Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-09 / 160. szám
1972. július 9., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 j Egészség védelmi tanácsok Vigyázat! r Ételmérgezés! A hasmenés egyike a legsyaki'abban előforduló be- fsgségeknek. Oka legtöbbször bélfertözés, amelyet v»gy az élelmiszer elkészítése során elkövetett hiba, Vi>gy az étkezési tisztaság szabályainak elhanyagol hsa idéz elő. Legtontosabb szabály: az élelmiszerek védelme a fertőzéstől és a hűtőtárolás (a ■Régis bekerült kórokozók szaporodásának gátlása). Ezt ■iveil szem elölt tartani a háztartásokban is, a következők szerint: Bevásárlás alkalmával ügyeljünk iá. hogy a különféle élelmiszerek csomagolta kerüljenek a rendszerint túlzsúfolt táskába. A földes árut (zöldség, gyümölcs) különítsük el a hústól, .a tejtermékektől. a kenyértől stb. Tárolásra mind gyakoribb a hűtőszekrény a háztartásokban. Rekeszei, polcai az °|különíteU tárolást biztosítják. Ügyeljünk azonban, llr>gy például a nyershús le- 'e ne csepegjen a készétel- de. Rendszeres tisztán tartá- Vh'a fordítsunk gondot. Gyorsán romló készételekből, hentesáruból mindig csak ’}r'n,yii.< vegyünk, amennyit ■'isse n el is fogyasztunk! pHhon ne raktározzuk, még hűtőszekrényben sem hosz- ■szabb ideig. Tízóraira, kirándulásra ilyesmit ne csomagoljunk. Éléskamránk legyen nagyon tiszta! Évente legalább dgyszer (a befőzések elölt) hészeléssel egybekötött nagy- tákarftását végezzük él. Rak la rozsuk külön a zöldséget, a szárazárut, a kész tésztái, a vükről és a tölt ételeket. LeK.ven az ablakán szúnyogháló a legyek ellen. Ha pincében tartjuk hidcA másnapos ételeket, maradékokat inkább dobjuk ki! A takarékos háziasszonyok, maradékevők gyakran kockáztatják és el is szenvedik az ételmérgezést! A tej kezelése is fonlos része az élelmiszer-higiéniának. A tej fertőződése számos módon bekövetkezhet, fejés vagy szállítás közben jut a lejbe kórokozó baktérium. Minden háztartásban fontos szabályként tartsuk szem előtt, hogy felhasználás elölt; a tejet mindig fel kell forralni! A tojás a húson és a tejen kívül a legfontosabb állati eredetű táplálékunk, szintén csak helyesen kezelve szolgálja egészségünket. Az a feltételezés. hogy a kemény héj megakadályozza tojás belsejének fertőzését — tévedésen alapszik. A tojások belsejében nem ritkán találni kődarabokat. sőt. baroimfiszék- lotet is. Így a kórokozó a tojás belsejébe is bejuthat, vagy a felütésnél is fertőződhet. Ezért a tojást félhasználás előli; mindig alaposan meg kell mosni. A nyers, vagy nem kellően főtt tojás fogyasztása álfalában nem ajánlatos. A gyümölcsök és zöldségfélék permetezése, leszedésük, szállításuk, tárolásuk és árusításuk közben oly sok szennyeződésnek vannak kitéve, hogy azok gondos, folyó vízben való megmosásá- nak fontosságáról beszélni már közhelyszámba megy. Kevesen gondolnak rá. hogy a déligyümölcsök a hosszú tárolás és szállítás során még több szennyeződésnek vannak kitéve, mint a nálunk termő gyümölcsök, és az egzotikus gyümölcsökre tapadó baktériumok távoli, ismeretlen, ezért számunkra különösen veszélyes betegségeket okozhatnak. Ezért a citromot, a narancsot, a mandarint, a banánt, a fügét. a datolyát különös gonddal kell megmosni, meleg vízben! A salátákat és a főzelékfélékéi is alaposan meg kell Usztítani és bő langyos vagy folyó vízben kell mosni feldolgozás előtt. Az ételmérgezések és hasmenései; megbetegedések nyári halmozódásában a legyek szerepe sem elhanyagolható. A legyek szemétdombon, trágyában, piszokban tenyésznek. Ilyet ne tűrjünk a ház körül! A szemetel tartsuk jól zárható edényben! Légy i rí á ára legjobb a Chemotox permetező anyag. Szagtalan, megöli a legyeket, emberre veszélytelen. \z ételmérgezések, a nyári hasmenéses megbetegedések megelőzhetők tisztasággal, magunk és élelmiszereink fertőzés elleni védelmével. Sz. KtPmLsszárenko: BÚTORCSERE Feleségem új import bútorgarnitúrát vásárolt, amelyet a vendogszooaban helyeztünk el. — Ezután kizárólag a másik szobában ebédelhetsz, jobban mondva: lakhatsz — jelentette ki határozottan. —^ Ide pedig — mutatott az újonnan berendezett helyiségre — csak lábujjhegyen, kifejezetten a célnak megfelelő puha papucsban jöhetsz be! Természetesen csak néhány pillanatra! Ámbár legjobb, ha be sem jössz. Modern bútor, láthatod. Az ilyennek, azt mondják, a férfipillantások nagyban ártanak. Ezzé] Kulcsra zárta a vendégszobát. Becses nejem később új hálógarnitúrát vásárolt, s ezzel egyidejűleg én a konyhába kerültem. Speciális papucsomban azonban tehettem néhány kört a vendégszobában. illetve a hálóban, hogy aztán a konyhában megoszthassam feleségemmel benyomásait. Rövid időn belül a konyhába is új konyhabútor került. Azóta jegmkább a lépcsőit á zban la ózkodom. Egyszer, ahogy ott gubbasztok ' magasröptű intellektuális gondolataimba merültem jön a feleségem szendvicsekkel. — Már megint dohányzó1.? — formed rám. — Tudhatnád, hogy a füst megüli a lakást. Nekik tiszta, friss levegő dukál! — Ki az a „nekik”? — meredek rá. — A bútorainkról beszélek! Ezért hát nyugodtan lei jobb mehetsz két emel-er- lel. 1 .e.jjebh mentem. S ahogy ülök. ülök szendvicseimet majszolva, nyílik a szemben, levő ajtó. s megszólal az egyik lakófársKŐ. — Mit csinál maga itt? — Semmit. Megéheztem, hát eszem, .'avarja? — Dehogy, dehogy — szabadkozik a szomszéd. — Jó étvágyat! Nem kellemetlen ill ücsörögni? — Ellenkezőleg! Nagyon jól érzem iti magam. Megszoktam. — Ha nem haragszik, meghívnám egy teára — szói és kedvesen beinvitál a vendégszobába. A les. jó'esik. megköszönöm, jó ideig elidőzök nála. ^ a szók::lián állapottól szédül a feiern. — Holnap is jöjjön be — mondja a lakótársnő. — Al- máspite lesz. Másnap be is nézek egy kis ebéd előtti almáspitere. Később — mivel egyre gyakrabban járok —, már komplett ebédel kapok. Hamarosan tegeződünk. Egvik alkalommal így szól hozzám a lakótársad; — Nem értelek, Vászja. Állandóan ’U tartózkodói a negyedik imelelen, de a f - kelésedet a hatodikra viszed. — Megszokás dolga az egész — váiaszo lam. s azontúl a fizetésemet neki adtam. Ez rendben is lett vo'na, csakhogy: a lakótársnő új bútorgarnh urát vásárolt a vendégszobába. Ennek kapcsán átköltöztem a hálóba. Mikor aztán a hálót Is kicserélte, következett a konyha. A konyhabúiorcsere mán szokásomhoz híven indultam a lépcsőházira, de: — Nem, nem! Ezt már aztán nem! — tiltakozott, a lakótársnő. — N.ncs lépcsőházi Még csak az hiányzik! Elvégre sosem lehet tud' i, ki szipkázna el! És a szoba egvik sarkában — lakóhelyé]- — egy kénye.- mesnek mondható szekrényt bocsátott r-mdeikezésemre (Fordította: líaratc Rozália) Közös érdek — Azonnal jöjjön, doktor bácsi! •— Mi történt? A húgom lenyelte a fagyipénzeinet! gén az. élelmiszert vagy ■'felt, legyük tiszta padkára, 'akarjuk le. hogy az. állatok meg ne mászkálják, .s ne hulljon - bele sem m i. A főzés, feldolgozás közben a háziasszony mosson gyakran kezel! Ne kezdjen a lorlakrém keveréséhez például zöldségtiszlitás után, kézmosás nélkül! Különös gondossággal mossuk le azokat az edényeket, eszközökéi, amelyeken vagy amelyekben hyers és főtt éleit egyaránt ■águnk, keverünk. Ugyanazon vágódeszkán például ■gén veszélyes baromfibo'n- fás, után a már fogyasztásra kerülő kész elel vágása, darálása. Kések, tálak, húsdaráló, habverő hatásos mosogatás hőikül sok baktériumot tartalmazhatnak. Selejtezzük ki a--csorba edényeket, agyon- 'agdosott \deszkákat. Mosogatáshoz használjunk zsíróidószeiekéi. például Ultra port, vagy folyékony vál- l°zatail. Forró vízben öblit- '°i locsolgatással szárítsuk az edényeket.-.Nyáron nagyon fontos szakoly, hogy frissen készüli eleieket fogyasszunk. Ha a ‘‘salad este jön .haza, inkább' ■ a csóróra főzzünk. Soha ne *'h'tsuk az. ételt órákig a lüz- '’őly .szélén, a későn jövőre arva. Ha 2 óránál többel hl az. étel. tálalás előtt for- '■fiuk fel újra, így elpusztul- !ak a benne elszaporodott ‘h'Xikozók. Kilőtt tésztákat, fh'ospnlacsintát csak az el- ‘ász.ités után, frissen fakasszuk meri ezeket táro- ,ls. után újra forralni nem h'h'-i. t-s'ígv gyakran okozni •1/ éielmérgezésiick. A képen látható 12 méter magas kísérleti helyiség falai! üvegszálas szigetelő- anyagból képezték ki, padlóját pedig műszálak szövedékéből készítették el. Erre azért volt szükség, hogy a próbaszoba mentes legyen a kívülről beszűrődő hangoktól, zörejektől, s visszhang,jelenség se mutatkozzék benne. Mindez elengedhetetlen feltétéi, a rádiótechnikai alkatrészek (pl. hangszórók) kipróbálásánál, a kényes műszerek úgynevezett akusztikai kalibrálásánál. Az utcák, üzemek zajszint- je egyre magasabb értékeket mutat világszerte, ami aggodalommal tölti el egészségünk őreit. A zaj ellen csak úgy lehet intézményesen harcolni, ha valamilyen módon mérni tudjuk annak intenzitását, s megállapítjuk az emberre már káros és még megengedhető sz.inleket. A kényes es érzékeny műszereket ilyen zaj- és visszhangmenles szobákban próbálják ki és hitelesítik. Zenei szakemberek, a színházak, a mozik tervezői, a hangfelvételi stúdiók építésének specialistái is jó hasznát veszik a/, akusztikailag tökéletes, azonkívül zajmentes helyiségnek, ahol kísérlet ei két elvégezheti k. A puli honvágya A társasághoz csapódó újdonsült ismerős — ha vagy mondásainak hinni lehel — hat nyelven beszél, és bejárta fél Európát. Bármilyen témáról esik is szó, ö közbecsempészi, hogy bezzeg Párizsban így. Becsben úgy. — Ha olyan jó külföldön — robbant ki a társaság egyik tagja —, minek jöttél haza? — .4 puli miatt _ y l — Mi köze a kutyának a hazaszeretethez? — A: szégyenitelt meg. — A kutya? — Bevallom, egy kicsit, csavargó természetit voltam. Nem esküdtem örök hűséget a munkának, még kevésbé az üzemnek. Egyszer aztán, hogy jó magyar turistaként leint jártam Becsben, nagyon latolgattam: szerencsét kellene próbálni. — Hogy jön ide a puli? — Egy templom előtt ácsorogtam. Megszólít egy bécsi nő. — Csinos volt? — Öreg, mint az országút. Igen szépen megkéri, vigyázzak mar egy kicsit a kutyára, amíg ö egyel imádkozik a templomban. — Ttád merte bízni? ;— Asr mondta, becsületes arcom van. — Jó emberismerö lehel — nevetnek elbeszélőnk rovására. Azt a heccelés láthatólag egy cseppet sem zavarja. sőt. élvezi a szereplést. — Megfogom a puli szíjat. Fogom, fogom. Az öreg- lány sokáig jön. kezdem unni a dolgot. Gondolom, hogy sétálok egy kicsit er- re-arra. Húzom a pulit, nem akar jönni. ~v Komm, komm! — Nem mozdul. Rángatom. Egyre dühösebb leszek magamra, minek vettem ilyen dögöt a nyakamba. A puli meg a bundája alatt elkezd morogni. Erősebben húzom. — Komm! Komm! — Ar megveti mind a ■négy lábát, s már a fogait kezdi mutogatni. Belőlem kiszakadt az ősi magyar szokás. — Gyere, te rohadt puli, az anyád!... Barátaim, ilyet még nem latiam. A kutya elkezd keservesen szűkölni. vinnyogni, aztán, mint a kilőtt nyíl. a nyakamba pattan. Örvendezve csapkod a tarkával. Akár hisztiek, akár nem. meg a kövui/ci is folytai:, és csak nyalt. vinnyogott. szinte emberi módra sirt. — Sirt? Miért? EIbeszélőnk bepörög. — Hogyhogy m’ért? Hazánkfia volt. s tőlem hallott ízes magyar szót. — Es te? — En elszégyelltem magam. és visszajöttem. — Elszégyellted" Miért? — Azért —. bök szóval a társaság egyik tagja —. mert a k'is puliban is több volt a hazafiul ér fis. mint egynémely hazánkfiában . . Csorba Barna Szoba — visszhang nélkül o