Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-08 / 159. szám
1972. július 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZA3 5 A fekete zászló nyomában Egy évtized eredményei üt« robban tó anyagokat s/.álgépkocsin, elöl és hátúi, ‘«itietirányban bal oldalon íeke- e zászlót kell kitűzni/’ Húsz éve vezetek gépkocsit. de robbanóanyagot teég sohasem szállítottam — Mondotta Simon Imre, a szentislváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet Sepkocsi vezetője, amikor a teinap hajnalban a miskolci El'en.yöbánya raktáránál fel - erősítette a fekete zászlóit a csukott gépkocsira. — ismerem az ide vonatkozó szabályokat, tudom, hogy teost még gondosabban kell '’űzetni, de azért egy kicsit Izgulok. Hajnali háromkor indultam otthonról, az asz- szony is tudta, milyen szál- htirnánnyal megyek, de nem szólt semmit, amikor eijöt- • tern. *1H o b b a n tó a n y a g o k szállítására ?jsák teljesen jó karban levő te- f|er*, vagy személygépkocsit sza- felhasználni.” A termelőszövetkezet UAZ gépkocsijának menetlevelén az alábbi bejegyzés szerepe!: »A gépkocsit ellenőriztem, az teljesen jó karban van és. fobbantóanyagok szállítására alkalmas.” A gépkocsi valóban szinte ragyog a tisztaságtól, megfelel az előírásoknak, szabályoknak. Megvannak azok az okmányok, engedélyek, utasítások is, antemeghatározott időben, á meghatározott útvonalon megindul felhasználási helyére. A gépkocsin a robbanóanyagon kívül semmilyen más szállítmány nincs, és csak a gépkocsivezető. valamint a kísérő tartózkodik. Tisztes távolságban követtük a 1 kilométeres sebességgel haladó csukott kocsit. „A robbantó’ n.vag s/.állítmiiny. nyal — a meghatározott útvonalon — mindig a legtöbb maion kell Italadni és a szállítás útjába eső lakott helyeket, a lehetőség szarint kerülni kell.*’ Hátiam, hogyan himbálódzik. rugózik a gépkocsi, láttam a ládák tetejét, es láttam a vezetőülésben a két ember hátát. Időnként ők is hátra-hátra néztek a ládákra. Óvatosan, az út szélén haladtak előre. A vasúti kereszteződésnél a szállítmány megállt. A kísérő előre ment, személyesen győződött meg róla — a felvont sorompo ellenére is —, nem jön-e vonat, és csak azután haladhatott át a szállítmány a ' vasúti átjárón. Kint. a főútvonalon, ahogy elhagytuk Miskolcot, már egyenletes sebességgel futott a gépkocsi. S ekkor pontosan láttam, hogy a szállítmány kísérője elővette aktatáskáját, és reggelizni kezdett. Mert hát mit is tehetne az Óvatosan rakják a robbanóanyagot lyek szabályozzák majd a szállítás időpontjai, mennyiségét, útvonalát, a rakodás módját. . a robbantóanyagot nem szabad lökni, dobálni, ütni, leejteni, a robbantóanyaggal telt ládát, csomagot slb. nem szabad vonszolni, ledobni, görgetni vagA ül ügetni, a robbant ó- anyagok kö elében és azolflcal végzett mindennemű munka során tilos dohányozni. lángot gyújtani. vagy nyílt lángot használni . ..” — Nekem nem fog hiányozni az úton a cigarétta, meg úgy tudom, a rakomány kísérőjének sem — mondta Simon Imre —. mivel egyikünk sem dohányzik. A robbantásvezető irányításával egymás után rakják fel a fenyőládákba csomagolt paxitol. és külön béleli dobozokba a gyutacsokat. A Borsodi Szénbányák robbantásvállalkozási csoportjának dolgozói már hosszú évelt óta tudják, micsoda erő feszül egv-egv ilyen ládában. Éppen ezen a szabályoknak megfelelően, igen óvatosan helyezik el a ládákat, és külön. a gyutacsok számára rendszeresített dobozokat.Aztán becsukódik a kocsi ajtaja és a szállítmány a ember, ha éhes, még akkor i.s, ha robbantóanyagot szállít. és ezért két harapás közöli hátra-hátra pillant a ládákra. „Hnbhaiitőanyas-száHilmány Kísérőiéül csali robbantási niun- kálatok vezetésére, robbantási munkálatok végzésére, vagy rnb- bantöanvag raktárak Kezelésére képesítőt! személyeket szabad megbízni. ’* Solymosi László, oklevelet bányamérnök, a Bórsod' j Szénbányák robbantás vállal- i kozási csoportjának robban j. tásvezetőie 44 éves kora eile- ' nére is teljesen ősz. Kitűnő ; en ismeri azt az anvago’ amely az ember kárára is lehet, de ők az. ember hasznára fordítják. És kitűnőé'' ismeri, betartja és betart a' ja a robbanóanyag kezelésé , vei. felhasználásával kaocsn latos szabnivokat. rendelete két. utasításokat. Cserépváralja közelében, ahol a helybeli termelőszövetkezet megrendelésére kísérleti robbantásokat, végeznek egy kőbánya esetleges megnyitásához, a csukott gépkocsi megszabadult terhétől. 