Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
1972. a tig. 4., péntek ESZAK-MAGYAROR5ZÄG 3 Reklamál a megrendelő százalékával kapcsolat ban érkezeti reklamáció. Egy évvel később fél óv alatt már 2,05 százalékot kifogásolták a megrendelők. A reklamáció pontosan jelzi, hol szőrit a cipő, melyik ■munkaterületeken kell intézkedésekéi lenni a minőség javítása érdekében. Kedvező jel. hogy a két ózdi hengermű termékeinél csökken a reklamációk száma. A piaci versenyképesség alapvető tényezője a minőségi megbízhatóság. Különösen fontos ez azoknál a vállalatoknál. üzemeknél, amelyek termékei a nyugati országokba ‘’kerülnek. Az elmúlt években növekedett a magyar ipar tekintélye, versenytárs tudott leimi a számottevő konkurrencia ellenére a tőkés államokban. Most. hogy a kohászati hengerelt termékek ára emelkedő tendenciát mulat Nyugaton. érdemes nagyobb figyelmet fordítani a vevők minőségi igényeire, s azok kielégítésére. Az exportsikerek hozzájárulnak a még mindig kedvezőtlen export-import arányának javításához, az egyensúly megteremtéséhez. Es nem utolsósorban, nagymértékben növeli az exportból származó bevétel a vállalatok nyereségét is. —magyar— jól dolgoznak a hakíakéki tsz építők A baktakékd Szárazvölgy Tsz-ben sok gondot okozott az előző években, hogy nem találtak kivitelezőt a gazdaság kisebb-nagyobb beruházásainak megvalósításához. Ezért 1970-ben egy kisebb, házilagos épitöbrigódot hoztak létre. A hasonló gondokkal küzdő szomszédos tsz-ek is kértfek a baktakéki építő- brigád segítségét. Az építőipari melléküzemág így gyorsan fejlődött, s mivel a ha- táridőket pontosan betartva, minőségileg is jól dolgozott, egyre több megrendelést kapott. A Száraz völgy Tsz számára az ipari tevékenység egy év alatt 600 ezer forint tiszta nyereséget hozott, nem is szólv-a róla. hogy a gyorsan megvalósuló, saját beruházások is fokozták a tsz gazdálkodásának eredményességét. A tsz melléküzemágát most tovább bővítik, gépesítik. Munkájukkal ma már tanácsi beruházások megvalósításában is segédkeznek. Göncön például a határidő előtt adják át rendeltetésének a leánynevelő intézetet. Ugyancsak Göncön új. nagy munkát, 150 férőhelyes kollégium felépítését is elvállalták. Hidasnémetiben ez év őszén 18 lakóház építéséhez kezdenek hozzá. A minőségrontás is árdrágítás fogyasztóknak kedvező folyamatban. Sőt, helyenként ismét minőségrontást tapasztalhatunk. Miután a párt és a kormány határozottan fellépett az indokolatlan áremelések ellen, egyes vállalatok megpróbálják a régi módszerrel növelni nyereségüket. Néhány cipő-, illetve ruhagyárban például vissza kellett állítani az exportáruk központi minőségi ellenőrzését és átvételét, mert olyan nagy mértékben növekedett a reklamációk száma. Egyes termékeknél ugyancsak gyarapodtak a hazai fogyasztói panaszok is. lUc«gcss~stílű munka-, vagy anyag- tukarókosságol, amely rontja a minőséget, vagy akár csak veszélyezteti a termék tartósságát. Nagyfokú pazarlás ez — filléres előnyökért. Gyakorta nem is a tudatos haszonszerzés, hanem a figyelmetlen, hanyag munka, a technológiai fegyelem lazasága a rossz minőség forrása. Vagyis a portékából valójában semmi sem hiányzik, csak például a ragasztóanyagot használták fel az előírtnál alacsonyabb hőfokon, s ezért válik le h cipő talpa idő elölt. A fogyasztó számára ez is egyértelmű árdrágítás, mivel egy helyett esetleg két pár teljes árú, de fél élettartamú cipőt kénytelen vásárolni. Előfordul, hogy a vevő valóban kiváló minőségű árut kapott. Változatlan áron, mégis többletkiadásba verte, magát, mert nem tudta megvásárolni a számára egyébként teljesen megfelelő olcsóbb terméket. S hiába határozták meg az úgynevezett olcsó cikkek körét, s szorgalmazzák azok termelését és forgalmazását, igen gyakran nem kaphatók. Az olcsó hazai cikk helyett a vevő kénytelen drágább importárut vásárolni, az egyszerű hagyományos portéka helyett pedig a divatosabbat, persze magasabb áron. Mindez azért kívánkozik ide. mert mögötte a vállalatok káros nyereségnövelő törekvéseit fedezhetjük fel. Mivel az olcsó cikkek árát nem emelhetik. ezért másként agyusz- tált és természetesen magasabb nyereséghányadú termékkel bővítik az áruválasztékot. Egyetlen vállalatnak sem lelietnek annyira súlyos anyagi gondjai, hogy azokat ne oldhatná meg az olcsó cikkeket leginkább fogyasztó alacsony jövedelmű rétegek érdekeinek sérelme nélkül. Ezúttal az üzlet- és szociálpolitika. valamint a fogyasztói érdekvédelem közt nincs és nem lehet ellentét. A fo«yaszlói é3*£ ként igen összetettek, sok oldalról megközelíthetők. A stabil, vagy csökkenő árszínvonal, a javuló minőség, az egyre bővülő áruválaszték — esetenként egymásnak is ellentmondó igények. A minőség javítása, az élettartam, a használhatóság növelése például többletkiadásokat okozhat. amit a fogyasztónak csaknem minden esetben meg kell térítenie. Máskor viszont, ha az anyagok (importanyagok) beszerzési ára növekszik, tisztességesebb a belőle készített termék árának emelése, mint esetleg a minőség rontása valamilyen olcsó, de a minőséget erősen lerontó anyag „beújí- tásával”. A kisebb többletkiadás nyílt vállalásával ugyanis megelőzhetjük a gyártás során a majdani nagyobb kárt és bosszúságot. Arról'nem is szólva, hogy az áremelést tükrözi majd az árstatisztika, s így annak negatív hatása jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozható. Kovács József A koca korai vemhességének megállapítására különböző módszerek állnak rendelkezésre. azonban a legtöbbje nagyüzemi alkalmazásra alkalmatlan. Újabban ultrahang készüléket alkalmaznak erre a célra. A készülék segítségével lehetővé válik a kocák vemhcsségénelc megállapítása a vemhesség 4—5. hetében, körülbelül 97 százalékos biztonsággal. Ezzel a készülékkel kísérleteket folytattak a hazai tenyésztők is a sertés komplexkutatási terv keretében. Több nyersvas Az Ó7.di Kohász.aíi Üzemek nagyolvasztó gyárrészlege 15 728 tonnával' teljesítette túl félévi tervét, s 48 ezer tonnával több nyersvasat csapolt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedésen kívül javult a nyersvas minősége, s zavartalan volt az acélmű ellátása. Muiikaverseny és brigádmozgalom A párt X. kongresszusa loboeJe között megállapította: a munkásosztály társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg a szocialista munkaverseny, a munkásosztály kezdeményezése nyomán született es fejlődő szocialista bri- gadntozgalom eredményeiben. Az elmúlt másfél évtized egyik fö jellemvonása a szocialista építőmunka ütemének gyorsulása és ennek hatásaként a dolgozó emberek és családok életkökrülmé- nyeinek fokozatos és tervszerű javulása. És ebben a szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak is jelentékeny ösztönző és cselekvő szerepe volt és van nap j ai n lóban. El inon d h at j ük tehát, hogy a munkaverseny- mozgalom a szocialista épí- tőmunka meggyorsításának fontos bázisa, mégpedig a dolgozók politikai egyetértésének és cselekvő közreműködésének biztosításán keresztül. A munfcaverseny egyéni vagy kollektív feladatát azonban csak akkor tudja betölteni, ha módszereiben, lendületében és hatékonyságában. együtt fejlődik elválaszthatatlanul alapjával, a termelési folyamatokkal. Többek között ezekről a kérdéseikről tárgyalt a közelmúltban a leninvárosi pártbizottság is. Elsősorban azt vizsgálta, hogyan lehetne a dolgozók csaknem minden rétegét átfogó, nagyszerű mozgalom tömegerejét, cselekvőkészségét jobban hasznosítani társadalmi, gazdasági céljaink szolgálatában. terveink valóra váltásában, hogy közben minél jobban kifejlődjenek a legtöbbet érő munkáserények, a munkaszeretet, a segítőkész- ség és megbízhatóság, a szocialista kultúra iránti igény. A pártbizottság annak a véleményének adott kifejezést, hogy a munkaverseny feltételeinek, módszereinek es formáinak továbbfejlesztését Geninvárosban különösen indokolttá teszi a IV. ötéves leimben rögzített, rendkívüli erőfeszítéseket igénylő feladatok végrehajtásának biztosítása, a komplex beruházások. valamint az egyes gazdasági egységek saját beruházásainak sikeres megvalósítása. A szocialista munkaverseny-mozgalom helyzetét értékelve a párt- bizottság egyebek között megállapította: a felsőbb és a helyi partszervek határozatát követően tovább fokozódott a társadalmi szervek és a gazdasági vezetőle közreműködése a brigádmozgalom célkitűzéseinek kimunkálásában. Ugyanakkor határozott törekvés tapasztalható a tekintetben is. hogy felszámol iák a bri váöváll al ások kialakításánál és a versenv értékelésénél helyenként mutatkozó formalizmust, illetve liberalizmust. Geninvá- ros üzemeiben, vállalatainál jelenleg 450 szocialista brigád tevékenykedik, s tagjainak száma meghaladja az ötezret. A brigádok eredményes munkáját bizonyítja, hogy a különböző felajánlások teljesítése, illetve túlteljesítése eredményeképpen az elmúlt évben mintegy 90 millió forint termelési értéket produkáltak. Ebből 70 milliót a TVK-ban dolgozó szocialista kollektívák érték el. A leninvárosi pártbizottság — a Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata alapjan — munkaprogramot dolgozott ki a mun ka verseny-mozgalom továbbfejlesztésére. Ebben hangsúlyozza a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eddigi fejlődése és eredményei mellett feltétlenül figyelembe kell venni a Geninváros térségében előirányzott nagyarányú iparfejlesztést, amely nemcsak a vállalatok, üzemeli, hanem a város további fejlődését is döntően meghatározza. Éppen ezért arra van szükség, hogy a szocialista munkaverseny-mozga. lom eredményeit továbbfejlesztve. a dolgozók kezdeményező készségét és segítő- szándékát gyümölesöztetve, tovább növekedjék a szocialista munkaverseny hatékonysága, a termelőberendezések és az emberi munka ésszerű hasznosítása. Ennek kapcsán a pártbizottság emlékeztetett arra, hogy a műnkön feladatok tisztességes elvégzése önmagában még nem jelent szocialista jellegű tevékenységet. Eltört az emberek megkapják az őkét megillető fizetést, tehát ezt mindenkinek kötelessége megtennie. A szocialista kötelezettség csakis az ezen felül vállalt, többlet lehet. Arra kell törekedni, hogy a népgazdasági, a vállalati célkitűzések végrehajtása során a kollektívák mindenütt átlagon felüli tevékenységet, munkát fejtsenek ki. A pártbizottság által elfogadott munkaprogram világosan kimondja, hogy a munkaverseny-mozgalomnak elsősorban a komplex beruházások, s ezen belül az olefinmű határidőre történő megvalósítását kell elősegíteni. Emellett azonban törekedni kell minden más feladat teljesítésére is. így például, az ipari üzemekben folyó versenv járuljon hozzá a hazai és az exportigé- ívek maradéktalan kielégítéséhez. a termékek minőségének javításához, a munka- fegyelem megszilárdításához, a termelékenység növeléséhez. L. L. Cipőktől az autószervizig Az ipari szövetkezetek termelése — hol gyorsabb ütemben, hol stagnálva, de — évről évre növekszik. Az év első fele igen kedvező képet mutat. 1971 első 6 hónapjában a korábbinál 3.6 százalékkal kevesebb termelési értékről adhattak számot. Most viszont igen szép fejlődés mutatkozik. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 10 százalékkal több termelést. szolgáltatást végeztek a szövetségihez tartozó 49 egység dolgozói. Borsod ipari szövetkezeteinek össztermelése túlhaladta a 432 milliót, s ezen belül a K1SZÖV-höz tartozó egységek 12 ezer dolgozóija 382,3 millió forint értéket adott. A „felfutás” az egyes iparágakban eltérő. Gegnagyobba fejlődés üteme a gépipari berendezéseket gyártó egységekben, így a sátoraljaújhelyi, valamint a tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Az építőipar termelése kisebb fejlődést mutat, de ennél számításba kell venni, hogy most vannak a szezonban, s többnyire az év második feleben kezdik átadni a létesítményeket. A termelő kollektívák jelentősen hozzájárulnak a hazai árualap, a választék bővítéséhez. ezen túlmenően sok 10 millió forint értékben exportálnak. Lantos Miklós, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ez évben várhatóan 160 milliós értékű ruhát szállítanak külföldre. Jamb- rik Gézáné, a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnöke arról számolhat be, hogy a kollektívában több mint ezren, jelentős részben bedolgozóként munkálkodnak. Az évi 38 millió forint értékű termelésből már 20 milliós értékkel elkészültek. Az igények növekedése és csökkenése különösen tapasztalható a bútoriparban. Ismeretes, hogy a műit év vége felé erősen csökkent a kereslet. Az év első felében viszont rendkívül megnőtt az igény. Az elmúlt évi 35.5 millióval szemben 43.6 milliós érbéikü asztalosipari és kárpitos terméket készítettek a szövetkezetek. A Miskolci Kárpitos Szövetkezet dolgozói például a tavalyi 12.5 millióval szemben 15 millió forint értékű ülő- és fekvőbútort készítettek. A miskolci helyiipari kiállításon — ahol a szövetkezet termékével nagydijat nyert — „éles” ellentétbekerült a kereskedelem és a szövetkezet, A BIK 1973-ra 16—17 milliós értékben, kért bútort, de a szövetkezet csak 12—13 millió forint ériéket ígért. 1972-ben tovább terjeszkedett a szövetkezeti szolgáltató hálózat, s így a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet például 68 községiben javít rádiót, tévét, hűtőgépet, végez vegyt.i sztí fást. a hozom-vi- szem szolgálat segítségével. Fejlődést jelent, hogy többek között az év első felében adták át a kazincbarcikai ű.i szolgáltatóházat, az ózdi új autószervizt, s a napokban a toka j i v asi pa ri szövetkezet üzemcsarnokát. (Csorba) i A vásárló, ha rossz mi- | áöségű árut kap az üzlet- \ oen, visszaviszi azt, rekla- I 1,}ál. kéri kárának megté- j r}tését, a hibás áru cseré- I lét. Hasonló a helyzet a j közületi, a vállalat és or- I Síágok közötti kereskede- I ‘emberi is, A 'megrendelő i a[áírja a szerződést, amely ! ’észlelésen tartalmazza mi- j Bei ségi igényeit, elvárásait . n Partnerrel és annak ter- ; 11tekével szemben. . A mégrendelő, ha sclej- \ ‘es. rossz árut leap, előbb ] esa/c reklamál, megbízóit ja , útján közti kifogásait. (Vagy ■ niá). a~ eis/i alkalommal , kárpótlást kér. van úgy. egyszerűen visszaküldi az ' úrut: szíveskedjenek azt ’ haladéktalanul kicserélni, a *?állítás költségeit kiegyen- t Illeni.) ! Az Ózdi Kohászati Üze- [j Viele termékeinek 20 száza- j lekát exportálja a tőkés or- szágoJcba. (Érdemes megje- OVezni, hogy ez a 20 szá- • ~a‘efc a vállalati nyereség >’ százalékát teszi ki.) Am |( éppen a tőkés a „leaérzé- kenyebb’’ partner. Általában mintegy harminc-negy- | ven minőségi szempontot \ ed meg. s ellenőrzi, hogy a gyártó cég terméke meg- !elei-e valamennyi köve- j ‘élménynek. Ózdra az acélműben í1 0yártott termékek nyomán í a múlt év első felében az exportra küldött áru 1,34 A gazdasági lekben gyakran találkozik burkolt árdrágítással. iS.Ves vállalatok, miután ter- Bekeifc árát a merev hatóik' előírások miatt még inrikolt esetben sem emelhel- pk> burkolt módszereket al- jphhftztak. így például rondák a minőséget, mellőz- * egyes technológiai műveiteket, elspórolták a szük- (,8es anyagok egy részét, silányabbakkal pótol- r, azokat, csökkentették, íl8y beszüntették az ala- i’kiy jövedelmezőségű cik- ]P* gyártását stb. Miután a rf'alalok nagyobb önállósá- !’■ kaptak, termékeik, szol- ® ‘másaik árainak alakítá- lykin, megindult egy ezzel 1 ‘entétes folyamat, igen soph persze csak az átlagos F.i 1,5—2 százalékos fogyaszr árszínvonal-emelkedést riték észre és nagyították [;■ Ez vitathatatlanul több- i‘kiadást okozott a lakosnak. Am a minőség javu- ?a. az élettartam növeke- lSe. a választók bővülése, !Pel.v megtakarítást eredmé- |,e2ett, többnyire rejtve marit. . '°k termék gyártásánál — >zú évek után először — v’velték a korábban elspó- I ‘ munkaidő- és anyagrá- f‘'Vitásokat. S így szinte je- í1’‘éktelen többlet kői tségek- T* a társadalmi hatékonyig nagyarányú javulását érik el. Más esetben a ver- ?ll-v — például a szintetikus írószerek fejlesztésében és vattásában — sorozatos ár- jttkkentéssel párosuló minő- efSjavulást, választékbővü- eredményezett. Vagy az ifCsó és jó minőségű táska- ifdiók tömeges importja je- I n‘ősen visszaszorította a tt'szerűtlen és drága hazai tt’ártást. A szükségletek ma- as szintű kielégítésére irá- 5^16 erőfeszítéseket nem le- i°‘ eléggé értékelni. | ^ legutóbbi időben azon- mintha bizonvos fokú Pdfitorpanás mutatkozna e
