Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

1972. ciug. 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Résxköxgyűlés A pr óhomokon ként; nags tegyá pán niai ő. N ti kai 5bb vetkezetünk egésze látja ká­rát. A girbe-gurbán. ki ha­tásosan vetett sorokon a növényápoló gépek, a kapá­lok sem haladhatnak rende­sen, a termés sem annyi és olyan, mint lelkiismeretes munkával lehetett volna. Hogy a télévi eredmények­hez viszonyítva elenyésző hanyagságról ilyen indulat­tal esik szó. ez megint csak a közgondolkodásban végbe­ment minőségi változást ta­núsítja. Az a közösség, ame­lyik az idei gazdasági év si­kere érdekében már hét és fél millió forintot érő mun­kát végzett, felelősséget érez és felelősségre kötelezi min­den tagját minden megfog­ható fillérért,' s nem huny szemet bármi csekély érték lehetőségének az elherdálá­sán sem. számvetés Ennek a szemléletnek, s a szükséges műszaki, techni­kai eszközök szakszert üze­meltetésének, a tudományos alaposságú munkaszervezés­nek együtt köszönhető pél­dául, hogy az idén rekord- gyorsasággal, két hét alatt elvégezték a Kossuth Tsz 905 hektárján a legnagyobb nyári munkát: az aratást, betakarítást. A kenyérnek való búza hektáronkénti át­lagtermése 29,1 mázsa — (katasztrális holdra átszámít­va megfelel bő 17 mázsás átlagnak) —, s ez a nem el­sőrendű búzatermő talajon igen figyelemre méltó ered­mény. A szövetkezet; reálisan számol a kedvezőtlen gaz­dálkodási körülményeivel is. Adottságait a leginkább jár­ható irányokban próbálja tágítani. Az állattenyésztés lehet itt a legbiztonságosabb gazdálkodási ágazat. Ennek fejlesztéséhez már megfele­lő takarmány bázist alakítot­tak ki. A 126 hektár új te­lepítésű lucerna már eddig másfélszeresét adta a terve­zett termésnek! A betakarí­tott 20 ezer mázsa széná­ból 14 700 mázsa nagy táp­értékű pillangós széna. Az abraktakarmány is bősége­sen elegendőnek ígérkezik. A szarvasmarha-állomány fejlesztése megalapozott. Már 1077 szarvasmarha hasznával számolhat a szövetkezet. Kü­lönösen biztató a kötetlen tartású módszerrel való bi­kahizlalás jövedelmezősége. Erre a gazdaságos módszer­re a környéken az elsők kö­zött tért ár a Kossuth Tsz. A gondok orvoslása Amennyire megnyugtató a takarmányozás gazdaságos- saga a számosállatoknál, annyira sok gondot és bosz- szüságot okoz a baromfiál­lomány takarmányozása. Pe­dig a szövetkezet nagy költ­séggel felépített, korszerű baromfitelepe éveken át sok tízezer peosenyecsirkét adott — és ad jelenleg is — köz­fogyasztásra, s az egyik kulcsfontosságú beveteli for­rása a közös gazdaságnak. Az idén mégis érzékeny jö­vedelemveszteséggel kell itt számolni — ha radikális változást nem sikerül elérni a tápellátásban. A speciális csirketápot a Gabonafelvá­sárló Vállalattól vásárolja a szövetkezet. A vállalat azon­ban az előzetes írásbeli, mi­nőségi vonatkozású megálla­podásokat, semmibe veszi, nem megfelelő összetételű és tápértékű keveréket készít. A szállítás is ötletszerű. Emiatt előfordul, hogy a csirkéknek „lámpaoltás’' a vacsorájuk. A sorozatos rossz tapasz­talatok miatt ezen a rész- közgyűlésen megfontolásra javasolták többen is, hogy a megbízhatatlan szállító vállalat helyett szövetkezeti összefogással oldják meg a takarmánygondokat. Léte­sítsenek társulásos alapon szövetkezeti takarmánykeve­rő üzemet, ahol minden munkafázist gondosan el­lenőrizhetnek. Ez előnyös volna a környéken mind- azolcnak a