1 Simon Imre gépkocsivezető — A robbantóanyag veszélyes dolog — mondotta a bányamérnök. — Az a legfontosabb, hogy betartsuk az idevonatkozó szabályokat. Itt nem szabad kapkodni és inkább munkaidőn túl. szabad időnkből is fel kell áldoznunk valamennyit, hogy probléma ne legyen. Tisztes távolból figyeltük, amikor betöltötték a lyukakat. A paxitba elhelyezték a viLlamosgyújtású gyutacsokat. Amikor pedig a töltés befejeződött, mindenki' elhagyta a területet a robbantásvezető kivételével. Ekkor hangzott el az első jelzés. Ezután a robbantóláncokat rákötötték a robbantó fővezetékre. A második jelzés és kiáltás után. miközben Solymosi László az automata robbantógépre tette a kezét ezt mondotta csendesen: — Amíg a robbanóanyag az ember keze ben - k öze 1 e ben van, addig legyen halott, hogy az ember éljen. Aztán az ember parancsára elevenedjen meg, éljen a pillanat ezredrészéig, és haljon meg az ember hasznára. Megforgatta a robbantógép karját, és néhány pillanat múlva hatalmas dörrenéssel, villanással életre kelt. elszabadult. és meghalt az a hatalmas erő, amely néhány órával ezelőtt még egyszerű fenyödeszkákból készült ládákban ott feszült az emberek közelében-kezében. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Az erózió pusztításai elleni harc, a lejtős területek talajvédelme, a dombvidéki patakok vízrendezése világszerte gond.ia. megoldatlan, vagy csak félig megoldott problémája a mezőgazdaságnak. Kevés helyen értek el e téren olyan számottevő eredményeket, mint a megyénkben levő. erózió sújtotta vidéken. a Cserehat egyes völgyeiben. Az 1950-es évek végén, sőt. a fiO-as évek elején is még azon vitatkoztak az agrárközgazdászok, hogy érdemes-e számítani ezekre az eróziós területekre, nem lenne-e jobb erdősíteni ezeket, az egykor erdővel borított dombokat? Számos községet ítélt volna lassú megszűnésre, esetleg áttelepítésre' ez az elmélet. Végül győzött az az álláspont — ezt az utat jelölte meg az MSZMP programja, a párt határozata is —, hogy meg kell menteni, ha kell. nagy beruházások árán is fel kell virágoztatni e vidékek mezőgazdaságát. I alóságos term eszel átalakítás Elsősorban a Bélus-patak völgyének környéke, de a Cserehát más tájai, így a Vadász-, a Vasonca-. a Ga- radna-patak völgye is valóságos mintaterületévé vált azóta ennek az erózió elleni harcnak. Tíz éve, hogy a közgazdászok vitájában . azok győztek, akik e terület megmentésére szavaztak, s hamarosan tízéves fennállását ünnepli az itt folyó munkák elsődleges gazdája, a Bélus- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Roz- gonvi Andrástól, a társulat elnökétől kaptunk tájékoztatást az elmúlt évtized munkájáról, néhány sokat mondó érdekességéről. A kezdet nem volt köny- nyű. Megalakulásakor a társulat működési területe még csak öt község. Szemere. Fú- lókércs. Fáj. Szalaszend és Méra 8500 holdnyi határára terjedt ki. A következő évben már 19 tsz és egy ál in 4 Mill ajánlata: L emezhordók tűzrendészeté célokra Különösen most, a tűzveszélyes nyári hónapokban sok helyen okoz gondot, hogy miben tároljanak elegendő, esetleges tűzoltáshoz szükséges vizet. Ezért az Észak-' magyarországi MÉH Nvers- anyaghasznositó Vállalat gondoskodott róla. hogy a megyében elegendő vashormi gazdaság 33 900 holdja tartozott, a társulathoz, néhány esztendeje pedig már több mint 108 ezer holdra terjed ki működési területe. Ebből 18 község határa, mintegy 30 ezer hold tartozik ahhoz a talajvédelmi szempontból kiemelt területhez, amely a 3004. sz. kormányhatározat alapján a löbb mint 80 milliós, vissza nem térítendő állami támogatást élvezi. Megmentett ezer holdak A társulat csaknem egy évtizedes tevékenységét dicséri. hogy ezalatt különböző vízrendezési munkák elvégzésével 50 000 holdnyi területet. mentesítettek a káros vizektől, es a patakok mentén 3800 hold vizenyős, használhatatlan területei tettek szántóföldi