Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-09 / 160. szám

1972. július 9., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 j Egészség védelmi tanácsok Vigyázat! r Ételmérgezés! A hasmenés egyike a leg­syaki'abban előforduló be- fsgségeknek. Oka legtöbb­ször bélfertözés, amelyet v»gy az élelmiszer elkészí­tése során elkövetett hiba, Vi>gy az étkezési tisztaság szabályainak elhanyagol hsa idéz elő. Legtontosabb szabály: az élelmiszerek védelme a fer­tőzéstől és a hűtőtárolás (a ■Régis bekerült kórokozók szaporodásának gátlása). Ezt ■iveil szem elölt tartani a ház­tartásokban is, a következők szerint: Bevásárlás alkalmával ügyeljünk iá. hogy a külön­féle élelmiszerek csomagolta kerüljenek a rendszerint túl­zsúfolt táskába. A földes árut (zöldség, gyümölcs) különít­sük el a hústól, .a tejtermé­kektől. a kenyértől stb. Tárolásra mind gyakoribb a hűtőszekrény a háztartá­sokban. Rekeszei, polcai az °|különíteU tárolást biztosít­ják. Ügyeljünk azonban, llr>gy például a nyershús le- 'e ne csepegjen a készétel- de. Rendszeres tisztán tartá- Vh'a fordítsunk gondot. Gyor­sán romló készételekből, hentesáruból mindig csak ’}r'n,yii.< vegyünk, amennyit ■'isse n el is fogyasztunk! pHhon ne raktározzuk, még hűtőszekrényben sem hosz- ■szabb ideig. Tízóraira, kirán­dulásra ilyesmit ne csoma­goljunk. Éléskamránk legyen na­gyon tiszta! Évente legalább dgyszer (a befőzések elölt) hészeléssel egybekötött nagy- tákarftását végezzük él. Rak la rozsuk külön a zöldséget, a szárazárut, a kész tésztái, a vükről és a tölt ételeket. Le­K.ven az ablakán szúnyog­háló a legyek ellen. Ha pincében tartjuk hidc­A másnapos ételeket, ma­radékokat inkább dobjuk ki! A takarékos háziasszonyok, maradékevők gyakran koc­káztatják és el is szenvedik az ételmérgezést! A tej kezelése is fonlos ré­sze az élelmiszer-higiéniának. A tej fertőződése számos módon bekövetkezhet, fejés vagy szállítás közben jut a lejbe kórokozó baktérium. Minden háztartásban fontos szabályként tartsuk szem előtt, hogy felhasználás elölt; a tejet mindig fel kell for­ralni! A tojás a húson és a tejen kívül a legfontosabb állati eredetű táplálékunk, szintén csak helyesen kezelve szol­gálja egészségünket. Az a fel­tételezés. hogy a kemény héj megakadályozza tojás belse­jének fertőzését — tévedésen alapszik. A tojások belsejé­ben nem ritkán találni kő­darabokat. sőt. baroimfiszék- lotet is. Így a kórokozó a to­jás belsejébe is bejuthat, vagy a felütésnél is fertő­ződhet. Ezért a tojást fél­használás előli; mindig ala­posan meg kell mosni. A nyers, vagy nem kellően főtt tojás fogyasztása álfalában nem ajánlatos. A gyümölcsök és zöldség­félék permetezése, leszedé­sük, szállításuk, tárolásuk és árusításuk közben oly sok szennyeződésnek vannak ki­téve, hogy azok gondos, fo­lyó vízben való megmosásá- nak fontosságáról beszélni már közhelyszámba megy. Kevesen gondolnak rá. hogy a déligyümölcsök a hosszú tárolás és szállítás so­rán még több szennyeződés­nek vannak kitéve, mint a nálunk termő gyümölcsök, és az egzotikus gyümölcsökre tapadó baktériumok távoli, ismeretlen, ezért számunkra különösen veszélyes betegsé­geket okozhatnak. Ezért a citromot, a narancsot, a mandarint, a banánt, a fü­gét. a datolyát különös gond­dal kell megmosni, meleg vízben! A salátákat és a főzelékfé­lékéi is alaposan meg kell Usztítani és bő langyos vagy folyó vízben kell mosni fel­dolgozás előtt. Az ételmérgezések és has­menései; megbetegedések nyári halmozódásában a le­gyek szerepe sem elhanya­golható. A legyek szemét­dombon, trágyában, piszok­ban tenyésznek. Ilyet ne tűr­jünk a ház körül! A szemetel tartsuk jól zár­ható edényben! Légy i rí á ára legjobb a Chemotox perme­tező anyag. Szagtalan, meg­öli a legyeket, emberre ve­szélytelen. \z ételmérgezések, a nyári hasmenéses megbetegedések megelőzhetők tisztasággal, magunk és élelmiszereink fertőzés elleni védelmével. Sz. KtPmLsszárenko: BÚTORCSERE Feleségem új import bú­torgarnitúrát vásárolt, ame­lyet a vendogszooaban he­lyeztünk el. — Ezután kizárólag a má­sik szobában ebédelhetsz, jobban mondva: lakhatsz — jelentette ki határozottan. —^ Ide pedig — mutatott az újonnan berendezett helyi­ségre — csak lábujjhegyen, kifejezetten a célnak meg­felelő puha papucsban jö­hetsz be! Természetesen csak néhány pillanatra! Ámbár legjobb, ha be sem jössz. Modern bútor, láthatod. Az ilyennek, azt mondják, a fér­fipillantások nagyban árta­nak. Ezzé] Kulcsra zárta a vendégszobát. Becses nejem később új hálógarnitúrát vásárolt, s ez­zel egyidejűleg én a kony­hába kerültem. Speciális pa­pucsomban azonban tehet­tem néhány kört a vendég­szobában. illetve a hálóban, hogy aztán a konyhában megoszthassam feleségemmel benyomásait. Rövid időn belül a kony­hába is új konyhabútor ke­rült. Azóta jegmkább a lép­csőit á zban la ózkodom. Egyszer, ahogy ott gubbasz­tok ' magasröptű intellek­tuális gondolataimba merül­tem jön a feleségem szend­vicsekkel. — Már megint dohányzó1.? — formed rám. — Tudhat­nád, hogy a füst megüli a lakást. Nekik tiszta, friss le­vegő dukál! — Ki az a „nekik”? — meredek rá. — A bútorainkról beszé­lek! Ezért hát nyugodtan lei jobb mehetsz két emel-er- lel. 1 .e.jjebh mentem. S ahogy ülök. ülök szendvicseimet majszolva, nyílik a szemben, levő ajtó. s megszólal az egyik lakófársKŐ. — Mit csinál maga itt? — Semmit. Megéheztem, hát eszem, .'avarja? — Dehogy, dehogy — sza­badkozik a szomszéd. — Jó étvágyat! Nem kellemetlen ill ücsörögni? — Ellenkezőleg! Nagyon jól érzem iti magam. Meg­szoktam. — Ha nem haragszik, meg­hívnám egy teára — szói és kedvesen beinvitál a vendég­szobába. A les. jó'esik. meg­köszönöm, jó ideig elidőzök nála. ^ a szók::lián állapottól szédül a feiern. — Holnap is jöjjön be — mondja a lakótársnő. — Al- máspite lesz. Másnap be is nézek egy kis ebéd előtti almáspitere. Később — mivel egyre gyakrabban járok —, már komplett ebédel kapok. Ha­marosan tegeződünk. Egvik alkalommal így szól hozzám a lakótársad; — Nem értelek, Vászja. Állandóan ’U tartózkodói a negyedik imelelen, de a f - kelésedet a hatodikra viszed. — Megszokás dolga az egész — váiaszo lam. s azon­túl a fizetésemet neki ad­tam. Ez rendben is lett vo'na, csakhogy: a lakótársnő új bútorgarnh urát vásárolt a vendégszobába. Ennek kap­csán átköltöztem a hálóba. Mikor aztán a hálót Is ki­cserélte, következett a kony­ha. A konyhabúiorcsere mán szokásomhoz híven indultam a lépcsőházira, de: — Nem, nem! Ezt már az­tán nem! — tiltakozott, a lakótársnő. — N.ncs lépcső­házi Még csak az hiányzik! Elvégre sosem lehet tud' i, ki szipkázna el! És a szoba egvik sarkában — lakóhelyé]- — egy kénye.- mesnek mondható szekrényt bocsátott r-mdeikezésemre (Fordította: líaratc Rozália) Közös érdek — Azonnal jöjjön, doktor bácsi! •— Mi történt? A húgom lenyelte a fagyipénzeinet! gén az. élelmiszert vagy ■'felt, legyük tiszta padkára, 'akarjuk le. hogy az. állatok meg ne mászkálják, .s ne hulljon - bele sem m i. A főzés, feldolgozás köz­ben a háziasszony mosson gyakran kezel! Ne kezdjen a lorlakrém keveréséhez pél­dául zöldségtiszlitás után, kézmosás nélkül! Különös gondossággal mossuk le azo­kat az edényeket, eszközökéi, amelyeken vagy amelyekben hyers és főtt éleit egyaránt ■águnk, keverünk. Ugyan­azon vágódeszkán például ■gén veszélyes baromfibo'n- fás, után a már fogyasztásra kerülő kész elel vágása, da­rálása. Kések, tálak, húsdaráló, habverő hatásos mosogatás hőikül sok baktériumot tar­talmazhatnak. Selejtezzük ki a--csorba edényeket, agyon- 'agdosott \deszkákat. Mosogatáshoz használjunk zsíróidószeiekéi. például Ult­ra port, vagy folyékony vál- l°zatail. Forró vízben öblit- '°i locsolgatással szárítsuk az edényeket.-.Nyáron nagyon fontos sza­koly, hogy frissen készüli eleieket fogyasszunk. Ha a ‘‘salad este jön .haza, inkább' ■ a csóróra főzzünk. Soha ne *'h'tsuk az. ételt órákig a lüz- '’őly .szélén, a későn jövőre arva. Ha 2 óránál többel hl az. étel. tálalás előtt for- '■fiuk fel újra, így elpusztul- !ak a benne elszaporodott ‘h'Xikozók. Kilőtt tésztákat, fh'ospnlacsintát csak az el- ‘ász.ités után, frissen fa­kasszuk meri ezeket táro- ,ls. után újra forralni nem h'h'-i. t-s'ígv gyakran okozni •1/ éielmérgezésiick. A képen látható 12 méter magas kísérleti helyiség fa­lai! üvegszálas szigetelő- anyagból képezték ki, pad­lóját pedig műszálak szöve­dékéből készítették el. Erre azért volt szükség, hogy a próbaszoba mentes legyen a kívülről beszűrődő hangok­tól, zörejektől, s visszhang,je­lenség se mutatkozzék ben­ne. Mindez elengedhetetlen feltétéi, a rádiótechnikai al­katrészek (pl. hangszórók) kipróbálásánál, a kényes műszerek úgynevezett akusz­tikai kalibrálásánál. Az utcák, üzemek zajszint- je egyre magasabb értékeket mutat világszerte, ami aggo­dalommal tölti el egészsé­günk őreit. A zaj ellen csak úgy lehet intézményesen har­colni, ha valamilyen módon mérni tudjuk annak intenzi­tását, s megállapítjuk az em­berre már káros és még meg­engedhető sz.inleket. A ké­nyes es érzékeny műszereket ilyen zaj- és visszhangmenles szobákban próbálják ki és hitelesítik. Zenei szakemberek, a szín­házak, a mozik tervezői, a hangfelvételi stúdiók építé­sének specialistái is jó hasz­nát veszik a/, akusztikailag tökéletes, azonkívül zajmen­tes helyiségnek, ahol kísér­let ei két elvégezheti k. A puli honvágya A társasághoz csapódó újdonsült ismerős — ha vagy mondásainak hinni lehel — hat nyelven beszél, és bejárta fél Európát. Bár­milyen témáról esik is szó, ö közbecsempészi, hogy bezzeg Párizsban így. Becs­ben úgy. — Ha olyan jó külföl­dön — robbant ki a társa­ság egyik tagja —, minek jöttél haza? — .4 puli miatt _ y l — Mi köze a kutyának a hazaszeretethez? — A: szégyenitelt meg. — A kutya? — Bevallom, egy kicsit, csavargó természetit vol­tam. Nem esküdtem örök hűséget a munkának, még kevésbé az üzemnek. Egy­szer aztán, hogy jó magyar turistaként leint jártam Becsben, nagyon latolgat­tam: szerencsét kellene próbálni. — Hogy jön ide a puli? — Egy templom előtt ácsorogtam. Megszólít egy bécsi nő. — Csinos volt? — Öreg, mint az ország­út. Igen szépen megkéri, vigyázzak mar egy kicsit a kutyára, amíg ö egyel imádkozik a templomban. — Ttád merte bízni? ;— Asr mondta, becsületes arcom van. — Jó emberismerö lehel — nevetnek elbeszélőnk ro­vására. Azt a heccelés lát­hatólag egy cseppet sem za­varja. sőt. élvezi a szerep­lést. — Megfogom a puli szí­jat. Fogom, fogom. Az öreg- lány sokáig jön. kezdem unni a dolgot. Gondolom, hogy sétálok egy kicsit er- re-arra. Húzom a pulit, nem akar jönni. ~v Komm, komm! — Nem mozdul. Ránga­tom. Egyre dühösebb leszek magamra, minek vettem ilyen dögöt a nyakamba. A puli meg a bundája alatt elkezd morogni. Erősebben húzom. — Komm! Komm! — Ar megveti mind a ■négy lábát, s már a fogait kezdi mutogatni. Belőlem kiszakadt az ősi magyar szokás. — Gyere, te rohadt puli, az anyád!... Barátaim, ilyet még nem latiam. A kutya elkezd keservesen szűkölni. vinnyogni, aztán, mint a kilőtt nyíl. a nya­kamba pattan. Örvendezve csapkod a tarkával. Akár hisztiek, akár nem. meg a kövui/ci is folytai:, és csak nyalt. vinnyogott. szinte emberi módra sirt. — Sirt? Miért? EIbeszélőnk bepörög. — Hogyhogy m’ért? Ha­zánkfia volt. s tőlem hal­lott ízes magyar szót. — Es te? — En elszégyelltem ma­gam. és visszajöttem. — Elszégyellted" Miért? — Azért —. bök szóval a társaság egyik tagja —. mert a k'is puliban is több volt a hazafiul ér fis. mint egynémely hazánkfiában . . Csorba Barna Szoba — visszhang nélkül o

Next

/
Thumbnails
Contents