Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-18 / 194. szám
1972, aug. 18., péntek ETSZAK-MAGYARORSZAG 5 kimaradozok Í >tt et es icata gy nevezik az Ózdi Kohászati Üzemekben azokat a dolgozókat, akik — általában a l'i- - telest követő napokon — 111 ' "em jelennek meg a imm- .. m?]kahelyükön. A legtöbb vál- ozonsrt kilátnál ilyen esetekben je- Ma! lantos anyagi hátrányt oko- >. Chili zö fegyelmi büntetést szab- k olya nak ki, újabb kimaradások otasa esetén kikeresik az igazéig net lattanul hiányzó dolgozó anciaot munkakönyvét a nyilván- sehsaio tartóból. dá Az ózdi kohászat „elitéiül *őbb”. Talán éppen ez , , “kozza, hogy az igazolatlan 1V rna‘|l>tulas—ások ar:-.ya meglehetősen magas a megye a r többi vállalatához viszonyítva. Egyetlen gyárrészlegben I" a finomhengermuben — fii év elejétől június végéig Jdolgozó 359 munkanapot * hiányzott igazolatlanul. Ha "sszcha son 1 itásul irtegem lit - .lük, hogy egy-egy dolgozó 1)9 ..h( “apónla mintegy ezer fo- egym;g rint értéket produkál, a fi- zlus Unom hengermű kimaradó/,ói -} S7.nt'~ elvileg — 359 ezer fonva -Mrint kárt okoztak a válla- lálkozíjlatnak hat hónap alatt, yi szítj Az új gazdaságirányítási l tan útrendszer bevezetése után idalkefl, feléién költ munkaerőmoz- enteüí Sás nem érintette számotte- gyar Ti 'oen az Ózdi Kohászati megtaíÜzemeket. Miközben az ország és a megye nagyválla- sek kdlátainál százával üresedtek j páva [meg az öltözőszekrények, i Tolflözdon mindössze 30—10 ■egszertpmbcr hiányzott a mintegy 5k lei!1« ezer dolgozói foglalkoz- indős. / f*tó nagyvállalat iizemei- ira mef “öl. Nem kellett és jelen- alabba- k sem kellene attól tarpéidá ír-i,oRy f(a mu"kafeByr ,eni szigorítása olyan lct- 1 évesfijSzámhiányt okozhat, ami li pávíkárosan befolyásolja a terhelést. A munkafegyelmi — és c*en belül a baleseti — helyzet javítása fontos feladata a kohászat üzemeitek. Az engedékenység, a *a*aság szervezetlenséget hedmenyezhet, s ez vég- j “fedmény ben sokkal nagyobb veszteséget okoz, hint a munkafegyclmi vét- |T ségek miatt megregyelme- & íeU, vagy felmondással tá- J '»zásra kényszeritett dolgozok hián.'a. Átfogó — és kellően szigorú — inlézkcdésekct még "ein alkalmaztak, szórványosán, inkább kampányszerűen került esak napirendre a munkafegyelem Javítása. szigorítása. A Szembetűnő munkafegyclmi hiányosságok hatékony intézkedéseket sürgetnek. —magyar— — hód negfogt a szol íygattá íz nég)|, li ma) ősi óivá leg érd ik mi yurmá- igazi iú. mente sl vérei esi n á hét ái S] etek iért isban. :i-ki el k író let. el goá 5 ilom a így va' mokka enfog'1 Köri! .'ereke' : ..Kefl esi1 fii 1 az óvö| íznek. máris ■sztitiák a Sajót Az idén vízre helyezik .hazánk egyik legszennye- ■ttobb folyója, a Sajó vi- then szinte már minden '“fény kipusztult. A folyó , :ebnyezeUségének csökkentére a nagyüzemek intéz- eÜési terveket készítettek | ezek végrehajtása már formaiban van. A közeljövőben, a folyó i 'hármenti szakaszán elhe- ’“Zik az első automatikus 1 ^nny vízészlelő, jelző és mé- állomóst. Ez egy úszómű lsZ, amely távvezérléssel 'Zli a folyó szennyezettségek nagyságát. így megállítható lesz. hogy a már s9h hszlovák területen erősen -hnvezödö víz minőséget iyen mértékben rontják övább a Sajó völgyébe tele- hazai üzemek. Az. úszó Síelőmül még az idén vízhelyezik. Az üzemszervezés korszerűsítése a hegyaljai szövetkezetekben Az átlaa alatt és fölött 1. A gazdaságirányítás új rendszerében a beisö üzemi mechanizmus nem mindig és nem mindenütt alkalmazkodott a technikai fejlődéshez. Különösen az üzemszervezési fogyatékosságok gátolják a termelékenység növekedését, az eszközök észszerű kihasználását. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben I is kutatják azokat a korszerű üzemszervezési módszereket, amelyek megfelelnek a gyorsuló műszaki-technikai haladásnak. A következőkben a Tokaj- hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége köz- gazdasági elemzései alapján ismertetjük a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járás szövetkezeteinek leginkább időszerű üzemszervezési kérdéseit. Szembetűnő, hogy a műszaki-technikai fejlesztéssel nincs arányban a termelési érték növekedése. A szövetség területén az egy dolgozóra tagra jutó állóeszköz- érték az 1969. évi 21 800 forintról két év alatt 34 600 forintra nőtt, ez 58,7 százalékos átlagnövekedés. Ugyanez időszakban az eg.v dolgozó tagra jutó tényleges termelési érték évi 36 600 forintról 44 300 forintra emelkedett, ez viszont csali. 21 százalékos növekedés. Szélsőséges eltérések sárolni kénytelenek szálas- és silótakarmányt, míg másutt, a megtermelt szálastakarmányok tetemes hányadának az értékesítése okoz gondol. Vonakodva változtatnak a szövetkezetek a hagyományos. elaprózó növénytermelési szerkezeten, pedig a 10— 20 holdon termelt növények hozama nem sokat, nyom a latban, viszont egy soY problémát vet fel a növényápolásnál. a gépesítésnél, a munkaszervezésnél. Az állattenyésztés szerkezeti változása gyorsabb ütemű, jobban igazodik a helyi adottságokhoz. Az 52 szövetkezet közül 48 foglalkozik az alapvetőnek számító szarv a smar h a-ten y ész léssel. Ezt. az ágazatot csak ott számolták fel. ahol a kedvezőtlen üzemi méretek nem lettek lehetővé a korszerű feltételek megteremtését. Nagyüzemi sertéstenyésztéssel 28 szövetkezel foglalkozik. Összességében ez az ágazat. gazdaságos. Feltűnően sok he 1 y ült f elszá m ol t á k azonban a juhtenyésztést, azzal az indokkal, hogy kevés a hozzáértő juhász, s a juh- tartás — jelenlegi formájában — nem elég gazdaságos. Pedig mindkét járásban olyanok a természeti körülmények. hogy jobban ki lehetne használni a juhtenyésztésben — elsősorban az intenzív hizlalásban — rejlő lehetőségeket. ját kereskedelmi tevékenység, az építőipari és a mezőgazdasággal összhangban álló egyéb ipari tevékenység hajtotta a legtöbb hasznot. A termelőszövetkezet sajátosan kettős — gazdasági és társadalmi — jellegéből adódóan az üzemszervezési kérdésekben csak a csoport- és az egyéni érdekek körültekintő mérlegelésével lehet megnyugtatóan dönteni. A tagsági viszonyból eredő munkakötelezettséghez jogos igényként társul a munka- feltételek javítása. Ugyancsak sajátos helyzetet teremt a célravezető döntések meghozatalában a szövetkezetek konkrét munkaerő- helyzete; jelesen a tagok elöregedése, a nyugdíjasok és járadékosok arányának állandó emelkedése. Emiatt a j gyakoribb gond a fogyó emberi munkaerő helyettesítése fokozott gépesítéssel, kemizá- lással. Bonyolítja a helyzetet, hogy néhány szövetkezetben viszont időszakonként a meglévő dolgozók foglalkoztatása. a rendszeres munkaalkalom biztosítása okoz problémát. Korszerű üzemszervezés elképzelhetetlen elegendő szakember nélkül. A két járás területén azonban jelenleg is Dobozolják a zöldborsót A Hatvani Konzervgyárban megkezdődött a zöldborsó-szezon. Az idén 1200 vagon borsókonzerv készül. Képünkön: dobozolják a zöldborsót Melyik a legjobb öntözés? Érdekes kísérletek Az átlagtól igen nagyok az .eltérések az egyes szövetkezetekben. A takt-aharkányi Petőfi Tsz-ben például a vizsgált időszakban jóval mérsékeltebb az állóeszköz- érték abszolút, és százalékos növekedése az átlagtól. Az egy dolgozó tagra jutó termelési érték pedig jócskán meghaladja az átlagot, de a „tényleggs„termelési érték növekedésé még itt is elmarad 3 százalékkal az állóeszközökétől. Átlag fölött iek az eredmények Hercegkűton, Sátoraljaújhelyen, a sárospataki Kossuth Tsz-ben. s még néhány szövetkezetben. Külön figyelmet érdemel a ketlézlői Dózsa Tsz eredménye: itt két. év alatt mindössze 5.4 százalékkal nőtt az egy dolgozó tagja jutó állóeszköz- érték — 34 900 forintról 36 800 forintra —. míg az egy főre jutó tényleges termelési érték 47 800 forintról 57 ezer forintra emelkedett. A növekedés tehát 19 százalékos, vagyis több mint háromszor gyorsabb a beruházástól! Az átlag alatt marad viszont tíz szövetkezet eredménye, s közülük hatban a nagymérvű beruházások ellenére az élő munka termelékenysége — az egy főre jutó tényleges évi termelési érték — 1969-hez viszonyítva abszolút, mértékben is csökkent 1971-ben: Sóstófalván például 32,8 százalékkal, 43 300 forintról 32 600 forintra. Az átlagtól eltérő erednie-, nyék a munkaszervezés és az üzemszervezés hatékonyságának a különbözetét tükrözik. A tényleges termelési érték viszonylag lassú növekedésében hátráltató tényező a termelés szerkezete, a beruházások kedvezőtlen szerkezeti megoszlása — például az épületek túlnyomó részaránya —, valamint az állóeszközök nem megfelelő kihasználtsága. Szerkezet változás A termelési szerkezet kialakítására még mindig az útkeresés jellemző a szövetkezetek többségében. A növénytermesztésnek. mint az egyik fő üzemágnak még sok közös gazdaságnál nem alakultak ki a legmegfelelőbb arányai — sem a többi üzem- ághoz viszonyítva, sem az üzemágon belül. Néhol a helytelen arányok miatt vähejlódő L iegészítő tevékenység A legutóbbi években örvendetesen fejlődött a hegyaljai szövetkezetekben a kiegészítő üzemágak tevékenysége: 1971-ben az árbevételek 20.6 százaléka már ebből származott. Bz a kedvezőtlen természeti adottságú gazdaságok számára biztató eredmény. Sorrendben a saA Miskolc városi ós iárósi Rendőrkapitányság értesíti a város lakosságát., hogy augusztus 20-án a Majális-parkban, a Köpüsvölgyben rendezendő ünnepségekre érkező jármüvek közlekedésével kapcsolatban az alábbi közlekedési korlátozásokat rendeli el: 1. Miskolc III. kerületében, a* Árpád utcában (a villarpos végállomástól a Papírgyárig terjedő útszakaszon) augusztus 20-án reggel 6 óráiéi este 8 óráig az állati erővel vont járművek közlekedése tilos. 2. A papírgyári autóbuszvégál- loniiás és a Csanyikvölgy elágazás között levő útszakaszon jármüvek részére a várakozás tilos. 3. Az ünnepségre érkező autó» buszok és tehergépkocsik a Köpüsvölgyben. a személygépkocsik es mól okerékpárok a Csanyikvölgy ben pa rkí rozhatnak. 4. Reggel 8 óra után a Majális- park területére csak külön jelzéssel ellátott gépjármű vele mehetnek be. Városi Rendőrkapitány sátr Ezen a napon a Miskolci Közlekedési Vállalat villamos- ér autóbuszjáratait az alábbiak szerint közlekedteti; A villamosjáratok reggel 6 és este 8 óra között l-es számjel- v zéssel ellátva. Tiszai pályaudvar —DiésgyŐr végállomás viszony latban 3.3—4 percenkénti követési időben közlekednek. A vasgyári célforgalmat, fenti idő alatt O-a* körjáratok bonyolítják le. Az 1 sz. autóbuszjáratokat ar. Ady-hidtól. illetve a Marx tértő * külön is megjelölt, rásegítő betétjáratok erősítik meg, így Tiszai pályaudvar—Papírgyár között 9 percenként. Ady-hld—Papírgyár között 3 percenként. Marx tér—Papírgyár között 3 percenként, míg az 5-ös jelzésű autóbuszjáratok 10 perces időközökben közlekednek. Az említett autóbuszjáratokon történő utazás esetén a viteldíjak a következők: Az l-es vonalon odautazásnál; Tiszai pályaudvar—Gyula utcától Papírgyárig 2 db 2 forintos (4 forint). Marx tértől—Papírgyárig 1 db 2 forintos (2 forint). Az l-es vonalon visszautazásnál; Papírgyártól Marx térig l db 2 forintos (2 forint). Papírgyárit'1 Gyula utcji—Tiszai pályaudvarig 2 db 2 forintos (4 forint). Az IM-es és l.2-es bérletek a megfelelő vonalszakaszon érvényesek. Tarcal óm Permetlé és műtrágya az ömözöcsövefcben Az Észak-magyarországi hiányzik 11 főmezőgazdász, 9 főállattenyésztő, 3 főkertész, 3 főkönyvelő. 6 üzemgazdász, és 5 jogtanácsos. Égető a szakmunkáshiány is: különösen kevés a szarvasmarha- tenyésztő. a sertéstenyésztő, a juhász, a traktoros és helyenként a kertész. Berecz József (Következik: A megoldás lehetőségei) A7. 5-ös vonalon Marx tér—Papírgyár 1 db 2 forintos (2 forint). Marx tér—Lillafüred 2 db 2 forintos (4 forint). Papírgyár—Lillafüred i db 2 forintos <2 forint). A7. egyidejű tömeges visszautazás zavartalan lebonyolítását Vízügyi Igazgatóság nagyon érdekes, s az épülő újabb, valamint a felújításra kerülő régebbi öntözőrendszerek szempontjából nagyon fontos öntözési kísérleteket kezd ez ev őszén Tárcái határában, A vízügyi igazgatóság már ezt megelőzően is folytatott mozgó jegyárusok, valamint a ; Papírgyár végállomáson erre a I célra kiképzett felszállóhelyek os ott a földön elhelyezett jegyéi- vényesitő készülékek segítik elő ; Miskolci j Közlekedési vállalat j különböző öntözési kísérleteket. Igv például Gelej határában nagyon eredményesnek bizonyult a legelöterületek újszerű, műbörtómlös öntözése. A tárcái i kísérletektől azonban ennél is sokkal jelentősebb tapasztalatokat várnak. A Tisz^ II. vízlépcsővel kap^ esolalos öntözésfejlesztési beruházások során ugyanis itt épül meg az égjük legjelentősebb, főleg szőlők esözte- tését szolgáló, 2400 holdas öntözőfürt. Az ősszel kezdődő kísérletek hivatottak arra, hogy ezt az öntözőfürtöt már valóban a legkorszerűbb, a legkevesebb munkaerőt igénylő berendezésekkel, öntözési módokkal üzemeltethessék. A kísérleti öntözötelep megépítésére a vízügyi igazgatóság mintegy 200 ezer forintot fordít, A kísérleti parcellákat a To- kaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát nagyüzemi szőlőiben állítják be. A beépített.^ öntözővizet szállító csőhálózat úgynevezett teljes „ besü rí tét tségű ” lesz. Énnel tehát, öntözés esetén a csöveket mar nem kell „vándorol tatni”. legfeljebb csupán a szórófejeket kell áthelyezni. Sor kerül majd a kísérleti parcellákon a természetes csapadékot pótló, esőztető öntözésekre, őszi aszúsitó öntözésre és számos más kísérletre is. így például a területet teljesen lefedő, tehát a szőlők minden pontjához elérő csőhálózattal szeretnék megoldani a permetezéseket, a szőlők vegyszeres növény- védelmét is. Ugyancsak lehetőséget keresnek majd arra. hogy az öntözővízzel együtt juttassák ki a kísérleti parcellákra a műtrágyákat is. A tervek szerint az öntözővízzel akár alapt ragyának, akár levéltrágyázás formájában is kijuttathatják a műtrágyáiéi ősegeket. Olyan elképzelések is vannak, nogy az újszerű öntözési berendezések segítségével. az öntözőn* t területén a fagykároktól is ment.*it- hetik a szőlőket. (P. s.) . ! 5 Augusztus 20 közlekedési rendje