szövetkezeti gaz­daságoknak, ahol nagyüzemi baromfitenyésztéssel foglal­koznak. Az eredmények elemzésé­ben és a problémák megol­dására irányuló, megfontolt javaslatokban egyaránt sok tanulsággal szolgált az ap- róhomotki részközgyűlés — ezek a tanulságok közfel­használásra kínálkoznak. Berecz József Vizsga és KRESZ-verseny az EPFII-nái vonalú szakmai tudást kö­vetel meg a gépkocsivezetők­től. A Miskolci 3-as sz. ÉPFU- nál a vizsga és a verseny augusztus 29-én kezdődik a kirendeltségeken. A legered­ményesebb versenyzők 300— 500 forint pénzjutalomban részesülnek. Az üzemegysé- gi versenyen a kirendeltsé­gen legeredményesebben sze­replők vesznek részt. Az üzemegységi verseny lebony&í tására szeptember 9-én kerül sor. A verseny elméleti és gyakorlati rész­ből áll. Tesztlapokat; kell kitölteni, s a gyakorlati vizs­gára kijelölt pályán ZIL, MMZ gépkocsikat kell ve­zetni. Az első hat helyezett 500—1200 forintig terjedő pénzjutalomban részesül. A vállalati versenyt a győri üzemegységnél szeptember 30-án rendezik meg, ahol az ÉPFU üzemegységeit — így a miskolcit is — a három- három legjobb eredményt el­érő gépkocsivezető képviseli. A vizsga és a KRESZ-ver- seny tagadhatatlanul nagy érdeklődést váltott ki a gép­kocsivezetőkben. Két kiren­deltségen kísérleti vizsgát, s versenyt tartottak. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a 3-as ÉPFU gépkocsiveze­tőinek nincs okuk a félelem­re, a tervszerű felkészülésre viszont szükség van. Az ok­tató tisztek, valamint a for­galmi osztály illetékesei meg is kezdték a gépkocsivezetők vizsgára való felkészítését. Molnár Lajos Talaj előkészítés az őszi vetéshez Nf. „■»» : * ' \ ; A tiszaosernielyi „Ü.j Erő” Tsz két traktorosa, Kovács István és Kendi János az őszi vetés­hez készíti elő a talajt Fotó: Laczó József Sok a szabálytalanság NEB-vizssálaí a Szuliavölgye Termel őszöveíkczetben Május közepétől július kö­zepéig tartott az a nagysza­bású vizsgálat, amelyet sok közérdekű bejelentés alap­ján rendelt el az Özd járási- városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A lakossági bejelen­tések arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy a dövényi Szu ha völgye Tsz-nél gyako­ri a szabálytalanság, nagy összegű károk keletkeztek, nincs megnyugtató módón biztosítva a társadalmi tu­lajdon védelme. Egy bejelentés szerint 109 juh hiányzik az állomány­ból. A bejelentőnek igaza volt. A főkönyvelő „belke­reskedelmi tevékenység” cí­men elszámolt ugyan a hi­ányból 31 ezer 495 forintot, ám ez szabálytalanul tör­tént. Ezzel egyidőben szám­la készült 19 anyajuh-több­letről — értéke 10 ezer 640 forint —. így a tényleges hiány 90 juh. Kártérítési ha­tározat nem készült. A ju­hászt bíróság elé állították ugyan, de ott csökkent ér­telmi képességei miatt fel­mentették. A NEB megállapítása sze­rint a nagy összegű hiányért a szövetkezet vezetői a fele­lősek. Gyakori volt a „mér­legelés pontatlansága'’ a szövetkezet raktárában az elmúlt években. Nagy össze­gű hiányok keletkeztek, a raktározott anyagokból jog­talanul szállítottak el na­gyobb mennyiséget. 1971. november 25-én ke­serű csillagfürt-darát adott ki a raktáros a szarvasmar­hák etetésére. A következ­mény: húsz állat megbete­gedett. A raktáros a szá­monkérés során azzal men­tegetőzött, hogy „hasznosí­tani” akarta a csillagfürt- készletet, jóllehet, erre sen­kitől nem kapott engedélyt. Nem minden esetben volt pontos a tsz-ben a kényszer­vágott állatok elszámolása. Az Állami Biztosítónál a tsz 1971 decemberében 97 ezer forint állatkán jelen­tett. E nagy összegből a biz­tosító megtérített 41 ezer 900 forintot. Az azonban tisztá­zásra- vár, kik a felelősek a meg nem térült 55 ezer forint kárért. Ez év május közepéig a dövényi tisz elnöke által utalványozott kiadási bi­zonylaton 86 liter saját fő­zésű pálinka felhasználása szerepel. A különféle ren­dezvények, vezetőségi ülések reprezentációjára felhasz­nált: pálinkát érthetően so­kallják a vizsgálat végzői, hiszen az összesen kifőzött 324 liternek mintegy 25 szá­zaléka. Hibás gyakorlattá vált a szövetkezetnél a szabadsá­gok természetbeni juttatás­sal történő megváltása. 1970- ben ilyen célra 653 meter- mázsa fát osztottak szét — részben szabálytalanul — a tagok között, 40 ezer forint értékben. A NEB-vizsgálat megálla­pította : vitatható a számlá­zás pontossága, kétkedéssel kell fogadni a leltári ada­tok pontosságát a dövényi termelőszövetkezetben. To­vábbi vizsgálat állapítja majd meg, mi az oka, hogy meg­lehetősen magas a haszná­laton kívül helyezett álló­eszközök aránya. A NEB javaslatot tett a tsz elnöke, főkönyvelője es a többi felelős személy el­len a kártérítési eljárás megindítására. A Pénzügy­minisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának megyei hi­vatalát . felkérik a tsz 1971. évi nyereségének és zár­számadásának alapos felül­vizsgálatára. Magyar Tibor Ózd, kohászati üzeni Fotó: Mizerák. fi Étijmsi példa TV/Í eghökkeniően szokatlan, s példamutatóan újsze- rü, mindenképpen követésre méltó elhatározásra jutott a Dunai Vasmű meleghengermüvének Szabad­ság szocialista brigádja, ösztöndíjat alapítottak — adja hírül a párt központi lapja, a Népszabadság. A tudó­sítás szerint „Tíz munkás úgy határozott, hogy esz­tendőnként ötszáz forinttal segítenek egy-egy duna­újvárosi középiskolást.” A kezdeményezés a dunaúj­városiak szőkébb pátriájában, máris követőkre talált, de mint remélik, s mint központi lapuink is írja: ... kezdeményezésük az új tanévben országos mozga­lommá. szélesedik.” Megyénk — s ezt a szerénytelenség legkisebb vádja nélkül kimondhatjuk és leírhatjuk — mindig fogé­kony volt az új iránt, adott időben és helyzetben nemcsak kezdemenyezően lépett a közvélemény elé, de mindig példamutatóan kapcsolódott bele azoknak az elhatározásoknak a végrehajtásába és megoldásába, amelyek az egyéni és társadalmi érdekeket egyaránt kedvezően befolyásolták. A nagy horderejű vállalko­zások soha nem maradtak visszhang nélkül Borsod­ban. Bizonyára a dunaújvárosiakhoz hasonlóan az ösztöndíjak alapításának is lesznek követői bármeny­nyire is szokatlan a példa. A Lenin Kohászati Művek és a D1GÉP, Ózd és Borsodnádasd. valamennyi iparág szocialista brigádjai, bizonyára mihamarabb fontolóra veszik: van-e erejük és lehetőségük, s ha igen, milyen mértékű adottságuk ahhoz, hogy a hírekben ma még egyedi elhatározás­ként szereplő kezdeményezés országos elterjesztésének és valóra váltásának ösztönzői tevékeny részesei le­gyenek. A borsodiak számtalanszor tettek tanúbizonyságot arról, hogy az anyagi áldozatvállalásból is min­dig, mindenkor derekasan kiveszik a részüket, rnint- aihagy ez esetben is — egészen biztos — lesz követője, nem is egy. a dunaújvárosi kezdeményezésnek, amely — mint a Népszabadságiban is olvasható volt — „In­dokolt. hiszen nem tiz. de sok tízezer munkásember él hazánkban, aki saját zsebből is szívesen segít hát­rányos helyzetű diákokon." E munkások soraiban mindig ott voltak és ott is lesznek a megye dolgozói, a szocialista brigádok tagjai — akik, ha arra elhatároz­zák magukat — a tanulmányi ösztöndíjak alapításá­val nemes célt szolgálnak. Remélhetőleg mind több lesz azoknak a száma, akik a most útjára indult or­szágos mozgalommá szerveződő elhatározásból nem­csak részt kémek, de példamutatásukkal másoltat is erre öszötönöznek, T. F. mim!sárospataki Kossuth Ter- íasárteövetkezet 6400 hektár­területe olyan nagy ki- í'désü, s a három üzem- n Szfég annyira távol esik fástól, hogy a tagság tá­ptatására, a közérdekű íjatok megbeszélésére jélszerűbb időnként rész- gyűléseket tartani. Most ánajgnagyobb nyári munkák mMjjezése után időszerűvé nöky az évközi számvetés, s írsswtralevő tennivalók meg- sj “fása. A szövetkezet vá­ló tlott vezérkara először az jhomaki határrész köz- ,c7 ji majorjában összehívott P c ^jpözgy ülésen t áj é k ózta 11 a /ejÍTOzos nagyüzem ottani c- Iáit az eltelt fél év ered- st %<Siről, gondjairól, s kér- 3 “ i tanácsaikat az elkövet­ni e\ gazdálkodási időszakra. , Vajz Miklós elnök mind- qybe' a ^ma közepébe va­erös\ ^ ^éli. s a kjVaS7C ei.eji .wilh csapadék miatt az , .ji vetések, s különösen a a where-telepítések nem j lóval bíztattak, bár a ’szántást, a trágyázást ..^„.fZerűen elvégezték min- ' ° ftt. Az őszi búza az idő- p kedvezőbbre fordultá- hiegerösödött, a vörös- ■lnoM azonban 38 hektáron Nult, 166 hektáron pe- rá kellett vetni. Gh1 jclős közgondolkodás P elnök higgadt beszá­J Wából kiérződik, hogy penr szokás a gondokat Pelőzni. Van olyan erős f több mint két évtized pztalataival számoló kö­re, hogy nemcsak elbir­n [hanem minden esetben [ várja az egyenes beiszé­1 szükséges, a kemény ság sem kerülgeti a gaz- ■epub adásért elsősorban íele- gyjai Vezető: owet A tavaszi vetéseket !ben elvégeztük, de a »ártel ka minősége nem ja- a tit sőt helyenként romlott selő dtnúlt évhez hasonlítva, mai elsősorban a kapásnövé- :agafi; vetésére vonatkozik. A tói a bban megbízhatóan dol- oz tk közül egy-két traklo- Ison az idén elfogadhatatlan •k-i kát végzett. Ennek köz­fel' inül a . többi traktoros, neszj íedményben pedig szö- ■éked íhl> t L iyfC( *áósiiónlttól) 1-itp ÉPFU-nál ebben az s az p is országosan meg- ég"/1' k a KRESZ-versenyt. »V [,i 'jjjkmai felkészülést, a tt iedyt az egyre bővülő IVTeí pcsipark, a mind több seit)1 a balesetveszély nö- nvari pose, valamint a techni- ]i, ejlődése teszi indokolttá. :ió 1 előző években szerzett a ’ diaiatok, a közúti köz- ívis" késben beállott változá- ifőz'1 ‘host azonban olyan el- hozásra késztették az vnhlj “gos szállító szerv gaz- plik 'ki, társadalmi vezetőit, ' a szokásos KRESZ- °hyt kötelező vizsgával tolják össze, vizsgán az üzemegysé- , blinden gépkocsivezetö- ' . k meg kell jelennie, s a hSi ?ázó az elért eredmény- Bkloi igazolványt kap. Ameny- pn valamely gépkocsi- ■ a maximálisan elér- ítlc' pontszámok kétharma­déin éri el. december . » Pótvizsgán köteles meg- sal- hii. Ha a vizsga akkor lnel lösz eredményes, a gép- . ,. ’.‘Vezetőt az ÉPFU alkal- BIesl 'annak nyilvánítja és a “iában tovább nem log- e: itatja. 16 gondoljuk, hogy a Szülés, a vizsga, a ver- ^ .leien tőségét nem kell f’1 hangsúlyoznunk. A i d közlekedés, az utak- zsúfoltsága, a techni- eílődése magasabb szín­i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents