Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
1972. aug. 17., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 t egyénk egyik legnagyobb j'tteiösüövetKeaeti gazdasá- a sárospataki Kossuth Tsz idén rekordidő alatt. 18 i munkával takarította be “ mint 900 hektárnyi ga- ^termését. A kiemelkedő drnény elsőrendű tényezőéit a jól szervezett nyári hkaversenv. A szövetke- vezeiősége a versenyhiig értékelése alapján O’ános elismerésben és Jutalomban részesítette a hkában leginkább kitűnt adókat és személyeket. .két legjobb kombájnos lgad tagjai 8000 forint ju- [don osztozhattak. Szép f'eget. kapott a t érmény- ... P'ító és a szalmarakó brí- Safki I A szalmabálázók köII i| Ilii _____________________ v izsgálj ztül né WÍenyér és kenyér arcát J rierjénl , de a‘jdlsözsolcán. a Pokolcsárda tőszomszédságában, vadonatúj j a jo^fC-áruház hívja, csalogatja a vásárlókat. Nagy is a forga- 1 'ettesitr. hiszen a polcok roskadásig telve áruval, van válasz- ' zhet, aj- Bár az udvariasságból is ilyen bőség lenne. Mert ez utób- elbuld! Eléggé szűkén mérik a pult mögött. Különösen egy ala- i zigorúífd.V termetű dolgozója a boltnak ..jeleskedik” főként a ki- íyen felezésekben. Mindenesetre a 14-én este háromnegyed hét- j em sejC förtént epizód ezt igazolja. . férfi tért be a boltba és kenyeret kért. an tátr Nincs, csak ez az egy szikkadt vekni — mondta az emtlen el, eladó. Aki másodszorra kérte az árut, javasolta: oszzül személy szerint Hideg András és Vass István, a tar- ióhántást végzők közül Polik János, Molnár Sándor és Mit- ró János érdemelt külön jutalmat. Jeles érdemeket szereztek az új gabonaszárító üzem építői és szerelői. Nekik köszönhető, hogy az idei termést már helyben száríthatták, s kiváló minőségben értékesíthették, illetve tárolhatták. Ezért az épilöbrigád tagjai 3000 forint, a szerelőbrigád tagjai pedig több mint ötezer forint jutalmat kaptak. A munkálatokat irányító Simái II. János vezetőszerelő és Du- rányik Sándor vezető villany- szerelő 2000. illetve 1000 forint különjutalmat érdemeli ki. lég or<j?ariák meg rajta. A vevőtárs bele is ment ebbe az egyez- 3, hogy!??' de nem így alakult a väßar. Az eladó egy hirtelen 8. májl-blattal — miközben az első számú vevőt kérte, hogy a dia[í°n — az egész kenyeret annak adta. aki kompromisz- még l1*10* javasolt. rilincsy szikkadt kenyérrel kiszolgált vevő sem volt rest: kérés íindvégsül js várakozott. Kíváncsi volt arra. mi történik. Az törülné Sri- hogy mégis csak akadt — a pult alól — egv friss ke- isősorbri’ amit dugva akart átadni a várakozásra intett vásár- > Jacqi1. > miközben a szikkadt kenyér tulajdonosát így oktatta alaki*! _ ik. f kapott kenyeret? Ha nem tetszik, hagyta itt. l'Zzel elintézettnek tekintette az ügyet. Mint kiderült, a kenyeret a szomszédos Pokolcsárdának szánt mennyi- ■jhől emelte le, és adta így el. A kérdés most már csak d í ’hit szólt ehhez az eljáráshoz a csárda vezetője, s végűi, * |®8l kérdezte a mellőzött vevő. hogy az ő pénze talán P olyan, mint a másé? Mindent egybevetve: az ilyenfajta fU’ás egyáltalán nem használ a zsolcai ABC jó hírének. t. r. kellen1' Víz után kutatnak I árják az csóí Azok a városok, amelyek nem rendelkeznek nagyobb folyóval, különösen rossz helyzetben vannak az ivóvíz ellátást illetően. Miskolc, ez a gyorsan fejlődő iparváros is hasonló nehézségekkel küszködik. A varos egyedüli víztartaléka a Bükk-hegy- ségben van. E hegység a többi mészkőhegységhez hasonlóan karsztvizet rejt, ennek felkutatása jelentős feladat. A karszt- és barlangkutatók Borsod megyei csoportja — a debreceni és tótkom- lósi barlangkutatók segítségével — néhány napja kezdte meg a hegység különböző pontjain a kutatómunkát. A 85 tagú kutatócsoport a Bükk karsztforrásait és vízgyűjtőit vizsgálja. A geológusok. a hidrológusok, az egyetemisták és a középiskolások olyan objektumokat keresnek, amelyek később Miskolc vízellátási gondjain enyhíthetnek. Különös figyelemmel vizsgálják a Bükkben levő dolinákat, víznyelőket és a karsztvíz föld alatti mozgását. A kutatómunka folyamatos. és előreláthatólag szeptember elejéig tart. Egyes csoportok — például a Herman Ottó barlangkdtató csoport — éjjel-nappal folyamatosan dolgoznak. A hét elején tartott, munkaértekezleten megbeszélték a további munkát. Az elkövetkezőkben a legjelentősebb feladat a felszín alatti vizek mozgásirányának megfigy elése. A kutatómunkát rendkívüli módon befolyásolja az időjárás. Az elmúlt napok csapadékhiánya erőteljesen akadályozza a legjelentősebb vizsgálatok előrehaladását, mivel a karsztvízkutatás elengedhetetlen kelléke a megfelelő mennyiségű csapadék. m. e. Az egységek alatt Tervtáron, a D 14-es fronton Palonesár Imre a dobsonos egységekkel előbbre lép. Foto: Laczó József A Volgogradi koala jfinomi- tó üzemben nemzetközi szemináriumot tartottak. A részvevők — a KGST-tagorszá- gok olajfinomító üzemeinek dolgozói, kutatói, tervezői — kicserélték tapasztalataikat a kőolajipari berendezések alkalmazására vonatkozóan. Korábban ellátogattak az NDK. a csehszlovák, a magyar. a román és a bolgár rokonvállalatokhoz, ahol megismerkedtek az üzemágban alkalmazott műszaki újításokkal. A széles körű véleménycsere eredményeként javaslatokat terjesztettek a kőolaj- és gázipar kérdéseivel foglalkozó állandó bizottság elé. fán K /ed, helj filmvij nU%íl MK-műhely Ozdon az aiijj i egy fí tkülés. ekes fa két ul . Funes. napokban rbár a gép- a máDozgsi munkákat kezdik E h»Sz Ózdi Kohászati Uze- mtésüKf egyik beruházásánál. A hány »'?8csépányl térségben épü- mes, KP közlekedési TMK-mű- ad a nagycsarnoka látható a ph. Ebben kap majd he- enedeld a mozdony-, a bagger- és a kocsijavító rész. A ‘éjyhez több kisebb javí- J'észleg. iroda, valamint ;‘ális épületrész tartozik 1 a kiszolgáló lélesítmé- én kívül. ‘130 milliós beruházásnak j az elmúlt év végéré el volna készülnie, de az kötetbe1. Kohászati Üzemek két 1734- 'beruházásának elsőbbséia »ljegyzf I® főleg a vallon1. V) munkájú a kivitelező vallon1^' munkájának elhúzódj tat1, miatt csak 1973. július tárrésí^ helyezik üzembe. >uácsw építkezés során — Hven P’nek a látványosabb. épfőisMeti szakaszában még jkó BC'üzö munkaintenzitásról emlék födhettünk meg —. szásef a rf kényszerhelyzettel Kellett ír. BO ’benéznie a beruházónak népről ^kivitelezőnek. Az egyedi j'kal végzi Kivitelező most tjabb Ij élelö létszámmal dolgo- n veri az építkezésnél, s ebben E szá.6vhen valamennyi építe- Juhf'és gépalapozási munkát ■vő n, íf 'iez' xla, Cíp eredetileg két és fél ihály Is aiunka tehát csaknem 4 A kői alatt fejeződik be. Ez is an?j | ehssetre elgondolkodta- éppettl 1,szen ez a határidöcsú- lés mi?j 'anyeges többlelköllsé- a légin.1 J?nt. Pedig nem ez len- i célunk ... m. t. i. Kicsi a világ zükebb rokonságomJ ban a nyár a vendéglátás jegyében zajlott. Rokonok, ismerősök jöttek Szlovákiából, Csehországból, a kelet-németországi Rudolstadt bál, s Chicagóból. Együtt több mint nyolc hetet vendégeskedtek Miskolcon. Ellünk, ittunk velük nagyokat, hol itt, hol ott. attól függően, kinél tartózkodott éppen a külföldi rokon, barát. S most aztán, mint a vándormadarak, ha megérzik az ősz illatát, elmentek. Olykor-olykor kiszökött szemünkből a könny a búcsúzáskor: legkisebb testvéremet például másfél éve nem láttam, s most ismét jövő karácsonyig elszakadt tőlünk. A’em mondtuk, de mindannyian arra gondoltunk a búcsúzások pillanataiban: látjuk-e még egymást, találkozunk-e? Kezünk. tekintetünk, hangunk mindegyre ezt kérdezte. Meg az öröm perceiben sem hagyott nyugton bennünket a gondolat, hogy jövő ilyenkor is így tudunk-e majd beszélgetni, iszogatni egymással? Ai ám. iszogatni. Mert ha vendég jön a házhoz, inni kell. Hát még ha külföldi vendég! Akkor már csak jó bort. illik inni. Messziről hazajött öcsénk tiszteletére anyánknál jött össze a csalná: a két öreg. az öt testvér (/■ét-háromévenként ha sik°rül így találkoznunk, veáin hogy szeretjük egymást!). a feleségek, a gyerekek, voltunk vagy húszán. Hegyaljai bort ittunk, Taly- lyaról valót. El is érzéke- nyitette anyánkat, apánkat. Könnyeztek, s azt rebesgették: de jó, hogy ilyen kicsi a világ! Mi lenne, ha kétszer akkora lenne, mint amilyen? Még ritkábban találkoznánk rokonok, testvérek. barátok? Ezen aztán elgondolkoztunk. Kicsi-e valóban a világ? S mi van messzebb: a cseh—lengyel határhoz közeli Nővé Mesto, a thürin- giai Rudolstadt, vagy az észak-amerikai Chicago? Tibi, aki a legmesszebbről jött. sok ezer kilométernyi távolságról, a leghamarább érte cl a régen látott magyar határt. Aki csak Kassáról jött. alig harmadany- nyi idő alatt ért ide, mint ö Chicagóból. Mégis, ö mondta, egyedül, hogy nem is olyan kicsi a világ, mint hisszük, még a technikai csodák korában sem. Hiába csak néhány óra repülővel a föld másik oldala, ha valami történik a világban, csak öle kerülnek a legmesszebb. A ma alig nyolcórás út hosszú hónapok, évek alatt sem bejárható távolságra szélesedhet... Mi minden szóba nem jön egy-egy ilyen találkozáskor! Magyarságunk például. Magyar-e az, meg tud-e maradni magyarnak, akii mesz- szire sodort az é'et, aki egy másik nemzet nyelvén is kénes már gondolkozni, akinek már az állampolgársága is megváltozott az elmúlt negyedszázad, évtizedek alatt? Szükséges-e, hogy magyar legyen érzelmeiben, vagy legalábbis annak higgye magát? Ér-e valamit, ha gyermekét magyarul tanítja, ha a több ezer kilométerre levő kertbe Magyarországról származó paprikamagból nevel termést, ha ötször annyi Petőfit, Adyt, József Attilát olvas ott, mint olvasott, vagy olvasna itt, ha százszor nagyobb becsben tart ott mindent, ami magyar, mint tartott, vagy tartana itt, közöttünk? Olykor aztán elragadtak bennünket az indulatok, elfajultak a viták, a békésnek indult beszélgetések. Árpival például ott kezdtük, hol magasabb az életszínvonal, náluk, az öcséméknél, az NDK-ban. vágj/ itthon? Végül azon zord ültünk össze, jó. vagy rossz kocsi-e a Trabant... M ost már elmentek mind. Az idén legfeljebb Kassáról várhatunk mar csak látogatókat. Elmúlik lassan a nyár is, vége a vendégeket csalogató meleg hónapoknak. Aztán megjelennek majd a statisztilíák. hogy hány- százazer, vagy millió külföldi töltötte nálunk a nyarat, mennyien utaztak tőlünk. S akkor újra felkiáltunk nw.id: kicsi a világ! Csak ilyen is maradjon Ny. I. Az újjászülető Várhegy Szakszövetkezet A hegyaljai borvidék egyik legszebb, s kiváló furmintot, hárslevelűt termő vidékén, Szegilong és a bodrogke- reszlúri katlan között található az a terület, amelynek szőlősgazdái a bodrogszegi V árhegy Szakszövetkezetben tömörülnek. Annak idején, a megalakulás utáni első években, amikor a mai szakszövetkezet még csak mint hegyközség működött, sokan nagy reményeket fűztek a „Várhegyihez. Nemcsak a szegi- longiak csaknem 300 hold- nvi, hagyományos szőlőinek voltak jó patronálói, hanem meg is kezdték a közös, mar nagyüzemi művelésű szőlők telepítését. El is jutottak odáig, hogy (56 holdat betelepítettek. © Tovább azonban nem fejlődött, erősödött a hegyközség, illetve később a szak- szövetkezet. „Megálltak” a telepítéssel, s nem jutott erő arra sem, hggv jobban hasznosítsák azokat a Bodrog- zugban levő rét- és iegelö- terüleleket, amelyekkel a szakszövetkezet rendelkezik. Sajnos, az utóbbi években a hegyközség gazdálkodása sem volt a legszerencsésebb, s az előző évet is veszteséggel zárták. A Várhegy Szakszövetkezetben járva Bartha Lajossal, az új elnökkel beszélgetve most mégis örömmel állapítható meg, hogy újjászületőben van a szegilongiaknak ez a közössége. Nemcsak álmodoznak az előbbre mozdulásról, nemcsak tervezgetnek. hanem már munkához is láttak. Az első cél: a veszteség ..kigazdálkodása”. a gazdálkodás nyereségessé tétele, ezzel egvidő- ben a szakszövetkezet fejlesztése, minden terület, minden lehetőség jó kihasználása. Az első volt, hogy a közös szőlőkben elvégezték a szükséges pótlásokat. Sor kerül majd a 66 holdnyi terület egy részének korszerűsítésére is, hogy azt valóban nagyüzemi módon, gépekkel művelhessék. A terméskilátások jók, annak ellenére, hogy július elején a legszebb dűlők, az úgynevezett Csirka és a Cigány alapos jégverést kaptak. A hegyközség tagsága a leszerződött 4500 hektoliter mustnál még így is mintegy ezer hektoliterrel többet tud majd az idén értékesíteni. A legnagyobb előrelépést a bodrogzugi területek, a több száz holdnyi rét és legelő megfelelő hasznosításában tette a szakszövetkezet. Az előző években szinte semmi hasznot sem hozott ez a terület. Az idén 300 szarvas- marhát tartanak a Bodrog- zugban. Az állatforgalmival kooperálva vállalták, hogy ezen a zárt részen nevelik fe] azokat a teheneket, amelyeket a tbc-mentesítés során el kell távolítani a környező községekből. Ezek a pozitív szarvasmarhák nagy hasznot hajtanak a szakszövetkezet számára. A bodrogzugi réteken, legelőkön szinte „ingyen” tudják tartani a jószágot, majd később vállalkoznak a tenyésztésre természetesen nem alkalmas borjúszaporulat felhizlalására is. Az így szerzett bevételt azután a közös szőlőterület fejlesztésére, gépesítésére fordítják. Már a közeljövőben 20 holdon telepítenek új, nagyüzemi szőlőt, mégpedig a legkiválóbb fajtájú sárga muskotályt. (p. s.) Figyelmeztető statisztika Csehszlovákiában közzétettek az elmúlt negyedszázad közlekedési baleseteit összesítő statisztikát. A szomszédos országban nagyon szomorú képet mutat a közutak- nak ez a fekete krónikája. A 25 év alatt egymilliónál több. pontosan 1 005 459 közlekedési baleset történt, lí balesetek során 37 234. tehát közepes városkányi ember veszítette életét. A súlyosan sebesültek száma 207 ezer, a könnyebb sérüllek száma pedig több. mint 446 ezer volt. A statisztika szerint 1947- töl napjainkig több, mint háromszorosára nőtt az évente előforduló közlekedési balesetek száma. Átlagosan minden 27. balesetnek volt egy-egy halálos áldozata. Olajliáiifászok tanácskozása , I nyári iparkodás jutaima
