok köre a selejt- és golyóérett szarvasbikával, az őzsutával és gidáva.1, valamint a fo­gollyal. Fácánkakas szep­tember 15. és február 28. között lőhető. Október else­jén indul a dámbika, a dám- tehén, az ünő; borjú, vala­mint a mul'lonkos. a vetési lúd es a lilik vadászati idé­nye. November elsejétől lő­hetnek a vadászok mezei nyúlra. december' 1-től pe­dig nyestre és nyuszira. A dúvadakat — köztük a vad­disznót nem említi a vadá­szati naptár, miután* ezek egész évben irthatok. Az új vadászati idényben néhány új rendelkezés is életbe lép. így például az ál­lomány minőségjavítását szol­gálja, hogy az őzbakvadá- szat idejét kettéválasztották, selejtbakot május 1. és októ­ber 15. között, golyóra érett bakot viszont csak augusztus 15. és október 15. között le­het lőni. A nyúlállománv vé­delmére hozták a rendelke­zést, amely szerint mezei nvúlra a kéthónapos idény alatt csak öt alkalommal szabad vadászni. Mezei nyúl november 1. és január 31. között fogható be élve. Új­donság az is, hogy erdei sza­lonkára csak húzáson szabad vadászni, s — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a vonuló madarak védelmében — egy személv le°feljebb csak két szalonkát lőhet. äidäg és gyümölcsellátás helyzete. A korai tavaszodás kedvezett a zöldségfélék fejlődésének, s ebből adódóan az idén ápri­lis hónapban sokkal nagyobb volt a kínálat primőrfélék- •ből, mint tavaly, s a pri­mőrök fogyasztói árai is kedvezően alakultak. A gyümölcsök fogyasztói árai viszont — az esztendő első felében — 16—17 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Gyümölcsök esetében csak július hónapban következett be kiegyenlítődés, amikoris a fogyasztói árak átlaga azo­nos lett az 1971. első félévi átlaggal. Persze, a fogyasztók szá­mára varrnak érthetetlen je­lenségek. ós sok esetben jo­gosan. Ilyen például a cse­megeszőlő esete. Megjelent a miskolci piacokon — eláru­sító helyeken — kilónként 15 forintos áron. Érdekes, hogy ugyanaz a csemegeszőlő ugyanazon a napon Nvíregy- házán1 — 90 kilométerrel es . egy an egy eh a tárral odább — csak ló forint volt''kilónként. Pedig Nyíregyháza közelé­ben sem érik előbb a cseme­geszőlő. mint Borsodban. Sőt, eltelt 10 nap és Miskolcon még mindig 10 forint fölött volt egy kiló csemegeszőlő ára. Nyíregyházán ugyanak­kor már csak hat forint. (Más, távolabbi városokról ne is beszéljünk.) A kereskedelem a nagy áreltéréseket a be­szerzési körülményekkel, a beszerzési hely távolságával, a megnövekedett szállítási költséggel magyarázza. Van­nak konkrét számok is. A zöldségfélék bekerülési (fel- vásárlási) árai. például, a megyei AGROKONZUM ese­tében 1972. első felében 4—5 százalékkal voltak magasab­bak, mint egy évvel koráb­ban. A gyümölcsféléké meg 16—17 százalékkal. El kell ezt hinni, mert hivatalos számlák, okmányok bizonyít­ják. Erről azonban a fo­gyasztó keveset tud, legfel­jebb sejti, ezért nincs más választása, csak, a bosszan- kodás. hogy mennyire maga­sak az árak. De nézzük tovább az élel­miszerellátás alakulását ör­vendetes. hogy tőkehúsból 11 százalékkal volt több 1972. első felében, mint egy évvel korábban. Ezen belül 28 szá­zalékkal növekedett a ser­téshús mennyisége, viszont a marhahús mennyisége 15 szá­zalékkal csökkent. Sertés­húsból — elsősorban a vá­rosokban — továbbra is jó az ellátás, minden igény ki­elégíthető. Húskészítmények­ből azonban hiánycikk — vasv • ritkán kanható — a nyári turista szalámi, a szá­raz csemege szalámi, a gyu­lai kolbász és néhány finom füstölt készítmény. Az esztendő első felében kevesebb volt a vágott ba­romfi, mint tavaly. Tejből es tejtermékekből a mennyiségi kereslet biztosítva volt, vi­szont még mindig sok a pa­nasz a minőségi hiányossá­gok miatt. A tasakokba cso­magolt tej közkedvelt, de ke-, vés a tasak és neon kielégí­tő a Tejipari Vállalat palac­kozó kapacitása. Kellene még ■ egy palackozó gép. Romlott a tejestasakok minősége is. A tasakok egy része a ragasztás mentén szétválik és a tej ki­ömlik. Sokan keresték és keresik az élő halat. Nincs, vágj- rit­kán kapható. Az említett je­lentés úgy fogalmaz, hogy „szinte teljesen eltűnt a for­galomból”, pedig nagyon ke­resik a fogyasztók. Borból es sörből javult az ellátás, de mindkét italból az olcsóbba­kat keresik a fogyasztók. Ke­vés a szilvapálinka is. Ciga­rettaféléből a keresletnek megfelelően alakult a kíná­lat 1972. első félévi élelmiszerellátása te­hát — a jelzett hiányossá­gok ellenére — kielégítő volt és — az elmúlt évhez viszonyítva — javult. A má­sodik félévben — az előre­jelzések szerint — minden élelmiszerből, zöldségekből és gyümölcsökből is további mennyiségi és minőségi ja­vulás várható. (sz. j.) Borsod megye Fiatalok a Tisza ll.