Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-08 / 159. szám

1972. július 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZA3 5 A fekete zászló nyomában Egy évtized eredményei üt« robban tó anyagokat s/.ál­gépkocsin, elöl és hátúi, ‘«itietirányban bal oldalon íeke- e zászlót kell kitűzni/’ Húsz éve vezetek gép­kocsit. de robbanóanyagot teég sohasem szállítottam — Mondotta Simon Imre, a szentislváni VII. Pártkong­resszus Termelőszövetkezet Sepkocsi vezetője, amikor a teinap hajnalban a miskolci El'en.yöbánya raktáránál fel - erősítette a fekete zászló­it a csukott gépkocsira. — ismerem az ide vonatkozó szabályokat, tudom, hogy teost még gondosabban kell '’űzetni, de azért egy kicsit Izgulok. Hajnali háromkor indultam otthonról, az asz- szony is tudta, milyen szál- htirnánnyal megyek, de nem szólt semmit, amikor eijöt- • tern. *1H o b b a n tó a n y a g o k szállítására ?jsák teljesen jó karban levő te- f|er*, vagy személygépkocsit sza- felhasználni.” A termelőszövetkezet UAZ gépkocsijának menetlevelén az alábbi bejegyzés szerepe!: »A gépkocsit ellenőriztem, az teljesen jó karban van és. fobbantóanyagok szállítására alkalmas.” A gépkocsi való­ban szinte ragyog a tiszta­ságtól, megfelel az előírások­nak, szabályoknak. Megvan­nak azok az okmányok, en­gedélyek, utasítások is, ante­meghatározott időben, á meg­határozott útvonalon megin­dul felhasználási helyére. A gépkocsin a robbanóanyagon kívül semmilyen más szál­lítmány nincs, és csak a gép­kocsivezető. valamint a kí­sérő tartózkodik. Tisztes tá­volságban követtük a 1 ki­lométeres sebességgel haladó csukott kocsit. „A robbantó’ n.vag s/.állítmiiny. nyal — a meghatározott útvo­nalon — mindig a legtöbb ma­ion kell Italadni és a szállítás útjába eső lakott helyeket, a lehetőség szarint kerülni kell.*’ Hátiam, hogyan himbálód­zik. rugózik a gépkocsi, lát­tam a ládák tetejét, es lát­tam a vezetőülésben a két ember hátát. Időnként ők is hátra-hátra néztek a ládák­ra. Óvatosan, az út szélén haladtak előre. A vasúti ke­reszteződésnél a szállítmány megállt. A kísérő előre ment, személyesen győződött meg róla — a felvont sorompo ellenére is —, nem jön-e vo­nat, és csak azután haladha­tott át a szállítmány a ' vas­úti átjárón. Kint. a főútvonalon, ahogy elhagytuk Miskolcot, már egyenletes sebességgel futott a gépkocsi. S ekkor pontosan láttam, hogy a szállítmány kísérője elővette aktatáská­ját, és reggelizni kezdett. Mert hát mit is tehetne az Óvatosan rakják a robbanóanyagot lyek szabályozzák majd a szállítás időpontjai, mennyi­ségét, útvonalát, a rakodás módját. . a robbantóanyagot nem szabad lökni, dobálni, ütni, le­ejteni, a robbantóanyaggal telt ládát, csomagot slb. nem sza­bad vonszolni, ledobni, görget­ni vagA ül ügetni, a robbant ó- anyagok kö elében és azolflcal végzett mindennemű munka so­rán tilos dohányozni. lángot gyújtani. vagy nyílt lángot használni . ..” — Nekem nem fog hiányozni az úton a cigarétta, meg úgy tudom, a rakomány kísérőjé­nek sem — mondta Simon Imre —. mivel egyikünk sem dohányzik. A robbantásvezető irányí­tásával egymás után rakják fel a fenyőládákba csomagolt paxitol. és külön béleli do­bozokba a gyutacsokat. A Borsodi Szénbányák robban­tásvállalkozási csoportjának dolgozói már hosszú évelt óta tudják, micsoda erő feszül egv-egv ilyen ládában. Ép­pen ezen a szabályoknak megfelelően, igen óvatosan helyezik el a ládákat, és kü­lön. a gyutacsok számára rendszeresített dobozokat.