Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
GSZAK-MAGYARORSZÄG 6 1972. aug. 20., vasárnap Telkibánya múltja és jövője A zempléni hegyeket bemutató prospektusok valamennyijében ott szerepel Telkibánya neve. Ez az ezerkétszáz lakosú kis község egyedülállóan szép adottságaival ma is a siker reményében fogadja a kíváncsi idegent. Magasba szökkónő hegyek, apró patakok, évszázados fák fogadják a látogatókat, s az Ezüstfenyő turistaház kényelmes szállást is biztosít a messziről jöttéknek. Vízellátás, hídépítés A községi tanács két vezetője, Kovács Zoltán tanácselnök és Kuti Endre vb-titkár mégis elégedetlen t Telkibánya jelenével. — Költségvetésünk csak igen nehezen biztosítja a legelemibb fenntartásokat is. Nehéz helyzetben vagyunk, a tavaszi árvíz elpusztította egy községi hidunkat, és helyreállítása 400 ezer forintba kerül. Nem tudtak még megoldani a vezetékes vízellátást sem. A tervek társadalmi munkában elkészültek, a kivitelezése 4,5 millióba kerülne. Ebben a tervidőszakban ez már aligha valósulhat meg. — A hét forrás látja majd el vízzel a községet. A közeljövőben kialakítandó telkek szempontjából ez sokat jelent majd. Sajnos, ez a néhány éves elcsúszás idegenforgalmi szempontból is hátrányos nekünk. Telkibánya neve ma szorosan összefonódik az idegenforgalommal. Kevés olyan községe van hazánknak, ahol annyi történelmi emlékünk lenne, mint Telkibányán. E környéken valaha aranyat és ezüstöt bányásztak, volt itt vár, porcelángyár, s a Kispatak völgyében kolostor is. Valaha huszita harcosok döngették az Amadé hegyen épült pár falait. A sűrűn váltakozó tulajdonosok ide tértek vissza megpihenni a hosszú utak után. A völgyben, a megduzzasztott patak mellett akkor még dolgoztak az aranykőzet-zúzók, s az erdőkben poroszkáló vadászok kiáltását is idehozta a szél... — Ma úgy tűnik, Telkibánya csak történelméből él... Idegenforgalmi tervek — Ez csak részben igaz — folytatta Kovács Zoltán. — A történelmi tényeket nem hanyagoljuk el. Telkibánya vonzását ma csakugyan ez adja.' Ezért nyitottuk meg a látogatók előtt a Csengő-bányát. Ha az anyagiak rendelkezésre állnak, bányamúzeumot is berendezünk. Az aranykőzet- zúzók helyreállítását is tervezzük, valamint a patak kőgátjainak felújítását is. Ügy hisszük, ez is nagyszerű idegenforgalmi látványosság lesz. Közelebbi terveink között szerepel Telkibánya környezetének, mint egyedülálló természeti szépségű körzetnek propagálása. Ezért a Kerek-hegy tetején az erdészettel együtt kilátót építünk. A 350 méter magas csúcsról jól belátható a környék, a szinte érintetlen szurdokkal együtt. — A járási KlSZ-bizott- ság ifjúsági tábor építésének gondolatával is foglalkozott Telkibányán. — Nagyon bízunk ennek megvalósulásában is. Ez is igen sokat jelentene a községnek. — A község biztosítja a szükséges területet? — Természetesen. Telkibánya jelene tehát a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is megfelelő. A történelmi múlt egyre halványuló emlékei nem osztoznak a régi dicsőség feltámasztásának nosztalgikus gondolataival. A község, ha lassan is, egyenletesen fejlődik, hiszen az elképzelt tervek néhány év múlva valóra válnak majd. De Telkibánya jövőjében más, egyéb dolgok nagyobb szerepet kapnak. A XX. század „aranya” — Igen. Az elmúlt években több ízben jártak geológusok ezen a tájon. Nem arany után kutattak, hanem a XX. század egyik „aranyát”, az építkezéshez szükséges perlitet találták itt olyan mennyiségben, amely a legszebb reményekre jogosít. — Talán ez lesz Telkibánya jövőjének új biztosítéka? — Nagyon bízunk benne. A perlitvagyon a szakemberek becslése szerint valószínűleg a legnagyobb Európában. S nagyon-na- gyon reméljük, hogy néhány éven belül megkezdődik "a perlit kitermelése és az őrlőmű felépítése is. Ez pedig azt jelenti, hogy számos munkáskéz kell a bányába, a perlit feldolgozásához és elszállításához egyaránt. Ha mindez megvalósul Telkibánya történetében, az elkövetkező évek új „aranykort” jelenthetnek majd. Hajdú Gábor i |éhóny esztendő alott nemes, szép hagyománnyá lett, hogy alkotmányunk ünnepére készülve népművelőket tüntetnek ki. Pénteken Budapesten nyújtották át országos fórum előtt o legmagasabb szintű elismeréseket, amelyekből megyénkbe is jutott nem is egy. Akkor adták át a központi szervek egyes kitüntetéseit is, tegnap pedig, mint lapunk más helyén beszámoltunk róla, a megye vezetői nyújtották át a magas szintű elismeréseket. Sokszor beszélünk a népművelők elismeréséről, a népművelési munka rangjáról. TaI népmese művésze Első ízben akkor írtunk Pápai Istvánná karcsai mesemondóról, amikor tavaly nyáron, a Sátoraljaújhelyen rendezett tudományos tanácskozáson akadémikusok, s egy miniszterhelyettes előtt ugyanolyan természetes közvetlenséggel mesélt, mintha otthoni, jól ismert hallgatóihoz szólna. Nagy tekintélyű közönsége figyelmét úgy lekötötte színes, fordulatos előadásmódjával, ahogyan csak ritka tehetségű előadóművész képes rá. Ez, a most negyvenéves falusi asszony kifogyhatatlan népmese-forrás. Eleven cáfolata annak a szobatudósi előítéletnek, miszerint a civilizáció rohamos térhódítása szükségszerűen elsorvasztja a sajátos népművészeti kifejezési formákat, s korunkban már legfeljebb csak tallózni lehet a még begy űj teilen régi értékeket. Az értékmentés nemes szándéka ösztönözte Nagy Géza karcsai tanárt, a Bodrogköz hivatott néprajzi kutatóját, hogy igyekezzék minél többet összegyűjteni szülőfaluja mesekincseiből. — Magam is azt tartottam, hogy jó mesélőt már csak öregek között lehet találni — emlékezik vissza vállalkozása kezdetére. — Azért szinte pótolhatatlan veszteségnek hittem, amikor 1965-ben meghalt, özv. Kovács Jánosné, akit Kar- csán mindenki a legjobb mesemondóként ismert, s már nem mondhatta szalagra meséit. Ekkor kezdtem azoktól érdeklődni, akik gyakran hallgatták az öregasszonyt. Így találkoztam a fiatal Pápai István- néval. Azóta, öt év alatt 208 meséjét rögzítettem magnón, s jegyeztem le. Tudományos felfedezésszámba megy, hogy seregnyi új mesetípus van ezek között, olyanok, amelyeknek egyetlen motívuma sem egyezik a Berze Nagy János Magyar népmese típusok című alapvető monográfiájában rendszerezettekkel. Honnél ered ez a gazdag forrás? — Mikor még iskolások voltunk, sokat mesélt nekünk Kovács nánó, aki a legrégibb meséket tudta Karcsún — említi tisztelettel az első liagyományozót Pápai Istvánná. — Mikor meg már fonóházba jár- tunk (a községben egészen 1960-ig élt a társas fonás szokása!), nem múlott el este, hogy ne mesélt volna valaki. Én úgy voltam a mesével, hogyha valahol meghallottam egyet, másnap már én is el tudtam mondani. A történeti hűség úgy kívánja, hogy tegyük hozzá, amit még megtudtunk a helyi illetékesektől a szerény asszonyról, aki férjestől a Dózsa Tsz-ben dolgozik, s három gyermekét neveli odahaza: nemcsak a régi meséket őrzi híven emlékezete, hanem mesébe szőtte családja, s községe újkori krónikáját is. Magnetofonszalagok őrzik ezeket az új, eredeti hitelű meséket, amelyek segítenek abban, hogy a mindennapi valóságban is az emberi igazságérzet kerekedjék felül. Az igazmondó mesélő Pápai Istvánná most, az alkotmány ünnepén méltán kapta meg a népművészet mestere kitüntetést. Bcrecz József m Negyedszázad Nagy roz vágy ou Petraskó Tibor épp negyedszázada — 1947 óta :— pedagógus és népművelő a bodrogközi Nagyrozvágyon. Olyan „nehéz terepen”, ahol működésének első tíz évében még villany sem volt. — Azért petróleumlámpa fényénél a Bánk bán részleteit is bemutattuk a magunk ácsolta színpadon — idézi a „hőskort” —, mégpedig olyan sikerrel, hogy a megyei versenyre is meghívták műkedvelő színjátszó csoportunkat. A hivatalos költségvetésből akkoriban még arra sem futotta, hogy a népművelés ügyvezetőjének továbbképzési költségeit megtérítsék. Saját zsebére végezte el a Népművelési Intézet által szervezett rendezői tán folyamot.' A színjátszó együttes nem csupán kellemes időtöltésre hozta össze a falu fiataljait, hanem az ízlésnevelés, a művészi igényesség jó iskolája is volt. A korábbi közhangulatra jellemző az a kérdés, amelyik akkor hangzott el, amikor 1962-ben felépült a község művelődési otthona (addig ugyanis mindenféle népművelési tevékenység színhelye az iskola volt): — Minek a kultúrházba függöny, úgyis letépik! De Petraskó Tibor bízott benne, hogy addig se hiába töltötte az időt a közművelődés ügyében. És valóban nem is tépte le senki a függönyt a kultúra új hajlékában. A gazdaságilag és kulturálisan egyaránt hátrányos helyzetű településen kevés a lehetőség a látványos sikerekre. — Itt a mindennapi, apró munka a népművelő fő feladata — summázza a 25 esztendő tapasztalatait. — Ezzel jutottunk el odáig, hogy ’ az idén már 20 ezér forint tanácsi hozzájárulást kapunk a művelődési otthon működtetéséhez. A tanácsi körzetesítés óta az ide csatolt Kisrozvágy közművelődésének is felelős gazdája Petraskó Tibor. Az ottani felnőttek, fiatalok is eljárnak a megkedvelt klubfoglalkozásokra — a nőklubba, az ifjúsági klubba, a termelőszövetkezeti klubba. Ma már elmondható, hogy mindkét Rozvágy központi közéleti fórumává lett a művelődési otthon. Negyedszázad állhatatos munkájáért érdemelte ki Petraskó Tibor a. Szocialista kultúráért kitüntetést. B. J. Kitünteteti népművelők gadhatatlan, igen sok még a teendőnkjT ben. De örömmel tapasztaljuk az alkotni napi kitüntetések alkalmából megmutatkozy^ 1111 ismeréseket, s azt a tényt, hogy a kitünW ? tek között rendszeresen találunk nem üi'í,??2.’ sós népművelőket. Például tegnap MiskoP városi pártbizottsági első titkár, községi titkár, tsz-elnök is volt a kitüntetettek k#’ S mert a népművelési munka már nem préssé tán a hivatásos népművelőké, helyes ésr^ati gos, hogy az elismerés is, hasonló m°v ^ 1 másoknak is jusson. ,c Köszöntjük a kitüntetetteket, s közülük ^pek tatunk be hármat. Mt íx A népművelőin művész *=6el “vor j Jókora kötelet tenn^^l már ki az újságcikkeké összegyűjtenénk mindig * Icát, amelyek csak a mi L . 6 púnkban — más sajtóoífj, s numokat nem is említv^. \ Mazsaroff Miklós, Mis% ,u con élő festőművész ifLj,. kásságát méltatták, *cí;i,.fe kenységéről, kiállítása^ n sokirányú közéleti mun^j e3í ságáról informálták aZ,|mP, vasót. Ezek között az sok között igen sok thi-68, tatla meg a népmú'] festőművészt. Azt a kul'L munkást, aki alkotóműv*^ 31 tevékenysége mellett, n, ^ inkább annak szerves í^Lq ’ vényeként mindig nieívin- lálla a lehetőséget, részt vegyen a közmúVyJ1’-. dési életben, és alkotóit vészi munkáját is igen szór a népművelés, a I’,í|0'tplu tömegek ízlése, látáskU'L ak* rája fejlesztésének szol|rt latába állítsa. 'Uszor Mazsaroff Miklós tGgftilucit vette át ez irányú mun™iesol, elismeréseként a SzociaMegjav kultúráért kitüntetést, jjeg a miniszteri elismerés “Wik szép tevékenységet h0*0 kies rált. Pusztán emlékezteit a szerelnénk most az olvfen ol Mazsaroff népművelői n* alk. kajának néhány kiemelendő, mozzanatára. edvve Hosszú esztendők aktívája a. Hazafias laa. front Borsod megyei BiAj1 ■ *e Ságénak, és mint népfrt aktivista is rendkívül * J31“1 irányú közművelődési k)'~~ y kát végez. De talán „jtg,11111 zelfoghatóbbak” a festó^, > 1 vész közönség kapcsolj," Például több mint egy . a tizede áll igen szoros C ÖÜJ csolatban a BorsodnádjL ' a Lemezgyárral. Rendszert 1 sen ott tölt huzamosig. 0r időt, ismerkedik a gyár !v ' ' tével, az ott dolgozó kások mindennapjaival. L '“V tán vásznain sorra mev0^é<'.! lennek a lemezgyári Hß., , zanatok, hogy elsősön^,®?11 azok ismerkedjenek él^ 10 művészi megfogalmaz^,, val és kutatásával, akik,. * művek ihletői voltak. SÍgp^ zatosan bemutatja mm* 0, a lemezgyáriaknak, csodás úgy, mint korábban Szilád. István, Mezőcsát, BoWtJ termelőszövetkezeti dolen sz zóinak, ahol — különbért az elsőként említett Szidás istvánban — többszö^g^“1 megfordult, kiállított, ‘londt adásokat tartott, öt eszMa, ; deje pedig a termelőszö'helj kezetek közül az edeléó ^ a a múcsonyit és a boW.ó szirákit látogatja, fifíwogy munkájukat, megfesti ó ®J'Ülk kiállításokat rendez, kve,~’ £ líti egymáshoz a művdyom tét és a tsz-tagokat, Ottóinké van már mindenütt czeV, tal a helyeken, a tsz-paras'tirinvi úgy várják, mint a h®ii-ni térő ismerőst. ®sök, „ .. 2uit°t S az a magvetés, amefcj2. tárlataival, i.smeretterje-A pu, előadásaival c helyeken ;)°n á géz, a helybeliek fejlet^ 'le' látásmód iában és ízlésljM0^c; túrájában gyümölcsözik^ájnt .'ett . (fernere _________________________