-ért Csütörtökön Nyíregyházád tartotta soron következő ülé­sét a Tisza IX. KlSZ-védnök- ség Országos Operatív Bi­zottsága. Az ülésen dr. Fo~ garas Lajos, az operatív bi­zottság elnöke és Szabó Jó­zsef, a bizottság titkára szá­molt be a fiatalok eddigi te­vékenységéről. Többek között: arról, milyen hasznos az a társadalmi munka, amelyet az érintett megyék — Bor­sod, Szabolcs-Szatmár, Haj- dú-Bihar, Szolnok és Heves — fiataljai végeztek az elő­készítésben. Dr. Fogaras Lajos, a Me- zöber Szabolcs-Szatmár me­gyei kirendeltségének veze­tője arról tájékoztatta a bi­zottságot, hogy a vállalat fia­taljai határidő előtt készítik el az öntözési terveket, és az öntözésre nem alkalmas te­rületek , fásítási tervét. Végig a főutcán Rejtélyes feliratok Galenit, rézszulíid, bari! iptslis nyereségtebblet Rudabányán a föld mélyé­ben húzódó hatalmas pát- vasérc tömzsek kisebb-na- gyobb mennyiségben más hasznos ásványi anyagokat — köztük ólom tartalmú ga- lenitet, rézszulíidot, ezüstöt és baritot tartalmaznak. A gazdaságosabb termelés és a nyereség növelése érdekében ezeket az anyagokat az idén már kiválogatják a vasérc­ből és értékesítik. Az elmúlt hét hónap mun­kája azt bizonyítja, hogy a vasércet kísérő melléktermé­kek kiválogatása megéri a fáradtságot. Csütörtök reg­gelig ugyanis Rudabányóról már több mint 7000 tonna1 réztartalmú ércet és ezer tonna baritól szállítottak el a zebegényi. pilisvörösvári és recski őrlőművekbe. A kiváló minőségű baritot feldolgozása után a mélyfú­róiparban hasznosítják, a szín rézport pedig mint im­portpótló anyagot alkalmaz zák. Ezenkívül a festékgyá- , rak részére a barna és fe­kete színű vasércfélékből 100 tonna finom őrleményt: ké­szítettek. A melléktermékei: értékesítésével eddig több mint 4 millió forinttal no- i vélték termelési értékükét a | vasércműveik dolgozói. A kisfiú az istennek se akar továbbmenni. Pedig anyukája ugyancsak sietne, hiszen már este van, égnek a neonok, fényárban úszik a miskolci főutca. A gyerek azonban megmakacsolja ma­gát, s választ sürget a má­mától. — Anyu! Mi az, hogy . ,ek cipó? — Micsoda? — néz csodál­kozva a gyerekre az édes­anyja, akinek ez a mondat u f van úgy nem mond sem­mit, mint ahogy a fiának is érthetetlen a felirat,. Nagy- nehezen azért megértik egy­mást, s sikerül a „titkot” is .megfejteni, amj bármikor, bárki által elolvasható a Bajcsy-Zsilinszky utcai ci­pőből! bejárata felett. ' Ez az epizód adta az ötle­tet: nézzük végig a felirato­kat, van-e ilyen furcsaság másfelé is? A sajtóházzal szemben le­vő ÁBC-bolt portálja talán a legsérültebb. A fűszer fel­iratból csak űzer, a csemege feliratból pedig csak egy ár­va c-betű olvasható. Odább. az Ady-hidnál a toronyház ágaskodik jó ma­gasra. tetején az Állami Biztosító közismert jelmon­datával: Biztosítás — Bizton­ság. Csakhogy ez az ismert figyelmeztetés — amely nagy távolságról is szembetűnik — így „rukkol” elő a magas­ban: Biztoítas — Biztonság. Miután az első szó s-be- tű.ie kilépett a sorból — ért­hetően — megjegyzésekre készteti a járókelőket... A MÁV jegyirodája sem maradhat ki ebből a sorból. A hárombetűs emblémán ugyanis az A-betű rakoncát­lankod ik: hol világít, hol nem. Mint ahogy a Pékáruk boltja felett is csak a Pék... szócska ég, az árult teljesen elsikkad. Még feltűnőbb a >Szemere-sarki Kazinczy Könyvesbolt felirata, amely a főutca és a Kazinczy utca felőli portálon is hibás. Mindössze ennyit árul el ön­magáról: Kazi.:. Könyves­bolt. Szerelő után kiált az Adátn cipöbolt felirata is. ahol csali a gyorsírást tudók bol­dogulnak, merthogy ennyi a mondanivalója a feliratnak: Ádá ... ciő... Hasonló a helyzet a Modellháznál, ahol a szó eleje „égett ki”, mert­hogy mindössze ennyi vilá­gít: ... ellház. Ennek az üz­letnek szinte a közvetlen szomszédságában ugyancsak törheti a fejét a kíváncsi ember, hogy megfejtse e tö­redékszót. amely nemcsak leírva, kimondva is eléggé nyakatekert, merthogy az .. .eráru mit takar, annak kiderítéséhez közelebb Imii menni. Ki is derül nyomban, hogy a méteráru boltról ran szó. ahol egészen biztos ud­varias. precíz, pontos a ki­szolgálás. nem olyan, kurta- furcsa,. mint a bejárat felet­ti felirat. Nincs is talán olyan ember Miskolcon, aki ne tudná, hol van a Kossuth mozi, amely­nek látogatottságára sem le­het panasz. Panasz van vi­szont amiatt, hogy a felirat­ból csuoán ennyi olvasható: Fii ... zinház. Nem ártana egy kicsit töb­bet törődni ilven apróságnak tűnő széoséghibákka] is. A csonka, hibás neon ugyanis rontja az utcaképet, s egyál­talán nem vet kedvező fényt azokra, akiket e néhány, szerény megjegvzés is illet.. t. f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents