Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

1972. augusztus 1., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 m l| 4 tervgazdálkodás ud bevezetése ejezésj azt bizonyították, hogy a tervezés módszerében jelent­kező kezdetlegesség, tapasz- talatlansag ebenere alapjai­ban helyesen mértük tel a helyreállítás gazdasági fel­adatait, és biztosan ítéltük meg a fejlesztés lehetséges méreteit. Ügy annyira, hogy az újjáépítési időszak ipari növekedése Magyarországon — a háború utáni ívek európai fejlődésének tényeit figyelembe véve is — ki­emelkedően gyorsnak tekint­hető. Kezdetben olykor-oly­kor fogcsikorgatva bár. de ellenségeink is elismerték, hazánk élen halad a háború utáni ipari újjáépítésben, kü­lönösen a fejlődés ütemét il­letően. 1047. augusztus 1-ével te­hát Magyarország — a há­borús károk helyreállítása, a sok évtizedes gazdasági-tár­sadalmi elmaradottság fel­számolása érdekében — rálé­pett a szocialista útra. 1947. augusztus 1-ével új fogalom­mal ismerkedett meg a ma­gyar n,ép, a tervgazdálkodás fogalmával, amely a három­éves terv kidolgozásával, megk ezd ésével, végreh a j tásá - val polgárjogot nyert ha­zánkban. Sikeresen befejezett hároméves tervünket az öt­éves tervek követték, ame­lyekbe hibák csúsztak ugyan be, ezek azonban semmit sem vonhatnak le a három­éves terv nagyszerű eredmé­nyeiből! Most, amikor hu­szonöt év távlatából három­éves tervünk kezdetére em­lékezünk, ország-világ előtt hirdetjük: a népgazdasági tervek ^gazdaságpolitikai cél­jainkat szolgálják, azokat fe­jezik ki, s együtt fejlődnek az egész magyar gazdaság- politikával. A ki dolgozik, az hibákat is követ el. Mi is így jártunk. Az elért ered­ményekre támaszkodva azon­ban az évek során volt időnk és erőnk ki javítani az elkövetett hibákat. Az MSZMP az ellenforradalom előtti gazdaságpolitikát és tervezést az 1957 elején élet­re hívott gazdasági szakértő bizottság közreműködésével kritikailag felülvizsgálta, ás a szocializmus építésének ál­talános törvényszerűségeit, valamint hazánk gazdasági adottságait egyaránt figye­lembe vevő gazdaságpolitikai stratégiát dolgozott ki, va­lósított meg. Kimondta az MSZMP; a tervgazdálkodás a szocialista rendszer elvá­laszthatatlan része. S e ta­lajon állva 1968. január 1- ével lehetővé vált a gazda­ságirányítási rendszer re­formjának bevezetése, meg­valósítása, amely a tervgaz­dálkodás továbbfejlesztését, jelenti. Ennek szellemében dolgozunk most negyedik öt­éves tervünk célkitűzéseinek megvalósításáért. Fodor László Neulroníizikai konferencia Budapesten történt megrendezése egy­ben a magyar neukronfizikai kutatások nemzetközi elis­merését is jelenti. A konferencia első elő­adását I. M. Frank akadé­mikus, a dubnai egyesült atomkulató intézet neutron­fizikai laboratóriumának No- bel-dijas igazgatója tartotta a neutronokkal folytatott magszerkezeti kutatások elő­rehaladásáról. A napokban további elő­adások hangzanak el a kü­lön böző magreakei ó- mod el lek terén elért eredményekről, a neutronok befogási mecha­nizmusáról. az . új kísérleti eredményekről és elméleti ért elm ezés ük ről. A konferencia szombaton fejezi be munkáját. Tízmillió forintos