Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

1972. aug. 20., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 J Az ötvenhato paragrafus javai a és 1] : a 3 rist edc[ »A Magyar *■ szamara a ban Népköztársaság biztosítja állampolgá- pihcnéshez való jogot. Ezt a jogot a naJ1„ affyar Népköztársaság a munkaidő törvényes meg- gáUaS ?pltásával, fizetéses szabadság biztosításával, az ''liilés megszervezésének segítésével valósítja meg." Magyar Népköztársaság alkotmánya, VII. fejezet, tovi ten 8.) m lése^i lig «1 a per . Jár 1 a' gaink. lehetőségeink tényle­gesen meg is valósulnak. Megyénkben például je­lenleg a szocialista szektor­ban — a termelőszövetkeze­tek nélkül — 271 ezren dol­goznak. Közülük mintegy 157 ezren már heti 44 órás — vagy egyes szakmákban en­nél is rövidebb — munka­időben. Keresetcsökkenés nélkül! S a X. pártkongresz- szus határozatainak szelle­mében a IV. ötéves terv idő­szakában ott is megvizsgál­ják a munkaidő-csökkentés lehetőségét, ahol ennek meg­valósítására eddig különbö­ző) okok miatt még nem ke­rülhetett sor. Vagy it t van a fizetéses sza­badság. Csak a 12 nap alap- szabadságot véve figyelembe — amelyre gyakorlatilag minden dolgozó jogosult —. a szocialista szektorban dolgo­zók megyénkben évente 3 millió 252 ezer munkanapot kapnak államunktól. S ha ezeket beszorozzuk a napi átlagkeresettel, a forintösz- szeget is megkapjuk. Óvatos számítások szerint megyénk­ben — csak az alapszabad­ságra — évente több mint 260—300 millió forintot fi­zetnek ki a dolgozóknak. Ennél persze lényegesen töb­bet. hisz a dolgozók túlnyo­mó többsége — a törzsgárda tagjai — nem 12, hanem 18 —24 nap fizetéses szabadság­ra jogosult. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsától kapott információ szerint megyénk­ben évente 16 ezer dolgozó részesül kedvezményes szak­szervezeti üdültetésben az ország legszebb üdülőhelyein, a Balatonnál, gyógyhelyein­ken és a hegyvidéki üdülők­ben ; 3 ezer gyermek veszi igénybe a SZOT kedvezmé­nyes gyermeküdültetési ak­cióját. Ezenkívül csaknem minden jelentősebb vállalat rendelkezik saját kezelésű gyógyüdülővel, nyaralóval, vagy hétvégi pihenőkkel is. A Lenin Kohászati Művek például Fonyódligeten, Ka­cson, Mezőkövesden és Deb­recenben: a Diósgyőri Gép­gyár Hajdúszoboszlón és a Balatonnál, az Ózdi Kohá­szati Üzemek Debrecenben. Szilvásváradon; a Szénbá­nyák Vállalat Bükkszéken és Balatonszemesen, a TÜ- ZÉP Tapolcán, a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat Bükkszentkereszten rendel­kezik saját kezelésű és ka­pacitású üdülőkkel, hétvégi pihenővel. De sorolhatnánk tovább. Megemlíthetnénk az egyre bővülő külföldi csere- üdültetési akciókat is. ame­lyeket a vállalatok és intéz­mények a testvéri szocialis­ta országokban levő partne­reikkel bonyolítanak le. És még mindig nem szóltunk az IBUSZ és az Ifjúsági Ex­pressz által, vagy a saját gépkocsikkal lebonyolított külföldi turistautakró!. Ezek külön-külön és együt­tesen még inkább jói érzé­keltetik, hogy az alkotmá­nyunk 56. paragrafusában biztosított pihenés joga nem­csak írott malaszt! Szocialista államunk óriá­si összegeket fordít rá, hogy a törvényes lehetőségeinkkel élni is tudjunk. Cserébe csu­pán egyet kíván: hogy azok­ról a paragrafusokról se fe­ledkezzünk meg, amelyek a kötelességeinket írják elő. Csépányi Iajos Kubából jöttem, mesterségem... A spanyol nyelvű újság egyik belső oldalán öles cí­mek, hosszú riport, felül pedig öt magyar fiú fényké­pe, neveik spanyol helyes­írással a képek alatt. Igaz, ez az újság jó néhány hét­tel ezelőtt jelent, meg, s néni is Spanyolországban ké­szült a riport a magyar fiúkkal, hanem Kubában. Januárban a tengerparton — Január 14-én indultunk | Budapestről, amikor odaér­tünk, még mindig tél volt, a I kubaiak szerint. A 25 fokos „csípős, téli időben" egyet­len „bennszülött” sem für­dőit a tengerben,.csak mi. A kubaiak megvárták a nya­rat. Persze, ritkán jutottunk ki a tengerpartra, hiszen nem luxusüdülésre,' hanem dolgozni mentünk. Kati Károly, aki még itt­hon is emlegeti a téli für­dést — a többi élménnyel együtt —, egyike az öt ma­gyarnak. akik utazással együtt 200 napot töltöttek a távoli Kubában, „önkénte­sek”, dolgozni mentek, épí­tőtáborba — szó szerinti ér­telemben, hiszen ők öten. és még 28 különböző ország fiataljai, építők, szakembe­rek, s Havannától 30 kilo­méternyire felépítettek egy iskolakombinátot és 28. la­kást, ezt is 26 nappal az „eredeti” határidő előtt. — Mennyit dolgoztak na­ponta. s mennyi idő jutott a pihenésre, ismerkedésre? — Napi tíz órát dolgoz­tunk, kemény munka volt, de nagyon jól megértettük egymást, annak ellenére, hogy szinte mindenki más nyelven beszélt. Én egy. csehszlovák fiúval dolgoz­tam együtt, segédmunká­sunk egy kanadai volt, mert nemcsak szocialista orszá­gokból jöttek el a fiatalok, hanem a tőkés országokból is. Hetente egy szabad na­punk volt, filmvetítéssel, minden szombaton táncestet rendeztek — legtöbbször a tengerparton. A táborban legalább annyi kubai dolgo­zott velünk, mint ahányan mi, külföldiek voltunk, s mindenkinek az volt a véle­ménye, hogy a kubaiak na­gyon barátságos, közvetlen Büttösi házak umO tik. és ef inos kell zárni az iskolát itt éneK11 *s- amott is. Nincse- live) kerekek. Bültös „erős” ilání Batal pedagógus .ügyi az iskolában, ott ilyen -teli nem fenyeget. Bilttö- Uégi^i házakat építenek. A pusz Jiokvajdai körzeti tá­léhoz tartozó hat község­l ni ®s a székhelyközségben ;esel lesRn 2 ezer 472 ember Szült ’ Bültös lélekszámú 391. a l(ltai férfiak és családtag­ba a Gagyvendégi Állami ,-elót aság üzemegységeiben beí1ak munkát, az időseb- ékoi11 termelőszövetkezetben Ita: >2hak. Ennyit tudtunk jón Süllősről, amikor elin- épít hogy megismerked- ért Pj házainak lakóival, légii wt ^rózsás Lcrt eset) r«sa Gy. u. 40. Rózsaszín, ko ’• lila és fehér ősziró- mrfl J&] ültették be az egész itosíl. pöttömnyi, szőke kis- yönt talad elénk, aztán ked- giuf |*i'eú néni siet. kisunoká- í rJkln. Furcsa kéréssel jöt- a t ■ szeretnénk látni en- ; az jó impozáns, sok abla- égii fenak a belsejét. A né­zőn ^‘rné,szétesnek veszi ké- j ’kei. és kinyitja az elő- árő1'ajtaját. A hall kénvel- a Vitelébe ülünk, s közben gy !<'öntünk az elsötétített, iclttisztaságú szobákba, égii lányán lakják a házal? eleit ezzt‘k Bujnóczki Ba­jtól igei' ■ imol^i kelten az urammal. 3rn a feleségével es a iárikisgyerek. De jöjjenek, ez a szoba a miénk, örege­ké... A legutóbbi bútorkiállítá­son látott. ízléses, szép la­kószoba garnitúra, a padlón finom tónusú szőnyegek, ha­talmas legyezőpálma. — Nem itt alszunk, a má­sik szobában kényelmesebb. A másik szobában könnyű kis heverők, szép polcos szekrény, a köpadlón itt is szőnyegek. — Ezt konyhának építet­tük. azért köves, de nem fő­zünk idefönl. A pincében is megteszi, így nem jönnek be a legyek, és éjszaka is tiszta a levegő. A fiatalok hálószo­bája ez — nyit be egy har­madik ajtón. Ezt a szobát sötét hálószobabútorral ren­dezték be. A negyedik szo­ba a gyerekeké, kedves, vi­lágos. vidám. — Nyolc éve építettük a házat. A régit lebontottuk. A fiam kőműves, a menyem a gazdaságba jár. mi szülők a tsz-ben dolgozunk. Fürdő­szobánk még nincs, de úgy tervezzük, hogy leválasztunk a nyárikonyhából egy részt és kicsempézzük. — Nagy ház. sok a takarí­tani való . .. — Sok. De mosógéppel mosunk és vettünk egy por­szívót is. Van hűtőszekré­nyünk. televíziónk, rádiónk, villanyvasalónk. Egyébként nemcsak nekünk van ilyen lakásunk Büttösön. Városban jobb? A szemközti házban, Vi- rosztkó Istvánéknál a legna­gyobb fiút találjuk otthon, ö gépszerelőnek tanul Mis­kolcon. három húga még ál­talános iskolába jár. Az ő lakásuk háromszobás, bár az égjük itt is konyhának ké­szült. De a tulajdonképpeni konyha Virosztkóéknál is az udvaron van. — Ki hol alszik? — Az egyik szoba az én birodalmam, a másikban a család többi tagjai alszanak. — És a harmadik, a leg­modernebb szoba? — Ott a ruhákat tartjuk, egyébként ezt csak ritkán használjuk. Húgaim játsza­nak ott néha — mutat a gye­rekjátékokra. — Szép a lakásuk. — Nekem is tetszik. — Két év múlva szakmája lesz. Hazajön? — Nem. Városban jobb. — Miért? Itt is van klub. mozi, s nagyobb a kényel­me. mint egy albérleti szo­bában. — Városban jobb — is­métli ő, aki eg>r évet töltött ott. Büttösön is elkezdődött volna? Talán nem. Virosztkó István még csak 16 éves. két év múlva kell döntenie. Boldog lehelsz, Marika! Azt mondják, a legszebb házuk Nagy Józsefeknek van. Nagj7 József az állami gazdaság traktorosa, felesége szorgalmas, törekvő fiatal- asszony. Kisebbik lányát, Marikát altalja, amikor be­kopogunk. — Ez a hálószoba ... Ez a nappali, bár itt keveset tar­tózkodunk egyelőre. Nem azért, mert ez a „tisztaszo­ba”. hanem azért, mert sok a dolgom és nem tudok ál­landóan takarítani. — Melyik helyiség a leg­kedveltebb? — A fürdőszoba. Minden este befűtünk és nag.v für­déseket rendezünk a gj’ere- kekkel. — Egyéb szórakozás? — Évekig építkeztünk, alig jártunk valahová, pedig | itt áll a Moszkvicsunk a ga­rázsban. Nagj’ Józsefné 24 éves. fér­je 28. Nem csoda, ha rácso­dálkoznak szép házukra, korszerű lakásukra. — Idegenek, ismerősök is bejönnek, mert szeretnék látni, hogyan rendezkedtünk be. Boldog lehetsz Marika — mondják nekem, de tudom, hogy senki sem irigyli tő­lünk. Sokat dolgozunk mind­ketten, állatokat nevelünk, földet js művelünk. S itt, Büttösön másnak is van szép háza, szép bútora. Senkinek sem mindég)’ ma már, mi­lyen környezetben él. Itt is, ott is be kell zárni az. iskolát, mert kevés a gj7e- rek. Büttösön vannak csalá­dok. ahonnan nég.v-hat gye­rek is jár az iskolába. Erős falu, Büttösön ezek az évek a szép otthon teremtésének évei. Lcvay Györgyi emberek, az ország maga pedig olyan szép. hogy aki még nem járt ott, el sem tudja képzelni. Találkozás Castróval Kevesen mondhatják el magukról, hogy jártak Ku­bában, megismerték az ‘em­bereket, Havannában végig­nézték a színpompás május 1-i felvonulást, és saját ha­zájában találkoztak Fidel Castróval. — Odaérkezésünk más­napján meglátogatta a tá­bort Fidel — mindenki csak így hívja —, és gyűlést tar­tott. Mint mindig, most is szenvedélj'esen beszélt a szo­lidaritásról. az összefogásról, s arról, milyen sokat jelent nekik a sok nemzetiségű épí­tők munkája. A május 1-i felvonuláson is hallottuk be­szélni, szavait, minduntalan megszakította a több száz­ezres tömeg tapsa. Havanna gyönyörű város, amikor ott jártunk, főként a múzeumo­kat, és a modern lakótele­pet látogattuk meg, de az óváros is szép. Amikor befe­jeztük az iskolakombinát építését, országjárásra vittek bennünket. Végigjártuk a nagyobb városokat, egj’et.e- meket. üdülőtelepeket. Tu­lajdonképpen ez alatt a né- hánjr nap alatt ismertük meg az országot, mert amíg dolgoztunk, sem időnk, sem lehetőségünk nem volt rá. Magyaros vendéglátás szalonnasiitéssel — 200 nap hosszú idő egy olyan különös országban, mint Kuba. A sok emléke­zetes esemény között bizo- nyára akad olyan, amely a legemlekezet esebb ? — Valójában mindennap történt valami, amin csodál­koztunk. nekünk új volt, szo­katlan, lenyűgöző. Az egyet­len kellemetlen emlék az „igazi nvar” melege, a 45— 50 fokos hőség, s ez minden­hová elkísért. De történt olyan, hogy az égjük iskola kisdiákjai magyar népvise­letben kijöttek oda, ahol dolgoztunk, s magyarul éne­keltek. S volt égj’ hamisí­tatlan magyar esténk is. Ta­lálkoztunk magj'ar szakem­berekkel. szerelőkkel, tech­nikusokkal, akik már hosz- szabb ideje dolgoznak Kubá­ban. s ók meghívtak ma­gukhoz. Akkor este szalon­nát sütöttünk, énekeltünk, mintha itthon, valamelyik bükki kirándulóhelyen len­nénk ... A munkát becsülettel el­végezték, felépültek a laká­sok, és az iskolakombinát, s a „nemzetközi tábor” lakói július végén hazaindultak. Az öt magyar fiú július 31- én érkezett meg Budapest­re. S aztán ki-ki jüssza mun­kahelyére, Kati Károly is dolgozik már itt, Miskolcon, a BÁÉV égjük építésvezető­ségén. — Mióta hazajöttem, szin­te naponta tartok él ménj’- beszámolót. mutogatom a térképen az ismerős j'ároso- kat, munkahelyünket, körbe­járnak a Kubában készült fényképek. De lehetetlen mindent elmesélni. több, mint fél é\’ „történetét” egj‘- két órába sűríteni. És elfe­lejteni is lehetetlen. A spanyolul írt újságcikk öles címei ugj’anolyan ért­hetetlenek. idegen szavak egymásutánja, mint az első pillanatban volt. De a hosz- szú riport mintha már is­merős lenne, hiszen róluk, ötükről szól, ,keménjr mun­kájukról. segítőkészségükről, önzetlenségükről. S a spa- nj’ol helj’esirással szedett magyar nevekre sokan em­lékeznek majd a távoli Ku­bában is. Orosz Júlia Jubileumi ünnepség a Miskolci Asztalos Szövetkezetben — Huszonöt évvel ezelőtt, 1947. augusztus 14-én váro­sunkban á cipészek után má­sodikként alakult meg szö­vetkezetünk. A; elsők kö­zött ismerte fel a szövetke­zel előnyé; az az öt szakmun­kás. akikre ma is büszkén gon­dolunk. Szavakban ki sem tudjuk fejezni azt az elisme­rést, amellyel tartozunk a szövetkezet alapítóinak. Pa- siczky Bélának. Crosmith Lajosnak, Szekeres Józsefnek, Kripkó Jánosnak és Borbély Lajosnak. Seres István, a Miskolci Asztalos Szövetkezet elnöke kezdte így ünnepi beszédét az augusztus 18-án este meg­tartott jubileumi közgyűlésen. Az elnök, aki ipari tanuló­ként kezdte 1948-ban a mun­kát, igen jól ismeri a szö- j'etkezet útját. Elmondotta, hogy a kollektíva 2750 forint összeggel, s az apák által is jól ismert öreg, magukkal ho­zott szerszámokkal kezdte meg a -közösségi életet. 1948- ban még csak 470 ezer fo­rint. értéket termeltek, ebben az évben már több mint 13 millió forint értékben gyár­tanak. javítanak bútort. A szövetkezet a harmadik ötéves terv időszakában fej­lődött a legtöbbet, 67 száza­lékkal növekedett a termelés értéke. Az 50-es évek vége felé kezdték meg a Miskolc II. hálószobák gyártását, majd az igények növekedése, az új mechanizmus adta le­hetőségek ré\Ten kezdték meg a nagj- sikerű Hámor nevű szekrénysorok gyártását. Az igény olyan nagj-. hogj’ a szövetkezet nem is tudja ki­elégíteni. A 25 éves jubileumi ün­nepségen Koltai Zoltán, a KISZÓV elnöke köszöntötte a kollektívát, s nyújtotta át az OK1SZ elnökségének dí­szes ökleidét: és az emlék- plakettet. A város vezető szerveinek a nej'ében pedig Bánvjai Ferenc, a Miskolc városi Pártbizottság munka­társa köszöntötte a jubiláló asztalosokat. ■ J8 a Pihenéshez. Törvé- • Jf.n megállapított munka- Bm’Jhzete.ses szabadság, iidü- tav Milyen egyszerűen és ter- i íeíeiesen hangzó szavak, isztiUniak alkot man j’unkban szffiindennapi szóhasznála- a Irtán. Megszoktuk már ák sj és — a többi alkotmá- I jogainkkal együtt — .zlo'r velük, olykor ügyet NSZj v'etve rá, hogy alig ne- elzéj^úzada még „vereked- zer'v’arcolni kellett értük; lylés! e jogok és törvényesen fortr^ott lehetőségek volta- utóí? együtt születtek a ;örMrts~Paraszt hatalommal, •ml a eredményeként vál- rülíí . életünk természetes ■a Rékaivá, részeivé, ■nj’érthyeg ma, hogy rendel- t srf* velük és gyakorlati­ul pfándenki. minden dolgo- vezifVcz‘, élvezheti a szocia- a <rSr>ak e nagyszerű, mé- lók9. humán us és szociális Zá>nyail. Ez köztudott. 1 síromért például. hogj’ eiiigí °'-van gyár. vállalat, I Vágj’intézmény, amely- J kollektiv szerződése — nsátttányunk szellemében ;obáf rögzítené konkrétan is záZC^kaidő, a fizetéses sza- /eWP mértékét, s ne fog­da — több más szociá- i^'désen kívül — az üdü- <^J6hetösógével is. * jvésbé ismeretesek vi- I ír.e jogok és lehetőségek I Platt megvalósulásának 13 P. számadatai tágabb °ntQn szemlélődve, '•íuk megyei összegezés- . t ^edig ezek külön-kiilön ise* izéd es bizonyítékai an­te ] hogy alkotmányos jo­1 á '

Next

/
Thumbnails
Contents