Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

1972. aug. 20., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

J

Az ötvenhato paragrafus

javai a

és 1]

: a 3 rist

edc[ »A Magyar *■ szamara a

ban

Népköztársaság biztosítja állampolgá- pihcnéshez való jogot. Ezt a jogot a naJ1„ affyar Népköztársaság a munkaidő törvényes meg- gáUaS ?pltásával, fizetéses szabadság biztosításával, az ''liilés megszervezésének segítésével valósítja meg." Magyar Népköztársaság alkotmánya, VII. fejezet,

tovi

ten

8.)

m

lése^i lig «1 a per . Jár 1 a'

gaink. lehetőségeink ténylegesen meg is valósulnak.

Megyénkben például jelenleg a szocialista szektorban — a termelőszövetkezetek nélkül — 271 ezren dolgoznak. Közülük mintegy 157 ezren már heti 44 órás — vagy egyes szakmákban ennél is rövidebb — munkaidőben. Keresetcsökkenés nélkül! S a X. pártkongresz- szus határozatainak szellemében a IV. ötéves terv időszakában ott is megvizsgálják a munkaidő-csökkentés lehetőségét, ahol ennek megvalósítására eddig különböző) okok miatt még nem kerülhetett sor.

Vagy it t van a fizetéses szabadság. Csak a 12 nap alap- szabadságot véve figyelembe — amelyre gyakorlatilag minden dolgozó jogosult —. a szocialista szektorban dolgozók megyénkben évente 3 millió 252 ezer munkanapot kapnak államunktól. S ha ezeket beszorozzuk a napi átlagkeresettel, a forintösz- szeget is megkapjuk. Óvatos számítások szerint megyénkben — csak az alapszabadságra — évente több mint 260—300 millió forintot fizetnek ki a dolgozóknak. Ennél persze lényegesen többet. hisz a dolgozók túlnyomó többsége — a törzsgárda tagjai — nem 12, hanem 18 —24 nap fizetéses szabadságra jogosult.

A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsától kapott információ szerint megyénkben évente 16 ezer dolgozó részesül kedvezményes szakszervezeti üdültetésben az ország legszebb üdülőhelyein, a Balatonnál, gyógyhelyeinken és a hegyvidéki üdülőkben ; 3 ezer gyermek veszi igénybe a SZOT kedvezményes gyermeküdültetési akcióját. Ezenkívül csaknem minden jelentősebb vállalat rendelkezik saját kezelésű gyógyüdülővel, nyaralóval, vagy hétvégi pihenőkkel is. A Lenin Kohászati Művek például Fonyódligeten, Kacson, Mezőkövesden és Debrecenben: a Diósgyőri Gépgyár Hajdúszoboszlón és a Balatonnál, az Ózdi Kohászati Üzemek Debrecenben. Szilvásváradon; a Szénbányák Vállalat Bükkszéken és Balatonszemesen, a TÜ- ZÉP Tapolcán, a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat Bükkszentkereszten rendelkezik saját kezelésű és kapacitású üdülőkkel, hétvégi pihenővel. De sorolhatnánk tovább. Megemlíthetnénk az egyre bővülő külföldi csere- üdültetési akciókat is. amelyeket a vállalatok és intézmények a testvéri szocialista országokban levő partnereikkel bonyolítanak le. És még mindig nem szóltunk az IBUSZ és az Ifjúsági Expressz által, vagy a saját gépkocsikkal lebonyolított

külföldi turistautakró!.

Ezek külön-külön és együttesen még inkább jói érzékeltetik, hogy az alkotmányunk 56. paragrafusában biztosított pihenés joga nemcsak írott malaszt!

Szocialista államunk óriási összegeket fordít rá, hogy a törvényes lehetőségeinkkel élni is tudjunk. Cserébe csupán egyet kíván: hogy azokról a paragrafusokról se feledkezzünk meg, amelyek a kötelességeinket írják elő.