költséggel — a MfiM beruházása kereté­be). — ii,j Élelmiszercllenőrző és Vegyvizsgáló Intézet léte­sült. A megyei clelmiszer-egészscgügyi vizsgálatokat eddig Budapesten végeztek. Képünkön: az intézet laboratóriuma. Meghosszabbították a nyári ügyeletét Az idei gabonatermés si­keres — lényegében veszte- ségnélkíili — betakarításának egyik lényeges feltétele volt a meghibásodott gépek gyors kijavítása. Ehhez hozzájárult a megyei AGROKER Válla­lat is, amely már az aratás előtt az egész megyeben megszervezte nyári ügyeleti szolgálatát. A szükséges al­katrészeket. a lehető leggyor­sabban szállította a meghi­básodott gépekhez, ha ott éppen nem volt alkatrész. Ezt a nyári ügyeleti szolgá­latot az AGROKER eredeti­leg július 3-ig tervezte. A gabona betakarítása az elmúlt héten a megye hat járásában befejeződött. Így csak két északi járásunkban, az edelényiben és az ózdiban maradt még lábon álló ga­bona. A kombájnokat és más gépeket az elmúlt napokban ebbe a két járásba koncent­rálták, hogy az idei — egyébként, későbbén beérő — gabonaféléket az északi terü­letekről is gyorsan és veszte­ség nélkül takaríthassák be. A gépek zöme tehát már a két északi járásban dolgozik, ahol ezen a héten szintén mindenütt befejeződik az aratás. Az AGROKER Vál­lalat vezetői azonban, alkal­mazkodva a konkrét helyzet­hez, elhatározták, hogy meg­hosszabbítják nyári ügyeleti szolgálatúidat és továbbra is gyorsan biztosítják a gépek esetleges javításához szüksé­ges hiányzó alkatrészeket mindaddig, amíg az összes terményt be nem takarítják. i dofiszík képviseletében BORSOD MEGYÉBEN főbb mint negyedmillió a szakszer­vezeti tagok száma, s az ö problémáik számontartása, érde­keik képviselete bizony nem kévés munkát ad a mozgalom választott tisztségviselőinek és sok ezer társadalmi munká­sának. Hiszen feladataik szinte az élet minden területén adódnak. Rendkívül fontos a közvetlen érdekvédelem, amely talán a kollektív szerződések előkészítésénél kezdődik, s folytatódik a munkahelyi bér- és szociális problémák meg­oldásáért tett erőfeszítésekkel, a biztonságosabb munkakö­rülmények megkövetelésével és a kisebb-nagyobb közönsé­gek, vagy akár egyes emberek napi gondjainak orvoslásá­val. És legalább ilyen fontos az általánosabb érdekvéde­lem, vagyis a munkáshatalom, a szocialista rendszer erősíté­se — elsősorban a politikai és kulturális neveléssel és a jobb, hatékonyabb gazdasági munkára való mozgósítással. A minap a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsán az SZMT titkárai és a különféle munkabizottságok vezetői vi­tatták meg, hogyan sikerült elvégezni a szakszervezeti moz­galom legidőszerűbb feladatait^ A megyei testület, az SZMT tevékenysége valóban sokat fejlődött az utóbbi időszakban. S a vezetők a sikert — azt hiszem, helyesen — elsősorban annak tulajdonítják, hogy a feladatok elvégzésében jóval többen vettek részt, mint korábban. Annak, hogy eredmé­nyesen haladt előre a munka társadalmasítása, hogy a szak- szervezeti feladatokat az érintett dolgozók széles rétegei tekintették a magúit ügyének. Azt, hogy a szakszervezetek hogyan tudták valóban kép­viselni a dolgozókat, a legjobban a konkrét eredményeken lehet lemérni. Azon például, hogy a vállalatok kollektív szerződései végre többségükben jónak mondhatók, jól feje­zik ki a dolgozók kötelezettségeit és érdekeit is. Vagy azon, hogy sok-sok erőfeszítés eredményeként sikerült megállíta­ni az üzemi baleseteik számának növekedését, sőt, a halálos balesetek száma is csökkent. A megye minden dolgozója számára fontos kérdés: hogyan alakulnak a terület- és tele­pülésfejlesztési tervék, s mi valósul meg ezekből. Njps, a szakszervezeti szervek ott voltak, amikor ezek a tervek ké­szültek és hallatták a szavukat. Többek között olyan kérdé­sekben fogalmazták meg a borsodi dolgozók igényeit, mint a helyi munkalehetőségek biztosítása, a szolgáltatások, a gyermekin teamén yek fejlesztése. És kétségkívül sokat tettek a dolgozók műveltségének fejlesztéséért is. A könyvtáraik­kal. a szakszervezeti oktatással, az alapfokú állami oktatás szervezésével, a szocialista brigádok művelődési célkitűzé­seinek támogatásával, a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek továbbtanulását elősegítő kezdeményezésekkel. A SZAKSZERVEZETEK sok területen és sok eredményt mondhatnak magukénak. De — természetesen — az emlí­tett tanácskozást mégsem az eredmények elégedett szám­bavétele jellemezte. Hiszen még igen sok probléma vár megoldásra ebben a megyében. És valamennyi — így, vagy úgy — a szakszervezetek „asz tala” is. Ezért fogalmazták meg a tanácskozás résztvevői ,hc«ur tovább kell emelni a munka színvonalát, hogy az eddigmél is következetesebben kell „végig vinni” a helyes kezdeményezéseket es tovább keli szélesíteni a szákszervezeti munka társadalmi bázisát. Ez a feltétele, hogy eredményesen tevékenykedhessenek — a dolgozók képviseletében. Fl an o k Tibor Vígii Balázs, mi Gazdaság igazgatója so­kat tudna beszélni a mező­gazdaságban végbement vál­tozások elmúlt huszonöt éves történetéről, hiszen nemcsak szemlélője, hanem mindvégig — ma is — aktív részvevője azoknak. De Vígh Balázs azok közé tartozik, akik a szavak helyett a tet­teket választják, sokszor még akkor is, ha e tettekért egyedül kell vállalni a fele­lősséget; ha bátran, az eset­leges rizikót is vállalva kell gazdálkodni. Mielőtt felkerestem volna, Imri Gyulával, a Szerencsi járási Pártbizottság első tit­kárával beszélgettem, alá el­mondta: néhány évvel ezelőtt, bírálgattók a Szerencsi Álla­mi Gazdaságot, hiszen a já­rás vezető szervei tisztában voltak vele, hogy több van még a lehetőségekben, mint amit addig kihoztak, s a gaz­daság vezetői megszívlelték a bírálatot, néhány gazdálko­dási ágazatban nagyol lép­tek előre. Az egyik a ba­romfi-program. A gazdaság baromfitenyésztő telepe kül­Mindig a munkatársakra támaszkodva só megjelenésében is mutat­ja: itt a legkorszerűbb tech­nológia uralkodik. Százhar­minchatezer tojótyúkot ne­velnek, tavaly a tojásterme- les évi átlagban 254 darab volt egyedenként, most, az első félév adatai szerint; mar a 136 darabnál tartanak. Mintegy 30 millió, de jövő­re már 40—42 millió darab tojás hagyja el a gazdaság baromfinevelő telepét. Megyeszerte egyedülálló a kukancaprogram. ami a ti­tokzatosnak tűnő CPS-nevet viseld. Röviden: a Bábolnai Állami Gazdaság két olyan gépsort bocsátott a szerencsi­ek rendelkezésére, ami tel­jesen helyettesíti az emberi munkaerőt. Érdemes ezzel a gépsorral közelebbről is megismerkedni. A kukorica­kombájnt a hozzá tartozó adapterrel és gabonavágó szerkezettel a nyári betaka­rításnál is használták. Két ilyen kombájnjuk 24—28 va­gon búzát takarított be na­ponta. Két eke és 2 traktor tartozik még a gépsorhoz, amivel Írét műszakban na­ponta kétszáz holdat szánt­hatnak fel. a továbbiakban egy nagy teljesítményű tárcsa, egy kuitivátor és két; vető- gép segíti a CPS-program megvalósítását, aminek az idei első éve a szakembere­ket is meglepte. Ilyen szép kukorica a szerencsi határ­ban még nem volt. pedig ahhoz kézi erővel eddig sen­ki nem nyúlt hozzá: a vetés­től a betakarításig mindent géppel végeznek. Itálorsá«, “SJ; kellett a lucernaszárító tár­sulás létrehozásához is. A gazdaság először több tsz-t bevont ebbe, a végső szer­vezeti forma azonban a prü- gyi és a tatetaszadai terme­lőszövetkezetekkel alakult ki. Évente 300 vagon lucernalisz­tet állítanák elő. Jut belőle értékesítésre és a saját szükségletek fedezésére is. E három programmal ter­mészetesen korántsem fejez­hető ki a szerencsiek mun­kája, s különösen Vígh Ba­lázsé, akinek oroszlánrésze van mindabban, amit ez az állami gazdaság eddig elért. Hirtelenjében legalább húsz­féle kitüntetést, serleget, di­jat számoltam össze az igaz­gatói iroda falán, a vitri­nekben, melyeket a különbö­ző kiállításokon, versenyeken szereztek, dehát e díjak, oklevelek sem mutatják mindazt, amiről Vígh Balázs akár napokig beszélhetne. Pályafutását — ahogy ezt mondani szokás — 1947 áp­rilisában tanyagazdaként kezdte Harangodon, aktkor még mint jószágfelügvelősé- gi brigádvezető és a haran­god! üzemrész párttitkára. Az újhelyi pártiskola el­végzése után a frissen ala­kult állami gazdaság politi­kai felelőse, egyben a gaz­daságvezetö első helyettese. Majd a- mezőgazdasági aka­démia, a boldvai, a bodrog­közi es a Mezönagymihályi Állami Gazdaság a további pálya-állomás. A Szerencsi Állami Gazdaság igazgatói tisztét 1961-től tölti be, s nemrégen, ötvenedik szüle­tésnapján az Állami Gazda­ságok Igazgatósága, a ME- DOSZ és a járási pártbizott­ság vezetői .köszöntötték, át­adva neki a Kiváló dolgozo kitüntetést. Pnrirpí készültünk írni ! U*ll ti róla ebből az alkalomból, de Vígh Balázs az a természetű ember, alá a dicséretet elhárítja magá­tól. Szívesebben beszél a gazdaság életéről, a munká­ról, a tervekről. Hiszen mindaz, amit elértek — mondja — nem egy ember érdeme. Vezetesd módszereit is ebben foglalja össze: az ember egyszemél y ben, csali a sajat elképzeléseire hallgat­va sohasem döntsön. Mindig támaszkodjon munkatársaira, beosztottai na. Csakis a jó kollektív szellem biztosíthat­ja az egyszemélyi vezetés feltételeit, amikor a többség véleménye alapján, a dönté­si lehetőségek közül mindig a 'legjobbat választhatjuk ki. De ha már kiválasztottuk azt az egyet, akkor követ­kezetesen hajtsuk is végre — mondja. Mennyire igaza van! O. M. ezt B ü[ hitünk benne. És most, kom4* huszonöt év távlatából L. , j°gos büszkeséggel ál- lgv ésCit?íatiuk meg: érdemes aTés 4te ^eni volt könnyű. Olyan hagoCf^hban kezdtük a há- basofleves tervet, amikor óp- ^a.n jSak útbukdácsoltunk a ViewCf0 . világháború vérgo- a bBHs®'ein> amikor még úsz­ik roimo'h, felperzselt föl- ■ _! kormos utcák, tornyok »ten -f ftié- r s utálni a eln!l akarunk> haw t 'i uaszer> százszor is ten- b válj •' indultunk el — uillasAi'^2 ország gondját sa- ew jÁ.nknak tekintve — a jövő diai efkií’ a SZ|abadság lehetősé- - féd^Ek a nagyobb életvaló- viszoiCte’ rnerl lehetőség volt a kCfa ?z a szabadság, amelyet lii-im'nSíarnus’ a világpusztítás- mét l'töz i sküdött szörny feletti »eesei" tat0,11 nyomán kezünkbe i-isi sí M, a világ első szocialis- , JUSäiiÄ harcosai, az ol Wit Tobagos szovjet kato- eszl4hk Tehetőség volt, de szű- üenia Ur^fánk’ Boi'sod "épé is, i, >?ak az egész ország, si- i malibb?1®11' forradalmakban • c ihJr munkásosztályunk ve- f„a vIuevel megérezte, megér- l-9 Ehetőség erejét, s bí- . .it L .i^zzel belekapaszkodott, [ ragadta a hatalmat, L belső rend megszilárdí- ' * jt.Val kezdte el és folytat- annak a történelmi L . a,hiak megvalósítását. ^Jyre csak felszabadult; I ' a munkásosztály, a k rniunisták voltak képe­ÍF kommunista párt már tkanir»ivrtJ'égén felvetette, sót, or ’ ,ili svete^ a tervgazdálkodás mit: F eZetését. E kezdeménye­id; MEamP.iún iQ47 elején ki- ztari. “ sózták és hosszas politi- ; bare után elfogadták a v‘ oméves teivet.. amely . té* . augusztus 1-től a gaz- skan>r ugj fejlődés fontos meg­Jf'ttójává lett. bűzött ld célul a há- :őg«P'fiboV^8 t?rv’? Elsősorban a gnó te, ,rus károk helyreállítása ;°e*P programjában. Tö­tete* -az’ hogy mind a nép- 1es mind a munkások ” a\ot| vonalában el kell ér­endeltt kJ 1938-as szintet. A terv a íl i kiűzéseknek megfelelö- s3 Trí'ilirm 'bottá ki a beruházási fBU«ll 4 t. Szinte a nulláról ion ett -indulni 1945—46-ban. ttatn ivrt UhÓ2asok saintie rend- ista . alacsony volt, a pusztí­,rsoiB»J fí?ílació értéktelenné tette z halmozott tőkék jelentős féléig Az erőfeszítés szőn­ünk. b, ikerre vezetett. 1947— „Ujrlari a beruházások értéke L* az egymilliárd 8(55 ' Lj m. forintot, amely a riem- -rQe,k} lovedelem 9.4 százalékát beS-f .öntette. Ez aztán azt ered- s/mcs? _ yezte. hogy g>7ore ütem- szflbdTj tűntek el a háborús se- nns*rc' növekedett; a munkások éjszűn 'am>a. nőtt a termelékeny­em végre lehetett hajtani tiflljmnyog- átcsoportosításokat út Sí|.' Ű’oi'ább sorolhatnánk helyeT.?- a hároméves ten’ ered- ■t li’1] ’iveit, amelyek mind-mind k loin Beúön a Budapesti Mü- f^Ud Egyetemen nemzetközi - o.’búnyos tanácskozás kez- rirfl.Q. a magszerkezet neut- bflf1 kkal történő vizsgálatá- s ^ konferencia a hét év- íjj; ezelőtt . Antwerpenben :lal< mi®!! hasonló jellegű ta- best1 enm 02ás óta egy begy ült je- js fi ‘l0s kutatási eredménye­ken! et’ nagy mennyiségű isme- entta.mnyag°t összegezi és vi- ;s í j, ■',a meg. Huszonnégy or- art’urR m'n'egy két és fél száz ent Qk0sa vesz részt rajta, köz- co«<hemvoM - mag«zika számos |intéiyer;’ZÍlee is ’elismert te­WüÍnOSSy Lajos, a Magyar ^ln-?mányos Akadémia al- a konferencia elnö- Gé^ys,ny'lotta meg a tanácsko- ’ amelynek hazánkban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents