Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

1972. aug. 10., csütörtök

ESZASC-MAGYARORSZÄG 3

vak# •i kai

őszezon a Békéscsabai Konzervgyárban

°- ^ i békéscsabai Konzervgyárba n a napokban kezdődött a főszezon. Százhetven vagon para- ',mez|csorri^ 225 vagon uborka, 160 vagon zöldbab feldolgozását tervezik. Uborkából eddig KO ^ ^rSon konzervel készítettek.

íz US;

jelszí vagy') próM ta ?!

n

: idméiyes fii« a kövesdi Ruhaipari Szüvetkezelbeu

^ lennagyobb megrendelő a Szovjetunió

ikus ^ 7

képv' 'hhány

esztendővel ez- a Wjt még az évi húszmillió hatjá'btot sem érte el a Me- tartó* óvesdi Ruhaipari Szövet- anús^t termelési értéke. Ez- m W szemben tavaly már több szkod it 3o millió forint értékű innal'[azati cikket gyártottak az szün1 tri dolgozói. A termelés rés" '•''arányú „felfutására” ■gél'11, hogy az idei előirány- nérsf elérj a negyvenmilliót.

if.m.jl' exportigények állan- ba í-ián bőnek — mondja Ko- 5i na s Józ&ef, a szövetkezet nernrj°ke. A j^rilföldi megrende- !ge , bek gyártott termékekből °óik össze az évi terme- érték több mint hatvan ka. Még szerencse, ,y a világpiacon kereset- a szövetkezetünkben ké- ruházati cikkek. A 'd'eskedelem ugyanis lcl kevesebb árut. rendel llVt" Pillanatnyilag a J’íelunió a legnagyobb ^'ló, de sok féríiruliázati szállítunk Líbiába. Ang- ’a. Svájcba és az NDK-ba

k i 1 á c

!f *'1 L*rtól<

■kolasajé]

ilc az

ík

ísa

oan k óz. íj)

? kl

izetgf s k«í sáról'

i, a

•ségfé ján !Ö k^

. Első félévi tervünk 20,5 forint volt — folytat- elnök. — Rajtunk kiálló okok miatt, sajnos, bem tudtuk teljesíteni, mi legyártottuk az elö- ■hennyiséget, mégis csak milliót írtak a javunk- fennmaradó, mintegy ,.;lüó forint értékű exs lű11 ■

iával1-n'}' uSyanis nem hagyta ide v ltmben az országhatárt. ií Cl1? esetben ez számít a -4 6p efiesítés határidejének.

B1' Ügy érezzük, nogy ósz- ilék), gégében a szövetkezet BukUpbiénves munkát, vészelt.

á'y ilyenkor nem nagyon mrmJl fedhettünk a szövelke- ttság* "vereségével. hiszen alig ta' 'Ola meg a 000 ezer fo- afbafl L

rintot. Az idén viszont már a 2 millió 506 ezer forintnál tartunk. Az év végéig ezt 5 millióra szeretnénk növelni. Csak rajtunk, a szövetkezet dolgozóin múlik. Ha sikerül, úgy mintegy másfél millió forinttal szárnyalják tűi az 1971. évi eredményt.

A szövetkezet elnöke elmondta, hogy most is ugyanolyan létszámmal dolgoznak, mint az elmúlt esztendőben. Mégis erősen felfelé ível a termelési grafikon. A többtermelést elsősorban a termelékenység növelésével érték el. Ebben Igen nagy szerepe volt annak a 110 új gépnek, amelyet a szövetkezet vezetősége vásárolt a különböző munkafolyamatok meggyorsítására, illetve korszerűsítésére.

A jövőben is ezen az úton haladnak. A világpiacon jelentkező igen nagy konkur- rencia arra serkenti a szövetkezetei, hogy az eddiginél is jobb minőségű terméket állítson elő. Ezért, tovább fokozzák a gépesítést. Már beszereztek eg.v korszerű nyugatnémet ragasztógépet, amely rendkívül megkönnyíti a dolgozók munkáját, másrészt javítja a zakók és a felöltök minőségét.

Az új üzemház felépítése — erre várhatóan a jövő év első felében kerül sor — ugyancsak hozzájárul a szövetkezet jobb munkájához. Az az igazság, hogy a mostani épület egyáltalán nem felel meg a követelrríények- nek. A szövetkezet vezetői bíznak benne, hogy a leendő üzemben megfelelő munkakörülményeket. kifogástalan szociális ellátást tudnak biztosítani dolgozóik számára.

'.ül.

rendelkezést hozott, amely szerint a jövőben az orszá- egész területén személyi tulajdoni házingatlanokban keletkezett viharkárok helyreállítására és újjáépítésére ü folyósíthat kedvezményes építési kölcsönt az Országos Takarékpénztár. Az intézkedés tehát az elemi károk fogalomkörébe a viharkáro- j kát is bevonta,

Táíra-aikaírészek az egész országnak

A hazánkban található Tátra típusú teherkocsik, munka- és erőgépek, mozgó betonkeverők alkatrészellátását az AUTÖKER miskolci telepe biztosítja.. A nagy ra- kodófelületű teherautók legutóbb a dunántúli árvízvédelmi munkáknál is kitűnően beváltak, és a miskolci telep beszerzőinek is köszönhető, hogy ezek a gépek egyetlen napot sem álltak alkatrészhiány miatt,

Jelenleg 3600 féle Tátra autósok két tartanak Miskolcon, mintegy 54 millió forint értékben. Borsod megyében is egyre több billenős teherkocsi, betonkeverő és panelszállító tréler dolgozik a különböző vállalatoknál. Ezek alkatrészellátása sokat javult az utóbbi évek alatt.

Felelősség a munkahelyért

A minap a miskolci rádió riportere két kislányt szólaltatott meg, akik nemrég még jelenlegi munkahelyük ösztöndíjasai voltak. Addig is bejártak a gyárba nyári termelési gyakorlatra, amíg iskolai tanulmányaikat folytatták, s nagyjából a mostani beosztásuknak megfelelő munkát végeztek. Hogyan találták meg helyüket véglegesen az üzemben; mi a különbség a termelési gyakorlat és az állandó munkahely- • között? — nagyjából ez volt a kérdés. S a válasz nagyon megnyerő. A termelési gyakorlat hasznos szünidei elfoglaltság; ismerkedés a leendő munkahellyel — mondta a két kislány —, de a mostani beosztás, az állandó jellegű alkalmazás egészen más; erkölcsileg is felelősséget érzünk a munkahelyért!

Szívesen idéztük ezt a néhány mondatot, főleg azok miatt, alak bár régebben dolgoznak üzemükben, vállalatuknál, de még mindig nem érzik a munkahely iránt azt az erkölcsi felelősséget, amelyről a két kislány beszélt E lap hasábjain is több írás jelent már meg rendőrségi vizsgalat, bírósági jegyzőkönyv, NEB-ellenőrzés után, amikor kiderült, hogy az égjük ember az üzem gépéin, a társadalmi tulajdont károsítva, munkaidő alatt egyéni haszonszerzésből fusizott; a másik külön munkát vállalt — úgy intézve a dolgot, mintha azt a vállalat csinálná, de a fizetség az ő zsebébe vándorolt; a harmadiknál kiderült, hogy keresett hiánycikkeket, értékes alkatrészeket dugott el a csatornába, hogy alkalmas időpontban hazavihesse.

Annikor az ilyen, a társadalmi tulajdonnal, a vállalattal szembeni vétségekre fény derül, a bűnösök elnyerik büntetésüket. De egyenes arányban állhat-e a büntetés azzal a mérhetetlen erkölcsi kárral, amelyet munkahelyüknek, vállalatuknak okoznak ?... Az időnként felbukkanó sajtótudósi tások

után az emberek között az a téma, hog>r X. vállalatnál mar megint mi történt. De, nevezzük nevén a dolgot; a városban például sokáig (talán még ma is) az volt a téma, hogy' a XVI. sz. Autójavító Vállalat miként fizeti meg azt a gépkocsit, amelyet az egyik szerelőjük összetört? S persze, azt is hozzátették az emberek: hát mik történnek ennél a

vállalatnál; .itt sosem lesz rend? ítélkezni, elmarasztalni egyértelműen, egyoldalúan sosem lenne szabad, de hát a7. emberek többsége sajnos hajlamos erre.

Pedig itt neon a vállalat volt a hibás. Mert. az történt, hogy a szerelő egyéni akciót vállalt, megígérte az autó tulajdonosának (bizonj'ára nem önzetlenül), hogy' megcsinálja az időnként szokásos műszaki átvizsgálást; el- és visszaviszi az értékes gépkocsit. Ezenközben tért be az italboltba is egy. vagy ló tudja, han.v féldecire, ezenközben törte össze a gépkocsit, s következett be az autóban ülök számára is a ■najdnem végzetessé váló karambol anélkül, hogy ehhez a vállalatnak. ameljr a szerelőt egyébként alkalmazza, a legcsekélyebb köze lett volna.

Azaz: álljunk meg egy szóra! Vajon az autó tulajdonosa odaadta volna-e bizalommal kocsiját a szerelőnek, ha nem tudja róla, hogy a XVI. sz. Autójavító Vállalat hejőcsabai szervizeben dolgozik? A fogorvos őrá bízta a kocsit, tudván, hogy ahol olyan korszerű műszerek, berendezések vannak, mint a hejőcsabai szervizben, ott a szerelők is jobban élük dolgukat. A munkavállalás tehát „maszek” alapon történt, mégis a vállalat égisze alatt, s amikor megtörtént a baj, az erkölcsi kár is a vállalatra hullott vissza. Nagj'on elkeseredett hangulatban jött be a fényképes tudósítás után szerkesztőségünkbe Váradi István, az autójavító igazgatója. Igen, úgy történt minden, ahogy az újságban állt: az autó felborult, összetört, s mivel az ő szerelőjük vezette. az emberek most arról beszelnek, hogy a kárt is

nyilván a vállalatnak kell megtérítenie és hogy egyáltalán: mik történnek ott, milyen hanyagok, felelőtlenek, íme, ez a XVI-os... De arról egy szó sem esik, hogy a hejőcsabai szervizben a legutóbbi vizsgálatok után határozott kézzel rendet teremtettek, új vezetőket állítottak be, javult a munka, a fegyelean, erről tanúskodnak az elismerő sorok, a bejegyzések, s a XVI-os Autójavítóra, amely három meg.vében látja él a szervizt, adja a különböző szolgáltatásokat — nem ez a jellemző.

Íme, mekkora erkölcsi kart akozhat, amikor valaki visz- szaél azzal, hogy fontos állami vállalatnál dolgozik, s munkaidő alatt, vagy után nem érzi vállalatával szemben a felelősséget. Tudnánk még példákat sorolni. Okoztak emberek mérhetetlen erkölcsi kárt a DIGBP-nek, a járműjavítónak — hogy csak a legutóbbi tvizsgálatokra utaljunk. Pedig a DI- GÉP is — ezt mondanunk sem kell — világviszonylatban elismert vállalatunk: termékei híresek, keresettek. S mégis, amikor néhánjrezer ember közül hárman-négyen saját zsebükre dolgoznak, mindenki csak erről beszél, az egész vállalatra általánosítva. — Mert — mint mondtuk — az emberek zöme általában hajlamos rá, hogy elfogultan ítélkezzen.

Ezért is kell erkölcsi felelősséget érezni a munkahelyért nemcsak a nyolcórás műszak alatt, hanem azon túl is, a magánéletben is. Ezért is jegyeztük fel annak a két drótgyári kislánynak őszinte, szép njűlatkozatát — sok felnőtt okulására is.

Onodvári Miklós

I

Alakuló tehenészet

A karosai Dózsa Termelőszövetkezetnek összesen 3565 hektár területe van. Ebből 500 hektár rét és legelő. Nagj' területeken termesztenie szálastakarmányokat, elsősorban lucernát. A szövetkezet gazdálkodását azonban nem kiséri szerencse. Tavaly májustól idén július végéig alig volt eső. csapadék a tsz területén. Emiatt kevés takarmány termett és a legelőkön sem volt elegendő fű. Az máris bizonyos, hogy a szálastakarmány — csakúgy', mint tavaly — az idén is kevés lesz. Szerencsére a kukoricák elég jók és silóval növelni tudják a takarmánybázist.

Szakosított lelep

A tsz főállattenyésztője. Szendrei Bertalan még fiatal ember. Feleségével egj'ült — áld üzemgazdász — tavaly tavasszal kerültek a karosai Dózsa Tsz-be. Volt és van munka bőven. A tsz állattenyésztése most van felfejlődőben. Tavaly szeptemberre készült el az új, 422 férőhe- lyes szakosított tehenészeti telep. Megfelel minden korszerű követelménynek, de még mindig nincs egészen benépesítve. Eddig csak 300 férőhely foglalt, s a tehenek száma 200. További száz fé- rőhelj’et üszők foglalnak el. A többi üres. összesen ugyanis 530 tehenet és üszőt tudna elhelyezni a tsz.

— Tavaly szeptember óta 4 300 000 forintot költöttünk

üszővásárlásra — mondta a főállattenyésztő. — Ez is sok, de még több kellene. Tavaly a Dunántúlon is vásároltunk üszőket, de jobb az. ha szőkébb környezetből, lehetőleg a megye területéről népesítjük be az új tehenészeti telepet és a többi férőhelyeket is. Ehhez, az elgondoláshoz tartva magunkat az idén már csak Borsod megye területén vásároltunk üszőket.

Lehel ősegeik — jók

A meglévő tehenek többsége is fiatal. Ezért eléggé alacson.v a tejhozam. Nagyon jó viszont a bika hizlalás. Erre az évre 204 növendékbika meghizlalását és értékesítését tervezték. Nag.von szépek 'a bikák, legalább minden második export minőségű. A következő években, ha egészen kialakul a tehenészet, ha benépesítenek minden férőhelyet, növelni tudják a hizlalás arányát és a tejtermelést is, mert a lehetőségek most már jók. Csak megfelelő tehénállomány' kell. tehén mind az 530 férőhelyre, s aktkor az. évi szaporulat nagyobb felét — elsősorban a bikákat — meghizlalják. A felvásárlási áraik emelése még kedvezőbbé teszi a hizlalást, de a tejtermelést is.

— Ezért is elszánt törekvésünk — mondotta a főállattenyésztő —. ÍK>g,v a lehető legrövidebb időn belül benépesítünk minden férőhelyet. Ha tavaly több pénzünk lett volna üszővásárlás- ra, most. az áremeléssel sok pénzt nyerhetnénk. De be kell érni azzal, ami van. Ügy vélem, az is eredmény, hogy' tavaly' és az idén jelentősen fejlődött az állattenyésztésünk, ami eg.yben alapja a további fejlődésnek is, hiszen az állatteny'ész- tés még így is jövedelmező gazdaságunkban ...

Napi 500-600 iiler juhtej

Foglalkozik a tsz juhtenyésztéssel is. Az idén 1200 anya ellett. A szaporulat 110 százalékos volt. Az együk anyafalka — 300 darab — nemrég ellett. A bárányokat tejesbárányként értékesítik exportra. Az anyajuhok felé törzskönyvezett. Évente 100—120 tenyészkost is nevelnek a juhászok.

Nagyon jól a juhászat tejtermelése. Voltak időszakok az idén is. amikor naponta 500—600 liter juhlejet adtak el. Előfordult olyan nap is, amikor több volt a juhtej, mint a tehéntej. Mindez azonban elsősorban csak azért alakult: így. mert á tsz tehénállományát szinte az utolsó darabig kicserélték, vagyis a meglévő tehenek is fiatalok, első. vagy' második bor.iasok. s még nem alakult ki a tejtermelésük.

(sz. j.)

Tisza vasiáriak a TVK-ban

A Tiszavasvári Gyógyszergyár szakszervezeti bizottságának tagjai és az alapszervezeti titkárok egy' csoportja szerdán délelőtt a Tiszai Vegyikombinátba látogattak tapasztalatcserére.

A vendégeket Bedi Gyula, a TVK szakszervezeti bizottságának titkára fogadta. Az ezt követő baráti beszélgetésen részt N ettek a kombinát műhely-bizottságának titkárai is. A tiszavasvári szakszervezeti küldöttség tagjai a nap folyamán megtekintették a TVK-ró] készült filmet, majd gyárlátogatáson ismerkedtek a vállalat munkájával.

Hegesztési tanácskozás

A Gépipari Tudományos

Egyesület hegesztési szák- osztál.va. ennek Borsod megyei szervezetei és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara augusztus 31-én és szeptember t-én rendezi meg a II. országos hegesztési tanácskozást a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A tanácskozást augusztus 31-én délelőtt 10 órakor dr. Konkoly Tibor egyetemi docens, a Gépipari Tudományos Egyesület hegesztési szak osztályúnak társelnöke nyitja meg. A zárszó másnap délben hangzik eL

dunántúli viharos idő- l!i nyomán az utóbbi he- Jen Somogy megyében "'károk következtében tooin 200, személyi tulajon ievő házingatlan kHlódott, illetve semmi- [ ‘heg.

nénzügyminiszter, az teíi! és városfejlesztési

páterrel egyetértésben

Kölesön viharkúrokra