Csépányi Iajos

Kubából jöttem, mesterségem...

A spanyol nyelvű újság egyik belső oldalán öles címek, hosszú riport, felül pedig öt magyar fiú fényképe, neveik spanyol helyesírással a képek alatt. Igaz, ez az újság jó néhány héttel ezelőtt jelent, meg, s néni is Spanyolországban készült a riport a magyar fiúkkal, hanem Kubában.

Januárban a tengerparton

— Január 14-én indultunk

| Budapestről, amikor odaértünk, még mindig tél volt, a

I kubaiak szerint. A 25 fokos „csípős, téli időben" egyetlen „bennszülött” sem fürdőit a tengerben,.csak mi. A kubaiak megvárták a nyarat. Persze, ritkán jutottunk ki a tengerpartra, hiszen nem luxusüdülésre,' hanem dolgozni mentünk.

Kati Károly, aki még itthon is emlegeti a téli fürdést — a többi élménnyel együtt —, egyike az öt magyarnak. akik utazással együtt 200 napot töltöttek a távoli Kubában, „önkéntesek”, dolgozni mentek, építőtáborba — szó szerinti értelemben, hiszen ők öten. és még 28 különböző ország fiataljai, építők, szakemberek, s Havannától 30 kilométernyire felépítettek egy iskolakombinátot és 28. lakást, ezt is 26 nappal az „eredeti” határidő előtt.

— Mennyit dolgoztak naponta. s mennyi idő jutott a pihenésre, ismerkedésre?

— Napi tíz órát dolgoztunk, kemény munka volt, de nagyon jól megértettük egymást, annak ellenére, hogy szinte mindenki más nyelven beszélt. Én egy. csehszlovák fiúval dolgoztam együtt, segédmunkásunk egy kanadai volt, mert nemcsak szocialista országokból jöttek el a fiatalok, hanem a tőkés országokból is. Hetente egy szabad napunk volt, filmvetítéssel, minden szombaton táncestet rendeztek — legtöbbször a tengerparton. A táborban legalább annyi kubai dolgozott velünk, mint ahányan mi, külföldiek voltunk, s mindenkinek az volt a véleménye, hogy a kubaiak nagyon barátságos, közvetlen

Büttösi házak

umO

tik. és ef

inos kell zárni az iskolát itt éneK11 *s- amott is. Nincse- live) kerekek. Bültös „erős” ilání Batal pedagógus

.ügyi az iskolában, ott ilyen -teli nem fenyeget. Bilttö- Uégi^i házakat építenek. A pusz Jiokvajdai körzeti táléhoz tartozó hat községl ni ®s a székhelyközségben ;esel lesRn 2 ezer 472 ember Szült ’ Bültös lélekszámú 391. a l(ltai férfiak és családtagba a Gagyvendégi Állami ,-elót aság üzemegységeiben beí1ak munkát, az időseb- ékoi11 termelőszövetkezetben Ita: >2hak. Ennyit tudtunk jón Süllősről, amikor elin- épít hogy megismerked- ért Pj házainak lakóival, légii

wt ^rózsás Lcrt

eset)

r«sa Gy. u. 40. Rózsaszín, ko ’• lila és fehér ősziró- mrfl J&] ültették be az egész itosíl. pöttömnyi, szőke kis- yönt talad elénk, aztán ked- giuf |*i'eú néni siet. kisunoká- í rJkln. Furcsa kéréssel jöt- a t ■ szeretnénk látni en- ; az jó impozáns, sok abla- égii fenak a belsejét. A nézőn ^‘rné,szétesnek veszi ké- j ’kei. és kinyitja az elő- árő1'ajtaját. A hall kénvel- a Vitelébe ülünk, s közben gy !<'öntünk az elsötétített, iclttisztaságú szobákba, égii lányán lakják a házal? eleit ezzt‘k Bujnóczki Bajtól igei' ■

imol^i kelten az urammal.

3rn a feleségével es a iárikisgyerek. De jöjjenek,

ez a szoba a miénk, öregeké...

A legutóbbi bútorkiállításon látott. ízléses, szép lakószoba garnitúra, a padlón finom tónusú szőnyegek, hatalmas legyezőpálma.

— Nem itt alszunk, a másik szobában kényelmesebb. A másik szobában könnyű kis heverők, szép polcos szekrény, a köpadlón itt is szőnyegek.

— Ezt konyhának építettük. azért köves, de nem főzünk idefönl. A pincében is megteszi, így nem jönnek be a legyek, és éjszaka is tiszta a levegő. A fiatalok hálószobája ez — nyit be egy harmadik ajtón. Ezt a szobát sötét hálószobabútorral rendezték be. A negyedik szoba a gyerekeké, kedves, világos. vidám.

— Nyolc éve építettük a házat. A régit lebontottuk. A fiam kőműves, a menyem a gazdaságba jár. mi szülők a tsz-ben dolgozunk. Fürdőszobánk még nincs, de úgy tervezzük, hogy leválasztunk a nyárikonyhából egy részt és kicsempézzük.

— Nagy ház. sok a takarítani való . ..

— Sok. De mosógéppel mosunk és vettünk egy porszívót is. Van hűtőszekrényünk. televíziónk, rádiónk, villanyvasalónk. Egyébként

nemcsak nekünk van ilyen lakásunk Büttösön.

Városban jobb?

A szemközti házban, Vi- rosztkó Istvánéknál a legnagyobb fiút találjuk otthon, ö gépszerelőnek tanul Miskolcon. három húga még általános iskolába jár. Az ő lakásuk háromszobás, bár az égjük itt is konyhának készült. De a tulajdonképpeni konyha Virosztkóéknál is az udvaron van.

— Ki hol alszik?

— Az egyik szoba az én birodalmam, a másikban a család többi tagjai alszanak.

— És a harmadik, a legmodernebb szoba?

— Ott a ruhákat tartjuk, egyébként ezt csak ritkán használjuk. Húgaim játszanak ott néha — mutat a gyerekjátékokra.

— Szép a lakásuk.

— Nekem is tetszik.

— Két év múlva szakmája lesz. Hazajön?

— Nem. Városban jobb.

— Miért? Itt is van klub. mozi, s nagyobb a kényelme. mint egy albérleti szobában.

— Városban jobb — ismétli ő, aki eg>r évet töltött ott. Büttösön is elkezdődött volna? Talán nem. Virosztkó István még csak 16 éves. két év múlva kell döntenie.

Boldog lehelsz, Marika!

Azt mondják, a legszebb házuk Nagy Józsefeknek

van. Nagj7 József az állami gazdaság traktorosa, felesége szorgalmas, törekvő fiatal- asszony. Kisebbik lányát, Marikát altalja, amikor bekopogunk.

— Ez a hálószoba ... Ez a nappali, bár itt keveset tartózkodunk egyelőre. Nem azért, mert ez a „tisztaszoba”. hanem azért, mert sok a dolgom és nem tudok állandóan takarítani.

— Melyik helyiség a legkedveltebb?

— A fürdőszoba. Minden este befűtünk és nag.v fürdéseket rendezünk a gj’ere- kekkel.

— Egyéb szórakozás?

— Évekig építkeztünk, alig jártunk valahová, pedig | itt áll a Moszkvicsunk a garázsban.

Nagj’ Józsefné 24 éves. férje 28. Nem csoda, ha rácsodálkoznak szép házukra, korszerű lakásukra.

— Idegenek, ismerősök is bejönnek, mert szeretnék látni, hogyan rendezkedtünk be. Boldog lehetsz Marika — mondják nekem, de tudom, hogy senki sem irigyli tőlünk. Sokat dolgozunk mindketten, állatokat nevelünk, földet js művelünk. S itt, Büttösön másnak is van szép háza, szép bútora. Senkinek sem mindég)’ ma már, milyen környezetben él.

Itt is, ott is be kell zárni az. iskolát, mert kevés a gj7e- rek. Büttösön vannak családok. ahonnan nég.v-hat gyerek is jár az iskolába. Erős falu, Büttösön ezek az évek a szép otthon teremtésének évei.

Lcvay Györgyi

emberek, az ország maga pedig olyan szép. hogy aki még nem járt ott, el sem tudja képzelni.

Találkozás Castróval

Kevesen mondhatják el magukról, hogy jártak Kubában, megismerték az ‘embereket, Havannában végignézték a színpompás május 1-i felvonulást, és saját hazájában találkoztak Fidel Castróval.

— Odaérkezésünk másnapján meglátogatta a tábort Fidel — mindenki csak így hívja —, és gyűlést tartott. Mint mindig, most is szenvedélj'esen beszélt a szolidaritásról. az összefogásról, s arról, milyen sokat jelent nekik a sok nemzetiségű építők munkája. A május 1-i felvonuláson is hallottuk beszélni, szavait, minduntalan megszakította a több százezres tömeg tapsa. Havanna gyönyörű város, amikor ott jártunk, főként a múzeumokat, és a modern lakótelepet látogattuk meg, de az óváros is szép. Amikor befejeztük az iskolakombinát építését, országjárásra vittek bennünket. Végigjártuk a nagyobb városokat, egj’et.e- meket. üdülőtelepeket. Tulajdonképpen ez alatt a né- hánjr nap alatt ismertük meg az országot, mert amíg dolgoztunk, sem időnk, sem lehetőségünk nem volt rá.

Magyaros vendéglátás szalonnasiitéssel

— 200 nap hosszú idő egy olyan különös országban, mint Kuba. A sok emlékezetes esemény között bizo- nyára akad olyan, amely a legemlekezet esebb ?

— Valójában mindennap történt valami, amin csodálkoztunk. nekünk új volt, szokatlan, lenyűgöző. Az egyetlen kellemetlen emlék az „igazi nvar” melege, a 45— 50 fokos hőség, s ez mindenhová elkísért. De történt olyan, hogy az égjük iskola kisdiákjai magyar népviseletben kijöttek oda, ahol dolgoztunk, s magyarul énekeltek. S volt égj’ hamisítatlan magyar esténk is. Találkoztunk magj'ar szakemberekkel. szerelőkkel, technikusokkal, akik már hosz- szabb ideje dolgoznak Kubában. s ók meghívtak magukhoz. Akkor este szalonnát sütöttünk, énekeltünk, mintha itthon, valamelyik bükki kirándulóhelyen lennénk ...

A munkát becsülettel elvégezték, felépültek a lakások, és az iskolakombinát, s a „nemzetközi tábor” lakói július végén hazaindultak. Az öt magyar fiú július 31- én érkezett meg Budapestre. S aztán ki-ki jüssza munkahelyére, Kati Károly is dolgozik már itt, Miskolcon, a BÁÉV égjük építésvezetőségén.

— Mióta hazajöttem, szinte naponta tartok él ménj’- beszámolót. mutogatom a térképen az ismerős j'ároso- kat, munkahelyünket, körbejárnak a Kubában készült fényképek. De lehetetlen mindent elmesélni. több, mint fél é\’ „történetét” egj‘- két órába sűríteni. És elfelejteni is lehetetlen.

A spanyolul írt újságcikk öles címei ugj’anolyan érthetetlenek. idegen szavak egymásutánja, mint az első pillanatban volt. De a hosz- szú riport mintha már ismerős lenne, hiszen róluk, ötükről szól, ,keménjr munkájukról. segítőkészségükről, önzetlenségükről. S a spa- nj’ol helj’esirással szedett magyar nevekre sokan emlékeznek majd a távoli Kubában is.

Orosz Júlia

Jubileumi ünnepség a Miskolci Asztalos Szövetkezetben

— Huszonöt évvel ezelőtt, 1947. augusztus 14-én városunkban á cipészek után másodikként alakult meg szövetkezetünk. A; elsők között ismerte fel a szövetkezel előnyé; az az öt szakmunkás. akikre ma is büszkén gondolunk. Szavakban ki sem tudjuk fejezni azt az elismerést, amellyel tartozunk a szövetkezet alapítóinak. Pa- siczky Bélának. Crosmith Lajosnak, Szekeres Józsefnek, Kripkó Jánosnak és Borbély Lajosnak.

Seres István, a Miskolci Asztalos Szövetkezet elnöke kezdte így ünnepi beszédét az augusztus 18-án este megtartott jubileumi közgyűlésen. Az elnök, aki ipari tanulóként kezdte 1948-ban a munkát, igen jól ismeri a szö- j'etkezet útját. Elmondotta, hogy a kollektíva 2750 forint összeggel, s az apák által is jól ismert öreg, magukkal hozott szerszámokkal kezdte meg a -közösségi életet. 1948- ban még csak 470 ezer forint. értéket termeltek, ebben az évben már több mint 13 millió forint értékben gyártanak. javítanak bútort.

A szövetkezet a harmadik ötéves terv időszakában fejlődött a legtöbbet, 67 százalékkal növekedett a termelés értéke. Az 50-es évek vége felé kezdték meg a Miskolc II. hálószobák gyártását, majd az igények növekedése, az új mechanizmus adta lehetőségek ré\Ten kezdték meg a nagj- sikerű Hámor nevű szekrénysorok gyártását. Az igény olyan nagj-. hogj’ a szövetkezet nem is tudja kielégíteni.

A 25 éves jubileumi ünnepségen Koltai Zoltán, a KISZÓV elnöke köszöntötte a kollektívát, s nyújtotta át az OK1SZ elnökségének díszes ökleidét: és az emlék- plakettet. A város vezető szerveinek a nej'ében pedig Bánvjai Ferenc, a Miskolc városi Pártbizottság munkatársa köszöntötte a jubiláló asztalosokat.

■ J8 a Pihenéshez. Törvé- • Jf.n megállapított munka- Bm’Jhzete.ses szabadság, iidü- tav Milyen egyszerűen és ter- i íeíeiesen hangzó szavak, isztiUniak alkot man j’unkban szffiindennapi szóhasznála- a Irtán. Megszoktuk már ák sj és — a többi alkotmá- I jogainkkal együtt — .zlo'r velük, olykor ügyet NSZj v'etve rá, hogy alig ne- elzéj^úzada még „vereked- zer'v’arcolni kellett értük; lylés! e jogok és törvényesen fortr^ott lehetőségek volta- utóí? együtt születtek a ;örMrts~Paraszt hatalommal, •ml a eredményeként vál- rülíí . életünk természetes ■a Rékaivá, részeivé, ■nj’érthyeg ma, hogy rendel- t srf* velük és gyakorlatiul pfándenki. minden dolgo- vezifVcz‘, élvezheti a szocia- a <rSr>ak e nagyszerű, mé- lók9. humán us és szociális Zá>nyail. Ez köztudott.

1 síromért például. hogj’ eiiigí °'-van gyár. vállalat,

I Vágj’intézmény, amely- J kollektiv szerződése — nsátttányunk szellemében ;obáf rögzítené konkrétan is záZC^kaidő, a fizetéses sza- /eWP mértékét, s ne fogda — több más szociá- i^'désen kívül — az üdü- <^J6hetösógével is.

*

jvésbé ismeretesek vi- I ír.e jogok és lehetőségek I Platt megvalósulásának 13 P. számadatai tágabb

°ntQn szemlélődve,

'•íuk megyei összegezés- . t ^edig ezek külön-kiilön ise* izéd es bizonyítékai ante ] hogy alkotmányos jo1 á '