Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

1972. oug. 31 „ csütörtök ESZAK-WAGVÄRORSZAfG ~ 3 Jó szervezés, nagyobb nyereség Eredményes gazdálkodás az ELZETT-gyárban A sátoraljaújhelyi EL- ZETT-gyáriak bárkinek el­mondhatják, hogy a munkát nemcsak azért kell jobban megszervezni, mert most ép­pen „ez van napirenden”. A zsebük a tanú rá. A pénz, amit havonta megkeresnek, s az év végi részesedés, amit máj- most, szintg# biztosan a magukénak tudhatnak. A gyár az elmúlt eszten­dőben körülbelül 140 millió forintnyi értéket termelt. Az idén — várhatóan — a 190 milliós tervet is sikerül túl­teljesíteni. A termelés növe­kedése és a gazdálkodás eredményessége egyrészt a Zsiguli-program „teljes fel­futásának”, másrészt az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének köszönhe­tő. Persze, a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Hi­szen a gyárban mindenki számára nyilvánvaló, hogy az évi 300 ezer alkatrész- garnitúra határidőre való el­készítése és pontos ütem sze­rinti kiszállítása aligha len­ne lehetséges a bevezetett, átfogó szervezesd intézkedé­sek nélkül. szolgálják az új beruházá­sokkal létrehozott kapacitás kihasználását, a termelés nö­velését és a különféle költ­ségek csökkentését. Igen szép eredményeket hozott például a gyártóeszköz-gazdálkodás átszervezése. Az új, hatéko­nyabb szervezet égjék jelen­tős sikere: megoldódott a korábban — darabonként 1 millió forintért — importált eszközök „házon belüli” gyártása. Egy-egy darabot 300 ezer forintért állítanak elő: a megtakarítás több mil­lió forint, már az első fél­évben. a termelés folyamata sehol ne szakadhasson meg, hogy mindenütt időben álljanak rendelkezésre a gyártáshoz szükséges készülékek, szer­számok, anyagok és gépek, a dolgozóknak ne kelljen fe­leslegesen ácsorogniuk. Mindenkinek érdeke Jelentős mcutakarítás Biztos piac A szervezést az ELZETT- ■gyárban valóban a kapaci­tásbővítés',' a hatékonyság- és nyereségnövelés egyik leg­fontosabb eszközének tekin­tik. Ismeretes, hogy a Zsi­guli-program hatalmas és biztos piacot jelent a koope­rációban részt vevő vállala­tok és üzemek számára. Sá­toraljaújhelyen is ez tette lehetővé a modern, nagy ter­melékenységű gépek és be­rendezések beszerzését. a termelés egészének korszerű­sítését. De, természetesen, a költséges ' beruházás mielőbbi megtérülése attól függ, mi­lyen hatékonyan gazdálkod­nak emberi munkával, gép­pel és anyagokkal. A mostanáig bevezetett és a folyamatban levő szervezé- intézkedések egyaránt Pontos célkitűzés az úgy­nevezett normaóra-megtaka­rítás. Vagyis az adott fel­adat elvégzésére felhasznált munkaidő csökkentése. Az idei terv 90 ezer normaóra megtakarítása volt. De már az első fél év végén 55 ezer­nél tartottak. A siker titka itt is a szervezés: többek között a szalagszerű termelés kialakítása. Jelentős ered­ményt hozott az öntödei da­rupálya megépítése is. Az­előtt az öntödében egy-egy szerszámcsere 24 óráig is el­tartott. most. ez a művelet 2—3 óra alatt elvégezhető. Igaz, itt a szervezéssel együtt beruházásra is szük­ség volt, ez azonban bőven megtérül a kapacitás tetemes növekedéséből. Sikerült kialakítani az új, automatikus galvanizáló üzem technológiai és szerve­zeti egységét is. Ez az üzem­rész korábban mintegy 15 százaléknyi selejttel dolgo­zott. Ebben az esztendőben a selejt már alig éri el az 1—2 százalékot. Ez természetesen, a hasznos termelés növeke­dését és az anyagköltségek csökkenését eredményezte. Az idén januárban kezdték meg a sátoraljaújhelyi gyár­ban a gyártáselőkészílés át­szervezését. A cél, olyan fel­tételek kialakítása volt, hogy A különféle intézkedések eredményeként a sátoralja­újhelyi BLZETT-gyár az első fél évben mintegy 5 millió forintot takarított meg. En­nek az összegnek csaknem a fele „tisztán” a munka jobb megszervezéséből adódott. Egy dolgozó egy napi terme­lése 30,8 százalékkal növe­kedett! A hatékonyabb gaz­dálkodás. a nagyobb terme­lés természetesen a kerese­tek növelésére is megterem­tette a lehetőséget. Az első fél évben a gyár dolgozóinak átlagos keresete 9,8 száza­lékkal emelkedett. Ilyen mér­tékű bérfejlesztésre kevés üzemben nyílt lehetőség. Joggal kérdezheti bárki, hogyan bírja el egy gyár nyeresége — és különösen az úgynevezett; hatékonysági mutató — hogy csaknem tíz százalékkal emeljék a bére­ket. Nos a jó termelési ered­mények és a sikeres szerve­zési intézkedések adják meg a magyarázatot. A gyár első fél évi nyeresége több mint háromszorosa volt a tavalyi hasonló időszakénak! Június végéig a gyár tíz százalék­kal több nyereséget mondha­tott a magáénak, mint amit az egész évre tervezett. Az idei nyereségterv 15 millió forint volt. A fél évi eredmény 16,5 millió. És az év végére körülbelül 22 mil­lió forintra számítanak a sá­toraljaújhelyiek. Ezért tanú­sítja a zsebük is, hogy a jó szervezés nemcsak a népgaz­daság egésze, hanem minden kollektíva számára fontos do­log. Vasakíbriiml ó : »gl \ Ifi ■ % Ü.:­;; ; !• A csomagolás előtt, az utol­só simításokat a vasalóbrigácl végzi cl a termékeken a Hcgyal.ja Ruházati Ktsz-ben Fotó: Daczó József Gépesítés az útépítésben Az utóbbi években jelen­tős változás tapasztalható az utak építésénél, a korszerű­sítésben, a fenntartásban. A megye íkülönbözö útjain sű­rűn találkozunk gépláncok­kal. Egyedül a Közúti Igaz­gatósághoz 7 ilyen géplánc tartozik, amely bitumenes itatásos hengerlést végez. A fejlődést jellemzi, hogy az igazgatóság mintegy 700 fi­zikai dolgozója közül 250 gépjárműkezelö és járműve­zető. A borsodi utakon dolgozik egy másik gépegység is. Négy íinischeres géplánccal dolgo­zik a Közúti Igazgatóság al­vállalkozójaként a Közúti Üzemi Vállalat. Ezek a gé­pek meleg aszfaltos útsző- nyeget készítenek. Ilyen munjkát végeznek többek kö­zött Miskolc és Szerencs kö­zött, s melegaszfalttal bur­kolják Szerencs főutcáját is. Az emberek munkájának megkönnyítése és védelme érdekében ZSUK és GAZ ko­csikat szereztek be. Nyolc úl_ mesterség tartozik az igazga­tósághoz és minden útmes- terséghez 4—4 ilyen jármű­vet szereztek be. Ezeken a járműveken a dolgozók fá­radtság nélkül érnek a mun­kahelyeidre, védi őket az időjárás viszontagságaitól és ugyanaki-: or e járművek meggyorsítják adott esetben a munkaerők átcsoportosítá­sát. BsszehMiÉ neveié! Mé iciil t k nbi hol Az Leninváros madártávlatból Megyénk rohamosan fejlődő, fiatal szocialista városa, Dcninváros hétről hétre 111 létesítményekkel gyarapodik. Csodálatos panoráma tárul élénk a város központid ban felállított, ölven méter magas víztorony tetejéről. Szemet gyönyörködtető lí, ványt nyújtanak a város épületei, parkjai és sportlétesítményei Fotó: Mécs Ernő'1 :.1Z. M it tesz a községi pártszervezet a fiatalok neveiéit;: ért? — erről beszélgettünk a párttttkárral. Bb telesen sorolta, hogyan törődnek a KISZ-szel, * is kent segítik munkáját. Amikor a végéhez ert,t is még mindig várakozva néztem ra, tekintetíj* i értetlenség tükröződött. Mintha azt kérdezte volna: rnipü hál mit tegyünk még ezenkívül? bt Pedig bármennyire is fontos a KISZ segítése, irányiról ez mégsem merítheti ki a pártszervezeteknek az ifjúság1 l6< velősével kapcsolatos teendőit. A fiatalság gondolkodás^6*1 formálása, élet- és munkakörülményeinek fejlesP61'1’ ugyanis nemcsak a KISZ gondja, hanem minden társadíl.!s. állami szervé. S ha ez így van. ha igaz a sokat hangozta11!1 jelszó, hogy „az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy’\^ akkor ennek a pártmunka hétköznapjaiban is érvényre * ” jutnia. 'íinr Ha emlékezetünkbe idézzük a szakszervezetek, a szöive] kezetek, a népfront legutóbbi kongresszusain, az őrsi',;, gyűlési ülésszakokon elhangzottakat, szembeötlik, mii ^ nagy teret-helyet kaptak az ifjúság gondjai, perspektf 1 Messzemenően tükröződtek ebben a párt ifjúságpolitikai^*" tározatának követelményei. Ám az is igaz, hogy „lef( haladva már nem mindenütt találkozunk ilyen figyeli! séggel. S az első teendő éppen ebből adódik a pártszei zetek számára: ösztönözni a különböző társadalmi szef zetekben, mozgalmakban, állami szervekben tevékeny!* kommunistákat, hogy ismerjék fel az ifjúság nevelés«' , rájuk háruló teendőket, s legyenek az erre vonatkozó dÖ! sek és elképzelések megvalósításának élharcosai. Természetesen már ma sem ez a jellemző: a tömegS ' vezetek és mozgalmak helyi szerveinek túlnyomó több keresi a maga helyét, szerepét a fiatalok nevelésében. \ resi, de nem mindig találja meg. Előfordul az is, l ! ugyanazt a szerepkört szánják önmaguknak többen ji k más szóval, itt is jelentkezik az átfedések, felesleges p huzamosságok, „túlszervezések” veszélye. S ez voltakéi ! teljesen érthető. Hiszen egy községben például a fiat 11,1 művelődésével foglalkozik a KISZ, a tanács, a népi! a szakmaközi bizottság, a művelődési otthon vezet őssé tantestület, a különböző szövetkezeti kulturális bizottsá V de meg a vöröskeresztes szervezet is. A fiatalok ház t nevelését a KISZ-en kívül lényeges feladatának tekii* : J népfront és az MHSZ is, és még hosszan sorolhatnád ehhez hasonló munkaterületeket. A munka összehangolására tehát itt égető szükség S ezt senki más nem vállalhatja magára, senki más i végezheti el a helyi pártszervezeten kívül. Egyedül a I szervezet rendelkezik ehhez megfelelő eszközökkel, let i ” ségekkel, tekintéllyel. A KISZ — mint magának az ! ságnak a szervezete — jelezheti az igényeket, a szüksí teketj de jellegénél fogva természetesen nem hivatott , együttműködés irányítására. Ez a pártszervezet dolga, s : a munkaterületen konkrétan éppen ebben jut kifejeJ P , a párt vezető szerepe. k Az irányítás természetesen nem azt jelenti, hogy a 1 szervezet maga határozza meg minden apró reszietebf többi szerv tennivalóit, maga alakítsa ki munkaprograb : kát. A szerepek efféle kiosztása ellentétes lenne a pár1 nyitás mai, korszerű formáira vonatkozó elveinkkel. W sántikáló hasonlattal élve: a pártszervezetnek nem wiile szerzőnek kell lennie, nem kell megírnia minden szennfc számára a partitúrát, hanem inkább karmesternek, aki f>lt. szehangolja az egyes szólamokat, hangszereket. a i S végül nem lehet megfeledkezni a szemlélet *Uil ségéről sem. Hiába példásan összehangolt a líclv ka, ha a teendőket nem azonos „alapállásba: közelítik meg. Előfordul, hogy egyesek az iíjfcrn nevelésén fáradozva elsősorban a külsőségeket': U->- szik célba, s többet törődnek azzal, milyen hajat hódi egy-egy fej, mint azzal, milyen gondolatokat. Vagy efjí1! dalúan bélyegeznek ellenzékiségnek, rosszhiszemű biráj^vi tásnak jószándékú, valós magot tartalmazó kritikai és] vételeket. Előfordul ennek az ellenkezője is, amikor a ' tatok öntevékenységét féltve nem merik szóvá tenni a W telepítendő, elítélendő jelenségeket, nem szállnak vitába^* egyoldalú nézetekkel. Márpedig ha hiányzik a helyes b! közelítés, az eredmény sem 1 ellet kielégítő. S ezt kial1 tani, a vitás kérdéseket tisztázni — az ifjúságpolitikai h* rozat „iránytűje” segítségével — ugyancsak a párt szerve nek kell, minden esetben, amikor csak erre szükség <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents