Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. csug. 30., szercfa Páríteszitt iaaévkeziés előtt MISKOLCON tegnap, au­gusztus 29-én két helyen is tanáesikpzást tartottak a me­gyei oktatásügy szaktanárai. A selyemréti, Éder György utcai általános iskolában az általános iskolai szakfelügye- lök, járási-városi munkakö­zösség-vezetők, a 3. számú Szakközépiskolában pedig a megyei középfokú oktatási in­tézmények szaktanárai ta­nácskoztak az új tanév fel­adatairól. Az általános iskolai tanács­kozáson a részvevők tantár­gyi szekcióüléseken vitatták meg a pártfelülvizsgálat és a párthatározat utáni tennivaló­ikat. Jóllehet, ebben a tan­évben még nincs szó lénye­gesebb változtatásokról. a párthatározat szellemében egy sor területen előbbre léphet­nek a nevelők. így — s eze­ket a feladatokat valamennyi szaktanárnak figyelemmel kell kísérni tantárgya tanítá­sában — az eddiginél lénye­gesebben koncentrálni kell. a tanulói érdeklődés, aktivitás és öntevékenység fokozására. A tananyag ésszerűbb, gazda­ságosabb átadásával, a házi feladatok összehangolásával csökkenteni lehet a tanulók túlterheltségét. A tehetség- gondozás értelmezésében is történnek változások. Az el­múlt években ugyanis hajla­mosak voltunk rá, hogy csak a szellemi pályák felé orien­táljuk a fiatalokat. A'L ACTALÄNOS iskola ál­talánossá tételében jelentős szerepet játszhat egy egysé­gesebb szemlélet- és oktatási mód elterjedése is, a számon- kérő lapok alkalmazása, az iskolatelevízió és az iskola­rádió óráinak bekapcsolása az oktató, nevelő és készségfej­lesztő munkába, A párthatá­rozat szellemében ugyanis ál­talános iskoláinkban nagyobb szerepet kell kaonia a kész­ségfejlesztésnek is. Az új tanév egyik szerve­zett feladata lesz — s erről a tegnapi tanácskozáson már szó esett —, hogy a könyv, a tankönyv szerepét jobban kell hangsúlyozni a tanulás­ban. Megyénkben, a nemzet­közi könyvév alkalmából ok­tóber 17. és november 17. között ifjúsági olvasóhónapot szerveznek. VOLTAKÉPPEN erről a folyamatos, de az előző évek­nél dinamikusabb oktató, ne­velő és készségfejlesztő mun­káról volt szó a középiskolai szaktanárok tanácskozásán is. A követelményeket, „elvárá­sokat” fogalmazták meg ve- lük szemben, s a tanároknak 1 módjuk nyílt arra is. hogy elmondhassák észrevételeiket, 1 gondjaikat. Párbeszéd volt ez a tegnapi tanácskozás, szám­bavétele a feladatoknak, a tennivalóknak, hogy szeptem­ber 1-én a megye különböző iskoláiban azonos követelmé­nyekkel, elképzelésekkel kez­dődhessék meg a tanítás. S a tanév során a tanácskozá­sokon elhangzottak figyelem­be vételével előbbre lépjünk: ne csak tanítsanak pedagó­gusaink, hanem az előző évek­hez képest jobban tanítsák meg tanulni a gyerekeket. Teliinger István metszete Megkezdődött a színházi évad. ismerkednek a színház új meg a régebbi tagjai. A Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában, a iiagy elődök márvány mellszobrai tövében beszélget Szirtes Tamás. a. színház új rendezője és Páva Ibolya, akit már aligha kell a. miskolciaknak bemutatnunk. (Fotó: Szabados György) Lenkey Zoltán pannóíerve Üj alkotással gazdagodik a megyei könyvtár Közel egyhónapos bulgáriai útja után, csak mint „átuta­zó”, néhány napot pihent otthonában, a miskolci mű­vésztelepen Lenkey Zoltán grafikusművész, hiszen szep­tember elsejétől nemzetközi grafikus szimpóziumon vesz részt Besztercebányán. Ezt a néhány napot is arra hasz­nálja fel, hogy eleget te­gyen a különféle meghívá­soknak. öt munkáját küldi el az Amerikai Egyesült Ál­lamokba, ahol a legjelentő­sebb kulturális központok­ban két évig vándoroltatják majd a szóban forgó magyar grafikai kiállítást. — Természetesen e meg­hívások kielégítése is mun­kát jelent — mondotta a grafikusművész —, de mos­tanában leginkább a Képző- és Iparművészeti Lektorátus egyenes megbízása foglalkoz­tat, melynek értelmében a nemrég felavatott miskolci új megyei könyvtár előadó­termének fő falára egy 16 négyzetméteres, triptichon megoldású pannót kell ké­szítenem. A vázlat már el­készült, a zsűri, az állami lektorátus a tervet elfogad­ta. „A triptichon megoldás — idézte a grafikusművész a lektorátus jegyzőkönyvét — a terem funkciójából adódó­an igen figyelemre méltó. A terv színben kulturált, tar­tózkodó, foltritmusa átgon­dolt.” Önmagában már a terv, a vázlat is izgalmas foltrit­musokban beszél. És ha eh­hez hozzávesszük, hogy az előadóteremben a narancs­sárga függönyök, a vörös bo­rítású székek, tehát a túl meleg színek uralkodnak, akkor a vázlat kék és fekete foltritmusaiból arra követ­keztethetünk. hogy az alkotó valami szín-egyensúly, szín- harmónia megteremtésére tö­rekszik. És itt önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy miért a magyar grafika él­vonalába tartozó Lenkey Zoltán kapta ezt a méretei­ben, de tartalmában is nagy­szabású festőművészi megbí­zást? A válasz — ha valaki jobban odafigyel Lenkey munkásságára — kézenfek­vő; mert Lenkey Zoltán nemcsak grafikusnak, hanem festőművésznek is kiváló. O. J. SES23KHZffi5BBH! Fonó és szövő üzemeinkbe 15. évet betöltött LEÁNYOKAT ÁTKÉPZÉSNEK felveszünk. Átképzési idő: beosztástól függően 1—4 hónap. A törvényesen előírt gyakorlat és korhatár után lehetőve tesszük a szakmunkásvizsgát. Felveszünk továbbá 16. évet betöltött női és férfi ÜZEMI SEGÉD1YIUNK ÁSÓKAT Egyedülálló vidéki dolgozók részére szállás­ról gondoskodunk. A munkarend kétmű- szakos (délelőtt, délután) és van állandó éjszakás műszak is. pótlékkal, ötnapos munkahéttel. Pamuttextilművek Központi Gyára, munkaerő-gazdálkodás. Bp., XI.. Hauszmann A. ii. 20. Levélcím: Budapest 112. Pf. 11. Tizai szaMeietemi előadássorozat Októberben nyitja kapuit a Kazinczy Ferenc Szabadegye­tem. Az érdeklődők a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Miskolc városi szerve­zetében iratkozhatnak be 1972. szeptember 1-től 30-ig. Az októbertől májusig tartó előadássorozatokra bárki je­lentkezhet képzettségre, fog­lalkozásra való tekintet nél­kül. Tizenöt féle tematika kö­zül választhatnak, ki-ki ér­deklődési körének megfele­lően. A jelentkezők hallgat­hatnak filozófiai és művészeti előadásokat, megismerkedhet­nek a vallás történetével, népgazdaságunk fejlődésének néhány kérdésével, valamint film- és zeneesztétikai isme­reteket is szerezhetnek. Be­vezetést nyerhetnek az ott­honteremtés művészetébe, a divattörténeti sorozaton belül pedig különböző korok em­berének ízléséről nyernek ké­pet. a hallgatók. Egyébként az érdeklődők a Kazinczy Fe­renc Szabad egy elem most megjelent 1972—73-as pros­pektusából bővebb tájékozó­dást nyerhetnek. Szabadkasszás kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeinkbe szakképzett boltvezetőket keresünk A részletes pályázati feltételek a Miskolci Áfész, Miskolc, Besenyői u. 1. sz. alatt, a kereskedelmi osztályon tekinthetők meg. Pályázatok beadásának határideje: ■■ 1972. szeptember 10-ig FELVESZÜNK KOMOLY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ iiqeszlfi szál intól«! esetleg külföldi kiküldetésre is. Jelentkezés: augusztus 28—29—30-án a Gép- cs Felvonószerelő Vállalat kirendeltségen, Miskolc, Szabó Lajos n. 66. Két borsodi kiadvány 1. A Herman Oltó Múzeuir Közleményei 10. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei W. száma most. került az érdek­lődők kezébe. A kiadvány rendkívül színes, gazdag tar­talommal jelentkezik. Har­minc publikációt tartalmaz, s azok nagy többsége a mú­zeumi élettől távolabb mun­kálkodó. de szőkébb pát­riánk iránt érdeklődő nagy- közönség számára is érdekes olvasmányt jelent. A kötet köszönti a tízéves Napjainkat, majd Kádas Mi­hály, Murányi Lajos és Zi- monyi Zoltán tollából hosz- szabb értékelő áttekintést ad az irodalmi lap egy évtize­déről. A továbbiakban régé­szeti, megyei és várostörté­neti. valamint néprajzi köz­lemények, a múzeumi nép­művelési tevékenységről szá­mot adó írások és Szlovákiai Téka gyűjtőcímmel a szom­szédos szlovákiai területek néprajzi múzeumi életét be­mutató dolgozatok sorakoz­nak a kötet 156 oldalán. A két régészeti közle­mény részben a megye ré­gészeti topográfiájához szol­gáltat új adatokat (Helle­brandt Magdolna írása), részben a bükki barlangku­tatás hőskorából egy érdekes adatot, közöl Saácl Andor tollából. Ez a répáshutai Bal- la-barlangról, illetve annak 1911 -es kutatásáról szolgál figyelmet érdemlő adalék­kal. Rendkívül érdekesek a megye- és várostörténeti közlemények!. Hogyan vett telket Lillafüreden Herman Ottó 1889-ben? Erről tájéko­zódhatunk Komáromy Jó­zsef írásából. A műemlékek között nem jegyzett tarcali „Pieta” értékeit elemzi és a nyilvántartott hasonló.mű­vek között elhelyezi Joó Ti­bor. Bodó Sándor írásából ismerhetjük meg egy régi miskolci nemesi ház 1783-as építését, valamint egy zilizi kincs rejtélyéről szerzünk tu­domást. Kilián István a Mis­kolc és Pest közötti hajdani közlekedésről, Zádor Tibor a széphalmi Kazinczy emlék­múzeum szerepéről érteke­zik, Kardos László pedig újabb adatokat közöl Jókai tardonai tartózkodásáról. Bi­zonyára nagy érdeklődésre 7(K 2. A mezőcsáti vasút története Szerényebb kiállításban, de ugyancsak most került az olvasó kezébe a Mező­csáti Helytörténeti Füzetek negyedik kötete. A járási művelődési központ és a já­rási könyvtár kiadásában megjelenő sorozat 'a helytör­téneti kutatómunka eredmé­nyeit publikálja, és az új kötet 'szerzőjének, Táboros Sándornak nevével már több­ször találkoztunk ilyen jel­legű munkák élén. A negyedik kötet címe: A mezőcsáti vasút megépítésé­nek története (1890—1900). Ismeretes, hogy a korábbi években többször is szóba került a vasút korszerűsíté­se kapcsán a Nyékládháza és Mezőcsát közötti húszki­lométeres vonalszakasz eset­leges felszámolása. Időszerű volt hát megismernünk en­nek a vasúinak a múltját, építésének történetét és nap­jainkban is betöltött szere­pét a járás életében. A szer­ző nagyon helyesen igen nagy terel szentel tanulmá­nyában a járás gazdaság- és társadalomtörténetének és kötetének csaknem felét a XIX. század második fele ilyen jellegű bemutatására áldozza. Túl a vasútépítés gondjain, felvázolódik en­nek a mezőgazdasági jellegű járásnak történelmi múltja és gazdaságtörténeti fejlődé­se, s feltárulnak azok a niö, gátó erölc., amelyek küW M bözö földesúri meggondol‘ sokból oly sokáig halaszt tál: az országos áramkör, való bekapcsolódást jelért vasút megépítését. Tagad!» tatlan, hogy a mezócsáli 1‘ rás nagyon sokáig megszeg vedte ezt az elzártságot,' mert a vasút elég szerel csétlenül épült meg végül j a lehető legrövidebb út1 rendkívül kevés közséi érintve (például a terve: Tisza menti, vagy déli V nul elmaradt), Mezőcsát1 nem ment túl Poroszló fc a vasút, a végállomási eleve fejlődésképtelenné tették ezt a vasútvonal* Táboros Sándor, kötete továbbiakban a magyar vs útépítés rövid előtörténet vázol ja. szól Mezőcsát su -.Ílí repléséről több vasútépítő ügyben, majd megismerj'; magának az építésnek törj! netét és annak adatait. Y; gézéiül több szemléltető t?j képet a különböző építési képzelésekről. valamint M hány vasutast is bemutat! szerző. A kötet látszólag el rövidke vasútvonal építési nek története, de legnagyoj érdeme, hogy a szerző iá\ röztetni tudta benne c*\ járás gazdasági életének ft, lődéstörtéiletét is. i, (benedeW Kertész tart számot Vass Tibor öí szeállitása az ózdi acéigy* y®hán tás során használt szakn'81 ént jövevényszavakról, Zádor l,‘°i'di bor munkája, a sárospata '“an, kollégiumnak a megye te*? Par nevelési és sportéletében ts* tört töltött szerepéről, Csőd "'orsá Zoltán írása két miskol, 8yá szólásmondás eredetéről, v “ to lamint Kamondy Miklós i száz év előtti vasúti postí"** as szállítást feltáró munkája**. fit Ebben a rovatban kam^ána helyet, de feltétlenül kül? év- említést érdemel már esi™ as azért is. mert o nagyközftíj^ C ség érdeklődésére is kabb számot tarthat a ív* ?°k, tét írásai közül Toth Pál t|),Ven, ! ságírók. lapszerkesztők, rffl£ePek vészek című tanulmánjrJPlék amely adalékokat ad kö?y )°sít< Miskolc város két világit?-1*“! ború közötti művelődést??, lát’ ténetéhez. Tóth Pál t-anjj, ** v mányában vannak motivY 111 p mok, amelyek — bizonyár”’ere) terjedelmi okoknál fogva s°?ták éppen csak érintőlegeSy*ek- kerültek említésre. Példáulr^a ; Magyar Élet című szél*?’ Sor jobboldali napilap szerepe*avas fasizmus miskolci terjedés"“8 ö ben feltétlenül megérdemh *arto ne elemző munkát. Vagy‘' Pen Miskolci Nemzeti Színház ' 'ülte időben betöltött; rendkí'rerh, progresszív szerepe is rév^na letezőbb méltatást érdem? Pie Sok érdekes néprajzi a F lemény — egy 1792-es < hászszerződés. a karcjPlhia? bocskorkészítés, a filkehíj sem gyümölcsfeldolgozás, a .sz'j“- mi petri kovácsműhely, a n#“gya: cenzéfi láda, csobádi níf - A: szokások, vagy Rákóczi-lí*'váro gyományok kárpátaljai pék szokásaiban —■ mittj^™1 mind érdekes adalékok réA ben megyénk, részben |\* i távolabbi terület folklórij ItJ j nak jobb megismerésem Igen élő a kiadvány Népit! rielési életünkből című rov ta, amely a múzeumi kiálj tusokat, az iskolamúzeurrw nak a történelemtanítást); betöltött szerepét, a sátort jaújhelyi Kazinczy-kör t|j . évi munkáját, valamint íKS2a|Í ózdi honismereti kör te'fet./a kenységét hozza közel az í * " deklődőhöz. A Szlovák* s ,a Téka című rovat pedig a t'L25®^ táron túli éleiben való joiv,s° 1 tájékozódást segíti.- si?J0s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents