Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-13 / 163. szám

1972. július 13., csütörtök

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

<áját; szánj imot s m itt, f

Felkészülten

iogadía

Felkészülten fogadta az országutak csúcsforgalmat az ÁFOR. Felújították, megfiatalították a benzinkutakat és 40 új töltőállomást is tizembe helyeztek. Így az országban már 430 helyen mérik a benzint.

A 40 új töltőállomást a nagy forgalmú főútvonalak mellett és az idegenforgalmi centrumokban állították fel. Ugyanezeken a helyeken növelték a szuperbenzin-kutak számát, is. A szakemberek számításai szerint a téli és tavaszi hónapokhoz viszonyítva 60 százalékkal nagyobb lesz a nyári benzinforgalom, sót, meghaladja a tavalyi fogyasztást is, előreláthatólag 25 százalékkal.

A mennyiségi növekedés mellett a kiszolgálás színvonala is javult. 220 töltőállomáson már fölszerelték a légkompresszort, es árusítják a különböző autóápoló szereket is. Gondoltak az éjszakai utazókra, s 40-nel bővítették az éjjel-nappal üzemelő benzinkutak számát. Több állomást találnak nyitva az utazók ünnepnapokon, ilyenkor 240 helyen lehet benzint vásárolni az országban.

Az A FOR idei büszkesége az új balatonvilágosi töltőállomás, amely az ország legkorszerűbb állomása.

sr'gv gépipari vállalatnál elhatározták, hogy az üzem több műhelyében is rendszere- ®” sen előforduló munkafolyamatot átszervezik, egy központi műhelyben csoportosítják. Az volt az elképzelésük, hogy a műhelyenként szétszórt, de azonos jellegű, azonos szaktudást követelő műveletsort sokkal gazdaságosabban, ésszerűbben és sokkal kevesebb munkással tudják elvégezni, egy műhelyben, egy művezetés alatt. Elkészült, az átszervezési terv, megindult a végrehajtás, s ekkor a látszólag egyszerű, s rendkívül racionális elgondolás majdnem megbukott, mert a munkások, akik eddig külön-külön műhelyekben végezték ugyanazt a munkát, enyhén szólva is, nem lelkesedtek az átszervezésért.. Részben, mert az új műhely felállítása a munkafolyamat központosítása valóban feleslegessé tett jó néhány embert. S bár nem küldték el őket a vállalattól, csak más munkakörbe helyezték, ez azt is jelentette, hogy ezeknek az embereknek tanulniuk kellett; elsajátítani az új munkakör ellátásához szükséges tudnivalókat és ez enyhén szólva szokatlan volt azoknak, akik hosszú éveken át rutinszerűen végezték eddigi munkájukat. Ráadásul a többségük nő, családos asszony volt. akik ismert okok miatt húzódtak a szakmai átképzéstől.

Gond volt azokkal is, akik a régi munkájukat végezhették ugyan, de az új műhelyben. Jól összeszokott brigádok bomlottak fel, a munkahelyi légkör szempontjából

lényeges személyi kapcsolatok szakadtak meg. vagy váltak lazábbá, egyszóval: az egyszerű munkahelycsere is rengeteg személyes problémát hozott magával.

A példa jól illusztrálja az üzem- és munkaszervezők egyik legnagyobb gondját: azt, hogy egy-egy szervezési megoldás nemcsak az elhatározáson múlik, nemcsak azon, hogy a gazdasági vezetők bizalommal, vágj' bizalmatlansággal fogadják-e a szervezők javaslatait, nemcsak a személyi, tárgyi és egyéb feltételek megléte, vagy hiánya dönti el, hogy a szervezők sikerrel dolgozhatnak-e, hanem az is, hogy mit szólnak a munka racionalizálásához azok, akiket ez a legközvetlenebbül érint.

A problémák megoldása azon múlik, hogy a szervezők és vezetők megtalálják-e az adott munkahely sajátosságainak megfelelő ésszerű középutat. Azt a megoldást, amely végül is a lehetséges határig figyelembe veszi az egyéni érdekeket és nem veszélyezteti a termelőmunka érdekeit sem. Ez pedig feltételezi —, amit sokan és sokszor leírtak, elmondtak már —, hogy a szervezők és gazdasági vezetők kölcsönös egyetértésben dolgozzanak: s persze feltételezi azt is. hogy minden nagyobb szervezési munkából a maguk jellegzetes módszerével részt vállaljanak a politikai, a társadalmi szervezetek is. Mert az üzem- és munkaszervezés — ilyen értelemben is — komplex feladat.

Íövnrí» tölti ötvene- dik életevet Keresztesi István, a hejőbábai Üj Elet Termelőszövetkezet partalapszervezetén.ek titkára. Baridtól érdeklődök, mindenki a legnagyobb tisztelettel említi a nevét. A Mezöcsáti járási Pártbizottságon a következő tömör véleményt mondtak róla: bar- , csak sok' Keresztesi István lenne a járásban. Egyszóval: elégedettek a munkájával. Többen így jellemezték: nyíltszívű, igazsagszere- tö, segítőkész vezető. Olyan ember, akihez mindenki bizalommal fordulhat ügyesbajos dolgaival. Ugyanakkor szókimondó, szemtől-szem be nyilvánít véleményt, baridról is legyen szó. S amit talán elsőként kellett volna említenem: hűséges katonája a pártnak, amelynek felszabadulás óta tagja.

Mint annyian mások, Keresztesi István is végigjárta az élet iskoláját. Megkóstolta a régi világ kenyerét, így hát megvan a véleménye róla. Gépésznek tanult, még a Horthy-rend szerben. Édesapjával — áld annak idején mint kocsis szolgált — éveken át együtt dolgozott az uraságnál. A család meglehetősen népes volt, hiszen kilencen voltak testvérek, ma már azonban csak hatan vannak életben.

A legnagyobb változást a felszabadulás jelentette életében. Nemcsak azért, mert a szó legszorosabb értelmében, ember lett belőle, hanem azért is. mert beléphetett abba a pártba, amelynek annyi mindent köszönhetett. Most is büszkén vallja, hogy az eszmébe vetett hite, kommunista meggyőződése megóvta minden megrázkódtatástól. Még a legnehezebb időkben, amikor közvetlen veszély fenyegette a munkáshatalmat, sem vált kishitűvé. Amikor pedig a munkás-paraszt kormány fegyverbe szólította a kommunistákat. Keresztesi István az elsők között tett eleget a felhívásnak. Azóta is tagja a munkásőrök nagy családjának.

A negyvenes évek végén ismerkedett meg közelebbről az ipari munkások életével, szerzett tapasztalatokat a mozgalomban. Több éven át mini: lakatos dolgozott a diósgyőri gyár vasútépítő üzemében. A szíve azonban visszahúzta a falura. Valahogy jobban érezjté magát a régi megszokott környezetben. Később úgy hozta a

sors. hogy mostani lakóhelyen. Hejöbábán telepedett le családjával együtt, öt évvel ezelőtt, 1966-ban választották meg az Üj Elet. Tsz pártalap- szervezetőnek titkárává. Azóta élvei a mintegy ötven párttag és a közel kétezer lélekszámú község lakóinak bizalmát.

Faragó Lajos, a járási pártbizottság munkatársa mondta el az egyik alkalommal, hogy a pártszervezet, amelynek élén Keresztesi István áll. milyen következetesen képviseli a dolgozók, a tagság érdekeit. Három évvel ezelőtt például az alapszervezet kezdeményezésére határozta el a vezetőség. hogy a munkából kiöregedett: tsz-tagoknak a rendes nyugdíjon felül havonként 100 forint járadék-kiegészítést folyósít. Ezt az összeget azóta is megkapják az arra rászorulók. Ugyancsak a pártszervezet kezdeményezésére fogadta el az igazeatóság, valamint a közgyűlés azt a javaslatot, melynek értelmében — természetesen a rendelkezésre álló anyagi fedezettől függően — megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik a termelőszövetkezetben dolgozó törasgárda-tagokat.

Mindez persze nem ment egyik napról a másikra. Sokszor éles vitákban, az érvek és a tények felsorakoztatásával kellett egy-egy intézkedés jogosságát, szükségességét bizonyítani. De megérte a fáradtságot, hiszen ez is. mint annyi más a dolgozók, a tagság érdekében történi.

Elmondták

pant nagy munkabírással látja el feladatát. Pedig van belőle elég. Mindenek előtt ellátja a párttitkári teendőket, ezen kívül elnökhelyettes is a tsz-ben. Tagja a Me- zőcsáti járási Pártbizotfsáénak, s egyben a fegyelmi bizottság elnöki tisztét is betölti. De van megbízatása =■ helyi csúcsvezetőségben is ugyanakkor meghatározót időközökben szolgálatot teljesít a munkásőrségben, s részt vesz a különböző gyakorlatokon. Felsorolni is nehéz, nem hogy eleget tenni ennyi megbízatásnak. Keresztesi István azonban minden területen egyformán helytáll. Vérében van a munka, hajtja a tenniakarás. szereti, ha jól mennék a dolgok. S elvárja, hogy mások is így gondolkodjanak.

U U

továtf

mm

Tervek egyesülés után

ponti épületben terveznek a közeljövőben nagyobbszabá- sú átalakítást. Mezőzombo- ron is megkezdődött az üzletház korszerűsítése, ebben élelmiszerüzlet, húsbolt és italmérés is helyet kap.

Terveik közöli a már említett áruház építésén kívül [ elsősorban a Szerencs nagy- ! községben megvalósuló üzletek a legjelentősebbek. Még a IV. ötéves terv időszakában új ABC-áruházat és bisztrói kívánnak építeni a csokoládégyár közelében. A mintegy 500 négyzetméter alapterületű létesítmény tervezése folyamatban van.

Sajószögeden is befejezték az árpa betakarítását

A legtöbb termelőszövetkezetben szervezettén, enne! fogva jó ütemben, zavartalanul halad a kalászosok betakarítása. Az oszlári Kossuth Tsz-ben Lendvai Gábor töagronómus a következőkről számolt be:

— Két kombájnnal dolgozunk a gabonaföldeken, s az őszi árpának már több mint a felét learattuk. Ezzel párhuzamosan halad a tavaszi árpa és a borsó betakarítása is. Ha továbbra is ilyen marad az idő, akkor idejében, a lehető legkisebb veszteséggel fejezzük be ezt a

nagy nyári munkát. Eddig már 12 vagon terményt szállítottunk be Miskolcra, a felvásárló vállalat raktárába.

A sajószögedi Dózsa Tsz- ben Dudla József elnökhelyettes adott tájékoztatást:

— Eddig mintegy 350 holdról takarítottuk be a termést, ami azt jelenti, hogy az aratás felénél tartunk. Az őszi árpát mór korábban betakarítottuk, a tavaszi áriba aratásával pedig ezen a héten kedden végeztünk, őszi árpából 16,5 mázsát, míg tavaszi árpából közel 17 mázsás átlagot értünk el

elvei

özös

nem

idesé- ál

sztet

tgy

az,(V

a 2<

amai

VICÓ';

csók® Ssf zét. /*' :. Bt mcgiif.

ováhty ni: tf megá'1 en i’f izott Ä ene. & ridó’f VvzC p aliktf i mii•

•a kü xan ok ü nag ven grain prof! iagya 'mzet

Az ÉAÉV Hernádi Pét er vezetésével működő, csaknem 50 tagú szocialista vasbetonszerelő brigád a befe jczcshez közeledik a duo-hengersor vasbeton alapjainak szerelésével.

.zocia 'elein m ha

rtásá

etmzfi

áthal az. ecj iá gfej idja.

ániuW

TO tí sem ti :ések| ég hí xs n/ rá f a cif t és $ ciprí? ra .Ujj ‘ Mai rémé'1. illám1'' ani |

kérei11

x. 01

Jk, tó'1' zvercü hívnál Föl l/i’> . Vezf i void

?4r nehéz a vasbetonsze relök munkája — hiszen vannak acélszálak, amelyeknek sú- Ja 37 kiló — mégis für ge ujjakkal szerelik a duo-födemresz betonacéljait.

Foto: Szabados György

Épül

I» r // *

hengermű

A Lenin Kohászati Művekben évek óta következetes fejlesztés tapasztalható, sorra hozzák létre az új, a korszerű üzemeket. A nemesacél program befejező részeként most építik a nemesaeél-íinomhengermü- vet, amely jelentős mennyiségű árut ad majd mind a hazai megrendelőknek, mind exportra.

Ancsák Mihály vasbetonszerelő a kiosztáshoz” tanulmányozza a rajzot.

Emberi sors

u ur\.

"nikrlremi Ülsö napjait éli a Sze- a S2e,es vidéke Áfész. amely

sak í%ezenencsi és y módi szövet- adsáű1re. a? fésülésből jóit let- tartotirii niúlt rapókban mjá- vovatfgi az első igazgatósa

Lesütötték. anoeiven megválás/.- ’sebb^vjonnan tisztségvise!őket Az ban éjtőség J Megválasztott ve/e- koztat'11 továbbiakban tájé- továl’í lezalí adott a ta8sáSnak íeriri'eredms. otl részközgyűlések de o; A én-v<-siöl is.

:n/ci sf .oífág előtt felvázolták

, illisak 'feleseket. Ezek reá- ivszkiJrenc^ A legfontosabb a Sze.rett-i,,, megvalósuló szupe- kívül faz felépítése. Ezen- iaclon, az eddigi köz-