művelésre alkalmassá, vagy varázsoltak jo minőségű kaszálóvá. A társulathoz tartozó 158 kilométernyi vízfolyás zömét már szabályozták, rendezték, s mintegy száz műtárgyát, Így hidat, hordalékfogó gátat. fenéklépcsőt építettek. Ami az erózió elleni harc legfontosabb területét, a különböző talajvédelmi munkáikat illeti: közeiében járnak a 80 millió forint értékű mégvalósított meliorációs beruházásnak. Az 1964-ben elkészített tervekből a 18 kiemelt község határában csupán a dombok hátára szükséges védóerők telepítése nem valósult meg teljes egészében. Több mint 20 ezer holdon végezték el a mintaterület gazdaságai a határrészek lablásitasat, s valósították meg a rélegvonalas művelést. 21 millió forint értékben csaknem 18 ezer hold kapott kémiai talajjavítást, elsősorban meszezést. Altalajlazításra több. mint 12 ezer holdon, intenzív’ szervestrágyázásra 7000. legelő- telepítésre több, mint 1250 holdon került sor csupán a kiemelt területen. Megháromszorozódott termésátlagok És hogy mit jelentettek a talajvédelmi beavatkozások? A Cserehát lejtőin, a nem egy esetben csak 3—4 aranykoronára „minősített” földeken ma több gazdaságban már jobbak a termésátlagok, mint odalenn, a Her- nád völgyében, a sík területeken. A fancsali határban például az elmúlt évben búzából 20,2, tavaszi árpából 17,4. zabból 20, Abaújdeve- cseren búzából 18.2, tavaszi árpából 16,5. kukoricából 29 mázsás átlagtermést takar-í- tottak be. Ezek három, sőt, egyes esetekben négyszeresen meghaladják rí egykor ugyanitt elért termésátlagokat. (p. s.) dó álljon rendelkezésre. A MÉH a megyében levő valamennyi telepén olcsó. 200. literes vashordókat kínál fel eladásra. Ezek a hordók nemcsak tűzrendészed célokra. hanem például a ví- kendtelkeken öntözővíz tárolására, esővíz gyűjtésére, vagy cefretárolásra is használhatók. (N) Mindennap ugyanaz Á rét egymást követő vasárnap indultam el a termoszokkal, hogy fagylaltot vegyek a környéken. Egyik napon sem tudtam. A Stadion étteremben és presszóban csak málna volt. amit nem szeret a család. Az Éva presz- szóban szintén málna. A vasgyári eszpresszóban nem volt, az Eszem -iszom bisztró vasárnap zárva tart, de nem is árul fagyit. Egyszer a Mignonba is elzarándokoltam. de pcchemre ott is csak málnát árultak. Nem sorolom tovább a „leltárt". Egy hétköznapon egyébként ugyanígy jártam, A lényeg: a fagylaltot tartó helyeken — úgyszólván csak Miskolc belvárosa a kivétel — általában egyetlen fagylalt van, ha van. Az meg bosszantóbb, hogy mindennap ugyanaz van, ha van. Egyik ismerősöm vasárnap azt mondta, hogy ad termoszokat, hozzak neki fagyit az egri maszektól, ha az Egri Dózsa—DVTK futballmérkőzésnek vége. Ami igaz, az igaz. például a forrói maszek cukrászdában mindig van választék. Vajon miért? Azt tudtam, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egységeit az 54. számú, Széchenyi utcai cukrászüzem látja el fagylalttal, az árusítóhelyeknek csak fagyasztani kell. Biztos a szállítás miatt rendelnek csak egyfélét, gondoltam. — Ma kevés fagyit főztünk — fogadott Lövey József, a cukrászüzem vezetője —, mindössze 6 mázsa körül, de azért nyolcfélét készítettünk. Kiderült, hogyha kell, akár tucatnyi fajta fagylaltot tudnak előállítani, íme, a lista: vanília, puncs, dió (esetenként rumos dió.’), kávé, karamell, csokoládé, kókusz, citrom, eper, málna, meggy, tejszín. Bármelyik egység azt kap, amit rendel. Ha ötfélét kér. ötfélét szállítanak oda; tehát a szállítással sem az elárusítóhely bajlódik! Mindezek után telje- ! sen érthetetlen, hogy sók í helyütt miért van minden- ! nap csak egyféle? — Az Otthon étterem nemegyszer ötfélét rendel — mondotta Lővén József —, sok bolt állandóan ugyanazt kéri. Hogy miért? Nem tudom. Némelyik azt mondja: „csak a citromot tudom eladni”, a másik meg: „csak a málnát”. ■ fi tudnék javasolni? Ifi Létesítsenek maszek cukrászdákat. amelyek tőrödnek a választékkal?... Talán törődhetnének azzal a boltvezetők is. Nem olyan nagy fáradság egyféle helyeit kettőt rendelni, esetleg hármat, vagy uram bocsá'. négyet. Meg kellene próbálni. Hátha sikerül, hátha megveszik. ny. Talajvédelem és vízrendezés a Csereháton