­Aztán becsukódik a kocsi ajtaja és a szállítmány a ember, ha éhes, még akkor i.s, ha robbantóanyagot szál­lít. és ezért két harapás kö­zöli hátra-hátra pillant a lá­dákra. „Hnbhaiitőanyas-száHilmány Kísérőiéül csali robbantási niun- kálatok vezetésére, robbantási munkálatok végzésére, vagy rnb- bantöanvag raktárak Kezelésére képesítőt! személyeket szabad megbízni. ’* Solymosi László, oklevelet bányamérnök, a Bórsod' j Szénbányák robbantás vállal- i kozási csoportjának robban j. tásvezetőie 44 éves kora eile- ' nére is teljesen ősz. Kitűnő ; en ismeri azt az anvago’ amely az ember kárára is lehet, de ők az. ember hasz­nára fordítják. És kitűnőé'' ismeri, betartja és betart a' ja a robbanóanyag kezelésé , vei. felhasználásával kaocsn latos szabnivokat. rendelete két. utasításokat. Cserépváralja közelében, ahol a helybeli termelőszö­vetkezet megrendelésére kí­sérleti robbantásokat, végez­nek egy kőbánya esetleges megnyitásához, a csukott gépkocsi megszabadult ter­hétől. 1 Simon Imre gépkocsivezető — A robbantóanyag ve­szélyes dolog — mondotta a bányamérnök. — Az a leg­fontosabb, hogy betartsuk az idevonatkozó szabályokat. Itt nem szabad kapkodni és in­kább munkaidőn túl. szabad időnkből is fel kell áldoz­nunk valamennyit, hogy probléma ne legyen. Tisztes távolból figyeltük, amikor betöltötték a lyuka­kat. A paxitba elhelyezték a viLlamosgyújtású gyutacso­kat. Amikor pedig a töltés befejeződött, mindenki' el­hagyta a területet a robban­tásvezető kivételével. Ekkor hangzott el az első jelzés. Ez­után a robbantóláncokat rá­kötötték a robbantó főveze­tékre. A második jelzés és kiáltás után. miközben Soly­mosi László az automata robbantógépre tette a kezét ezt mondotta csendesen: — Amíg a robbanóanyag az ember keze ben - k öze 1 e ben van, addig legyen halott, hogy az ember éljen. Aztán az ember parancsára eleve­nedjen meg, éljen a pilla­nat ezredrészéig, és haljon meg az ember hasznára. Megforgatta a robbantógép karját, és néhány pillanat múlva hatalmas dörrenéssel, villanással életre kelt. elsza­badult. és meghalt az a ha­talmas erő, amely néhány órával ezelőtt még egyszerű fenyödeszkákból készült lá­dákban ott feszült az embe­rek közelében-kezében. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Az erózió pusztításai elle­ni harc, a lejtős területek talajvédelme, a dombvidéki patakok vízrendezése világ­szerte gond.ia. megoldatlan, vagy csak félig megoldott problémája a mezőgazda­ságnak. Kevés helyen értek el e téren olyan számotte­vő eredményeket, mint a megyénkben levő. erózió súj­totta vidéken. a Cserehat egyes völgyeiben. Az 1950-es évek végén, sőt. a fiO-as évek elején is még azon vitatkoztak az ag­rárközgazdászok, hogy érde­mes-e számítani ezekre az eróziós területekre, nem len­ne-e jobb erdősíteni ezeket, az egykor erdővel borított dombokat? Számos községet ítélt volna lassú megszűnés­re, esetleg áttelepítésre' ez az elmélet. Végül győzött az az álláspont — ezt az utat jelölte meg az MSZMP prog­ramja, a párt határozata is —, hogy meg kell menteni, ha kell. nagy beruházások árán is fel kell virágoztatni e vidékek mezőgazdaságát. I alóságos term eszel átalakítás Elsősorban a Bélus-patak völgyének környéke, de a Cserehát más tájai, így a Vadász-, a Vasonca-. a Ga- radna-patak völgye is való­ságos mintaterületévé vált azóta ennek az erózió elle­ni harcnak. Tíz éve, hogy a közgazdá­szok vitájában . azok győz­tek, akik e terület meg­mentésére szavaztak, s ha­marosan tízéves fennállását ünnepli az itt folyó munkák elsődleges gazdája, a Bélus- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Roz- gonvi Andrástól, a társulat elnökétől kaptunk tájékoz­tatást az elmúlt évtized munkájáról, néhány sokat mondó érdekességéről. A kezdet nem volt köny- nyű. Megalakulásakor a tár­sulat működési területe még csak öt község. Szemere. Fú- lókércs. Fáj. Szalaszend és Méra 8500 holdnyi határára terjedt ki. A következő év­ben már 19 tsz és egy ál in ­4 Mill ajánlata: L emezhordók tűzrendészeté célokra Különösen most, a tűzve­szélyes nyári hónapokban sok helyen okoz gondot, hogy miben tároljanak elegendő, esetleges tűzoltáshoz szüksé­ges vizet. Ezért az Észak-' magyarországi MÉH Nvers- anyaghasznositó Vállalat gondoskodott róla. hogy a megyében elegendő vashor­mi gazdaság 33 900 holdja tartozott, a társulathoz, né­hány esztendeje pedig már több mint 108 ezer holdra terjed ki működési területe. Ebből 18 község határa, mintegy 30 ezer hold tarto­zik ahhoz a talajvédelmi szempontból kiemelt terület­hez, amely a 3004. sz. kor­mányhatározat alapján a löbb mint 80 milliós, vissza nem térítendő állami támo­gatást élvezi. Megmentett ezer holdak A társulat csaknem egy évtizedes tevékenységét di­cséri. hogy ezalatt különbö­ző vízrendezési munkák el­végzésével 50 000 holdnyi te­rületet. mentesítettek a ká­ros vizektől, es a patakok mentén 3800 hold vizenyős, használhatatlan területei tet­tek szántóföldi művelésre alkalmassá, vagy varázsoltak jo minőségű kaszálóvá. A társulathoz tartozó 158 kilo­méternyi vízfolyás zömét már szabályozták, rendezték, s mintegy száz műtárgyát, Így hidat, hordalékfogó gá­tat. fenéklépcsőt építettek. Ami az erózió elleni harc legfontosabb területét, a kü­lönböző talajvédelmi munká­ikat illeti: közeiében járnak a 80 millió forint értékű mégvalósított meliorációs beruházásnak. Az 1964-ben elkészített tervekből a 18 kiemelt község határában csupán a dombok hátára szükséges védóerők telepíté­se nem valósult meg teljes egészében. Több mint 20 ezer hol­don végezték el a mintate­rület gazdaságai a határré­szek lablásitasat, s valósítot­ták meg a rélegvonalas mű­velést. 21 millió forint ér­tékben csaknem 18 ezer hold kapott kémiai talajjavítást, elsősorban meszezést. Alta­lajlazításra több. mint 12 ezer holdon, intenzív’ szer­vestrágyázásra 7000. legelő- telepítésre több, mint 1250 holdon került sor csupán a kiemelt területen. Megháromszorozódott termésátlagok És hogy mit jelentettek a talajvédelmi beavatkozások? A Cserehát lejtőin, a nem egy esetben csak 3—4 arany­koronára „minősített” földe­ken ma több gazdaságban már jobbak a termésátla­gok, mint odalenn, a Her- nád völgyében, a sík terü­leteken. A fancsali határban például az elmúlt évben bú­zából 20,2, tavaszi árpából 17,4. zabból 20, Abaújdeve- cseren búzából 18.2, tavaszi árpából 16,5. kukoricából 29 mázsás átlagtermést takar-í- tottak be. Ezek három, sőt, egyes esetekben négyszere­sen meghaladják rí egykor ugyanitt elért termésátlago­kat. (p. s.) dó álljon rendelkezésre. A MÉH a megyében levő va­lamennyi telepén olcsó. 200. literes vashordókat kínál fel eladásra. Ezek a hordók nemcsak tűzrendészed cé­lokra. hanem például a ví- kendtelkeken öntözővíz tá­rolására, esővíz gyűjtésére, vagy cefretárolásra is hasz­nálhatók. (N) Mindennap ugyanaz Á rét egymást követő va­sárnap indultam el a termoszokkal, hogy fagylaltot vegyek a kör­nyéken. Egyik napon sem tudtam. A Stadion étte­remben és presszóban csak málna volt. amit nem sze­ret a család. Az Éva presz- szóban szintén málna. A vasgyári eszpresszóban nem volt, az Eszem -iszom biszt­ró vasárnap zárva tart, de nem is árul fagyit. Egyszer a Mignonba is elzarándo­koltam. de pcchemre ott is csak málnát árultak. Nem sorolom tovább a „leltárt". Egy hétköznapon egyébként ugyanígy jár­tam, A lényeg: a fagylal­tot tartó helyeken — úgy­szólván csak Miskolc bel­városa a kivétel — általá­ban egyetlen fagylalt van, ha van. Az meg bosszan­tóbb, hogy mindennap ugyanaz van, ha van. Egyik ismerősöm vasár­nap azt mondta, hogy ad termoszokat, hozzak neki fagyit az egri maszektól, ha az Egri Dózsa—DVTK futballmérkőzésnek vége. Ami igaz, az igaz. például a forrói maszek cukrászdá­ban mindig van választék. Vajon miért? Azt tudtam, hogy a Mis­kolci Vendéglátóipari Vál­lalat egységeit az 54. szá­mú, Széchenyi utcai cuk­rászüzem látja el fagylalt­tal, az árusítóhelyeknek csak fagyasztani kell. Biz­tos a szállítás miatt ren­delnek csak egyfélét, gon­doltam. — Ma kevés fagyit főz­tünk — fogadott Lövey Jó­zsef, a cukrászüzem veze­tője —, mindössze 6 má­zsa körül, de azért nyolc­félét készítettünk. Kiderült, hogyha kell, akár tucatnyi fajta fagy­laltot tudnak előállítani, íme, a lista: vanília, puncs, dió (esetenként rumos dió.’), kávé, karamell, csokoládé, kókusz, citrom, eper, mál­na, meggy, tejszín. Bármelyik egység azt kap, amit rendel. Ha ötfé­lét kér. ötfélét szállítanak oda; tehát a szállítással sem az elárusítóhely baj­lódik! Mindezek után telje- ! sen érthetetlen, hogy sók í helyütt miért van minden- ! nap csak egyféle? — Az Otthon étterem nemegyszer ötfélét rendel — mondotta Lővén József —, sok bolt állandóan ugyanazt kéri. Hogy miért? Nem tudom. Némelyik azt mondja: „csak a citromot tudom eladni”, a másik meg: „csak a málnát”. ■ fi tudnék javasolni? Ifi Létesítsenek maszek cukrászdákat. ame­lyek tőrödnek a választék­kal?... Talán törődhetné­nek azzal a boltvezetők is. Nem olyan nagy fáradság egyféle helyeit kettőt ren­delni, esetleg hármat, vagy uram bocsá'. négyet. Meg kellene próbálni. Hátha si­kerül, hátha megveszik. ny. Talajvédelem és vízrendezés a Csereháton

Next

/
Thumbnails
Contents